Völcsök.

Völcsek 1387, Veolchiegh 1423, Welchek 1460, Wlchek, Wethek, Wlthek 1462, Velchok 1475, Welchewk 1502, Veulchek 1516, Velcsök 1526, Veöcheök 1537, Velcsek 1545, Wewlchewk 1545, Völcsök 1547, Velchÿeok 1549, Wewlchwk 1564, Weolcheok 1570, Völczök, Veolchyeok 1584, Veolczeok 1609, Vőcsök 1692, Ulcsukul 1733, Ölcsög 1750, Völtsög 1797.

Neve talán a szláv Velčic szóból ered, mely nedvességet jelent.*V. ö. Tagányi Károly, Dr. Réthi László és Pokoly József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája, I. k. 541. l., a hol Szolnok-Dobokában fekvő Völcs nevű helység a szláv vlch szóból van származtatva. De származhat a madárvilágból, vagy személynév.

A néphagyomány azt tartja, hogy a falut eredetileg Szilágy-Mogyorósnak hívták; egyik dűlőjének neve ma is Mogyorós. A háborús idők zaklatásai miatt húzódott aztán beljebb a Szilágy patak teréről a tölgyes erdő Vöcsök nevű tisztására.

Középszolnokvármegyei falu, mely 1387-ben (Völcsek) az aranyosi várhoz, 1545-ben, 1564-ben, 1570-ben, 1584-ben Hadad várához tartozott. 1387-ben még tisztán magyar, 1423-ban részben magyar, részben oláh falu. A váradi káptalannak 1423-diki oklevele szerint Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Veolchyiegh magyar és oláh birtokába iktatják György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*GKG. C. fasc. XII.

Ettől az évtől fogva aztán kevés eltéréssel Hadad tartozékaihoz igazodik a története.

1460 febr. 11-dikén Kusalyi Jakcsi Péter visszaadja a fél {803.} Welchek birtokot, melyet ifj. Jakcsi László néhai Jakcsi Mihálynénak zálogosított volt el, Jakcsi Jánosnak.*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 76. nr. 1. et p. 77. nr. 2.

A középszolnoki Wethek (Wlthek) egyike volt azon birtokoknak, a melyeket 1462 febr. 1-sején Kusalyi Jakcsi János, neje Petronella, fia Ferencz és Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: István és Mihály most már Jakcsi Péternek zálogosítottak el.*Dl. 30,041.

1475 körül Velchok Jakcsi István özvegyének meg bizonyos Keresztélynek («Cristani») a jószága hat frt és tíz frt adóval.*V. ö. e mű I. k. 178. l.

1502 ápr. 14-dikén (Welchewk-öt) Kusalyi Jakcsi László lekötötte bizonyos kölcsönzött pénzösszeg fejében Sándorházi Márton erdélyi kanonoknak és gyulafehérvári főesperesnek.*Dl. 36,405. Michael pag. 190. nr. 1.

Az 1516–1548. évek kiemelkedő eseménye Kusalyi Jakcsi Mihály beiktatása (1545).*Veulcek: 1516, Veöcheök: 1537, Velcsök: 1526, Völcsek: 1544, 1547, Velcsek; Wewlchewk: 1545, Völcsök: 1547, 1548. Lásd a levéltári jelzeteket Bogdándnál. Völcsökről a Pázmán Péter jobbágyai azok között voltak, kiket kihallgattak az 1548-ban Mutos és Cseh birtokok határvonalának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*Lelesz, Metalium C. Kraszn. nr. 5.

1543-ban (a középszolnoki Welchek) Jakcsi Mihály és Pázmány Péter között oszlott meg; az előbbinek a jobbágyai 17 kapu után fizettek adót, az utóbbiéi pedig 2 után. Fölmentvék az adózás alól 2 bíró, 3 szabados, 9 szegény és 1 új ház.*Dical. 1549-ben (Velchÿeok-ön) 18 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Mihály jobbágyait; ugyanez alkalommal följegyeztek 1 bírót, 7 szegényt, 7 zsellért és 5 új házat. 1553-ban 12 szegényt találtak itt.*U. o. 1564-ben Hadad vára e tartozékában: Wewlchwk-ön 18 kapu után adóztatták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, de az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György. Ugyanekkor volt itt 12 zsellér is.*U. o. 1570-ben (Wewlchewk-ön) 12 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi {804.} Boldizsár jobbágyait.*Dical. Ekkor, mint már tudjuk, új adományul adja Miksa Hadad várával (Weolcheok birtokot) Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak.*Wl.

