Birtalan és Bertalan

Rátoni Bertalan László fia Péter 1463 január14-dikén a maga és János Imre, Mátyás (I.), Péter {177.} (II.) Ambrus, Mátyás (II.) meg mások nevében a Rátoni Jakab fiait s másokat a krasznavármegyei Középcser és Szilvameggyfő erdők elidegenítésétől tiltja el.*Csánki, I. k. 587. l. és Dl. 27,677. Nemes Rathoni Bertalan Pál fiai: Miklós, János és István azok között vannak, a kik jogtalanul bírják Rátoni Margit rátoni részbirtokát és a kiket azért 1545-ben megintenek Majádi Boldizsár, Spáczai Menyhért, Keresztúri Dobszai Jánosné Anna és Kisdobai Gergh Ferenczné Petronella.*Lelesz, Act. an. 1545. nr. 39.

Byrthalan János egyike vala azoknak, a kiket királyi(?) emberül jelöltek, a mikor 1546-ban meg akarták járni Krasznai Pándi Literatus Ferencz lecsméri részbirtokát,*U. o. Metalium, C. Kraszn. nr. 2. és nr. 4. s a mikor Borzási Szőke László érdekében megjárták Borzát és Czigány-Vaja birtokok határát.*U. o. nr. 3.

Ferdinánd király 1550-ben parancsot küld a kolozsmonostori konventhez Bewnÿei Mátyás, ráthoni-alzegÿ Bÿrthalan Pál fiai, Miklós, István kérésére, kik előadják, hogy nagydobai Chyzer István, Miklós, Bálint, magukhoz vévén középszolnoki nyírmoni jobbágyaikat: Chyompaz Ferenczet meg Gal Ferenczet, 1548-ban fenti Bewnÿei Mátyás Nyírmonban lakó Mathÿws László jobbágyának nyirmoni szőlejét fegyveres kézzel leszüretelték és a szőlőt önhatalmulag Bewnÿei Mátyás Mathÿws Ferencz nevű jobbágyának eladták, miáltal úgy Bewnÿei Mátyásnak, mint Mathÿws Lászlónak több mint száz arany forintnyi kárt okoztak, – továbbá, hogy fenti Chyzer István és lelei Kakas István magukhoz vévén sok emberöket, Bewnÿei Mátyás jobbágyának, Mathÿwes Péternek Nyirmon birtoki házát megtámadták, ott a jobbágy egy ökrét megsebezték, a vetéseket lovaikkal lelegeltették, két ökröt elhajtottak és ott is ugyanannyi kárt okoztak, azután, hogy rathoni Alzegÿ György fia, Mihály, és Kraznai Thewrÿek Gáspár, a rathoni Alzegÿ Benedek és Miklós, előbbinek fivérei, {178.} és néhai rathoni Alzegy Péter fiai: István, Miklós, János, Péter, Gergely megbizásából magukhoz vévén Ráthoni Mihály Miklós nevű jobbágyát, fegyveres kézzel megtámadták fenti Bÿrthalan Istvánt és Miklóst, a kik az ő saját Ráthon vagy Alszeg birtoki földükön, Kraszna megyében, Kraszna város tájékán, a Keretzhffa mellett békésen szántottak és utóbbit megsebezték, előbbit pedig halálra keresték és végre, hogy néhai rathoni Alzegÿ György fiai: Mihály, Benedek, Miklós és néhai Alzegÿ Péter fiai: István, Miklós, János, Péter, Gergely és ezek jobbágya: Demÿen Antal Zoldoballÿa mezőn, Bagos-birtok határa felé, a Thelek völgyben, a vetéseket lelegeltették, az ő nagy kárukkal. – Meghagyja tehát a konventnek, hogy fenti alpereseket a kir. kuria elé idézze. A konvent jelentette is, hogy e tárgyban György konventi tagot küldték ki.*Orsz. lt. Kolozsmonostori conv. B. ur. 7., 26. fiok.

