Tihó.

Toho 1560, Tiho 1607. Személynévtől ered. Kazinczi Tuhutum nevével hozza kapcsolatba.*V. ö. e mű I. k. 142. l.

Doboka vármegyéből kebelezték Szilágy vármegyébe. Ott a pánczélcsehi járáshoz tartozott.*Hodor: Doboka, 551. l. Egy hegy lábánál síkságon fekszik az Almás folyó mellett. A Zsibóra vezető útat 1722-ben ritkán járták. Távolsága Zilahtól két mértföld. (1722.)*Cons. Dob.

A Tihón levő római nyomokról már szóltam.*V. ö. e mű I. k. 42. lap. A határán «Tuhut») nevű egy várrom, a mi nyomatékot ad Kazinczi.

Tihón felül az Almás-folyó völgyében győzte le Tuhutum Gelu oláh vajdát. Birtoklásának története a tizenhatodik század közepétől világosodik.

1560 jun. 3-dikán Somlyói Báthori Kristófot és nejét beiktatják a hűtlenségbe esett Bebek Ferencztől elvett, Almás vár és város tartozéka, a dobokavármegyei Toho birtokába.*Gyf. kápt. lt. A. 65.

1599 decz. 20-dikán Mihály vajda a Toho faluban levő telket Dobai Jánosnak adományozza.*Szádeczki: Erdély és Mihály V. T. Okltár 321. l.

A dobokavármegyei Toho egyike vala azon birtokoknak, melyeket 1603-ban Csáki István, mint Nagy-Almáshoz tartozókat, zálogba vetett Rátóti Gyulafi Lászlónak.*GKG. C. fasc. XIX.

1607-ben Mindszenti Benedek és neje Bánfi Anna érdekében fejedelmi parancsra az Almás várához tartozó Tihot is visszakérték Prépostvári Zsigmondné Széchi Katától. Ez azonban nem adta vissza, a miért nyolczadnapra a fejedelmi táblára idézték.*U. o. A. fasc. XVII.

{671.} 1630-ban Tihó birtokban Katalin fejedelemasszony megerősíti Zakariás István nejét Básti Annát és ezen férjétől született gyermekeit: Dobokai Kakuczi Imréné Borbálát, Bagosi Károlyi Jánosné Juditot, Zakariás Zsigmondot és Bagosi Najadi Andrásné Zsuzsánnát meg mindkét rendbeli örököseiket. E birtokot már a nevezettek ősei is birták.*Bl. fasc. JJ. nr. 10. és Orsz. lt. Gyf. kápt. XVI. Lib. Reg. fol. 51.

Birtokosai – Csáky és Nádudvary jogon – 1837-ben Kornis gróf, Somai, Rettegi, Mágucz, Bideskuti nemesek.*Hodor K.: Doboka, 551. l.

Hodor a gör. egyesűlt hitűek fatemplomán kívül a róm. katholikusok imádkozó házát említi, mely «a szent eszközök elköltözésével lenni megszünt.»*U. o. 552. l.

1733-ban (Chitheul) az oláh családok száma 30; egyesűlt papjának neve Gábor.*Tr. (Kihon?) 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 300, a kik részén volt egy templom, két működő pap, egy sekrestyés-egyházfi, s illette a papot egy belső telek, egy köblös szántóföld, két szekérnyi széna, meg két mázsa só. Az egyik pap taksát ad Henter D.-nak.*Tr. 1901. IX. 286. lap. – Hodor K.: Doboka, 552. l

Gör. kath. jellegű egytantermű elemi iskolája 1871-ben épűlt.

1837-ben a lelkek száma 453; a házaké: 90.

1890-ben 656 lakosa van; nyelvre nézve magyar 667, oláh 567, egyéb nyelvű 22; vallásra nézve róm. kath. 10, gör. kath. 594, gör. kel. 15, evang. reform, 28, izr. 9. Házak száma 134. Lakói fazekas-ipart űznek.

Határa (1722-ben) két részre oszlik. A «Nagi-Szamos» felé fekvő Bardoci-terület Csáki Imre gróf birtokában van. Földje termékeny. Trágyázatlan talaját hat ökörrel, kétszer szántják. A tiszta búza megterem. Szénája jó. Malom van helyben. Az Almás kiöntése néha kárt okoz. Erdeje van elegendő, de a makkoltatás a földesuraké.*Cons. Dob.

Ekkor az összeírt 6 jobbágy, 7 zsellér és 6 bujdosó kezén {672.} volt 13 egész és féltelek, 9 puszta telek, 21 ökör, 19 tehén, 8 borjú és üsző, 2 ló, 15 juh és kecske, 23 sertés, 65 köblös szántóföld, 36 köblös míveletlen föld, 12 köböl és 2 véka őszi vetés, 8 köböl és 1 metreta tavaszi vetés; termett e falu határán a megelőző 1721. évben 173 kalangya búza, 61 kalangya zab, árpa és alakor, 18 kalangya kender és len, 1 köböl borsó és lencse, 42 szekér széna.*Cons. Dob.

1895-ben gazdaságainak száma 126. Területe 2270 katasztrális hold, a melyből szántóföld 918, erdő 774, rét 181, kert 99, legelő 98, terméketlen 198 hold.*Mg. St. 510.

1721-ben a falu adója 338 rhf. 30 dénár, 1722-ben (közös tartozása) 134 magyar frt 4 dénár.*Cons. Dob.

A községnek 1900-ban 541 K 78 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3636 K 28 f.

Határrészei: La Gradisce = La Grádistyë (körülkerített hely?) Cetate = Csëtátyë (vár) és Fundul Chendrii = Fundul Tyendrij (Kendermező felé eső zugoly).

A Gradistye-tetőn – a szamosvölgyi vasút építésekor – körülbelül két katasztrális hold területet befogó négyzet alakú alapfalazatra akadtak. Az alapokból, melyek szélessége 1 méternyi, a szurdoki állomás építéséhez koczkaköveket s a szamosi kavicshoz hasonló nagy kavicsokat szedtek ki. Az Egregy partján levő tihói udvarban egy ház részben szintén ennek a falaiból épűlt még a század elején. A kertben a hengeralakú oszlopkövek is innen valók. A fennsíkon levő eme terület keleti részén három darab 1.20 m. hosszúságú közönséges fehér lépcsőkövet ástak ki, Itt egy kisebb bejáró, mellette egy nagyobb kapubejáró nyomai voltak kivehetők. Téglák is kerűltek elő, a mostani fedőtéglákhoz hasonló nagyságúak. Egy nagyobb tégla mintegy 30 cm. oldalvonalú, négyzetalakú, 7-8 cm. vastag, massiv anyagból. A délnyugoti szegleten korsóalakú üregek látszanak, edényfélékre, korsófenekekre szintén bukkantak.