Csobánka (Alsó-).

Nevének változatai: 1314-ben,*M. N. M. Chubanka. 1378-ban*Dl. 28066. Chabanka. 1554-ben*Km. prot. Isab. Reg. 91. Alsochyobanka. 1616-ban*8. Lib. Reg. 176. és 198. Csobanka.*E név előfordul 1279-ben jul. 8-án Mikud bán részére V. István által kiadott oklevélben, melyet Kun László király is megerősített, (Hazai Okltár VI. köt. 240–43. l.) a ki az István hadseregében, melyet atyja ellen vezetett Endre ajtónálló, Pous mester, Chobanka fia János Reynold mester s Csák Péterrel vitézkedett. Chobanka fia elszántan harczolt s három foglyot vezetett Istvánhoz. (Századok 1878. VI. füz. 557, 58. l.) 1861-ben*Megyei ltár selejtezett 561.) Nagy-Csobanka.

A község nevét egykori alapitója, az Aba nemzetségbeli Csobánkától vette.*Szirmai. Szathmármegye tört. I. R. 82. l. és Fejér Cod. Dipl. T. 4. V, 3. p. 414., 415. és Budai Ferencz Lex, 1. D. 512.

Lankás hegyektől körülfogott szűk völgyben fekszik. Keresztül foly rajta a felső-csobánkai patak, Semesnye felé sietve. Deéstől 26.3 kilométerre, a csákigorbói járásban.

Csobánka első birtokosaiul mindjárt kezdetben az Aba nemzetségbeli Czente családot találjuk s mivel e család a hevesmegyei Abáktól való, kiknek tagjai közt egy Csobánka nevűt is találunk, a későbbi Czenték osztályos testvérét,*Árp. Uj Okmt. VIII. 390. XII. 157., 667 kitől az ottani Csobánkaháza is eredetét veszi, nagyon valószínű tehát, hogy a mi Csobánkánk is ezen a XIII-ik század közepe táján élt Csobánkának köszöni nevét. A század végén és XIV-iknek elején Csobánkát Czente János s utóbb fiai János és István birják, a kik azt Récsei Lőrincznek vetették zálogba, de 1314-ben*M. N. Muzeum. újra magukhoz váltották.

István elhalván, Czente János Csobánkát Elefánti Dezsőnek adta el, ennek fia pedig Elefánti Mihály 1362-ben*Gróf Wass levéltár. azt ismét Bebek Györgynek és Istvánnak adta el, a mi ellen Vass Miklós tiltakozott.

1378-ban*Dl. 28066. Lajos király Csobánkát, úgymond, reája szállván, Bebek György és Imrének adományozta oda.

{447.} 1470-ben*Dl 80321. Pelsőczi Bebek Pál, az Imre vajda fia magvaszakadtával mint Cs.-Gorbó tartozékát, Almásvárával Dengelegi Pongrácz János vajdának adományozta.

1509-ben*Gróf Csáky ltár Lőcsén, fasc. 28. nr. 14. Bebek János e birtokát Somi Józsának vetette zálogba.

1535-ben*Ugyanott nr. 11. Bebek Imre e birtok 4-ed részét Balassa Imrének és nejének Somi Annának eladta.

1554-ben*Km prot. Isab. reg. 91. Somi Anna özv. Balassa Imréné e birtoknak, mely a kolozsmegyei Almásvárához tartozik, negyedrészét férjének, Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.

1557-ben*Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5. Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének, Somi Ilonának adományozza.

1560-ban*Gyf. kápt. Cent. A. 65; div. Cott. I. fasc. 4., 42. II. János király e birtok felét néhai Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak adományozta oda. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.

1564-ben*Gyf. kápt. Cent. A. 54. II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire: Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencz tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.

1572-ben*Lib. Reg. II. 706. Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősíti.

1577-ben*2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103. egy része a fejedelemre szállott, kinek itt Vajda, Szávul, Ila nevű jobbágyai emlittetnek, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje*Tatrosi cs. ltára. birt; első férje Némethi Ferencz.

1585-ben*Km. Kolos B. 87. Balassa Zsófia Csáky László Özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának, néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.

