Egyházak és iskolák.

Ágoston-szerzet.

1310-ben*Fejér Cod. VIII. vol. I. 379. a Szűz Máriáról nevezett Ágoston-rendü barátoknak zárdája emlittetik Deésen, a melynek részére I. Károly király azon évben alapítványt tett, mely szerint minden az aknából Deésre sót szállitó szekér után 2 kősót adatni rendelt. A szerzet e csekély alapítványon kivül magánosok könyöradományaira volt utalva, így egy Nagy János nevű, valószinüleg deési polgár, egy két kővel őrlő malmot ajándékozott nekik a Zalkapatakán, melyet 1351-ben,* Gróf Károlyi oklt. I. 203. hogy a Nagy-Szamoson egy másik három kőre járó malmuk gátját helyreállithassák, kénytelenek voltak 10 márkáért Folkus deési polgárnak eladni.*E malomnak határai: keletről a Helecs Péter birtoka a Zalka folyón túl, nyugatra a Rázmegi fia, Tamásé, más részről a Zalka-patak határa (gr. Károlyi cs. okmt. I. k. 203–4.) gath-nak nevezik magyarul az „azgiat,” clausura molendini = gaath, írja Barrabás, a szerzet perjele.

A Szamoson lévő malmukat egy gazdag deési polgár Mosdatlan András lerontotta, de Lajos király 1378-ban*Deési egyh. ltár. szigorú parancsot adott ki, hogy e malmot állitsák helyre és az okozott kárért Mosdatlan a barátoknak elégtételt adjon s egyúttal azokat az erdélyi vajdának s a deési kamaragrófnak oltalmába ajánlja.

1462-ben*U. o. Mátyás király megerősíti Hunyadi Jánosnak adományát, mely szerint az Ágoston-rendüek itteni klastromában levő orgonisták fizetésükül évente 50 kősót és 9 rőf posztót kapjanak a deési kamarától.

1466-ban*U. o. Mátyás király megerősíti Hunyadi Jánosnak ezen klastromnak tett adományát, mely szerint annak évente 50 arany forintot fizettetni rendel.

{111.} 1475-ben*Deési egyh. ltár. a klastrom és deési plébános közt felmerült viszályok ügyében a felek úgy egyeztek meg, hogy a ki magát a klastromba eltemettetni akarja, azt szabadon tehessék, továbbá a klastrom barátai szabadon gyóntassanak, a temetkezésért járó díjakat ők is szedhessék.

1481-ben*U. o. Tóth Lőrincz cziczhegyi szőlőjét, a zárda szőlője mellett, Jonhos Péter deési alkamarásnak adta el, a ki viszont azt az ezen zárdában a kar alatt levő Szűz Mária oltárának hagyományozta misék fejében.

1482-ben*U. o. Mátyás király a zárda barátainak nagy szegénységük s majdnem végső pusztulásuk miatt a deési kamarából évente 200 frtot rendel azzal a kikötéssel, hogy a zárdában legkevesebb 12 barát legyen, a kik ott a magyar királyok lelki üdveért miséket mondjanak.

1484-ben*U. o. Benedek deák a deésaknai halastó felét 100 arany frtért a deési barátoknak eladta.

1490-ben*U. o. Deés városa a zárdának malomépitésre a Szamoson helyet jelöl ki, illetőleg enged át.

1504-ben*Km. prot. O. I, 12. Kodori György a széki határon „Kodoritho” nevű halastóbeli részét, valamint Kodori Jakab s néh. László is abban birt részeiket Gyulai Istvánnak vetették zálogba, ez pedig azon halastavat e zárdának hagyományozta oda, mit azonban a Kodoriak perrel támadtak meg, de most egyezség folytán arról a zárda javára lemondanak. Ezt II. Lajos király aláírva, 1525-ben*Deési egyh. ltár. megerősiti II. Ulászló ez ügyben kelt oklevelét.

1516-ban*U. o. II. Lajos király a zárdának élelmezésére évi 50 forintot adományoz a deési kamarából.

1534-ben*U. o. János király megerősiti a deési barátok jogát, hogy évente 250 frt értékű sót kapnak a kamarától.

1553-ban*Lib. reg. II. 102. az itteni Ágoston-rendüek zárdája megszűnt s a barátok szerte elszéledtek úgy, hogy Ferdinánd király azoknak egy helybeli kőházát Ujfalvi Ambrus deáknak adományozta oda, úgy azonban, hogyha a barátok újra visszatérnének, azt ő azoknak visszaadni tartozzék.

1554-ben*Km. prot. Isab. Reg. 83. Kolozsvári Ferencz a tordai és deési Szent-Ágoston-rendü monostorok helytartója, a rend nagy szüksége végett deési kőházát s az a mellett lévő puszta udvarházukat és sütőházukat, 1 szőlőjét s kaszálóját Szentmártoni Nagy Mihálynak eladja.

{112.} A klastrom perjelei.

1325-ben*Fejér Cod. VIII. vol. 2. 615. János. 1335-ben*U. o. vol. IV. 132. Angelus. 1351-ben*Gr. Károlyi oklt. I. 203. Barabás perjel. 1475-ben*Deési egyh. ltár. Imre perjel. 1481-ben*U. o. Imre perjel. 1490-ben*U. o. Dombai Pál perjel. 1516-ban*U. o. Balázs perjel.

Róm. kath. egyház.

Plébánosa Péter (de Esvar) 1332–37 közt*Mon. vat. pápai tizedlajstrom 104. fizetett 40 denárt, másod izben*U. o. 114. 7 garast 8 rosz keresztes báni pénzt.

A második évre*U. o. 127. fizetett 4 garast, a 3-ikra 3 garast.

1349-ben*Gr. Károlyi okltár I. 178. plébánosa Pál.

1453-ban*Teleki ltár. temploma Szent-István királyról van elnevezve.

1475-ben*Deési egyh. ltár. Szent-István királyról elnevezett egyház plébánosa Pál.

1480-ban*Deési ev. ref. egyh. és Besztercze város ltára. Mátyás király a deési plébánosnak évente 1000, az iskolamesternek 400 kősót rendel kiadatni a deési sókamarából.

1519-ben*Deés város ltára. Zsombori János deési polgár özvegye Magdolna, egy a Kis-Szamos mentén fekvő irtványt, melyet férje Törpényi Lőrincz polgártól vett meg, a deési Szent-Lélek kápolnának hagyományozta.

1487-ben*U. o. Varsóczi Péter deési polgár a Tóth István volt deési biró özvegyétől megvett Deberkepatak mellett levő kaszálóját végrendeletileg az itteni Szent-Lélek kápolnának hagyományozta.

1492-ben*Deési egyh. ltár. Ulászló király megerősíti elődjének fentebbi mise-alapitványát s ezen kivül a plébánosnak évente 1000 kősót, az iskolamesternek pedig 400 kősót utalványoz.

1500-ban*Deés város ltára. a deési sóhajósok vagy kalandosok czéhe e Szent-István és Szűz Mária (Ágoston barátoké) templomban tartatni szokott misékért egyenként 3 frtot fizetett.

1502-ben*Deési egyh. ltár. Tamás deési kovács özvegye Borbála a Cziczhegyen levő szőlőjét eladja György presbiternek, ki a deési Szent-Mária-Magdolna kápolnájának adományozza.

1508-ban*U. o. az edélyi szentszék kiközösítés terhe alatt Kodori Györgynek meghagyja, hogy a Gyulai István által végrendeletileg a deési {113.} plébánia templomban levő Szűz-Mária és Szent-István oltárainak hagyományozott viz-szamosi (Kis-Szamos) malmot adja át.*Rákosi György vicarius az írt módon meghagyja a deési, kodori és szentgyörgyi (Víz) plébánosoknak, hogy Deési Györgyöt, Litt. vagy Deák Kelement és Kodori János özvegyét szólitsák fel a malom átadására.

1510-ben*Deési egyh. ltár. Deés városa az itteni plébánia templom czintermében lévő Szent-Lélek kápolnájának papjává a város jegyzőjének Deési Fabri Jánosnak fiát, János papot nevezi ki.

1513-ban*Deés város ltára 93. sz. Mészáros Máté végrendelete szerint egy földet a Bekey István malmán alul Mészáros Mihálynak eladta, mely a Tánczos Máté kezére került, ki azt a Szent-Lélek kápolnának hagyományozta. Határa keletről a városi közös szántók, dél felől az országút, nyugatról a kis part, hol a határkő is volt, Szabó Péter, Kaloch Gergely és Szemes Benedek rétjei szomszédságában.

