Szamos-Széplak.

Szeplok (a Szamos mellett) 1246, Zeeplak 1387, Zeplak 1423, Zephlak 1450, Széplak 1494. Csak újabb időben nyerte a Szamos előnevét.

1387-ben Szolnok vármegyében az aranyosi vár tartozéka, 1461-től már középszolnokvármegyei falunak van mondva.

Egy ízben, 1610-ben a biharvármegyei Széplaknak van az a neve: Szilágy-Széplak. 1610-ben a Szilágy-Széplakhoz és Ipphoz tartozó makkos erdő (másként Rézerdő), használatára vonatkozólag Kemény Mátyásné Ippi Borbála, Széplaki Kardos Józsa és Baksai Pál meg neje, Szénás Anna, megegyeznek, hogy a jövedelmet minden évben három részre osztják.*Nagyv. Múz. Blt.

Hogy a Szamos (Zomus) mellett fekvő Sceplok-ot rokoni szeretetből a Dragun fiának, István nyitrai főispánnak adományozta volna a Gútkeled nemzetségéből való Pál, a Miklós fia, ez ellen a nyitrai káptalan előtt önnönmaga tiltakozik 1246-ban.*Hazai Okmt. I. k. 24. l.

1387 okt. 7-dikén Zsigmond király a szolnokvármegyei Aranyos várhoz tartozó Zeeplak birtokot (Inóval) Kusalyi Jakcsi mester fiainak, György, István és András kir. kincstárnokoknak s beregvármegyei főispánoknak adta. Zeeplakot {383.} s Inót máramarosvármegyei birtokokért Barla fiától, Istvántól cserélte ki a király.*Hazai Okmt. VII. k. 423–424. l. Zeplak úgy ekkor,*Wl. perg. mint 1423-ban, mikor a Kusalyi Jakcsi György fiáé, tisztelendő Dénesé, magyar birtok, a melybe ellentmondás nélkül György másik fiát, Jánost, ennek nejét, Annát, meg fiait: Lászlót és Györgyöt iktatják be.*GKG. C. fasc. XII.

(Zephlak) 1450 decz. 14-dikén kelt oklevél szerint Kusalyi Jakcsi György és testvére, néhai László részbirtoka. Kémeri Miklós részére el akarták foglalni, de nem engedték.*Az Erd. Múz. oklevélgyűjteménye. Gr. Kemény József hagyatékában.

1461 márcz. 5-dikén a középszolnoki Zeplak birtok elidegenítésétől Jakcsi György és gyermekei nevében eltiltja Jakcsi Jánost Lelei István,*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 102. nr. 1. márcz. 19–23. közt egy ismeretlen a hadadi Szent László-egyháznak ajándékozza más két birtokkal.*U. o. (Az oklevélfogalmazvány eleje csonka.)

Zeplak meglehetősen népes hely a tizenötödik században. 1475 körül a Jakcsi István jobbágyai 8 forint 3 dr., a Jakcsi Péteréi 25 frt 2 dr., a János jobbágyai pedig 6 forint adót fizettek.*E mű I. k. 179. l. 1543-ban (a középszolnoki Zeeplak-on) 8 kapu után adóztatták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait; fölmentettek 1 bírót, 2 szabadost, 19 szegényt és 3 új házat.*Dical. 1549-ben (a Kővárhoz tartozó középszolnoki Zeplak-on) megint 8 kapuszámnyi adóval rótták meg, de most már a Drágfi özvegyének a jobbágyait, kiken kívül feljegyeztek még 16 szegényt és 13 új házat.*U. o. 1570-ben (a középszolnoki Zeplak-on) 2 kapuszámnyi adót fizettek a császár jobbágyai.*U. o. 1604-ben a középszolnoki Gyulafi-jószághoz tartozó Zeeplak-on 7 rótt ház után 14 forintnyi adót fizettek.*U. o.

Ezzel el is mondtuk birtoklásának a történetét, melynek közbeeső évei is alig mutatnak eltérést az ezen vidékbeli többi falvak történetétől. 1494-ben Kusalyi Jakcsi Ferencz ezt {384.} a falut is Drágfi Bertalannak adta más bereg- és középszolnokvármegyei birtokokért.*Szgy.

