Újnémet.

Ujnemethi 1460, Wynemeth 1462, Wynemethy 1475, Wÿnemeth 1543, Ujnémeth, Újnemethy 1559, Újnémet 1586, Vÿnemethÿ, Vynemethy, Új-Némethi 1588, Újnemet 1590, Vjnémethy 1609, Vÿnemeth 1631, Újnémeti 1634, Újnemethy 1640, Uynemeth 1647, Új-Német 1716, Ujjnémeth 1797, Ujjnémet 1805.

Németajkú lakosairól vette nevét. Középszolnoki falú. 1460-ban Ujnémethy Albert részére folyt vizsgálat, Ujnémethy Nobis (így!) és Gergely fia, György, Nobis (így!) Ferencz, Ujnémethi Nobis (így!) Balázs özvegye, Veronika, Mindszenti Tamás deák ellen, kik Ujnémethi középszolnoki birtokról tizenhat tehenet hajtottak el.*Lelesz, U–V. 64. f. anni 1460. nr. 30.

1462-ben Ramocsa Albert is birtokos Wynemethen.*Szgy.

{723.} 1475 körül Wynemethy Albertnek a jószága, 4 frt 4 dénár adóval.*E mű I. k. 177. lap.

1543-ban (Wÿnemeth-en) a Pap János, Németh Bertalan és Gáltövi Máté jobbágyai 2–2 kapu után adóztak, míg a Literatus Imreéi csak 1 után. Volt ekkor a helységben a 7 kapuszámon kívül még 4 bíró, 2 szabados, 12 szegény és 1 új ház.*Dical. 1549-ben a Horvát Vid jobbágyai 4, a Németi Bertalanéi 1 1/2, a Sárközi Imre és Gáltövi Mátééi 2–2 kapu után adóztak. Eme 9 1/2 kapun kívül volt a helységben még 3 bíró, 9 szegény, 1 servitor és 2 új ház, továbbá Németi részén 1 nemesi udvarház.*U. o. 1570-ben 1–1 kapu után adóztatták meg a Haraklányi János és özv. Ákosi Jánosné jobbágyait, ellenben a Messer Gáspáréit csak 1/2 után.*U. o.

1545-ben az Újnémethen levő birtokrészen Bőnyei Gergelynek Köbölkúti Annától, Köbölkúti János leányától való gyermekei: Bőnyei Ferencz és Borbála, Sámsoni Hodosi Miklós neje, továbbá Papp Jánosnak ugyancsak Köbölkúti Annától való gyermekei: Papp István és Apollónia, Horváth Vid neje osztozkodtak.*Nagyv. Múz. Blt.

1550-ben Ujnemethi birtok fele és az itteni kuria tárgyában, miket néhai Köbölkúti Miklós szerzett, Gáltövi Máténé Köbölkúti Elena megidézi Görbet Imrét és Szodorói Jánosné Görbet Katalint meg Sárközi Sárá?-t.*Lelesz, Act. an. 1550. fasc. 3. nr. 52.

Wynemeth birtokból Sándorházi Ferencz nem adta ki anyjának, Újnémeti Borbálának a leánynegyedet. Ezért a kolozsmonostori konvent (ebben az évben) Ferdinánd király parancsára megidézte a fenti Ferenczet.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. F. nr. 12.

1551-ben Újnémeti György wynemethi birtoka Haraklányi Miklós kezén van, bár ennek nejét, fenti György leányát, Erzsébetet csak leánynegyed illeti meg e birtokból. Ezért Újnémeti György, ki a nevezett Erzsébet fivérének a fia, {724.} vissza akarja venni a birtokot és megigéri a leánynegyed kiadását, mire Újlaki Ferencz helytartó megidézteti Haraklányit.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. U. nr. 1.

1559-ben János Zsigmond fejedelem előtt néhai Ujnémethy Bertalan fia György panaszt tesz, hogy az elmúlt években Haraklányi Miklós a római király előtt néhai atyja ellen bizonyos újnémethi birtokrész megosztása ügyében pert indított s mivel Ujnémethy Bertalan nem jelent meg, a pert megnyerte. A fejedelem Ujnémethy számára perújítást enged s megbízza Közép-Szolnok vármegye tisztikarát, hogy Haraklyáni Miklós fiait: Lászlót, Istvánt, Jánost és Mihályt fejedelmi törvényszék elé idézze.*János Zsigmond 1561-diki átiratában. Nagyv. Múz. Bl.