1516-ban*U. o. 104. Tóth Tamás polgár neje testvérének Albert papnak végrendelete következtében, miután nemzetségében élő pap nem találkozik, ki birná, azért itteni házát a Szent-Lélek kápolnájának hagyományozza.

1516-ban*U. o. a Szent-kereszt oltárának s a Szent-háromság oltárának Deésen a főtéren saját háza van.

1519-ben*Deési egyh. ltár. II. Lajos király a György pap halálával megürült Szt-Mária Magdolna kápolnájának rectori tisztét Páli Jánosnak adományozza oda.

1520-ban*U. o. Sombori János deési polgár özvegye a Tölgyesben lévő kaszálóját a Szent-Lélek kápolnájára hagyja.

1526-ban*Deés város ltára. Kis Imre polgár özvegye Katalin, férje által plántált, de elpusztult cziczhegyi szőlőjét a Szent-Lélek kápolna felügyelőjének János mesternek eladja.*E szőlőnek keletről a szent kereszt feltalálásáról nevezett oltár számára birt szőlő, nyugatról az erdő és a Dobó Bálint-féle „dyos kerth,” északról pedig a szentlélek kápolna szőlője volt határa.

1528-ban*Deés város ltára 117. sz. Deési György csépáni plébános egy deési mészárszéket hagyományozott az itteni Mária Magdolna kápolnának. E kápolna igazgatója: János mester; ekkor László a Szent Mária oltár igazgató, Máthé káplán és András presbiter és Graczián emlittetnek.

1530-ban*Deési egyh. ltár. János király János presbiter kápolnaigazgató kérésére a Mária Magdolna kápolnának itt helyben, a városon alól a Nagy-Szamoson való malomépitésre jogot ad, úgy hogy annak fele a kápolnáé, másik fele pedig a plébánia templomé legyen.

1532-ben*Deés város ltára. a mészáros czéh tartozott évenként a Szent István király tiszteletére tartandó misére a „pandium magnum”-ra 8 arany forintot és {114.} 5 font viaszt, egy font sárga viaszt az iskolamester s egy font veresét a dékán számára fizetni.

1539-ben*Deés város levéltára. János király Pály Istvánnak a deési régi óvárban lévő Mária Magdolna kápolnájának rectori tisztéről való lemondását elfogadja.

1539-ben*U. o. Deés városa a helybeli plébánia templomban lévő Szentháromság oltárának oltármesterségét kegyúri jogánál fogva Bálint mester halálával Kecsei Lukácsnak adományozza oda hozzátartozó malommal, mely a Mária fogantatása kápolnájához tartozik, a melyet Gyulai Litteráti István hagyományozott volt a rétekkel és ehez tartozó szántókkal együtt.

1541-ben*U. o. Kőmives István özvegye egy itteni irtoványát, a régi óvárban lévőt, a Mária Magdolna kápolna igazgatója Szentgyörgyi János plébánosnak eladja.

1542-ben*U. o. Izabella királyné a Mária Magdolna kápolnájának rectora János panaszára a deési birákat eltiltja attól, hogy a kápolna szőlőitől dézmát szedjenek, ami eddig soha sem történt.

1543-ban*U. o. a deésiek e kápolna rectorát, Szentgyörgyi János presbiteri és plébánost azon tizedek végett perbe fogták, nem hogy a tizedet oda adták volna, hanem annak elárusításától is el akarták tiltani, de Enyedi Andrián dr. és érd. vicarius előtt per közben kibékült a várossal s még ez évben István mester*1543. julius 31. a kápolnához tartozó birtokok után a tizedet fizetni magát kötelezte.

1550-ben*Deés egyh. ltár. Ferdinánd király az Ágoston deák halálával megürült Mária Magdolna kápolna oltármesterségét Fekésházy Pálnak adományozza oda, de azzal a kikötéssel, hogy ott székeljen és a miséket végezze.

1551 július 3-án*Deés város ltára. Fráter György erdélyi helytartó a Szamosujvárhoz szedett deési dézmát a deésieknek azon feltétel alatt engedi el, hogy azt egyedül a deési Szent István király templomának építése költségeire fordítsák.

1553-ban*Deés egyh. ltár. Ferdinánd király rendeli az erdélyi püspöknek, hogy a tizedet, mely a püspöknek jár, mindig a deésiek szedték s azért őket régi jogaikban megtartja, hogy ne mások, de ők végezzék a dézma összegyűjtését.

1556-ban*U. o. Izabella királynő a deési oltármesterségnek itteni házát, a plébánia templom és Bálint protestáns pap „concionator” háza közt, Csakor Ferencznek adományozza, a kit abba be is igtatnak*Deés város ltára. és a város által e házhoz tartozó összes birtokokat átadatni rendelte 1557 február havában. {115.} 1557-ben*Deési egyházi levéltár. Izabella királynő a deési szegények s elaggottak kórháza részére a Szent Ágoston zárdának a Kis- és Nagy-Szamos közt lévő szigetét*Barátok szigete, ispotályföld, máskép Barátok-szege-nek is hivták az újabb ideig. és egy cziczhegyi szőlőjét s összes szántóföldeit adományozza.

1558-ban pedig*Deési egyházi levéltár e kórháznak Izabella királynő a Szűz Mária oltármesterségét s az ahhoz tartozó kőházat, szőlőket és kaszálókat adományozza.

1560-ban*Ugyanott. II-ik János király a deési óvárban lévő Szűz Mária kápolnájának oltármesterségét a hozzátartozó ház, szőlő és réttel együtt a Báthoryak szolgájának, Váradi Keresztúri Kristófnak adományozta oda.

Az ágostai, ev. ref. és unitárius egyház.

Az Ágoston szerzetbeli Pálos vagy köznyelven veres barátok*Fejér Cod. Dipl. VIII. 1. 380. 1325. VIII. 2. 616. a Luther-féle vallásos eszméktől lelkesítve, melyeket Besztercze és Kolozsvár 1540-ben már elfogadott, szerzeteiket odahagyva, apostolai lőnek az új hitnek. Őket követték nem sokára a Szent István egyház papjai; 1554 körül az egész város az ágostai hitvallásnak volt követője. Négy év múlva pedig a magyar vagy ev. ref. vallást fogadta el. 1568-ban unitáriussá lett. Hagymási Kristóf, a megye főispánja volt ez egyház fővédője, algymnasiumot állittatott fel, de Básta 1602-ben a várost unitárius voltáért legyilkoltatván, 1611 után megszűnt az egységhivők egyháza, kevés híve főleg 1638-ban a folyton erősbödő ev. ref. egyházba olvadt be. 1602 óta romokban heverő csúcsíves templomukat, a volt Ágoston szerzet mellett, I. Rákóczy fejedelem*Appr. I. r. 1. czím. VI. czikk. a reformátusoknak adományozta. Ma egy rózsa- vagy szegletkő látható belőle a volt Szarvas vendéglő (Vajda-féle épület) falába vakolva.

A ma is meglevő Szent István templom 1642 július 25-én villámütés folytán leégett, boltozata beszakadt, harangjai elolvadtak. 1645-ben építtették fel Rákóczy György fejedelem s neje Lorántffy Zsuzsánna segélyével.*Városi ltár 413. sz. és Szilágyi S. Monumena Hist. Hung. 24. k.

1697 márczius havában*Kádár J. Deési ev. ref. egyházközség tört. Deés, 1882. 105. 1. a templom leégett. 1704-ben és 1706-ban*U. o. 111. 129. 1. újra leégett, de az óra és harangok megmaradtak s ezek mellett Tiege labanczhada kipusztitotta, kirabolta s a templomot övedző körfalat bástyástól együtt lerombolta, melyet 1757-ben építettek föl újra.

{116.} 1712-ben*Egyh. ltár. osztották ki az ülőhelyeket 242 nő, 181 templomba járható férfi közt, ide értve a gyermekeket is, e szerint 423 ev. ref. lélekből állott az egyházközség.

1754. és 1760-ban*Városi ltár 120. jk. sz. a katholikusok többször megkisérlették e templom elfoglalását.*Kádár J. Deési ev. ref. egyház tört. 124. 1.

Hagyományok.