1505-től 1595-ig a birtoklás története Bogdándhoz, azután Bikáczához, némelykor Köődhöz igazodik inkább.*Az 1505., 1508., 1512., 1526., 1547., 1548. évek részletesebb s itt nem tárgyalt adatait lásd Bogdándnál, az 1555., 1569., 1595. évek adatait l. Bikáczánál.

A középszolnoki Zeplak egyike volt azoknak a birtokoknak, a melyeknek felét 1508 jul. 9-dikén Drágfi György odaajándékozta édes anyjának,*Dl. 36,405. Km. Prot. Michael p. 275. nr. 1. a ki meg még ez évi jul. 11-dikén a kusalyi apáczáknak adta.*U. o. p. 278. nr. 1.

A kolozsmonostori konventnek ez évi jul. 17-diki zálogvalló levele szerint Kusalyi Jakcsi László és György a Barcsai Páltól (Barchai a Szentgyörgyi és Bozyni Péter országbíró és erdélyi vajda secretarius cancellariusa) kölcsönzött pénz fejében e Zeplak birtokukat kötik le.*U. o. pag. 280. nr. 1.

A nagyváradi káptalannak 1538 Egyed napján kelt levele szerint Álmosdi Csire Ferencz eladta örökre az itt levő részjószágát Drágfi Andrásnak és Gáspárnak, a mit utóbbi kérelmére János király Szebenben 1538 Szent Márton napján átír és megerősít, hasonlóan Ferdinánd király Prágában 1544 jan. 28-dikán.*GKG. C. fasc. XII. A beiktatásnak Czyhak Zsófia özv. Csire Ferenczné, továbbá Bethleni Farkas, Valkai Miklós, Erdőhegyi Imréné; Margit, Csaholyi Péterné Hedvig, Sarmasági Lászlóné Erzsébet és a váradi püspök ellentmondanak, kiket ezért a leleszi konvent megidézett.*U. o. és Lelesz, Stat. D. 219.

1548-ban Kusalyi Jakcsi Mihály elcserélte Zeplak, Udvarhely, Inó és Bikácza birtokokon ama tizenegy jobbágyot, a kiket néhai Bélteki Drágfi Gáspártól bírt cserében, Somlyói Báthori Anna hadadi részbirtokaiért.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 17.

1572-ben Valkai Miklósné Csire Petronella felperes és Gyulafi László meg Horváth Boldizsár alperesek között per {385.} folyt Zeplak, Vicsa és Horvát birtokokért, melyeket 1561-ben elfoglaltak Drágfi Gáspárné és második férje, Báthori György, kiket ezért 1562-ben megidéztek és meg nem jelenésük miatt elmarasztaltak. Drágfi Gáspár és Csire Ferencz közt is indúlt ezekért per, melyben Zsombori Lászlóné Valkai Zsuzsánna fölperesként, Gyulafi László alperesként szerepelt később. Báthori István két ízben, 1572 máj. 15. és decz. 30. napjain is intézkedik Közép-Szolnok vármegyénél ebben az ügyben.*GKG. A. fasc. II. Ez évi máj. 17-dikén új itéletet kértek Gyulafi István és Horváth Boldizsár. Ennélfogva Valkai Miklósné Csire Petronellát a fejedelem elé idézték.*U. o. Közép-Szolnok m. 1574 deczember 20-dikán tesz jelentést, hogy ők Zsombori Lászlóné részére Gyulafi László ellen kimentek a Csire-rész: Zeplak, Vicsa birtokok fölbecsülésére, a javaknak elhordása s a pénzbírság fölhajtása végett; de Gyulafi László emberei karddal elűzték őket.*Báthori Istvánnak 1575. máj. 10-diki átiratában. U. o.

A középszolnoki Széplak birtokért pert folytat Szent-Györgyi Makrai Bertalan Pósa Péter ellen. Ebben az ügyben 1578 nov. 22-dikén Báthori Kristóf azt itéli, hogy Péter a legközelebbi gyűlésen bizonyítsa be állítását.*Tört. Tár, 1898. évf. 346. lap.

1593 márczius 22-di kén S. Báthori Zsigmond adományúl adja a középszolnoki Zÿplak birtokának tizedét Gyulafi Lászlónak.*GKG. C. fasc. XXI.