1586-ban Ujnémetről Nagy-Esküllei Eördeög György, Dobszay Péter, Újnémethy György, Rácz János, Szabó Balázs, Horváth János, Papfalvi István és Kisfaludy Antal jobbágyai voltak jelen, mikor Ladmóczi Horváth Jánost Bőnyei Ferencznek újnémeti és mihályfalvi birtokrészébe akarják beiktatni. Az ujnémeti jobbágyok egy része oláh.*Nagyv. Múz. Blt. és 1590. évszámnál. A beiktatásnak ellentmondottak Szentkirályi György, Giróti Mezőgyáni Miklós, Szentkirályi Szentkirályi Mihály, Lőrincz, János, Gergely és Benedek, Bozzásy Mihály, Papfalvi István, Horváth János, Ippi Bideskuthy György, Ákosi Dobszay János, Czégi Mihály s még egynéhány özvegy,*U. o. a kikkel 1588-ban kiegyezik;*U. o. V. ö. Girolttal. (Vynemethyről) a Szabó Balázs jobbágyát, Fatuly (?) Pált megidézték, mint szomszédot, a mikor Báthori Zs. fejedelem ez évi máj, 18-diki parancsára be akarták iktatni Fajdasi Horváth Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát Peér, Ethély, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba;*Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15. junius 16-dikán Somlyai Báthori Zsigmond, erdélyi vajda az Eörményesi János és Szegedi Kata leányának, Annának, Köbölkúthi Jánosnénak és mindkétnemű utódainak egy újnémetii részjószágot {725.} adományoz új adományozás czímén. E részjószág ekkor is az ő kezében volt már, sőt azelőtt is az ősei birták.*Szgy.

1590-ben Ladmóczi Horváth Jánost beiktatják az újnémeti részbirtokba,*Nagyv. Múz. Blt. egykorú másolatból. a mikor Újnémetről Újnémethy György, Köbölkúti Némethy László, Szentkirályi Mihály és Haraklyáni Pál jobbágyai is jelen vannak,*U. o. ez évi ápr. 29-dikén Ladmóczi Horváth János odaad egy újnémeti jobbágytelket (és 125 frtot) Ér-Szentkirályi Szentkirályi Lőrincznek giróti két jobbágytelkéért.*U. o.

Szentkirályi Istvánnak, Mihálynak, Miklósnak, Ferencznek és Margitnak, Katalinnak (férjeik: Bessenyei János és Poroszlai Mihály), a kik mindnyájan édes testvérek, 1607 aug. 17-dikén Rákóczi Zsigmond új adományozás czímén egy részjószágot ad itt minden hozzátartozóval és a benne gyakorolt királyi jogokkal együtt. E részjószág eddig is az övék volt, régebben pedig az őseiké.*Szgy.

1613-ban egy Ujnemethy részbirtokot Lugasi János kap királyi adományúl,*Lelesz, Prot. 55. an. 1613. a kit (Vjnémethy részbirtokba) be is iktatnak.*U. o. Stat. L. 47.

Ujnemethy azok közé a birtokok közé tartozott, a melyeket 1627-ben Golopi Elena visszaválthatólag átíratott Losonczi Jánosra.*U. o. Prot. 66. fol. 80. an. 1627.

1628-ban az ujnemethi részbirtok tárgyában mint gondnok intézkedik Losonczi János érdekében Németi Kristóf,*U. o. Prot. 68. fol. 52. et. 79. an. 1628. majd pedig a Ramocsaháziak egyezkedtek egy itteni részbirtokra nézve.*U. o. Prot. 68. fol. 60. an. 1620.

A középszolnokvármegyei Vÿnemethen levő összes részbirtokait Havasodi Nagy István, kolozsvármegyei papfalvi lakos 1631-ben a középszolnokvármegyei Kraszna-Mihályfalván zálogba adta hatvan magyar forintért Kraszna-Mihályfalván {726.} lakó Salai János nejének Horhi Erzsébetnek és fiának Gáspárnak.*Szgy.