Bertalan Benedek (de Keresztúr) 1550-ben, a mikor a néhai Désházi Kelemen középszolnokvármegyei birtokrészeit osztják fel örökösei között, mint szomszédos birtokos jelen van Keresztúron.*Szgy. 1559-ben Bertalan Ferencz és István keresztúri nemesek tanúkként szerepelnek a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*Nagyv. Múz. Blt. Bertalan István egyike azoknak, a kik ellen pert folytatott Dobszai János a keresztúri közös területek megosztása tárgyában. 1560-ban II. János király meghagyja Közép-Szolnok vármegye közgyűlésének, hogy ezt az ügyet újból tárgyalja.*Gencsi-lt. nr. 920.

Bertalan Miklós 1590-ben jelen van a középszolnokvármegyei Mihályfalván L. Horváth János birtokba iktatásánál.*Szgy.

Birthalan Bálint, más néven Zaboh (Szabó) Bálint, rátoni lakos, ez évi junius 19-dike előtt a rátoni fiatalos erdőben {179.} való részét vetette zálogba, négy forintért, 1590-ben már néhai Báthori Eleknének.*Perecsenben Úrnap után való szombaton kelt levél. Szgy.

Bertalan másként Rátonyi Katalin Szécsi Radák László özvegye 1634. decz. 16.*Nagyv. Múz. Blt.

1642-ben Szilágyfő-Keresztúron lakó Birtalan Gáspár nemes igazolja, hogy ugyancsak Szilágyfő-Keresztúron lakó Ramocsaházi István egy jobbágyáért száz magyar forintig kezességet vállaltak.*Szgy.

Birtalan György, m.-baksai nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.

1755-ben Bertalan Mihály átadta Rátonban levő részbirtokát Nagy Boldizsárnak, mostoha leánya, Fáblyán Erzsébet urának és utódainak, továbbá megszerezte ezen Erzsébetnek zoványi részjószágát, de a költségből Erzsébet utódai semmit sem térítettek meg, ezért visszatartotta magánál ezen utódok bülyesdi részbirtokát.*Szgy. Idős Rátoni Bertalan Mihály tanúskodott a Ráthoni Nagy Andrásné és fiainak rokonsága és birtokviszonyai ügyében Krasznán tartott tanúvallatásnál.*U. o.

1792-ben a Birtalan család tagjai (Kraszna, Ráton, Nagyfaluból) II. Rákóczi György 1649-diki armalisának átiratát mutatják föl.*Orsz. lt. nem. inv. I. 8. Kraszna. Ugyanekkor id. Birtalan János, bilgezdi lakos, nemességét kívánja igazolni Kraszna vármegye continua táblájából 1766-ban nyert ítélettel.*U. o.

1806-ban Birtalan Mártonak, 1 lakott és 1/2 puszta antiqua jobbágytelke volt Lecsméren. 1808-ban Bertalan Gábornénak, id. Andrásnak, Jánosnak stb. 6 1/6 antiqua, id. Birtalan Györgynek, özvegy Györgynének, Ferencznek stb. 3 5/12 antiqua és 1 1/4 nova jobbágytelkök volt Rátonban. Legtöbb telke volt a utóbbiak közül özvegy Birtalan Györgynének (1 1/2 antiqua és 1 nova). Id. Birtalan Mártonnak, Ferencznek, {180.} ifjú Mártonnak stb., a kik közül hármat gyalogosnak írt ki Kraszna vármegye, 1 1/2-nél kevesebb antiqua és 1-nél kevesebb nova jobbágytelkök volt Krasznán. Legtöbb telkök volt id. Mártonnak és Ferencznek (külön-külön 1/4 antiqua és 1/4 nova). Ilosváról Birtalan Ferencz, birtok nélküli adózó nemest és «udvari vajdát» gyalogosnak írta ki Kraszna vármegye, de nem volt neki sem köntöse sem fegyvere. Birtalan Józsefet és Istvánt is gyalogosoknak vették föl a Krasznáról 1808-ban összeírt adózó nemesek névsorába. Bürgezden 3 ¾ antiqua és 2 1/2 nova jobbágytelkök van Birtalan Mihálynak és Péternek, a kiket Kraszna vármegye ugyancsak gyalogosoknak írt ki.