Zeplakról Thiburz János bírót és Gyulafi László jobbágyát, Wyd Imrét megidézték mint szomszédokat, mikor a fejedelem 1596 máj. 28-diki beleegyezése alapján beiktatták Pesti Nagy Albertet Újfalu birtokba és tizenhat inói jobbágytelekbe.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 38.

Széplak egyike volt ama Cseh várbeli javaknak, a melyeket 1639 okt. 31-dikén a fejedelem megtartott a maga számára.*U. o. fasc. G. nr. 17., 26. fiók.

{386.} 1671 február 11-dikén fejedelmi parancsra tanúvallatást tartanak Kapi György érdekében egyebek mellett arról is, hogy Gyulafi Borbála mennyi pénzt tett le a széplaki részbirtokért, a mikor azt Rákóczi György publikáltatta.*GKG. C. fasc. XXI.

Ez évi szept. 23-dikán a széplaki határon megosztozkodnak Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála gyermekei: Kapi György, Balassa Imréné Barcsai Judit és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála.*U. o. A. fasc. VII. Ostrosith Borbálának két széplaki szökött jobbágynak a puszta telke jutott.*U. o.

A Szilágyban Közép-Szolnok vármegyében Széplak falu felét 1673 decz. 13-dikán férjének, gr. Gyarmati Balassi Imrének hagyja gróf Barcsai Judit végrendeletileg oly módon, hogy annak halála után a birtok fiára és leányaira szálljon.*U. o. C. fasc. XXI.

1676 máj. 13-dikán Barcsai Juditnak a széplaki határon levő birtokán osztályt tesznek. Az omlás alatt «egy nagy szél szántóföld parazdalt parlagot vagy oldalt» két részre osztván, a Széplak felőli rész Bethlen Farkasné Ostrosith Borbálának, a Cseh felőli pedig Kapi Györgynek jutott. Az omlás alatti patakon átmenvén a Talnok nevű, néhai Barcsai és Gyulafi idejében szántott, most pedig parlag földeket szintén elosztják. A Benedekfalva felőli fordulóban, Bastó nevű szigetben a Szamos mellett a part szélén egy szél szántóföldnek a köődi erdő felőli része a Bethlennéé; nemkülönben a Lonka szélben egy darab szántóföld a Szamos felől Ramocsáék szomszédságában. Kapinak jutott a «Bakszi nevű helyben a Szamoson által menvén azon határon a Benedekfalva felől való szél Grófné-rész szántófölde». Azon Bakszi lapályos részének a Köőd falu felőli szögletében levő szántóföldekből, a melyek azelőtt a Grófnééi voltak egészen, a Náprád (Nabrad) felőli részt Bethlenné, a köődi és Nádas-patak felől való részt Kapi kapta.*U. o. A. fasc. VII.

{387.} Gróf Mikes-részre való széplaki jobbágyok tanúskodtak az 1733 jan. 21-dikén Náprádon tartott tanúvallatásnál. Ezek egyike, a ki harmincz évig volt a Mikesek bírája, vallja többek között, hogy az osztozáskor Mikes-részre jutott a széplaki jószág. Az osztozó felek a Gyulai-, Mikes-, Macskási-, Toroczkai- és Bethlen-családok voltak.*GKG. C. fasc. XXI.

1736 nov. 14-dikén Kemény Sámuel és neje, Macskási Kata részére tartanak Széplakon tanúvallatást az iránt, hogy a Kreszul (Kretze) pusztája Széplakon illeti-e s mennyiben Macskási Katát? Emlékszik egyik tanú, hogy mikor még a régi időben a Bethlen- és Kapi-részeket megosztották, egyik-egyiknek tizenhat házhely jutott. A Kapi-rész három felé oszlott: Gyulai-, Macskási- és Toroczkai-részekre; a Kreszul pusztája osztatlan maradt; a harmada őt illeti.*U. o. A. fasc. X.

1756 junius 14-dikén Széplakon az iránt tartanak tanúvallatást, hogy a vízmosásokból a náprádi s széplaki birtokosok mennyit foglaltak el s Gyulai István miért nem veheti azokat birtokába.*U. o.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben e Széplak községből összeírták a következőket, más telkén lakó, adózó nemesek: Rácz János és Kirila, Bancsa Vaszalia; pap: Hugyin Popa Juon gör. kath; kántor: Hugyin Popa Gábor gör. kath.; kereskedő: Navai Sámuel örmény; molnárok: Morár Makové, Bod Alexa, Bilcz Lup, Vaszalia Szavuly, Pável Filep és Flora.*Szv. lt.