1586-ban*Km. prot. DD. 86. néh, Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.

1589-ben*II. Lib. Reg. Sig. Báthory 440. Báthory Zsigmond az eddigi Almásvárához tartozott alsó-hagymási, csákai, hosszúmezei, felső-csobánkai, veczki, gyurkapataki részeivel együtt Kendy Sándornak adományozza a bethleni várbeli részeért, melyet Patochi Kata neje jogán birt.

1590-ben*Gyf. prot. Append 610. néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza {448.} Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith György né, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai: Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és Őket 1591-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295. Báthory Zsigmond abban meg is erősítette.

A Kendyek közti 1590. évi*Gyf. prot. Append. 610. osztály szerint csupán Kendy Istvánnak jutott 2 itteni jobbágy, mely a lónai uradalomhoz tartozott.

1592-ben*Km. Kolos. C. 3., 91., 101. Báthory Zsigmond itteni részét, mely rá Csáky Dénes fia Mihály magvaszakadtával szállott, Csáky Istvánnak adományozza.

1595-ben*Km. Kolozsvár K. itteni birtokos Szabó György.

1595-ben*Km. doboka B. 56., 59. Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozza.

1597-ben*Tatrossy cs. ltára. itteni más birtokosok; n.-esküllői Eördögh Ferencz, ki megkínálta itteni részével megvétel végett birtokos társait, Árokháti Gáspárt és Szabó Györgyöt, de ezek, mivel vele éppen e birtok felett perben állottak, nemcsak hogy meg nem vették, hanem annak megvételétől mindenkit eltiltottak.

1600-ban*Km. Kolozsvár K. Árokháti Gáspár egyik birtokosa.

1600-ban*Ugyanott C. 92., 102. Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay István itteni részét Csáky Istvánnak adományozza.

1608-ban*Km. prot. D. 12. Deési Zákány Ferencz özvegye Mátyus Anna itteni részét nővérének Pereczi Katalinnak Fejér Gáspárnénak hagyja.

1609-ben*Km. Kolos K. 150. Gyulafi Sámuel zálogjogon a Csáky-féle rész birtokosa.

1616-ban*8. Lib. Reg. 176. és 198. Bethlen Gábor fejedelem itteni részét Haller Zsigmondnak és neje Kendy Krisztinának adja.

1644-ben*Km. Lymbus. a fiscus Csáky István s László 12 itteni jtelkét elfoglalta, de 1645-ben*Km. Kolos C. 7. nekik ismét visszaadta.

1651-ben*Km. prot. IIIII. 26. Csáky István s fiai: Ferencz, István és László és Csáky László s fiai: Zsigmond, Pál, Péter, Ferencz és László itteni részüket Ajtoni Istvánnak s nejének Viczei Annának vetik zálogba.

1653. és 1658-ban*Torma cs. ltár. a szamosujvári uradalomnak itt 3, Ajtoni Istvánnak 7 adófizető jobbágya volt.

1659-ben*27. L. Reg. 151. Barcsay Ákos a fiscus itteni részét markosfalvi Máriássi István özvegyének Szentiványi Annának adja zálogba a semesnyei részszel együtt, kit is abban Apaffy Mihály fejedelem zálog adomány mellett {449.} megerősített, de később tőle kiváltván, hozzá adva még 3 jobbágyot, Apaffy 1679-ben*E. F. L. III. 159. V. a fiscus itteni részét Inczédy György titkárának adományozta.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56. birtokosai: Csáky László és Inczédy György.

1696-ban*Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38. Alsó-Csobánka török hódoltsági falu.

1702 június 30-án*Tatrossi cs. ltár. Inczédy György birja ezen 15 telekből vagy a falu fele részéből álló birtokot. Ezen rész valószinüleg zálogjogon a Bánffyak kezére került s ezek egy Sz. Mihály nevű jószágigazgatójuknak adták, ki az egyik telekből udvarházat csinált, de tőle megint az Inczédyek váltották vissza.

1721-ben*E. F. L. XII. gr. Mikes Mihály birta.