A kolozsmonostori konventnek 1580-ban kelt jelentése szerint Weolcheok birtokról Kusalyi Jakcsi Boldizsár zsellére, Leorincz Mátyás tiltakozott ura nevében, a mikor Benedekfalva birtokba beiktatták Kraczmer Annát és általa férjét, Baksai Lőrinczet.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 12.

A középszolnoki Velchewköt 1582-ben Kusalyi Jakcsi Boldizsár magvaszakadta után publikáltatta Zsigmond vajda.*GKG. A. fasc. XX. Jakabfi Ambrus és Móricz ellentmondottak özv. Jakcsi Boldizsárné Révai Annának.*Orsz. lt. Gyulaf. kápt. fol. 123. 1584-ben pedig, mint már szintén ismeretes, Hadad várával Wesselényi Ferencz nyeri.*Wl.

Weolcheok-ről Wesselényi Ferencznek következő jobbágyait ú. m. Leorintz Balázst, Feyes Györgyöt és Cinege Györgyöt idézték meg, mint szomszédokat, a mikor Báthori Zsigmondnak 1584 nov. 6-dikán kelt parancsára be akarták iktatni Zsombori Lászlót egy böősházi birtokrészbe.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 67.

1603-ban Hadadi Wesselényi István jelzálogul adja Völcsök birtokát és az újlaki részbirtokát száz forint fejében Dengelegi Miklósnak.*Lelesz, Act. an. 1603. nr. 12. 1604-ben 4 rótt ház után 8 forintnyi adót vetettek ki. E helység ekkor már csakugyan Dengelegi Miklós jószágához tartozott.*Dical. Veolczeok-ről 1609-ben is id. Dengelegi Miklós jobbágyai tanúskodnak egy jobbágy elszökése ügyében Sz.-Csehben tartott tanúvallatásnál.*GKG. A. fasc. XVII.

1692-ben (Vöcsökről) Gál György főbíró, mint a Veselényi Pál jobbágya, van jelen Fonyi Istvánnak és Jódi Simonnak egy szamos-újlaki részbe való beiktatásakor.*Szgy.

A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Völtsög községből a következőket, főbirtokos: br. Wesselényi {805.} Farkas; pap: Pap Nyikuláj oláh; kántor: Pap Zaharia oláh; iskolamester: Vári János ref.*Szv. lt. 1805-ben nincs nemesség, (sem adómentes nemesek, sem pedig adómentességet nem élvező, de szabad állapotú személyek).*U. o.

A helység fakápolnájáról, a mely czinterem nélkül állott, a tizenötödik század végén van említés.*Bunyitay Vincze: Schematismus 359. l.

Evang. reform. egyházáról a tizenhetedik század legelején van szó. Az 1603 febr. 16-dikán Dengelegen tartott közzsinat kétségkívül ide (Völcsökiensis) küldte Giwgei Andrást papnak.*Tört. Tár, 1898. évf. 624. l. Az 1681 jan. 12-dikén Margitán tartott közzsinat Bányai Jánost küldte.*Tt. ev. ref. I. 56–57. l. Rajtok kívül még ezeket ismerjük: Domahidi Miklós, itt halt meg. Székelyhidi Mihály. «A tatárok által öletett meg.» Selyki István, 1671-től, 1780–1830. Debreczeni József, 1837–1865. Cseh Mózes, 1868–1878. Osváth Lajos, Józsa Ferencz 1882-től, jelenleg Barabási Lajos.

1617 jun. 14-dikén a Monón tartott partialisban «találtanak meg bennünket») – így szól egyazon időbeli egyházmegyei jegyzőkönyv – «a völcsöki uraink az borbéli fizetés felől»). Egy-egy öreg itcze bort róttak ki minden emberre; a kinek bora nem termett «semmit nem akarnak érette adni.» De az egyházmegyének «tetszik, hogy ha bor nem teremne is, tartozzanak érte egy-egy garassal, különben a prédikátor nem tartozik szolgálni.»