Az 1470. év körül említés van homlokzatcsúcsos templomáról, mely alatt sírbolt volt.*Bunyitai Vincze: Schematismus 359. l.

A tizenhetedik században Széplaknak még önálló evang. reform, egyházközsége volt. Inóval tartott papot;*V. ö. e mű III. k. 579. l. a ki egyik vasárnapon reggel Széplakon, délest Inón prédikált. «Ekkor Széplakon elmúlik a délesti, mindazáltal, ha reá érkezik, a prédikátornak industriája.» Másik vasárnap reggel Inóra megy, {388.} délestére «haza jő Széplakra », szerdán és pénteken Széplakon, csütörtökön Inón. A «három jeles ünnepnapon» első nap mind a kétszer Széplakon prédikált, másod nap Inóra megy s «ha valaki behívja ebédre, délest is ott prédikál, ha pedig enni nem adnak, szabad vele, ha haza megyen is Széplakra».

Jövedelme a prédikátornak ez volt: Minden házas ember két-két kalangya búzával tartozott, a kinek a dézmától hat kalangya búzája maradt. Azon felül garaspénzzel minden ember, a ki házas, 8 pénzzel az, a kinek búzája nem volt, mindenestől fogva tartozott 48 dénárral. «Ha ki jó akaratjából a 40 pénzért egy veder bort ad, a prédikátor elveszi.» Fát elegendőt szolgáltattak. A prédikátor házát a széplakiak épiték. Rét, szántóföld elegendő volt a prédikátor számára mindegyik fordúlóban. A földek szántásával nem tartoznak; de a rétet kötelesek lekaszálni, a szénát szintén nem a híveknek kell behordaniok. Azok az özvegy asszonyok, kik kenyeröket guzsalyukkal keresik, három sing vászonnal adóznak.

A mester (iskola) bére 16 kéve búza és két pénz, özvegyektől két sing vászon.*V. ö. P. S. E. I. nr. 33. l.

Az 1630 jun. 9-dikán Debreczenben, 1634 jun. 18-dikán Szatmárt, 1638 jun. 6-dikén Nagy-Bányán, 1639 jun. 25-dikén és 1652 jun. 2-dikán Váradon tartott közzsinatok Cziedreghi Istvánt,*Tört. Tár 1898. évf. 629. l. Petlendi Mártont,*U. o. 631. l. Kisvárdai Pált,*U. o. 634. lap. Csengeri Jánost,*U. o. Szini Istvánt,*U. o. 637. l. Makfalvai Istvánt*U. o. 640. l. Széplakra küldte papnak; de közelebbi adatok hiányában nem lehet eldönteni, hogy ezek az adatok ezt a Széplakot illetik-e?

A gör. katholikusok fatemploma 1720-ban épűlt. Anyakönyvük 1824-ben kezdődik.*Sch., 1886. 179. l. Egy gör. kath. jellegű elemi népiskola csak most épűlt.

1733-ban 26 volt az oláh családok száma; egyesült papja János nevet viselt.*Tr.

{389.} 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 358, a kik részén volt, egy templom, egy működő pap, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, kilencz köblös szántóföld s ugyanannyi szekérnyi széna, meg két mázsa só.*Tr. 1901. IX. szám, 284. lap.

Egy, a tizenhetedik századból Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék szerint Zeplakon 39 jobbágy van.*GKG. A. fasc. XV., XVI.

Egy, 1676 máj. 22. kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel, a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fentmaradt összeírásban Széplak részbirtokban 14 jobbágy és 3 puszta jobbágytelek szerepel.*U. o.

1715-ben 7 jobbágy- és 1 zsellér-, összesen 8 háztartás fizetett adót, magyar 4, oláh 4; 1720-ban 13 jobbágy- és 6 zsellér-, összesen 19 háztartás, 16 magyar és 3 oláh. A háztartások számából következtetve, a pragmatica sanctio korában a lakosság száma mintegy 180 lélek lehetett, még pedig magyar 144, oláh 36.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 66. és 67. l. 1720-ban négy olyan jobbágy volt, kit földesura visszakövetelt.*U. o. 341. lap.

Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzékben Széplakról két jobbágy, két zsellér és egy puszta telek van feltüntetve, valamennyien taksások.*GKG. C. fasc. XVI.

A csehi várnak egy tizennyolczadik századi urbariuma szerint 40 a jobbágyok száma.*GKG. A. fasc. XV., XVI.

1847-ben a lakosok száma 514; gör. kath. 509, izr. 5.*Nagyv. Nvk. 1847. 111. l. 1890-ben 583 lakosa van; nyelvre nézve magyar 40, oláh 543: vallásra nézve róm. kath. 1, gör. kath. 530, evang. reform. 6, izr. 46. Házak száma 115.

A csehi várnak már említett tizennyolczadik századbeli urbariuma szerint Széplakon majorság-szántóföld két fordulóban van. Az Omlás alatt fekvő szélföld megterem két öreg asztagot. A Szamoson levő két hajós malom köveit és vasait {390.} elhordatta Gyulafiné. Szent György és Szent Mihály adójában 9–9 forintot fizetnek; a darabant-pénz 14 frt. Az egész falu ad minden második esztendőben 1 forint 15 dénár virrasztópénzt. Beszolgáltatnak évenként két pint vajat és négy kőtúrót. Szolgálmányaikat a földesurak kivánsága szerint teljesítik. A ki feje jószágán marad, az hét forintot fizet bírságúl. «Ezen kívül kinek mi cselekedeti.» Borból, búzából, zabból és árpából ötödet adnak. A bárdos erdejét a szegény ember szabadosan éli. Pázsit-tizedül, ha tíz van, de ha több is, csak egyet vesznek; ha pedig tíznél kevesebb van, akkor ennek váltója két pénz. Őszi tized fejében minden tíz disznóból egyet adnak, melynek váltója a földesurak tetszésétől függ. Minden tíz kosbárányból egyet vesznek, melynek váltója két pénz; a rajméhből szintén tizedet adnak; váltója ugyancsak két pénz. Mint már tudjuk, az egyik malom haszna minden évben szombat este naplemeneteltől fogva vasárnap naplemenetelig az itteni prédikátoré «tartás» czímen. A kocsma nagy-karácsonytól fogva Szent Mihály napjáig az uraké; a többi időben a szegényeké. Sokadalom-esztendőben egy esik; a ki kardot von, 7 frt 12 dénárt, a ki vért ont, 20 forintot fizet. A rehen (réven) való átvitelért, ha nagy a víz, 8 dénárt, ha pedig kicsi, 4-et vesznek, melynek harmada a révészé. Szabadsága az volt ennek a falunak, hogy soha ide «niomot» senki be nem hozhatott, sem ki nem vihetett. Vágó tehenet Inóval együtt egyet adtak évenként karácsonyra.*GKG. A. fasc. XV., XVI.

1732 márczius 18-dikán Széplakon tanúvallatás folyik az iránt, hogy gróf Marosnémethi Gyulai Istvánnak Széplakon vannak-e örökségei, melyeket szabadosan bírhat, örökös jobbágyai? Tizenegy tanút hallgattak ki, a kik tudták, hogy Gyulai Istvánnak Széplakon «elég örökségei vadnak, kiken örökös jobbágyai is laknak».*U. o. C. fasc. XIV.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak {391.} szántóföldet 1715-ben 32, 1720-ban 410 köblöst; rétet 1715-ben 11, 1720-ban 71 kaszást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.

1895-ben gazdaságainak száma 95. Területe 2211 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1123, erdő 456, legelő 393, rét 127, kert 34, szőlő (parlag) 6, terméketlen 72 hold.*Mg. St. 510.

A községnek 1900-ban 6340 K 6 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3758 K 60 f.

Utczái: Nagy-, Szamos- és Patak-utcza.

Határrészei: Szub Szoros (a szoros alatt), Zăvoiu = Zevoj (liget), Răstoacă = Resztake (vízárok), Kába, Fênaţ == Funácz (kaszáló), Viile (Gyijilë) Horvátuluj (Horvát felé fekvő szőlők), Pojáná Darolczi (Darolczi erdei rétje). Erdő: Poeni = Pojëny (erdei rétek).

Vizei: a Szamos folyó meg a Széplaki Kis- és Széplaki-Nagy-patak.