1563-ban*Deési egyh. ltár. László presbiter, kit Polusnak is neveztek, a város patronatussága alatt álló egyháznak hagyományozza házát, a Zalkapatakon (Szálka) lévő malmát kétharmadrészben, a Cziczhegyen lévő két darab szőlőjét, az Irmespataka mellett levő irtóványát, a Köveshágói út mellett lévő kaszálóját, a Holtdeberkehid mellett több szántóföldet s a Solymosthó nevű halastavát.

1569-ben*U. o. II-ik János király meg erősiti Mátyás királynak 1498-ban kelt adományát, melyben ez bizonyos mise kiszolgáltatása fejében a plébánosnak 1000 s az iskolamesternek 500 kősót adományoz, de már ekkor a protestáns pap „contionator” részére.

1638-ban*U. o. Lapuhos Bálint és neje magtalanul elhalván, a külső kastélybeli új lakóházát az ev. ref. egyháznak hagyta végrendeletileg.

Az Ágoston-szerzet templomának sarokköve.

Az Ágoston-szerzet templomának sarokköve.

1651-ben*U. o. Deési Fejér György a templom építésére hagyott volt 1696-beli feljegyzés szerint 150 frtot, melyet Széki Mártonné Erdős Judit tartozott kifizetni, de ő megpótolta még 50 frttal.*Erdős Judit első férje Kászoni József deák s ettől való leánya Anna, nagyenyedi professor Kolozsvári Istvánné 1696-ban.

1678-ban*Deési egyh. ltár. Apaffy Mihály fejedelem a második pap fizetésének pótlására Deésaknáról 200 drb kősót adományoz, melyet 1682-ben újólag megerősít.

1680-ban*Városi jegyzőkönyv. Tamás kovács egy szőlőt, 1685-ben*U. o. a város Öregh János házastelkét, kit a tatárok rabságra hurczoltak és oda veszett, az ekklézsiának adja.

{117.} 1690-es években*Gr. Bethlen Miklós. Önéletírás II. k. 234. 1. br. Apor István kincstárnok idejében az ő tanácsára a ref. egyházakat s iskolákat, ezek közt Deést is fejedelmek adta minden javaitól, dézmától, sótól megfosztották. A ref. egyház követül Diószegi Istvánt küldötte Bécsbe; hasztalan, az adományok örökre oda veszének.

1700-ban*Városi jkönyv. Diószegi István és neje a ref. szegények számára való harangozásra egy harangot adományoztak.

1712-ben*U. o. Pap Dániel az óvárbeli elromlott kőházát, Szabó Márton és Gencsi Péteré közt, az ekklézsiának adja.

1712-ben*U. o. Gál István ev. ref. kántor és neje Miszti Kata cserébe adja az ev. ref. ekklézsiának a Rév-utczában levő nemes házhelyét, Tőczeki Samu és Szekeres György s neje Csonka Borbála közt, a templom körfala mellett levő telkeért.

1724-ben*Deési ev. ref. egyh. ltár. Váradi Zsigmondné Csonka Borbála végrendeletileg a deési piaczi házából 100 frtot az ekklézsia s az óvár mellett levő csüröskertjét a papok számára csüröskertnek hagyja.

1730-ban*U. o. Kovácsi István a deésaknai határon a Nagy-Égetőben egy szőlőt ad az ekklézsiának, melyet ez papja Kamarási László fizetése pótlására ad.

1732-ben*U. o. Deési Daróczi Mihály a papok részére 66 frtot adományoz.

1733-ban*U. o. a deési ev. ref. egyház tagjai, hogy megvehessek a nagyobbik papi ház mellett Bátori Szabó István kőházát, mely Szőlősi kalmár, máskép Nagy Lászlóé volt az óvár vagy Kastély-utczában, 200 frtot vettek kölcsön gr. Bánffy Györgytől, melyet utódai az ekklézsiának ajándékozták kegyes alapítványként.

1735-ben*U. o. özv. Batka Jánosné Törő Erzsébet 12 frtot és a cziczhegyi szőlőjét az egyháznak hagyja.

1742-ben*U. o. Deési Kádár István az ekklézsiának végrendeletileg 50 frtot hagyott.

1744 márcz. 24-én*U. o. Deési Somogyi István a Dadai örökösök és a kisebb papi telek közt levő telkét, melyen egy kőpincze van, az ev. ref. ekklézsia számára hagyja végrendeletében.

1747-ben*Ugyanott. Muzsnai István, mostoha fia Bátori Szabó István előtt, minden vagyonát a deési ev. ref. ekklézsiának hagyja végrendeletileg házával együtt s ezen kivül a kozárvári, szelecskei, szinyei, aknai, némai és kérői ekklézsiának 10-10 forintot.

{118.} 1750 márczius 21-én*Deési ev. ref. egyh. ltár. Geszti Kovács István, Kovács Ferencz és Szintai Erzsébet fia nagyatyjáról a Kodor-utcza homlokban egy puszta telkét, melynek végére Székely Sámuel deák, Kolozsvári József és Székely György kertei rúgnak reá, északról Lengyel János és Kászoni Kászoni István csüröskertje van, eladja ns. Piros Mártonnak, ki azt az ekklézsiának adta át.

1751-ben*U. o. Mósa László az ekklézsiának 500 frtot ajándékozott.

1752-ben*U. o. br. Wesselényi Ferencz és gr. Rédei Zsuzsánna a deési ev. ref. templom felépítésére vagy ekklézsia s pap fizetésére 500 frtot adtak, hogy ennek kamatja az írt szükségesebb czélra fordittassék, azon esetben, ha a templomot elvennék s más vallásuvá lenne, úgy azt adják vissza a családnak, vagy más ev. ref. egyház számára.

1753-ban*U. o. br. Bánffy Zsigmond végrendeletileg az ekklézsiának 150 frtot hagyott.

1754-ben*U. o. br. Bánffy Farkas körtvélyesi birtokából a mig él, évenként 20 köböl vagy 80 véka búzát ad az ekklézsia számára.

1758-ban*U. o. Deési Kádár Kata, második férje után Széki Márton kovácsné a ref. egyháznak hagyja végrendeletileg kis-szekeres-utczabeli házát s egy szőlőjét.

1768-ban*U. o. Csomós János deési ref. káplán febr. havában a deési ev. ref. egyháznak végrendeletileg 100 frtot hagyott.

1769-ben*U. o. Olasz András kolozsvári polgár végrendeletileg az egyház harangjai megújítására 50 frtot hagyott.

1791-ben*U. o. Irsai József végrendeletileg a pap és kántor fizetésére 700 frtot hagyott.

Ugyanez évben Kosa András 20 frtot hagyományoz, hogy kamatja a papok fizetésére adassék, őt és utódait a fizetés alól mentsék fel s életéig egy deák, vagy ispotálybeli szegény élelmezését vállalja magára.

1791-ben*U. o. Deési Dadái József 20 frtot hagy végrendeletében az egyháznak, hogy ennek kamatja fejében maga és utódai a papi fizetés alól mentessenek fel.

1793 okt. 27-én*U. o. Nagyborosnyai Sebestyén János neje Ecsedi Sárai beleegyezésével a deési ev. ref. egyház számára végrendeletileg kétszáz frtot hagyományoz.

1796-ban*U. o. a deési ev. ref. papok számára a város csűre és aknai út mellett egy darab helyet ad a város káposztás kertnek.

{119.} 1799-ben*Deési ev. ref. egyh. ltár. nemes Gecse János fazakas az ekklézsiának eladja Majthényi József és Mózsa József közt a Borsos-utczában levő telkét.*Többi adományokat 1. Kádár J. Deési ev. ref. egyházközség tört. 166. s köv. 1.

Urasztali készletekben gazdag egyházközség legrégibb adománya 1632-ben Kürtős Mihály csináltatta és Keresztes András adta ezüst pohár.

1650-ben Deési Mihályné Kovácsi Borbála értékes asztaltakarója és 1706-ban Kismarjai Albert s Szénási Mária adta több értékes ércz- és szövetnemüje.

1711-ben adott Kopán Miklós ezüsttányért. Továbbá Borbély Jánosné, Somai Borbára, Szíjgyártó Mihály, Dadái Jánosné, Búzás Györgyné, Szacsvai Ádám, Kereső László, Szentpáli Teréz, Balog Juliánna, Dömsödi Mária, Boér Györgyné ércz- és szövetnemüt ajándékoztak.*Kádár. Egyh. tört. 198–245. ll.