1766-ban*E. F. L. III. 169. A. B. az itteni Csáky rész birtokosa gr. Bethlen Miklós neje: gr. Csáky Katalin után, és gr. Haller János. A fiscusi rész birtokosai pedig: néh. Inczédy György és neje Keresztes Borbála örökösei: hiripi Nagyböszörményi József neje: Benkő Katalin előbb Tőkés Pálné után, a ki*U. o. C. azon néh. Inczédy György altorjai Benkő Istvánné Borbála nevű leányának leánya volt. A fiscus ez utóbbiaktól*U. o. S. 1768-ban e részt, t. i. Alsó-Csobánka felét magához váltotta.

1772-ben*Km. Kolos C. 43. Csáky Imre mostoha anyját Haller Borbálát, ki kászoni br. Bornemissza Jánoshoz ment nőül, itteni részének kiadására felkéri.

1780-ban*Erd. L. Reg. XII. 124. II. József császár a szamosujvári uradalom itteni részét 50 évre, tehát 1830-ig, gr. Teleki Ádámnak adja zálogba.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: gróf Kendeffi Ádámnak van 11 1/2 telke, gr. Csáky Józsefnek 9, br. Jósika Miklósnak 9, gr. Wass Samuné gr. Bethlen Rozáliának 2 telke.

1863-ban*Urb. Wesen 93–96. l. özv. Mezeiné Geréb Krisztina, br. Jósika Samu, Lajos, János és Páll Mihály úrbéri kárpótlást kaptak.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 90 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.

1898-ban nagyobb birtokosai a kir. kincstár és Vajda Dénes, az utóbbi örökség útján, erdőbeli részt birnak.

Ősi lakosai, ha magyarok voltak is, mint a falu neve mutatja, hamar eloláhosodtak. Hagyomány szerint a „Teres” (Toros?) család telepedett meg itt s ezek utódai a többiekkel szemben elsőbbségi jogra tartanak igényt. Földmiveléssel s baromtenyésztéssel foglalkoznak, A fiatalság újév estvéjén három tányér alá gyűrűt, málécsutkát és fésüt {450.} szöszbe göngyölít s ebből magyarázza, az év jó vagy rossz voltát. S ugyancsak újévre virradólag szalmába begöngyölt kerekeket meggyujtva eresztenek le a hegyekről s ekkor tesznek az agglegényeknek leány és ezeknek férfi bábot a kapujokba. Szent-György tiszteletére e napon egyet maguk közül bükkfagalyakkal díszítenek föl s melléje 4 fapuskás és fakéregből készült lárvával ellátott testőrt állitanak s így járják be a községet, kiket a nép vízzel locsol le, hogy bő legyen az esztendő.

Virágvasárnapra minden gazda annyi darab különös alakú czipót süt búzából .és ad a pásztornak, a hány darab marhája van.

Húsvét első napján a fiatalság királyt választ s ez osztja parancsait s megbünteti azt, ki e tavaszon a szántás alkalmával valami ügyetlenséget követett el s a büntetéspénzből harmadnapján az egész fiatalságot megvendégelvén, hatalma megszűnik.

A nők húshagyó alkalmával három napon át nem dolgoznak, azért, hogy ez által az állatok védő angyalát megnyerjék, hogy barmaikat a farkas s más ragadozóktól megóvja.

Paraskeva hetén szerintük nem jó búzát vetni, mert a holdfogyatkozást okozó Czigira akkor a földön van, így gyenge lesz termésük.

Házaikat, egy szoba, konyha s gazdasági épületeiket fából, szalmafedéllel építik.

Gör. keleti hitközség templomát kőből épité az 1895-ben elégett kis fatemploma helyett, mely 1750. évből való volt, Mihály és Gábor őrangyalok nevére szentelve. Egyetlen jóltevője a.-hagymási Orosz Sándor, ki k?t harangot ajándékozott az ekklézsiának. Anyakönyvet 1811 óta vezet. Egyik harangján e felirat volt: „ INÓ OZSA D. 1683.”

Lelkészei a Belgyán és Mikle családból kerültek ki, a jelenlegi Krecsunás Gergely.