1634 máj. 2-dikán Szabó Jakab középszolnokvármegyei szolgabíró Kraszna-Mihályfalvi Horváth Vid javára Ujnémetiben három hold föld ügyében tanúvallatást tart. Újnémetiben birtokosok voltak még Némethy Kristóf és Vid László, a jobbágyok Koszta, Kelenczés, Görbe másként Tatuj és Bota Illés neveket viseltek.*Nagyv. Múz. Blt.

1635 okt. 29-dikén Ujnémeti István Kakas Illés nevű ujnémeti jobbágyát tizennégy forintért eladta Sándorházi Bálintnak és fiának Mihálynak, továbbá testvérének Ujnémeti Erzsébetnek.*U. o.

1638-ban Felsőnémeti Némethy Kristóf újnémeti részeit Ibrányi Mihály, váradi kapitánynak akarja elzálogosítani; de, tiltakoznak ellene Gencsi Anna örökösei.*U. o.

Ujnemethÿről 1640-ben Balogh Ferencz végrendelkező vallomást tesz neje, Ujnémeti Borbála és gyermekei javára.*Lelesz, Prot. 79. fol. 163. an. 1640.

A középszolnokvármegyei Új-Némethi prædiumban levő részjószágon 1641-ben egyenlően osztozik a néhai Érszentkirályi Szentkirályi István felesége: Dobai Judith három gyermeke.*Szgy. más. és Nagyv. Múz. Blt. Az osztálylevél eredetije ez utóbbi helyt jun. 9-diki kelettel.

Uynemethen egy részbirtokot Vassaly János nejére, Dancs Annára írt át, a miért 1647-ben tiltakozik ellene nővére, Katalin.*Lelesz, Signat. Lib. 28. folio 18.

Ez évi jun. 22-dikén Váradi Zsigmondné Ladmóczy Horvát Annának egyik újnémeti jobbágya Kelenczés Farkas azelőtt tőlük elszökött, de most Kispaczalban lakó Kovács Bálint, Kovács Péter, Balázsházi György és Balázsházi Miklós nemesek előtt újra hűséget fogad asszonyának.*Nagyv. Múz. Blt.

1673 máj. 20-dikán Ákoson lakó Ujnémethy István Kis {727.} János nevű újnémeti jobbágyát húsz forintért elzálogosítja Pap István «bátyámuramnak és felesegenek Guti Anna asszonynak».*Újnémethy István sajátkezű aláirásával u. o.

1674 máj. 28-dikán Guti István középszolnokvármegyei alispán és Szécsi György hites megyebíró, Szécsben lakók előtt ákosi, de «mostan Maczkason Doboka vármegyében lakó Ujnemeti Lazlo» két újnémeti és egy ákosi jobbágyát harminczegy forintért zálogba veti Ákoson lakó Pap Istvánnak és feleségének Guti Annának.*Eredetije u. o. alul két gyűrűpecséttel két darabban.

1678 decz. 23-dikán Perecsenyi Nagy András utódai javára tanúvallatást tartanák Új-Németiben; az új-németii jobbágyok is tanuskodtak.*U. o. más.

1686 jan. 29-dikén Perecsenyi Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin újnémeti részbirtokához, mint vérrokonoknak Perecsenyi Lindvai másként Kovács Mihálynak és nővérének is joguk van.*U. o. e.

1692-ben Ibrányi Ádám a középszolnoki Uinemethÿn bizonyos jobbágytelkeket nejének Újhelyi Évának köt le.*Lelesz, Act. an. 1692. nr. 8.

1693 febr. 3-dikán (Pap Ferencz úr házánál) Vérvölgyi Berkeszi István középszolnokvármegyei szolgabíró és Vérvölgyi Gólya György hites assessor előtt Kónya Tivadar szakácsii jobbágy és Kis Mihály középszolnokvármegyebeli gyöngyi jobbágy negyven forintig kezességet vállalnak Papp István és neje Guthi Anna (fönnebb említett?) Kis János nevű újnémeti jobbágyáért.*A Berkeszi neve alá nyomott pecséten SZOLNOK látható. Nagyv. Múz. Blt.