Az egyház alapja 1790-ben, tőkék:

1. Collecták alapja7496frt49 denár.
2. Ekklézsia alapja2169frt40 denár.
3. Iskola alapja150frt– denár.
4. Kórház alapja1310frt34 denár.
5. Árvák alapja107frt– denár.
6. Szegények alapja56frt80 denár.
7. Papi tűzifa alapja154frt40 denár.
Együtt 11442frt43 denár.

Jövedelme:

1. Kamatok…1158 frt 59 denár.
2. Ház, bolt, mészárszék, persely, kórház földből kalangyák megváltása  321 frt 95 denár.
3. Hajósmalom306 frt – denár.
4. Cameraticum beneficium…450 frt – denár.
Együtt2236 frt 34 denár.

Kovács Samu ev. ref. lelkész 1893 szept. 10-én kelt végrendeletében a Szamos mellett, túl a vizen, levő külső házasbirtokát a deési ev. ref. papok fizetésére hagyományozza, melynek jelenleg évi bérlete 600 frt.*Egyh. ltár.

Versengés a két egyház közt.

1712 után az ide betelepült szerzetesek időről-időre nagyobb tért kezdtek elfoglalni, pártoltatva a megye s főleg a kormány élén álló főuraktól.

Követelték, hogy minden, a mit az ev. ref. egyházközség és papság bir, a templom kivételével, felét adják nekik; a város által alkalmazott bármely tiszti állás legyen is az, egy évben róm. kath., más évben ev. ref. tiszt alkalmaztassák, szintigy az ispotály-, malombiróság, stbbiben, s végül egy helyet iskolájuk számára, holott a katholikusok {120.} egytizedét se tették még 1734-ben a ref. lakosság számának. A város s az egyház kívánságaiknak eleget tett ugyan, de ebből éles súrlódás keletkezett, melynek egyik okát gr. Kornis Zsigmond kormányzóhoz 1730-ban*Ev. ref. egyház ltára. intézett kérelmükből ismerjük:

„Sok ízben rajtunk végbe ment kedvetlen s terhes szenvedéseink kényszerítenek reá, mint írják, kik közül is ha nem mindenik is vagy csak szenvedéseinknek némelyike Ex.-nál tudva nem volna nem kétlyük.” Sérelmeiket mind elő nem számlálhatják, csak ezeket emlitik fel, hogy: a közelebbi elmúlt Urnapi processio alkalmával több katona a czintermen keresztül hágva, az iskola deákjait agyba-főbe verte, fejöket behasitották. Az iskolában tanuló ref. gyermekek kátéját elkapták s róm. kath. mester kezéhez vitték, a mester elégette s a szülőket, kik gyermekeik könyveiért mentek, hogy visszakérjék, leszidta. Isteni tisztelet alkalmával a katonák közül többen a templom gombját czélba vették s addig lődözték, míg leesett, ezeket is mind elszenvednék, de ami ápril 13-án az iskolában történt, el kell hogy panaszolják. Midőn rendes szokás szerint szerdán és szombaton zászlókkal, dobbal kimentek volna, (a mely szokás más collegiumokban is meg van), visszajövet útjokban a szerzet sindicusa vagy scholamestere megállitotta s tanitómesterüket letartóztatta, hogy az ők csufolásukra mentek volna ki zöld ágak hordásaért, azt állitotta, hogy ezzel a pálmáknak ünnepélyes behozását csúfolták ki. Erre szóváltás támadt a két mester közt, kiment a quardián a katonasággal s a gyermekeket tanitóikkal együtt kereszt alatt kényszeritették a városba való bejövetelre, de ennek ellene szegültek, a katonaság fegyvert emelt rájuk; a gyermekek megijedvén, elfutottak, sokan éjszaka kerültek haza, a kik el nem szaladhattak, bevitték a szerzetbe, dobjukat, zászlójukat elszedték s így eresztették el jó idő múlva a gyermekeket.

E sérelmeken kivül az ev. ref. egyházi főtanácshoz intézett kérelmükből a következőket olvashatjuk:

A hová a resedentiájukat építették, volt 7 részük, a melyből kettőt s éhez tartozó földeket karhatalommal elfoglaltak.

A szomszédságában levő ekklézsia kőházát, az emberöket belőle kitétették, elfoglalták.

A resedentiát épitő kőmivesek reá mentek az iskolára s a gyermekek classisát nagyrészint lerontották, köveit elvitték, úgyszintén a czintermek kőfalához tartozó faragott köveket.

{121.} Pap-mesteri és iskolaházaikra reá mennek, mestert, papot, deákot kínozzák, le nem írható szavakkal illetik.

Bevitték a tanulókat a resedentiába, elvették dobjukat, „majdnem a nyavalyatörésig ilyedtek meg a gyermekek”.

Tilalmasaikba tavasztól őszig lovakat, ökröket pásztoroltattak, s kik beakarták hajtani, véresre verték.

A város szegényebbjeitől erdőből irtott szőlőjüket elvették s katholikus embereknek adták, szénáját többeknek elégették vagy elhordták.*Egyházi ltár.

A város segedelmét a ref. egyháztól megvonván, papjait, iskolamestereit miből tarthassa, alapja nem lévén, könyöradományok gyűjtéséhez fogott s erre Bányai András vállalkozott 1744-ben.*U. o.

Többször kísérleteket tettek a templom és iskola elfoglalására, de az egyháztagok „armata manu” fegyveresen ellene állván, megvédelmezték. Megmozgattak mindent, hogy kínos helyzetükön segíthessenek, s főleg midőn az ispotály vagyonát szemelték ki követelésük czéljául, M.-Vásárhelyre Alsó László vitte levélben értesitik 1784-ben*U. o. Borosnyai Lukács Simon ref. püspököt állapotukról. Hogy mit tartalmazott kérésük, nem, de a püspök válaszát ismerjük,*U. o. hogy Vásárhelyt sem állanak másként ügyeik, hogy itt az ispotályt el akarják venni, pedig a ref. fejedelmektől ref. szegények számára adatott: „bárcsak az ott levő templomot s parokhiát tudhatnók megmenteni egészen,” (nem hogy az ispotályt), „megválik mire mehetünk.”

A templom s az iskola megmaradt, de fekvőségén részben megosztoztak, úgyszintén a ref. iskola számára járt vámfán. A surlódás 1848. év végével szűnt meg.*Kádár. Ev. ref. egyház tört. 115. s köv. 1.

Iskolái.

Mátyás király a deési iskolamester fizetésére 400 drb kősót adományoz, melyet II. László 1498-ban újólag megerősít.

1569-ben*Egyházi ltár. II. János király elődei adományát újólag megerősíti.

1568 körül*Székely S. Unitár. egyh. tört. 97. l. Hagymási Kristóf unitárius gymnasiumot állit fel a volt Ágoston barátok klastromában, mely 1638-ban*Apr. Reg. Trans. I. r. 1. czim VI-ik czikk. az ev. ref. egyháznak adatott. Igazgatója Bogáthi Fazakas Miklós, a költő volt.*Ker. Magv. XXXII. évf. 3. füz. 187. 1.

1615 ápril 5-én*Egyházi ltár. Bethlen Gábor fejedelem Deésen kelt adománylevelében a deési iskolát vagy szemináriumot, melyet Básta pusztított {122.} el, újból jókarba kívánja állitani s az egyházi személyeket segedelmezni s végre a gymnasiumbeli szegény tanulók naponként való élelmezésére a deési kamarához járó évenkénti dézmatizedből 100 kalangyát rendel örök időn át kiadatni s meghagyja ezúttal Keresztszegi Csáky István özvegye Wesselényi Annának és a sókamara praefektusa Oláh Boldizsárnak, hogy ezt a jelen évtől kezdve kiadják.

1640-ben*Uj Magyar Múzeum 1859. 207. 1. Geleji Katona István püspöktől tanitót kérnek, de a kiszemelt igazgató a meddig az akadémiáról lejött volna, sürgősen be kellett hogy töltse az állomást, ezért egy iskolabeli gyereket küldött ide.

Az iskolamester vagy igazgatónak fizetése a már emlitett 500 drb kősó, asztaltartással az első pap látta el, a más három deáktanitót a fiskus tartotta. De 1685-ben*Városi jkönyv. a dézmaadás beszüntettetvén, helyette a város pótolta sajátjából 1696-ban.*U. o.

