Csicsó-Polyán.

Nevének változatai; 1576-ban*Km. Kraszna B. 52. Szolnok Int. B. 46. Pollyan és Poyan. 1593-ban*Km. Neor. D. 18. Debrik-Poyan. 1609-ben*6. Lib. Reg. 54. Pojan. 1630-ban*16. Lib. Reg. 58. Pojana. 1658-ban*Torma gyüjt. Felseo-Poján. 1663-ban*Kmonostori conv. Arm. F. 12. Csicsopoján. 1666-ban*Km. conv. Neoregestrata P. 19. Pojanadobrik. 1831-ben*Consign. Stat. topograph. 38. l. Csitsó-Pojána. Oláhul: Pojény.

Nevét az oláh „pojána” szótól vette, mely nyelvünkön mezőt, erdők közt lévő tisztást jelent.

Hegyektől körülvett mély katlanban fekszik, csak dél felől való részén vezet egy keskeny völgy, hol a községen keresztül folyó patak tört utat magának Debrek község felé. Deéstől 28.8 kilométerre, a deési szolgabirói járásban.

Ez egykor rengeteg erdőkkel benőtt helynek egy kis mezejére állitólag egy Styir nevű család telepedett meg először. A hagyomány azt tartja, hogy a község a „Zsintyicza” határrészben épült. Hogy mikor költözött jelenlegi helyére, arról nem tudnak felvilágosítást adni.

Cs.-Polyán Szeszárma tartozéka volt, de mint ilyen még 1560-ban,*Gr. Bethlen ltár. mikor az összes tartozékok felsoroltatnak, még elő nem fordul, csak 1576-ban,*Km. Kraszna B. 52, Szolnok B. 46. tehát e falu csak 1560–1576 közt alakult.

1576-ban*U. o. Báthory István fejedelem a hűtlenségbe esett Harinnai Farkas János és Miklósnak e birtokát Báthory Kristófnak adományozta oda.

1577-ben*Km. Szolnok int. B. 25, 46. F. 5. Báthory Kristóf abba be is igtattatott,*Az igtatásnál jelen voltak: Bek és Zahul. de ugyanazon évben*Torma cs. ltár. néh. Harinnai Farkas Farkas fiai: Miklós és János annak birtokbavételétől Báthory Kristófot eltiltják.

1581-ben*Km. prot. 1578: 113. néh. Harinnai Farkas Farkas fiai: Miklós és János a fejedelmet e birtokuknak eladományozásától tiltják.

{435.} 1585-ben*Gyf. prot. Adam primus homo 188. Harinnai Farkas, Miklós és János e birtok bitorlásától mindenkit eltiltanak.

1589-ben*Gyf. Cent. P. 19. Báthory Zsigmond e birtokot Báthory András bibornoknak adományozta oda.

1590-ben*Km. prot. A. 35. Harinnai Farkas Miklós és testvérének néhai Farkas Jánosnak fiai: Tamás, István, János, Ferencz és Mihály, Báthory András ezen igtatásának ellentmondtak.

1595-ben*Km. prot. A. 307. Farkas Miklós a maga és testvérének néh. János fiainak Tamás, István, Ferencz és Mihály nevében a fejedelmet e birtok bitorlásától eltiltja, hasztalan volt a gyakori tiltakozás, birtokukat többé nem kaphatták vissza.

1596-ban*Km. prot. A. 385. Tahy István e birtokot, melyet Báthory András hűtlensége miatt Báthory Zsigmondtól kapott adományba, nejére Kendy Zsuzsannára hagyja.

Egy 1603-ik évi*Urb. et. conscr. fasc. 65. nr. 87. B. feljegyzés szerint Erdélyi Jánosnak adományoztatott, mint a melyre öröklés útján jogot tart.

1609-ben*6. L. Reg. 54. Báthory Gábor Rettegi Erdélyi Jánost e birtokában, mely Szeszármához tartozik, új adomány czimén megerősíti.

1624-ben*Km. Lymbus. a fiscus magát a magvaszakadt Toki, másként Erdélyi János itteni részében beigtattatni akarta, de kozárvári Karomy Jeromos azon Erdélyi János leányával Annával nemzett leánya: Borbála nevében annak ellentmondott.

1630-ban*Km. prot. L. 76. Karomy Jeremiás a maga és leánya Borbála nevében óvást tesz az ellen, hogy e birtokot Bethlen Gábor Szamosujvárhoz csatoltatta, Brandenburgi Katalin pedig*16. L. Reg. 58. Fábián Márton és Böjti Istvánnak inscribálta.

1655-ben*L. Reg. 558. II. Rákóczy György e birtok felét özv. gyéresi Böjti Istvánnénak Toroczkai Ilonának adja zálogba.

1653 és 1658-ban*26. Torma cs. ltár. a szamosujvári uradalomnak itt 4, Böjti István özvegyének 4 adófizető jobbágya volt.