1695 ápr. 6-dikán az újnémeti jobbágytelkek kibocsátására Dobai Dániel és neje, Szénás Zsófia megintik Szénás Györgyöt és meg is kínáltatják azok zálogösszegével.*Gencsi-lt. nr. 961.

Ez évi nov. 20-dikán Szemere György szatmárnémetii lakos újnémeti pusztatelkét harmincz forintért elzálogosította {728.} Menyőben lakó Dobai Dánielnek és nejének Szénás Zsófiának. A váltságösszeget Giróton fakó Mállya György fizette le.*Nagyv. Múz. Blt.

1699 szept. 30-dikán özv. Medgyesi Sámuelné Kovács Katalin zálogba adja újnémeti részjószágát Szécsi Guthi asszonynak és gyermekeinek, Pap Zsigmondnak és nejének, Tyúkodi Nagy Zsófia asszonynak és Pap Lászlónak.*U. o.

1700 okt. 24-dikén Kraszna-Horváton lakó Kólya György és András elzálogosítják krasznamihályfalvi udvarházrészüket egy mihályfalvi és két újnémeti puszta telekkel együtt hatvan forintért az itt említett Pap Zsigmondnak és nejének, Tyúkodi Zsófiának, Pap Lászlónak, továbbá Szakácsii Pap Jánosnak meg nejének, Guthi Annának.*U. o. más.

Új-Német egyike vala Szécsi György és neje, Guthi Judit ama javainak, a melyeknek felosztására 1716 jun. 20-dikán az előbbiek leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia megintette Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.*Gencsi-lt. nr. 951.

1717 ápr. 10-dikén Pap Sándor és Szomoldi István elzálogosítják az újnémeti telkeiket Nagy Andrásnak.*U. o. nr. 1343.

1778 jan. 17-dikén Bölöni Sándorné Török Krisztina és gyermekei osztoznak egy itteni jószágon.*U. o. nr. 1481.

Mint Tasnád mezőváros tartozékát, az ujnémethi részbirtokot is bérbe vették 1779-ben hat évre Vajai Vay Lászlótól Reviczki József, Szotyori Kerekes József és nejeik.*Bl.

1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György egyezkednek az itteni birtok visszaszerzésére nézve is.*Lelesz, Act. an. 1784. nr. 34. et 35.; prot. foliis 36. et 37.

1784-ben birtokosok Új-Némethiben Szinyérváraljai Horváth Péter és János meg Sándorházi Péter több más rokonukkal együtt.*Szgy.

Az orsz. nemz. fölkeléshez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Ujjnémeth községből a következőket, kisebb birtokosok: gr. Kemény Farkas, gr, Andrási Károly, br. Vesselényi {729.} Farkas, Vay Mária, Kúthi János, Bölöni József, Ugrai György, Terjényi Mihály, Szunyogh István, Bölöni Gáspár, Csontos Sándor, Csontos Sámuelné, Török Ferencz, Balog Pál, Gencsi György, Szentkirályi Mihály, Nagy István, Pelei Imre, Katra Mihály, Kávási János, Virág János, Nagy Dániel, Török József, Pap Sándor, Gergely László, Érsekújvári Lajos, Szombatfalvi László, Ladányi Sámuel, Bara József és Sándor, Kincses Ferencz és a László-család; saját telkükön lakó, adómentes nemesek: Mikle János, Buda Tódor, Rákóczi Vonyiczia és Gábor; más telkén lakó, adómentes nemesek: Rákóczi János, Páskuj, Moka, Márk és György, Páll Sándor, Székely Péter, Rákóczi Ilie, Lázár Miklós és Orha István; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Tartzán János, Vaszilné, Mihály és Gligor, Kiss János és Sándor, Keresi András, Pintye János, és Dol; más telkén lakó, adózó nemesek: Gárdus György és Opre, Keresi János és Pintye László; papok: Vitéz János és Ungur János, mindkettő oláh; kántor: Oláh Gábor, oláh; árendátor: Salamon József; zsidó: Salamon Sámuel; molnár: Sváb Gligor.*Szv. lt.