Rektorok Tiszabecsi János 1653-ban, Vásárhelyi Péter 1674-ben,*Tört. Tár. 1887. 147. 1. Ajtai Dani 1691-ben.

1712 után VI osztályú volt az iskola, 1830-as évekig egy része benn lakott. Tanitás nyelve a latin, 1785-ben a német nyelv tanitását is elrendelték s e végre külön tanitót fogadtak.

A XVIII-ik században kántálásból, künn való főzésből élelmeztettek a deáktanitók. Jövedelme az emberek jószívűsége.

1808-ban*Egyházi levéltár. volt: rhetor, syntaxista, grammatista, coniugista, declinista olvasó első- és másod osztály.

Az iskola 1874-ig 4 elemi és 2 gymnasiális osztályból állott, a gymnasiális irány a polgári iskola felállitása alkalmával megszűnt, jelenleg 4 elemi osztályú.

Igazgatói rendesen theologiát végzett, akadémiára menni szándékozó jelesebb deákok voltak, kik rendesen 3 évenként változtak s ezek a gyermekeket tanitó deákokat tanitották, kiket a vizsga letételére a város vitetett be Kolozsvárra huzamos ideig.

E rendszer 1848-ban szűnt meg. 1868 óta képzett tanitókat alkalmaznak a régi deák és theologus tanitók helyett, rendszeres fizetés mellett.

Állandó igazgatói: Kovács Sámuel 1846–1856-ig.

Kovács Ferencz 1856–1868-ig.

Baló László 1868–71.

Szentesi Áron 1870-ben tanitó, 1871-ben igazgató, 1899 február 1-én történt nyugdíjba meneteléig.

{123.} Jelenlegi tanitók: Debreczeni István, theológus, 1871 szeptember óta, 1899 febr. 1-től igazgató. Önálló munkája: Deés rendezett tanácsú város ismertetése, kapcsolatosan Szolnok-Dobokamegye rövid földrajzával. Deés. 1882.

Budai Elek, tanitóképzőt végzett, 1873 tavasza óta egyike a leglelkesebb tanitóknak, széleskörű s fáradhatatlan tevékenységét a társadalom elismervén, 1898. év tavaszán 25 éves tanitóskodása emlékére fényes ünnepélyt rendezett, mely alkalommal a koronás ezüst kereszttel tüntette ki a Felség s a tanitótestület a Tanügyi Tanácskozó külön számában méltatta érdemeit. Gyermekek számára írt alkalmi költeményeiből a Tanügyi Tanácskozó közölt többeket.

Szabó György, okl. tanitó 1897 ősze óta.

Nagy Kálmán 1899 óta.*Ez iskolában tanult jobbára a megyei románság. Töbek közt Szilasi Gergely filologus, ki Bethlenben 1836 jan. 27-én született, meghalt 1897 jan. 17-én Naszódon. Tanulását folytatta Kolozsvártt, Bécsben, 1865-ben esperesi ranggal igazgató; 1872 és 1886 közt kolozsvári egyetemi román nyelv tanára. Főbb művei: Wliesemann Fabiolájának forditása 1862. Apologie, 1879. Renascerea limbei romanesci. Kolozsv. 1879. Román nemzeti irod. tört. munkája kéziratban. (Pallas N. Lex. XV. 699. 1.

Az iskola vagyona és jóltevői.

Bethlen Gábor fejedelem 1629-ben kelt végrendeletében 150 frtot hagyott.*Századok. 1878. évf. 470. 1.

Teleki Mihály gróf paszmosi jószágának dézmáját hagyományozta 1712 körül.

1732-ben*Egyházi ltár. az egyház az iskola számára megvette volt a csatáni oláh pap, Pap Demetertől, a hajósmalmát, mely ez időben elromolván, a város megengedte, hogy újra felépítsék s örök időn át használja.

Kissolymosi Kereső Lászlóné magyar-nagyzsombori Sombory Petronella 1768-ban kaczkói malmából évenként 24 véka búzát adományoz.

Losonczi báró Bánffy Zsigmond végrendeletileg 1753-ban 150 frtot hagy.

Gámán András 1787-ben az árva gyermekek nevelésére 100 frtot hagy, hogy ennek kamatja fordittassék a kívánt czélra.

Irsai József 1791-beli végrendeletében 300 frtot a rektor, 200 frtot az első deák tanitó, 300 frtot az iskola togatus deákjai, 200 frtot az árva s tanulni akaró gyermekek nevelésére és élelmezésére hagyja, hogy kamatait az írt czélra fordítsák.

{124.} Porhalmi Ferencz 70 frtot az első deák élelmezésére 1794. Léczfalvi Szacsvai Ádám Gál nevezet alatt lévő házát hagyományozta s a rektornak, míg él, 30 frtot fizet évenként.

Br. Naláczi oroszmezei jószágából évenként 95 véka gabonát. 1770.

Málnási László gernyeszegi pap 500 frtot 1797-ben. Kolozsvári Ábel, br. Bánffy Ferencz tisztje 1810-ben 500 frtot hagyományoz.

Majthényi József 100 frtot hagy 1791-ben.

Csernátoni Vajda Samu, Ercsei József könyveket ajándékoznak.

Balog István 1841-ben kelt végrendeletében, mely 1860-ban 3106 frt 3 krt tett ki váltóban, neve alatt kiosztandó jutalmakra hagyományoz.

Mocsai János 1842-ben jutalmakra 200 pengő frtot.

Mózsa Ferencz 1864-ben 30 frtot, Bájó Istvánné Albert fia emlékére 1876-ben 100 frtot jutalmakra.

Korcsmajövedelembeli illetéköket felajánlották többen, 1868-ban tett 3765 frt 54 krt.

Tokai Pálné Vajda Lídia kaszárnya-utczabeli házastelkét külsőségeivel 1871-ben.

Iskola felszerelésre a vallás- és közokt. minisztérium 1875-ben 400 frtot. Deési Károly 200 frtot a szegény tanulók tandíja fedezésére 1881. Kovács Ferencz volt igazgató örökösei 100 frtot 1880-ban jutalmakra. Biró Sándor 1879-ben 100 frt, özv. Simó Ferenczné 500 frt alapítványt tett 1872-ben. Cserényi Károly 1575 darabból álló becses könyvtárát s fenntartására 800 frtot hagy édes anyja Sombori Juliánna Cserényi Ferenczné emlékére. Mósa László 500 frtos alapítványa 1879.

Ifj. Telegdi Róth Pál emlékére 100 frt alapítvány.

Pap Samuné Timár Zsuzsa 200 frt alapítványa, Katona Károly 50 frt. 1893. Demeter Béláné Zámbó György testvére emlékére 1894-ben 100 frtot. Kovács Samu deési ev. ref. pap 1893 szept. 10-én kelt végrendeletében az első magyar általános biztosító társulatnál biztosított összeget hagyja a ref. fiú-iskolának, hogy ezen összeget „Kovács Endre alapítvány” czím alatt kezelje s kamatját 4 osztályt jó sikerrel végzett tanulónak adja évenként s ezen kivül összes könyvgyűjteményét és levéltárát az iskola könyvtára részére hagyja. 1898 május 30-án az ev. ref. egyház Budai Elek tanitónak 25 évi tanitóskodásának emlékére 200 frtos alapítványt tett.

Az iskola vagyonát gyarapították egyesek az által, hogy a régi Ágoston barátok temploma helyén levő iskolatelekre a század elején boltokat s felibe szobákat építettek a timárok s a kaszinó 1837-ben, 25 évig díjtalan használták, ma azok bérei képezik jövedelmét.

{125.}

Szolnok-Dobókavármegye székháza.

Szolnok-Dobókavármegye székháza.

{126.} Ennek udvarán tartották meg a városban levő összes iskolák hazánk ezredéves fennállásának emlékünnepét 1896 május 9-én hazafias szavalatokkal s énekekkel egybekötve, melyen jelen volt az egész város, az ünnepélyt pedig Simó Béla tanfelügyelő nyitotta meg dísz magyar ruhában, lelkes beszéddel.*Tanügyi Tanácskozó az évf. részletes leírás.

A leányiskola.

Az ev. ref. leányiskola keletkezését nem ismerjük. 1730-ban tesznek intézkedést a leányok tanittatására nézve. 1747-ben alkalmaznak először nőtanitót, de úgy látszik rövid ideig. Tanitói kezdet óta a kántorok. 1863-ban nőtanitói állást újólag szervezik s az újabb ideig a kántor és egy női munkatanitónő oktatott.