1663-ban*Kmonostori conv. Arm. F. 12. Falup idevaló nemes család.

1665-ben*U. o. január 16-án Ebesfalván kelt adománylevelénél fogva Apaffy fejedelem Stér Jánost fiaival,*Siebmach. Wapp-buch. IV. B. 15. Abt. T. 155. Gyurka, Farkas, Ábrahám, és Fülöp György puskásokat megnemesitt telkeikkel együtt. Kihirdettetett 1665 febr. 16-án és 1666 márcz. 20-án Szt-Margitán a megyei gyűlésen.

{436.} 1665-ben*Km. conv. Arm. F. 12. idevaló egy telkes nemes a Pintye család.

1666-ban*Km. conv. Neoregestrata P. 19. idevaló egy telkes nemes a Pópa család.

1666-ban*E. F. L. XII. 1/2 fasc. 20. A. Apaffy Mihály e birtokot, melyet II. Rákóczy György a Bojty családnak, ennek magvaszakadtával pedig Csegezi Tamásnak adott zálogba, kitől Vér György s neje Pongrácz Mária váltván magukhoz, abban őket megerősíti. Ugyanez év február 27-én Fogarasról kelt adománylevelénél fogva Apaffy fejedelem Papp Gergely személyét itteni telkével együtt megnemesiti.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 3, 5, 56. birtokosai Vér György árvái.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. Vér György fiai György és Boldizsár.

1734-ben*E. F. L. III. 177. A. C. birtokosa Vér Boldizsár és Vér György fiai: Mihály és György.

1750-ben*Torma gyüjt. birtokosa Veér Mihály és Paleologus család.

1779-ben*Gr. Bethlen ltár. e birtokot Vér Mihály fiai: László, András és Farkas maguk között felosztották, mindegyiknek egy nemes udvarház, Lászlónak 13 jobbágy s 3 zsellér, Andrásnak 13 jobbágy s két zsellér és Farkasnak 14 jobbágy s 2 zsellér; továbbá Lászlónak 3, Andrásnak 2, Farkasnak 1 pusztatelek jutott.

1782-ben*Erd. L. Reg. XII. 234. a fiscus e birtokot a Vér családtól magához váltván, a fiscalitások közül végleg kitörülvén, a gr. Bethlen családnak adja cserébe az ebesfalvi uradalomért, mely Apaffy Mihály herczeg holta után jutott a fiscus kezére.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: ifj. gr. Bethlen Pálnak van 22 jobbágya, 1 zsellére, 1 szegénye; gr. Bethlen Lajosnak van 20 jobbágya, 1 zsellére, 1 szegénye.

1820-ban*Erd. kanczellária ltár. birtokosai: gr. Bethlen Farkasnak van 25, gr. Bethlen Józsefnek 23 telke.

1859-ben*Gr. Bethlen cs. ltár. gr. Bethlen József itteni birtokát végrendeletileg fia Lászlóra s halála után gr. Bethlen Ferencz fia Sándorra hagyja.

1863-ban*Urb. Wes. 71–90. l. gr. Bethlen József és gr. Bethlen Pál úrbéri kárpótlást kaptak.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeirt 65 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.

Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Bethlen Aladár 256 hold és gróf Bethlen László 206 hold ősi birtokok. Styir Nyisztor, Paleologus Gergely s János, Örökség és vásárlás folytán.

{437.} Jobbágyszolgálmányok: 1781-ben*Gr. Betheln cs. conscr. birtokomban. a jobbágyok hetenként 3 napot, a zsellérek 2 napot dolgoznak szekérrel és gyalog. Minden határán termelt gabonából – lencsét, borsót, paszulyt nem szoktak vetni – mint búza, zab, törökbúzából, bárány, kecske és méhből tizedet adnak; eddig a sertésből nem, de a mióta a gróf Bethlen család birtokába került, ebből is adnak dézmát. Minden jobbágy és zsellér, karácsony tyúkját, tíz tojást, fél kupa vajat, két véka zabot köteles a rendes dézmán kivül adni, az özvegyek pedig fonni, szőni tartoznak.

Oláh lakosai földmiveléssel és baromtenyésztéssel foglalkoznak. Új évkor a férjhez nem ment leányoknak és legényeknek itt is szalmabábukat tesznek a kapuja elé. Az öntözés Szent-György napkor van szokásban. Főtáplálékuk a tej, túró, paszuly s törökbúzából készült málé és puliszka. Öltözetük házilag kender és gyapjúból készül. A nők szőrkötényt vagy az úgynevezett színes katrinczát, juhbőr mellrevalót és bocskort viselnek. Házaikat és gazdasági épületeiket fából zsendelyfedéllel építik.

