{778.} Vármező.

Warmezew 1474, 1500, Warmezeo 1603, Varmezeo 1607, oláh neve: Butsumi.

Doboka vármegyéből való. Nevét váráról vette, a melynek nyomai már 1670-ben is alig valának láthatók.*V. ö. Hodor: Doboka, 522. l. Oláh nevéről már szóltam.*L. I. k. 157. lap. Buciumi = Bucsumny (kürtök). A néphagyomány szerint a közelben levő várban őrizték a hadi kürtöt, melylyel a szomszéd őrtanyák embereit harczba szólították.

Szintén szóltam már az itt föllelhető római nyomokról is.*I. k. 42. és 44. lap.

1594-ben, mikor az erdélyi rendek Bornemissza Gergelyt a Meszes felé küldötték a tatárok ellen, ez Vármezőnél várta egy ideig a tatárokat, a hol akkor még meglehetős erősség vala.*Buday Ferencz, Lex. 429. l.

Mint dobokavármegyei helység a magyaregregyi járáshoz tartozott; a felső kerületben a legnépesebb falu, melynek – mint Hodor írja – köve, vize, legelője, földje bőven van.*Hodor: Doboka, 520. l.

Határos volt Kolozs vármegyével, néha, pl. 1607-ben ide is számították. Völgyben fekszik út mellett másfél mérföldnyi távolságra Zilah (Zilaj) városától (1722).*Cons. Dob.

1660-ban, mikor a váradi törökök megszállották Kájántót és felprédálták, Gy. Monostori Ebeni István kolozsvári kapitány néhány fegyveressel Véér Györgyöt küldte ellenök, ki a zilahi havasok (Meszes) aljában az Egregy vize mellett, Vármezőn felül érte utól a törököket s a keresztyén rabokat kezeik közül szerencsésen kiszabadította.*Hodor K.: Doboka. 1837; 521. l.

1474 ápr. 20-dikán Dobokai László, fiai Salatiel és Imre terhét is magára vállalva örökösen eladta Besenyei Lászlónak és nejének Katalinnak ötven arany forintért a Vármezőn Doboka {779.} vármegyében levő részjószágát, mint azt Magyar Balázs, erd. vajda és székely ispán bizonyítja.*Szabó K.: Az Erd. Múz. Okl. 78. l.

1500 nov. 24-dikén Derzsei Dobokai Miklós elzálogosítja a dobokavármegyei Warmezew és Hídalmás birtokait Hídalmási Huszár Jánosnak.*Dl. 36,405. Km. Prot. Michael pag. 62. nr. 1.

1525 jan. 28-dikán Dobokai Bessenyei Ferencz eltiltotta a Warmezew falubeli birtok elidegenítésétől Károlyi Láncz László gyermekeit: Zsigmondot, Lászlót, Dénest, Annát és, Magdát meg Derzsei Dobokai Miklóst.*Dl. 36,401. Km. Prot. T. min. p. 117. nr. 1. Dobokai Besenyői Ferencz jószágai között 1527 jan. 19-dikén is említve van Vármező.*Tört. Tár 1898. évf. 157. l.

Warmezeo aztán egyike vala azon birtokoknak, melyeket 1603-ban Csáki István mint Nagy-Almáshoz tartozókat zálogba vetett Rátóti Gyulafi Lászlónak.*GKG. C. fasc. XIX.

1607-ben Mindszenti Benedek és neje Bánfi Anna érdekében fejedelmi parancsra az Almás várához tartozó kolozsvármegyei Varmezeo jószágot visszakérték Prépostvári Zsigmondné Széchy Katától. Ez azonban nem adta vissza, a miért nyolczad napra a fejedelmi táblára idézték.*U. o. A. fasc. XVII.

A birtoklás története egyébiránt a Csákiak jogán haladt, 1837-ben a Csáky Gábor ivadékai közül Kornis gróf, Cserey, Hatfaludy, Henter, Mezey, Geréb, Horvát, Székely, Gyujtó, Elekes nemesek valának a birtokosai.*Hodor: Doboka, 519. l.

A gör. katholikusoknak egyháza s kéttantermű elemi iskolája van itt. Az a templom, a melyet 1865-ben iskolává alakították át, a vár falából való volt, ekkor épült az új templom.