Jelenleg 4 osztályú iskola tanitói: Nagy Benedek kántor 1876 óta. Turbucz Eszti 1895 és Holstein Mária.

Ez iskolának megteremtője és jó karba helyezője néhai dr. Szőcs Sámuel, ki 1863-ban gyűjtötte alapját.

Alapítványt 1863-ban Bodola Sámuel püspök 100, Mósa László 1879-ben 500 frt; Turbucz Amália anyja emlékére dr. Ilosvay Lajos 100 frtot tett.*Az ev. ref. isk. részletes történetét 1. Kádár J. Szolnok-Dobokavármegye nevelés- és okt. tört. 144–171. 1.

A ref. egyház és a vallás- és közoktatáságyi miniszter közt tárgyalás foly iskoláinak államosítása iránt.

A deési ev. ref. egyházközség vagyoni állapota.

Az 1899. évi költségelőirányzatok végső összegei:

a) egyházi alapnál:

Bevétel…     6815 frt 84 kr.
Kiadás…     6768 frt 53 kr
Maradvány      47 frt 31 kr.

b) iskolai alapnál:

Bevétel…     6597 frt 93 kr.
Kiadás…     6593 frt 17 kr.
Maradvány      4 frt 76 kr.

Az elaggott szegények háza vagy ispotály.

Ennek alapját, mint láttuk, Izabella királyné vetette meg 1557-ben kelt adománya által, melyben a mostani templom mellett volt házat s fekvőségeit jelölé ki e czélra,*Kádár J. Egyh. tört. 53. s köv. l. felügyeletével a várost bízta meg.

{127.} 1704-ben*Egyházi ltár. a labanczok lerombolták. A következő évben Miszti János révutczai házát ajánlá e czélra.

1720-ban*U. o. a város az egyház gondozására bízza, mely elkallódásnak indult birtokait kijáratta s haszonbérbe adá, hogy minden egy véka vetésre való földtől egy polturát, később minden kalangya után egy krajczárt fizessenek érte.

A régi ispotályházat 1752-ben eladták s 1764-ben építettek újat a templomkerités északi felén két szobával s egy pitvarral, melyet 1881-ben a Főtér, főleg a templom északi felén felmenő út szabályozása alkalmával lebontottak s azóta önálló helyisége nincs. Négy-öt szegény húzódott meg benne, az erőteljesebbeket a templom tisztítására használták fel.

1637-ben*Deési ref. egyház ltára. Lapuhos Bálint végrendeletileg egy 40 vedres hordó régi bort hagy az ispotálybeli szegények táplálására, melyet az ispotálymesternek azonnal át is adtak, s ezen kivül a Polyák Szurdukában levő rétjét adományozza.

Farkas Dávid a kis-szekeres-utczabeli házastelkét.*Kádr J. Egyh. tört. 189. 1.

1724-ben*Egyházi ltár. Váradi Zsigmondné Csonka Borbára 30 frtot.

1742-ben*U. o. Bihari Gombkötő József és neje kodor-utczai kőházát, szőlőjét s több külsőségeit, ékszereit, borát, dísz ruháit s szóval összes ingóságait az ev. ref. egyház és ispotálynak hagyják végrendeletükben.

1743-ban*U. o. Somogyi Istvánné László Borbára végrendeletileg 6 frt 29 márjást hagy, melyet fia Foglár János fizetett meg.

1447-ben*U. o. Muzsnai István végrendeletileg a Szent-Péterhegyen lévő szőlőjét.

1766-ban*U. o. Érsekujvári Gergelyné Szőke Erzsébet 200 frtot.

1792-ben*U. o. Irsai József végrendeletileg 200 frtot hagy, hogy kamatja évenként kiosztassék.

1798-ban*U. o. Makkai Péter 6 frtot.

1803-ban*U. o. Ajtai Krisztina 20 frtot hagy, hogy kamatját áldozó csütörtökön osszák ki.

1805-ben*U. o. Bartók Kata 30, 1812-ben Péchi Ádámné 100 ftot.

1780-ban*U. o. külsősége 8 drb föld, melyből 1853-ban a papok részére 8 holdat szakítanak ki s azóta is birják.

{128.} A protestáns egyházközség lelkészei.

Gergely 1546–49. Magyarországra menvén ki, a Kálvin értelme szerint való hitvallás egyik legbuzgóbb terjesztője lett.*Lampe. Hist. Eccl. R. 101. 1.

Lajos és István mesterek 1546–65 körül, kik a Heltai-féle Biblia fordításában részt vettek. Valószinüleg ágostai és ev. ref. papok.*Heltai G. Ujtest. előszó. Bálint concionator protestáns pap 1556-ban.*Egyházi levéltár. Pólus László presbiter, keresztény pap 1563-ban.*U. o. Fejérvári Márton 1568-ban a gyulafehérvári egyházi vitában részt vett s annak egyik jegyzője volt, unitárius pap.*Fosztó. Uzoni. Hist. Ecc. és Székely Sándor. Unitár. egyh. tört. 65. 1.

Antal presbiter (minister eccl. Desiensis) 1576-ban.*Deés város ltára. Mihály pap 1580 előtt.*Városi ltár.

Toros Máté unitár. pap, esperes. N.-Bányáról hozták ide, 1586–98.

Deési Jó Lukács, 1578-ban már unitár. pap. 1611 körül halt meg, a város egy kőházat ad részére az óvárban. Károlyi György ev. ref. esperes idevaló pappal írás- és szóbeli vitatkozást tartott.*Kádár J. Deési ev. ref. egyh. tört. 159. 1. Tudtunkkal ő volt az unitárius egyházközség utolsó papja.

Kolozsvári Veres Bálint 1608-ban,*Erd. főkormszéki ltár. XVII. 1/2 44. C. a deési anyaszentegyház lelki tanitója, 1615-ben „Belső-Szolnok-Doboka vármegyékbeli keresztyén tanitóknak seniora”. Váczi Péter 1625–31 körül. Gálosi Petri Ferencz 1631-ben esperes. Dobay György ref. lelkész 1635 előtt.

Szigethy Bene Ferencz 1638-ban*Egyházi ltár. „Deési ecclesianak plébánosa és a környül levő ecclesiak seniora.” Káplánja Vajdaszentiváni János. 1640-ben*Gyf. Cent. R. 42. is pap, részt vett a szathmárnémetii zsinaton 1646-ban.

Pápai Pariz Imrét 1649 decz. 1-én Kolozsvártt II. Rákóczy György fejedelem, mint deési lelkészt s udvari papot nemesiti meg, neje Kávási Borbálával és fiával Ferenczczel, a későbbi híres író és professorral.*Gyf. Lib. Reg. XXIV. és Siebm. W. IV. B. 12. Abth. T. 143. 1655-ben esperes. 1666-ban halt meg. Jeles munkája: Keskeny út, mely viszen az életre. 1657.

Pápai Pariz család czímere.

Pápai Pariz család czímere.

{129.} Pápai István 1648-ban.*Egyházi ltár.

Csengeri István 1656-ban.*U. o.

Sóti János 1671–97-ig*Városi ltár. és Jenei Mihály második pap 1678-tól*Egyházi ltár. 1682 tájáig.

Szathmári Pap János 1692-ben lelkész és esperes, előbb udvarhelyi professor; Szathmáron született, Franekkerában tanult, Szathmárt rektoroskodott, zilahi papságából jött ide, Kolozsvárra vitték papnak, hol meg is halt. Külföldön létekor kiadta: Philosophiam primam seu Mataphisicam bevibus aphorismis. Fran. 1682. és Uri imádság magyarázatjai czímü munkáit 1707.

Eszéki István, deési tractus seniora és deési első pap 1696 nov. óta, 1705-ben is főpap s egyházi főgondnoknak és esperesnek írja magát.*Deési ev. ref. egyház ltára. Szül. Szathmáron 1642-ben, meghalt Deésen 1707-ben. Tanult Sárospatakon, Utrechtben. Székely-Udvarhelyt lelkész-esperes, Kézdi-Vasárhelyről jött ide. Haláláig esperes, a lelkészi özvegy és árvák részére alapítványt tett, könyvtárának egy részét a sárospataki, más részét a kolozsvári collegiumnak hagyta. Munkái: Quae et quanta sit aucthoritas Sacrae Scripturae in versionibus Vulgaribus. Utr. 1665. Prima veritas. Utr. 1666. Necessaria Responsio. Amst. 1666. Halotti Magyar Oratio gr. Rhédey Ferencz felett. Sárospatak, 1668. Rythmusokkal való szent beszélgetés. Kolozsv. 1669. Diarium theologicum. Kolozsv. 1669. Csuzi Cseh Jánoshoz üdvözlő vers. Franek. 1665.*Pallas N. Lex. VI. köt. 496. l. stb.