1805-ben összeírták a következő fegyverfogható 1. adómentes nemeseket: a) lovasok Rákóczi Moka, Pál Sándor és Tógyer; b) gyalogosok: Buda Tódor, Orha István, Rákóczi Pásk, Gábor, János, Tódor,. Ilia, Simon és Márk, ifj. Rákóczi Pásk, Mikle János, Orha Sándor, Lázár Miklós, Bálint András és Mihály Pál; 2. adózó nemeseket: a) lovasok Bojtor András és Dol Pintye; b) gyalogosok Bálint Urszuj, Luczás Péter, Tarczán János, Gergely és Mihály, Kis Sándor és László, Gárdus Opre és György, Pintye János, Pap Vaszilie és Oláh Opre.*U. o. Okt. 16-dikán homagialis esküt tettek a következő nemesek: Buda Tódor, Rákóczi Moka (Mocius ?), Pásk (Paszkál ?), Gábor, János, Tódor, Illés, Simon, Márk; Tarczán Gergely és Mihály, Bálint András, Gárdus Opre, Pintye Dol, Mikle János, {730.} Orha Sándor, Pál Sándor és Tógyer, Lázár Miklós, Bálint Ursz, Luczás Péter, Bojtor András, Tarczán János, Kis Sándor és László, Gárdus György, Pap Vazul, Oláh Opre, Mihály Pál és ifj. Rákóczi Pásk.*Szv. lt.

Az 1475. évben szó van a középszolnokvármegyei, németi plebánusról, Jánosról, a ki ugocsai alesperes.*Bunyitay Vincze: Schematismus 370. lap.

A gör. katholikusok kőtemploma 1779-ben épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 169. lap.

1733-ban Uj-Némethről 36 oláh családot jegyeztek fel; görög keleti papja Péter nevet viselt.*Tr.

1750-ben a gör. kath. lelkek száma 323, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, négy köblös szántóföld, meg két mázsa só.*Tr. 1901. évi IX. szám, 284. l.

A községben gör. kath. jellegű egytantermű elemi iskola van, mely 1893-ban épűlt.

1715-ben 4 jobbágy-, 1 zsellér-, 1 taksás-, összesen 6 háztartás fizet adót, magyar 4, oláh 2; 1720-ban 14 jobbágy-, 18 zsellér-, összesen 32 háztartás, 24 magyar, 8 oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 54 lélek, magyar 36, oláh 18; 1720-ban 288 lélek, 216 magyar és 72 oláh,*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 66. és 68. l. a mikor négy telek volt puszta már negyvenöt éve.*U. o. 341. l.

1847-ben a lakosok száma 924; róm. kath. 2, gör. kath. 913, izr. 9.*Nagyv. Nvk. 1847. 104. lap.

1890-ben 930 lakosa van; nyelvre nézve magyar 26, német 58, oláh 841, egyéb nyelvű 5; vallásra nézve r. kat. 2, gör. kat. 847, evang. reform. 21, izr. 60. Házak száma 175.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 13 1/2, 1720-ban 307 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 22, 1720-ban 51 kaszást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 68. l.

{731.} 1895-ben gazdaságainak száma 196. Területe 3834 katasztrális hold, a melyből szántóföld 2339, erdő 569, legelő 456, kert 130, rét 126, szőlő parlag 96, beültetve 3, terméketlen 115 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 9040 K 78 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 5497 K 18 f.

Utczái: Nagy-, Felső-, Zálnok- és Szekeres-utcza.

Határrészei: Grind, Szelistyë, Poeni = Pojëny (erdei rétek), Gánás (hasonnevű patak völgye, most Cseh Galamb Gyula tanyája), Doba, Nagy-forrás-oldal, Goronyët (tölgyfás), Ţevi = Czëgy (csévék), Alsó-Szekeres, Şes = Sësz (róna), Cornicel = Kornyicsël (somfácska). Szőlők: Kokas-hegy, Középhegy, Újhegy. Erdők: Nagyforrás-oldal, Merezul Pintii = Mërëzul Pintyij (Pintea = Pintyá, a híres rablóvezér delelője), Szekeres.