1733-ban (Butsumi) 30 volt az oláh családok száma; egyesűlt papját Jánosnak hívták.*Tr. 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 198, a kik részén volt egy templom, egy működő {780.} pap, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot három köblös szántóföld, ugyanannyi szekérnyi széna, sóra jegygyel nem birt. Taksát Henter Dávidnak fizetett.*Tr. 1901. évi IX. szám, 286. l.

A felekezeti iskolán kívül állami elemi egytantermű iskola is működik, melyet 1887-ben szerveztek. A Meszesentúli vidéknek ez az egyetlen állami iskolája.

1720 előtt puszta, 1720-ban telepűlt újra*Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. lap. s ebben az évben már 4 jobbágy, 3 zsellér, összesen 7 háztartás fizetett adót; mind oláh.*U. o. 68. l. Ebből következtetve a népesség száma 63 lélek.

1837-ben 956 lélek lakja, két háznép, vagyis 17 lélek nemes; a közlakosok száma 939. A lakosok gör. egyesűlt hitűek s izraeliták, a kiknek ekkor 186 házuk volt.*Hodor K.: Doboka, 520. lap.

1890-ben 1729 lakosa van; nyelvre nézve magyar 246, német 4, tót 2, oláh 1424, egyén nyelvű 49; vallásra nézve róm. kath. 17, gör. kath. 1468, ágost. hitv. evang. 2, evang. reform. 99, unit. 2, izr. 138. Házak száma 371.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1720-ban 48 köblöst; rétet 21 kaszást.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 68. l.

Határa 1722-ben két részre oszlik; az egyik délre, a másik északra terűl el. Talaja mindenütt veres és fehér, a lapályon közepes termést hoz. Trágyában hiányt szenved; a trágyázatlan földet hat és négy ökörrel, kétszer szántják. Kétszerese és szénája elegendő terem. Erdeje bőven van saját használatra. Őrölni a szomszédba járnak.*Cons. Dob. Ekkor az összeírt 6 jobbágy, 12 zsellér, 2 bujdosó (vagus) és 2 udvari szolga kezén volt 20 egész és féltelek, 3 puszta telek, 26 ökör, 37 tehén, 2 borjú és üsző, 2 ló, 30 juh és kecske, 64 sertés, 84 köblös szántóföld, 23 köböl és 1 véka őszi vetés, 6 köböl tavaszi vetés: termett itt a megelőző 1721. évben 150 kalangya búza, 25 kalangya zab, árpa és alakor, 20 kalangya kender és len, 1 köböl borsó és lencse, meg 57 szekér széna.*U. o.

{781.} 1721-ben 281 rf. 30 dénár a falu adója.*Cons. Dob.

A községnek 1900-ban 17,774 K 86 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 7414 K 82 f.

Utczái: Nagy-, Şes = Sësz (róna), Temető-, Negrean = Nyëgrján (Fekete), Szőlő-, Farkashegy-, Szent-György- és Mihăiasa = Mihejásza (Mihályné) utcza, Lunka (völgy-utcza) és Uliţa Popescilor = Uliczá Popëstyilor (Popescu = Popëszku vagy Pop előnevűek utczája).

Határrészei: Şes = Sësz (róna), Capul Grueţ = Kápul Grujëcz (halomfő), Plopiş = Ploptyis (nyárfás), Vălceaua = Valcsáuá (völgyecske), Váljá unguruluj (magyar patak), Dumbráva (liget), Gyálul Porumbuluj (galambos domb), ennek magyar neve: Nyúlhegy; Pśană = Pojána (erdei rét), ennek magyar neve: Liget; Magura, Meszes, Csityëra (czithera), Farkashegy (Gyálul Lupuluj), Izbok (lüktetés, forrás), Cetate = Csëtátyë (vár), Părăul Pleşii = Pereul Plësij (a kopasz hegy csermelye), ennek része a Coastea Ogrădii = Kasztjá Ogrezij (kerti domb).

A Pojánán állítólag több, felül szűk, de alól annál tágasabb, feneketlen tűzokádó-üreg maradványa van; a belőtt puskapor hosszasan hangzik.

Patakjai: Mihályné pataka, Szent-György pataka, mely a Lunka-utcza mellett foly el, s az Egregy pataka.

A Mihályné patakának vize vastartalmú; negyedfél öl magas zuhanyát fürdőnek használják. Az Izbok határrészben levő forrás soha be nem fagy; partját örökzöld pázsit szegélyzi. A víz felfakadásánál lencse alakú, apró, barnás kövek jönnek fel.