Almási Isván 1696-ban*Egyházi ltár. második pap, 1725 január 24-én történt haláláig.

Deáki Filep József a János fia, szül. Sepsi-Szt-Györgyön 1681-ben, tanult Kolozsvárit, szigethi iskola igazgatója lett, honnan Belgiumba ment, Franekkerában és Utrechtben hallgatta az egyetemi előadásokat. 1712-ben deési, 1715-ben kolozsvári pap, 1737-ben egyházi főjegyző, 1740-ben püspök lett, s mint ilyen halt meg 1748-ban.

Kamarási György 1715.

Deési Ferencz 1715–1727-ben szigethi papságra ment.

Tiszabecsi Tamás 1718.

Köpeczi János 1718-ban lett pap, 1743 előtt egyházkerületi jegyző, ekkor esperes, 1748 okt. 2-án halt meg. Két halotti beszéde: Orvosolhatatlan gonosz, néhai Korda Borbára*Kolozsv. 1728. Hunyadi Ferencz stbbi beszédeivel. gr. Teleki Pálné felett. Istennél járó Noé, Nagyváradi Zsigmond felett. Deés, 1730-ban. Bethlen Júlia {130.} Wass Lászlóné felett, 1731-ben. Borbereki Alvinczi Krisztina Vizszent-györgyi Makrai Ferenczné felett, 1733 böjtmás hó 1-én. Szomorú halotti predikatio, Vitéz György felett, 1733–1734-ben. Br. Wesselényi István özvegye gr. Bánffy Kata felett, Deés, 1734. Egygyé lett szív, br. Wesselényi Zsuzsánna Széki gr. Teleki Ádámné felett, Kol. 1739. Ama három igazak között stb. Czegei Wass Dániel temetése alkalmával mondott 1741. Sírköve a Nagytemetőn ma is ápolás alatt van.

Kamarási László 1720–34-ben, előbb káplán, munkája: Igaz szolga bére, Várdi Zsigmond felett.

Szathmári Pap Zsigmond a János fia, kolozsvári születésű (1703) akadémiára ment s lejövetelével itt paposkodott, 1735-ben kolozsvári pap, 1749-ben egyházi főjegyző, 1760-ban püspök. Korának egyik legszebb férfia és szónoka volt.

Dalnoki Veres Demeter 1736–39.

Beregszászi Mózes 1730-ban az egyházkerület tanácsbirója, jegyző, 1757-ben esperes. Aczél Gábor felett tartott beszéde jelent meg 1762-ben.

Simó János 1745 körül, előbb babuczi pap.

Szeredai János ördögkereszturi pap előbb.

Csomós János a János fia 1730 jul. 30-án született Albison, tanult a kolozsvári ev. ref. iskolában, jeles kollégiumi ülnök, 1757-ben deési iskolaigazgató, 1759-ben fogarasi gymnasium igazgatója, innen Bernbe ment akadémiára 1763-ban, két évi itt léte után Deés hívta meg papjának, 1766-ban foglalta el állomását, két év múlva 1768 febr. 9-én halt meg. Csernátoni V. Péter és testvérbátyja tartott felette beszédet. Munkája: Observationes philologico criticae et criticotheologicae in quacdum Veteris et novi Testamenti loca. Bernae 1764.*Sirkövén latin hexameterek hirdetik emlékét.

Ákosfalvi Szilágyi Mihály 1767-ben káplán, egy évig gr. Bethlen Ádám költségén külföldön járt, vissza jővén, 1787 jan. 26-án bekövetkezett haláláig híven szolgált s egyházi jegyző volt. 1785-ben Salánki Imre felett tartott halotti beszéde nyomtatásban megjelent*Keresztény Magvető XXIII. évfolyam. 2. füzet, 127. lap. 1787.

Erdélyi István 1787–1810-ben egyházkerületi jegyzőséget is viselt.

Csernátoni Wajda Péter 1748-ban jött, 1772 előtt egyházkerületi jegyző, ekkor esperes, 1774-ben püspök. Halotti beszédei: Szélvészes tengeri habok között mondandó imádság, gr. Teleki Kata Lázár Jánosné felett. Szerelmes orvos, Aczél Gábor felett 1762-ben és Csomós János pap társa felett jelentek meg nyomtatásban. 1782 aug. 19-én halt meg, családja {131.} sírboltba helyező, kőkoporsójának latin és magyar felirata hirdeti emlékét.*Kádár. Egyh. tört. 175.

Abocs János tordai pap fia 1774 jun. 5. a Csernatoni püspök veje, 1783-ban esperes, 1796-ban püspökké lett s lakását N.-Enyedre tette át, ez év márcz. 16-án búcsúzott el egyházától. 1785 október 16-án Salánki Imre felett tartott beszédet ily czím alatt: „Ifjakhoz intézett, de mindeneket valóságos bölcsességre tanitó Bölcs Regula. Kolozsv. 1787.”

Bögözi Mihályi Mihályt tordai papságról hívták ide, elődje búcsúbeszéde után tartotta beköszöntőjét, egyházkerületi jegyző, 1817-ben esperes, 1830-ban szolgálatra képtelen lévén, 1833-ban halt meg. Több halotti beszéde jelent meg nyomtatásban. Weér Pál, Keczeli Róza stbbi felett.

Ifj. Abocs János a püspök fia, akadémiai tanulmányai után 1810-ben lett pap, kerületi direktor, 1816 szeptemberben halt meg.

Nagy György 1816–19. híres szónok.*Ev. ref. Név. 1867. évf. 27. 1. és Orbán Balázs Székelyföld leírás V. köt. 100 1.

Herepei Gergely 1830-ban foglalja el állását, egy évig külföldi tanulmányútra kap szabadságot, 1835-ben kolozsvári pap lett. Weér Dániel felett tartott beszéde 1832-ben jelent meg.

Was András b.-váraljai földmives szülők gyermeke, nevelősködése után külföldre ment, Göttingában tanult, 1819-ben lett pap. Lefordította Helvetius 1774-beli egyik franczia nyelvű munkáját e czímen: „A természet systémájának valóságos értelme.” 1822. 8. r. kézirat. Meghalt 1868 jun. 28-án.

Fekete Lajos 1846-ban káplán, 1849-ben honvéd tiszt, elesett a b.-hunyadi csatában.

Itt született 1809-ben*Vas. Ujs. 1880. 38. sz. Prot. Egyh. Isk. Lap 1880. 1243. 1. Sz. Kis: Uj Magyar Athanás. 284. 1. Mihályi Károly, a Mihály s Gyöngyösi Mária fia, 1835–43-ig paposkodott, ekkor enyedi tanárrá lett, számos munkát irt.

Medgyes Lajos a költő pap, 1817 nov. 17-én született S.-Berkeszen, tanult M.-Vásárhelyt, jogot, theologiát; egyetemet Bécsben hallgatott, 1844-ben választották meg papnak. 1849-ben elfogták politikai szónoklataiért, 1850-ben szabadult ki. Jókai, Tompa, Szemere, Brassai gyakran felkeresték. 1894. márcz. 9-én halt meg. 1846-ban Erdélyi lant czímen verses füzetet adott ki. A szentléleknek az emberi lélekben való munkálkodása. 1847. 1840-ben Fibán czímű költői beszélyét a Kisfaludi társaság dicsérettel tüntette ki. Egy beszédjét 1849-ben a Közlöny 123. száma egész terjedelmében közölte. Számos szépirodalmi lapokba küldött {132.} be dolgozatokat. Eredeti egyházi beszédek. 4 köt. 1849–1858-ban. Egyházi imakönyv. Kolozsv. 1854. Halotti imák. Kolozsv. 1856. Növendék ifjúság imakönyve. Kolozsv. 1861. Protestáns nők és családok imakönyve. Pest, 1859. Számos halotti beszéde és költeménye szétszórtan, ez utóbbinak együttes kiadását többször megkísérelték, de eddig közre nem bocsátották. Porai fölé hálás egyháza díszes emlékkövet tétetett.