Iskoláját 1858 –59-ben létesítette. Eelső-Csobánka és Veczkkel együtt fogadva tanitót.*1862 Megyei ltár selejt. 3356. sz.

Éghajlata mérsékelt, noha nyugati szél áramlatainak van kitéve, gyümölcsnek s mindenféle gabonának kedvező. Jég ritkán szokta elverni határát. 1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. két fordulóra osztott határa részben délnek és északnak néz, minőségére egyharmada haszonvehetetlen. Földje feketés, részint fejér és száraz, trágyázni főleg az oldalos részt nem igen lehet, „a téren pedig a patak kővel trágyáz s nagy dulásokat okoz.” Egy őszi szem 2 1/2, tavaszi pedig 3 szemet ereszt. 1822-ben adózás tekintetében az első osztályba soroztatott.

{451.} Ezen helység köznépének a hosszúmezeiekkel egy Szelistyé nevű határrész iránt 1714-től kezdve 1760-ig*Megyei ltár. nagy versengése volt, végre Benkő Kata magyarosi Tőkés Pálné a csobánkai és gr. Csáky Borbála gr. Haller Györgyné hosszúmezei birtokosok egyetértésével kivitt bizottság 1760 augusztus 12-én A.-Csobánkának itélte.

1750-ben*E. F. L. határának harmada közepes termésű, a többi terméketlen. Jövedelemforrása terményeiben és barmaiban, melyeket 8 óra járásra fekvő Deésen árusítanak el. Szoktak néha sót is szállitani. Határa két fordulós, trágyázást kiván, de hegyes része nem trágyázható. 6 ökörrel szántható, törökbúzának nincs külön határrész kiszakítva, hanem a többiekkel vegyesen vetik. Egy köböl őszi búza 6 kalangyát (25 kévés) ad, kalangyánként másfél véka szemet, ugyanígy a tavaszi gabona, csakhogy kalangyánként 2 vékát. Négy embernek van szőlője; tűzrevaló fája, legelője elegendő, rétje nincs külön, hanem fordulónként kaszálnak.

Adó alatt van 270 köb. vetésre való szántó, 94 szekér szénafüve, 1031/4 köb. őszi búza, 44 köb. árpa, zab, 5 köb. köles és törökbúza, 141/2, veder bora; 82 jármas ökre, lova, 51 tehén, 15 borjú, csikó, 152 juh, kecske, 77 disznó, 50 méhkas, egy főző üstje.

Adó alatt van 1713. évben 173 és 1822. évben 1582 véka, ebből őszi búza alá használt 4131/4 vékányit, rozsot nem vetett, tavaszi vetése 176, tergeri és kölestermése együtt 20 1/2 véka; 1713-ban még törökbúzát nem termesztettek. Kopáros oldalon váltólag használt kaszálója: 94 1/2 szekérnyi; 1713-ban pedig 34, 1822-ben már 372 1/2 szekérrel termett. Ugyanekkor kevés szőlőt is mivelt, de nem sokára elpusztult. Makkolásra s épületre való szép szálas erdeje van 1713-ban, ma kevés.

Legelője bővön, de száraz időben kopár; itatója forrásaiban elég, azonban e miatt mutatkoznak a golyvások. Van köve, 3 lisztelő malma egy-egy kővel s egy pálinkafőző üstje; 1750-ben annak jövedelme 2, ennek egy frtra tétetett. Jövedelmét a termésből s marhából szerzi, néha sót hordanak Szilágy-Somlyóra, útja azonban rosz s csak Semesnye felé hatolhat ki, néha közfuvar alá is szorítják.

Jelenleg határa termékenyek közé tartozik, főbb termesztmények: búza, törökbúza,, rozs, árpa, zab, pityóka; az állatvilágból erdélyi fajta szarvasmarhákon kivül ló, bival, juh, sertés, kecsketenyésztéssel foglalkoznak.

Nemes fajú gyümölcsfákat csak az újabb időben kezdték szaporítani.

{452.} Iparát két két kövű malma képezi, Mikle László és társai, e más gör. kel. egyház tulajdona.