A község lakosainak nagyrésze egykor nemes volt, s mint ilyenek, állitásuk szerint részt vettek azon hadjáratban, a mikor Máramarosvármegyében a tatárokat legyőzték (valószinüleg 1717-ben), de ezután jobbágyokká lettek, mivel nemes-levelük elveszett.

Az 1817-iki nagy éhség alkalmával a környék lakói e falu határán gyűltek össze, kivándorlásra készülve, el is bujdostak jobbára Moldovába, jóllehet a hatóság mindent megtett ennek megakadályoztatására, búzát s más gabonát osztott ki közöttük.*Megyei ltár selejt 607. sz. Elment velük a község akkori birája Pateologus Gergely, a többiek nem, de ő 1818-ban*U. o. 914. sz. visszajött.

A gör. keleti hitközségnek bükkfából 1700-ban épült temploma. A templomot 1864-ben újból festetvén, Szent-Paraskeva tiszteletére szentelték föl. Harangjain 1702 és 1710 számok olvashatók.

1781-ben*Gr. Bethlen cs. ltár. az egyesült gör. katholikusok is egyházközséget alkottak.

Lelkészei 1820 óta ismeretesek, a Márkus családbeliek viselték e lisztet. A jelenlegi papja Szigyártó Eftemia 1846 óta.

A felekezet az ötvenes évek végétől tart fenn iskolát, jelenleg Kis-Debrekkel közösen fizetik a tanitót.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határának fele közepes, más része kevésbbé termékeny, egyedüli keresetforrását a földmivelés és baromtenyésztés képezi, melyeket {438.} Szamosújvárt, Deésen, a szomszédos Retteg és Bethlenben árusítanak el. Határa két fordulós, 4–6 ökörrel szántható, évenként megkívánja a trágyázást de hegyes volta miatt nem lehet; egy köböl őszi búza vetés 30 kévével 6 kalangyát ad, kalangyája két vékát ereszt, a terméketlen részén 4 kalangya lesz, ennek kalangyája csak egy véka szemet ad. A zab köble 6 kalangyát, kalangyája 3 véka szemmel fizet közepes időben, szőlője nincs, erdeje elég, legelője kevés, kaszálni fordulónként szoktak.

Adó alatt van: 384 köböl vetésre való szántója, 117 szekér szénára való rétje, 176 köb. búza, 472 köb. rozs, 163 3/4 köb. árpa, zab, 13 köb. köles, borsó, törökbúza, 117 jármas ökre, lova, 80 tehene, 16 tulok, csikó, 283 juh, 57 disznó, 20 méhköpű, főzőüstök jövedelme 48 kr.

1781-ben*Conscript. gr. Bethlen cs. birtokomban. határa hegyes, csak juhokkal és barmok legeltetésével trágyázható. Terményei az ősz-tavaszbúza, zab és kisebb mértékben a törökbúza. Egy véka vetés ezekből kétszeri szántásba vetve másfél kalangyát, jó terméskor is 3 véka szemet ad. Egy véka törökbúzavetésből 6 véka csősmálé lesz, öt véka csősből lesz szemül 2 véka törökbúza. Szénája szép és jó terem.

Deés vásárait keresik fel, útja csak addig rossz, míg a falu határából kiérnek, azután jó, egyenes, a Nagy-Szamoson való átkelés, kivált áradások alkalmával, nagy nehézségekkel jár.

A nemességnek van 3 udvarháza hozzátartozó csűröskerttel, cselédlakással. Ezekhez tartozik 213 1/2 köböl férőü szántó, 19 1/2 szekér szénára való rét, erdő, elpusztult malomhely.

Az uraság újévtől Szent-Mihály napig tartat korcsmát, ezen túl új évig a község. Elkelt egy évben bor 18–24 pénzen árulva kupája, 100 veder; égett bor vagy pálinka negyedkupája 12 krajczáral mérve, 15 veder.

1822-ben*Erd. főkormsz. ltár. két fordulóra osztott határa a 3-ik osztályba soroztatott. Adó alatt volt 520 1/2 köbölnyi szántója, 431 1/4 szekérre való rétje.

Jelenleg széltől, jégtől mentes határa gyenge; terményei törökbúza, tavaszbúza, zab és haricska. Állatai: ló, juh, sertés, bival.

Forrásvizei, csörgői kitűnő ivóvizet adnak, van sósvize.

Van két egykövü malma, de csak esős időben forog, jobbára kézi őrlővel pótolják a malom hiányát. Tulajdonosai: Berinczán Gyerászin, Márkus Nászta, Kriszte Demeterné.

{439.} Épületnek való köve bőven, gyümölcsfái: alma, körtve, beszterczei szilva és dió.

A község északi részében négy körbástya vagy vár alapfalai láthatók, melyek két-két öl szélesek, kőből épültek, de mikor és kik építették, a lakosok nem tudják. A Zsintyicza határrészben régi vastag cserép- és vasdarabot, csákányokkal pénzt s más eszközöket is találtak, a melyek ismeretlen helyre kerültek.