Az egyházmegyének Menyőn tartott partialisában «lőn igazítás a völcsöki, újlaki és vicsai uraink között, mind a szolgálat, mind a sallarium felől ilyen módon: Elsőben is a vicsaiakra tekintve, mivel igen elfogytanak, hétfőn jó reggel és pénteken hasonlóképen reggel menjen közikbe a pásztor.» «A vasárnapokon alternatim Völcsökben és Ujlakon, ha egy vasárnap reggel Ujlakon, tehát délest Völcsökben, más vasárnap reggel Völcsökben, délest Ujlakon.» A három nagy ünnepen {806.} ilyen módon történt a szolgálat: Ha az egyik ünnepnek első napján Ujlakon reggel, délest Völcsökben, akkor a másik nagy innepen első napon reggel Völcsökben, délest Ujlakon prédikált a pap; a mikor az első főnapnak első órája az ujlakiaké, akkor a második napnak első órája a völcsökieké. A csütörtök minden héten a völcsökieké; mikor áldozó következik, egyik esztendőben Völcsöké, a másikban Ujlaké.

Az iskola építése, «kertelése» t. i. bekerítése a völcsökieket, a papi lak építése minden melléképületeivel az ujlakiakat terhelte. A fahozás a pásztor számára a régi szokás szerint.*P. S. E. I. r. 39. lap.

1899-ben új kőtemplom épűlt (15,200 frt költséggel) a fatornyú, 1780-ból való kis templom helyébe. A templomban báró Wesselényi Farkas családi czímere látható.

Az anyakönyvek 1780-ban kezdődnek.

A gör. kath.-nak is van itt templomuk (fából). 1733-ban Völcsökről (Ulcsukul) 9 oláh családot jegyeztek föl.*Tr. 1750-ben (Ölcsög-ön) a gör. kath. lelkek száma 119, a kik részén volt egy kántor.*Tr. 1901. évi IX. szám, 284. lap.

Állami jellegű iskoláját 1885-ban szervezték, egy tanteremmel. Pár év előtt második tanerőt is nyert az iskola.

1703-ban Völcsökön huszonhárom jobbágy családot és huszonöt pusztatelket írtak össze. A jobbágyok közül többen kuruczok. A szolgálmányaikat már előbb megismertük.*V. ö. II. k. 95. l.

1715-ben 7 jobbágy-, 1 zsellér-, összesen 8 háztartás fizet adót; magyar közülök 7, oláh 1; 1720-ban 5 jobbágy-, 6 zsellér-, összesen 11 háztartás, magyar mind. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 72 lélek, magyar 63, oláh 9; 1720-ban 99 lélek, mind magyar.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 68. l. 1720-ban 2 visszakövetelt jobbágy is volt.*U. o. 341. l.

1847-ben a lakosok száma 549; gör. kath. 440; evang. {807.} reform. 109.*Nagy. Nvk. 1847. 111. l. 1890-ben 654 lakosa van; nyelvre nézve magyar 431, német 1, oláh 202, egyéb nyelvű 20; vallásra nézve róm. kath. 8, gör. kath. 213, evang, reform. 425, izr. 8. Házak száma 135.

A XVII. század valamelyik évében 401 kalangya búza lett Völcsökön.*Wl. A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 26, 1720-ban 139 köblöst; rétet 1715-ben 14 1/2, 1720-ban 58 kaszást; rétet 1720-ban 26 kapást.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 66. és 68. l.

1895-ben gazdaságainak száma 173. Területe 1598 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1033, erdő 315, rét 134, legelő 16, szőlő (parlag) 14, beültetve 1, terméketlen 72 hold.*Mg. St. 502.

A községnek 1900-ban 3052 K 80 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2448 K.

Határrészei: Mogyorós, Verőfény, Medvés, Csikásztó-rét, Urbarium-dűlő, Nyárkúti-rét, Boda, Borzik, Tölgyes, Csorgó, Szőlőfő, Sáncz-alja, (délről északra vonúl, bronzkarikákat leltek környékén), Vénhegy, Lászlóhegy, Boldizsár-kút, Fűzkút, Nyomás-karéj, Ruska, Kisis-tó, Mező-gát. Az észak felől eső Oldal-dombon elmeszesedett csigákat túr ki az eke.

Erdők: Bükkös, Cseres, Bükk megett, Major-gaz. Kútjai: Rózsakút, Péterkút, Füzkút, Kőkút.

A nyugoti határon foly át a Szilágy patak, erre nyílik a völgykatlanban fekvő falu.