Határhelyek: 1766-ban*E. F. L. III. 169. F. Mardsina Lábuluj Cseteczelyi; Szelistye; Cseteczelye; Lazuri, Munczetoje; Delnicze; Sztrimtori; Csoroju Nyágmi, Oszoje; Leszkoj; Vetastyina, Gloduri, Sztriga; Mnyisloka, Un Glicz, Inácze; Huhureczu erdő; Kicsenye erdő; Pojana kezanuluj; Pirlácse; Koaszta luj Terhes; Mesztecseny; Szpimász, Ptetyrosz, Incsoje; Biercsuny; Fraszin, Kraja; Lakuri; Feuresty; Thoma; Guczaszk; Bretyinásza; Merycz; Oáncz; Szécs.

1864-ben*Pesti Frigyes gyüjt. Szelistya, szántó és kaszálók; ennek részei Spinatzale (hegyes szántóföld); Vatastyina, szántó és kaszálók; Glodurile u. a.; Borcurile, szántó, dombos helyek.

Oszojes, szántó és kaszálók; részei Bercsuri, Fintinyele, Parau kliczuluj; Parau kurpenyilor, patak; Kurpeny, szántó és kaszáló; Bratinyásza, Koszta Csáki, szántóföldek; Szecsurile, bokros helyek.

In Thoma, szántó, kaszáló és erdős helyek; részei Fauristyile, Facza Thomi, Lazurile, Dimbu Kuruczilor.*Hagyomány szerint II. Rákóczi Ferencz kuruczaival itt három napig pihent volna s innen a neve.

Válye Popi*E határrészben egy kőbaltát vastag cserepekkel, kis vasekét találtak, Krecsunás Gergely lelkész birtokában vannak. részei: Podurili, Poenyile, Dea szupra viilor, Doszu Zalosaguluj, Szupt Oszoje, Oszoj de mizslok (irtott hely.)

Sztriga, részei: Secatura, Doszu Petri, Dealu Popi, In Popa, Parau Popi, Clapacsej, földek, Pe vale in szusz, Pe vale in zsosz, patak.

1713-ban*Erd. főkormsz. ltár. egy jobbágy, öt zsellér lakosa van, kik 9 házban laknak, el van pusztulva 9 ház.

Találtatott ekkor itt 8 ökör, 8 tehén, 2 borjú, 11 juh, 11 sertés.

1750-ben*E. F. ltár. lakossága 15 jobbágy, 11 telkes, 2 e nélkül való zsellér, 6 kóborló és 2 külső birtokos családfő, kik 25 telkesházban laknak. El van pusztulva 3 örökség, melyet külső birtokokkal együtt a lakosok közösen mivelnek.

1822-ben*U. o. 42 igás, 42 fejős, 11 fiatal marha, 64 juh, 10 kecske és 45 sertés. 1841-ben 10 ló, 60 ökör, 80 tehén, 15 borjú, 230 juh, 30 sertés és 10 méhköpű.

Adó alatt volt 1822-ben*Megyei ltár. 51 óhitü családfő.

1831-ben 351 lakossal.

1840-ben*U. o. 210 fi, 180 nő oláh, egy fi és 4 nő zsidó; 2 fi, 3 nő czigány, együtt 400.

{453.} 1844-ben*Megyei ltár. 2 fi, 3 nő nemes, 206 fi, 213 nő pór, együtt 424.

Füstök száma 1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. 25, 1841-ben*U. o. egy papi, 53 zselléri, egy zsidó, egy czigány; 1844-ben 50 füst.

1857-ben házak száma 64, a lelkeké 437, ebből 422 gör. keleti, 2 ev. ref. és 13 zsidó.

1891-ben 455 lakosból 39 gör. kath., 400 gör. keleti, egy ev. ref. és 15 zsidó; házak száma 88, határa 1835 k. hold.

Adója: 1749-ben*E. F. ltár. 164 frt 31 kr. 1755-ben 156 frt 22 kr. 1845-ben 249 frt 16 kr. 1898-ban 880 frt 33 kr.