Határhelyek 1734-ben:*E. F. L. XII. 1/2 20. B. Szincsere, Oszoju, Largu düllő, Valye Gloduluj, Polyan aluj Lal, Koszté Koraby, Groptyi patak.

1769-ben:*U. III. 177. B. Dumbrava, erdő; Lyorda, Válye Leorczy, La Lárga, Obersi, Plajucz, Podu Mihalkoe, Sengyicz, Mesztecsi, Arsicza, Gura Lárdsi, Zevoja, Válye Petricsel, Ferids, Picsoru Athanászóje, Koszta rumunyaszke, Szakatura Tatarászke, Szila Turcsele, Balta szaráta, Krucsa, Ringoja, Frácziu, Szincsire, hegy; Válye Gloduluj, Szimcsere, Sásza Makarestyilor.

1864-ben*Pesti Frigyes gyüjt. Valya Lergi, völgy kaszálókkal; Larga, egy völgyecske kezdete; Zepogyile, hegyi szántók; Gyalu faldubutui, hegyi szántók; Gya supra Plajului, hegyi térség; Obrisijile, verőfényes szántóföldek; Pojenyicza lui Irimie, irtvány; Kornu Meguri, hegyszegelet; Megura, legelők és szántók; Szeszilye, lapályos kaszálók; Doszu seszi, észkos kaszálók; Valya Meguri, közös erdő; Ringoja, egy oldalon levő szántók; Zsintyicze, verőfényes oldalon levő szántók; Picsoru lui Vitzaj, hegygerincz szántókkal; Szinzseri, egykor erdő, most szántók; Oszoju, hegyi legelők és szántók; Valya glodului, árok és szántók; Pe szup mál, omladékos hely szántókkal; Korobána, meredek hegy kis lapálylyal; Altzára, árkos és omladékos földek; Lunka, völgy; Podu Dunci, erdő a debreki határ felé; Fácza singyili, Fácza miké, Fácza maré, verőfényes erdők; Dumbrava, szántók és kaszálók; Pojana, zabföld; Gyalu menesztyiri, erdővel benőtt hegytető; Gyalu Petrisiutui, hegyi lapályos erdő; Doszu Szecsetului, omladékos kopár hely; Valya Betrine, erdő; Zapogyile, szántóföldek; Doszu Pintyi, Doszu Fericsi, cziher erdő; Fácza karpinului, erdő irtványnyal; Fundu Lergi, verőfényes határfenék; Gevosgyenile, árkos zabföldek; Doszu Urszului, erdő; Podu Miholkaji, hegyi térség.

1898-ban: Dimbul viilor, II. József idejében szőlőhegy, egyes tőkék most is láthatók. Virvul manesterie, egykor itt kápolna volt, melynek romjai ma is láthatók.

{440.} 1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. van 25 jobbágy, 6 zsellér, 4 szegény lakos családfő, kik 31 házban laknak, el van pusztulva 5 ház. A jobbágyok és zsellérek egy évi adója 49 frt 50 kr., 13 köb. búza s ugyanennyi zab, 4 szekér széna s egy vágómarha.

Lakossága 1750-ben*U. o. egy szabados, 37 jobbágy, egy ily özvegy, 11 telkes, 3 e nélkül való zsellér, 3 kóborló s 1 ily özvegy családfő, kik az utóbbiak kivételével 41 telken, 41 házban laknak. El van pusztulva 12 házastelek, melyekből egy rész kihalt, a többiek Mármarosba szöktek, ezekből hatot a földesúr, Weér Mihály foglalt el, kettőt Paleologus úr, kettőt az adózó nemesség, kettőt pedig a jobbágyság mivel s adózik utána.

1781-ben*Hivatalos összeírás birtokomban. van 41 régi, 3 új ülésű, 3 zsellér és 7 puszta telek, 24 jobbágy pedig elszökött, jobbára Magyarországra.

1822-ben*Erd. főkormszéki ltár. adó alatt van 26 ökör, ló, 25 tehén, 4 bornyú, 42 juh, 4 kecske, 16 sertés és 6 méhköpű.

1831-ben*Consign. Stat. topogr. 39. l. 246 lakosa van.

1857-ben házak száma 72, lakosaié 446, ebből 435 gör. keleti oláh és 11 zsidó.

1891-ben 581 lakosból 2 gör. kath., 558 gör. keleti és 20 izraelita. Házak száma 1886-ban 94, határa 2851 k. hold.

Adója 1749-ben*Erd. főkormsz. ltár. 193 frt 52 1/2 kr. 1755-ben 187 frt 21 kr. 1775-ben 336 frt 50 kr. 1822-ben 232 frt 7 kr. 1898-ban 1018 frt 33 kr.