Kovács Samu 1819 jun. 19-én született Decsen. Tanult az ev. ref. iskolában, kolozsvári ev. ref. kollégiumban, Budapesten, Bécsben; huzamosabb ideig tartózkodott a berlini egyetemen, miután Németországot beutazta, egy félévet töltött 1845-ben nevelés- és természettudományi tárgyakat hallgatva, s főleg Disterweg előadásait látogatta előszeretettel. Hazajövetele után isk. igazgató, káplán, 1868-ban rendes pap lett. Társadalmi téren minden mozgalomban részt vett, volt takarékpénztári igazgató, gazdasági egylet, szamosvölgyi vasút elnöke, kaszinó-igazgató. 1893 szept. 24-én halt meg.

Munkái: Egyházi beszédek. Kolozsv. 1852. Magyar nyelvtan németek számára. 1857. A „Szolnok-Doboka”-vármegyei heti lapnak 1878. márcz. 24-ikétől 1892 június 26-áig szerkesztője. Legérdekesebb müve: Visszaemlékezések 1830–1850-ig. Deés, 1897.–1893. szept. 10-én kelt végrendeletében tekintélyes vagyonát jótékony czélokra hagyta. Nevezetesen pedig, mint volt „Szolnok-Doboka” czimü vármegyei lapnak szerkesztője, ezer frtot hagyott az Erdélyi Múzeum-egyletnek, hogy ennek kamatját minden évben a magyar történelemből írandó egy ballada írására fordítsa s ezt minden Sámuel napján adja ki.

Józsa Károly 1886 szeptembertől 1894 május 20-ig segédpap. Műve: Cziprus-ág Kossuth Lajos ravatalára. Deés, 1894 ápril 1.

Kusztos Gyula segédlelkész 1894–1896.

Vásárhelyi Boldizsár rendes pap. 1862 február 24-én született Ilenczfalván, tanult otthon és M.-Vásárhelyen. Tanulása folytatása végett Nagy-Enyedre ment, hol 1872-től 1880-ig a gymnasiumi, 1881-től 1884 júniusig a theol. tanfolyamot, ez utóbbit teljesen kitűnő eredménynyel végezte. 1884 szeptember havában papi szigorlaton kitűnően képesítettnek nyilváníttatott. Mint papnövendék tevékenyen vett részt az ifjúság különböző mozgalmaiban s munkás tagja volt az ifjúsági önképzőkörnek, mint a theol. ifjúsági irodalmi egyletnek. E nemű munkásságáért többször részesült nyilvános elismerésben is, „történelmi prédikácziói, dogmatikai, ima írási s végül a versenyszavalati pályadíjak elnyerésére találtatott méltónak.” Az 1885. iskolai évre megkapván az évi 800 frtot tevő hollandiai Bernhárd-féle stipendiumot, Utrechtben hallgatta a theol. {133.} előadásokat. Főleg az ottani egyházi életet tanulmányozta, ez egyházakról tanulmányt is írt, a mely a „Protestáns Közlöny” hasábjain jelent meg 1885. év folyamán. 1885 jun. 9-től 1887 nov. 13-ig az erdélyi ev. ref. egyházkerület püspökének volt titkára s itt alkalma nyílt közelebbről megismerkedni azon nagyszabású munkálatokkal, melyek az egyházkerület jövőjére átalakító befolyást gyakoroltak. 1887 novemberétől kezdve az újonnan szervezett szamosújvári körlelkészi állást töltötte be s az ottani társadalmi életben való tevékeny részvétel mellett, munkásságát főleg arra fordította, hogy a körlelkészség köréhez tartozó községek iskolaügyeit rendezze. 1894-ben a deési egyházközség választotta lelkészévé, s ez állomása elfoglalása után sokat fáradozott a zilált anyagi ügyek rendezése körül. Irodalmi munkássága, a jelzetteken s egyes hírlapi tudósításokon kivül, inkább egyházi beszédek írásában nyilvánul. Nyomtatásban megjelent beszédei: a Szász G. által szerkesztett Prédikátori Tár 1887. évfolyamában „Az igaz küzdő,” külön füzetben „Siessünk Jézushoz.” Deés, 1894. Jelenlegi állásába való beigtatása alkalmával a deési egyházközség által kiadott „Emlékkönyv”-ben „Isten jelenléte.” Deés, 1894. Azután szintén az egyházközség által kiadva s minden gyülekezeti taghoz megküldve „Milleniumi ima és egyházi beszéd.” Deés, 1896. jelent meg.*Biró. Szolnok-Dobokamegyei Emlék.

Kozma Imre segédlelkész 1896 óta. „Márczius 15-iki beszéd”-e megjelent Deés, 1896.

A Szent Ferencz-rendű zárda, templom és iskola.

A reformatió előtt az Ágoston barátoknak virágzó klastromuk volt, mely az unitáriusok, később az ev. ref. egyház birtokába került, a kolostor s templomának kövei a XVIII. század közepetájáig szerte-széjjel hányva feküdtek.*Erd. r. kath. Schem. 1882 és Fasc. 25. nr. 25. 1750 Fasc. 30. nr. 71. 1753. továbbá nr. 277. 1778.

1703-ban az erdélyi custodia*1640 óta. kolozsvári születésű tagja Lamprich Imrét, Ferencz-rendű szerzetest küldötte ki térítés és a zárda helyreállitására, de az ekkor kitört II. Rákóczy Ferencz-féle szabadságharcz nem kedvezett a hittéritőnek s eredmény nélkül tért vissza szerzetéhez.

A szathmári békekötés után Weiner, más helyt Werner Konrád, felebbvalóinak meghagyásából városunkba jővén, Hansch Sebestyén sókamara-perceptornál meleg pártfogásra talált. Hann Ignácz főkamarás a {134.} hittérítő szerzetes évi fenntartására 200 frtot, 12 köböl búzát s ugyenennyi zabot és 12 szekér szénát adott fizetésül a sókamara jövedelméből.

Isteni tisztelet helyéül a szerzet ideiglenes lakásául a sókamaraház*Most a polg. isk. egy szobáját rendezték be, hol a papi teendőket nem csak itt, hanem Deés-Aknán, sőt Széken is végezte, többeket nyerve meg a róm. kath. egyháznak.

Ugyanez év június 20-án*Szerzet ltára. Nápolyi György és Éva, Nápolyi Mária, Cs.-keresztúri Torma László, Galgói Rácz Péter a Rácz családról reá, vérökre szállott kőfalat, ház helyével a szerzetesek kérésére, a kath. vallás előmozdítása czéljából nekik adományozzák. Ezen telekre 1713-ban Weiner paticsból 4 szobát építtetett a szerzetesek befogadására, melynek első lakója 1716-ban Nagy Károly hitszónok.

Weinert a háromszéki Balázs Ágoston, az első praesidens bölcsész és hittanár váltotta fel 1714-ben, ki szónoklatával többeket téritett a róm. kath. egyház kebelébe.

1715-ben Fabrity Páskalist küldöttek Nagy Károly hitszónokkal e fontos állásra. Sigrai Modesztus custor meghagyta Páskalisnak, hogy minden kitelhető módot használjon fel egy imaház felépítésére, melyet ez jóltevők adománya folytán felépített s 1717 aug. 2-án a szerzetfő Páskalis megáldása s misetartása után Nagy Károly alkalmi szónoklatával szenteltetett föl.

E közben gr. Kornis Zsigmond kormányzó szentbenedeki malma szombati vámját, „alamizsna” czím alatt, 1714-ben a szerzetnek adományozta, melyet ez 1718-ban kezdett használni s élvezte is 1848-ig.*1881-ben Kozma Döme zárdafő kérésére gr. Kornis Viktor a kormányzó utóda megengedte, hogy a zárda az idő kikötése nélkül malmában vám nélkül őröltethessen.

1718-ban*Szerzet ltára. Bethlen Elek, a Rácz-féle telek mellett, az általa elzálogosított házas telkét gr. Kornis Zsigmond és Mikes Mihálynak eladván, ezek a szerzetnek adományozták.

1720-ban*U. o. Kozárvári (Liter.) Ferencz deák neje: Szegedi Borbála itteni telkét (délről Kupán Miklós, keletről a szerzet, nyugat felől a főtér, északról Bányai Máté) a szerzetnek adta el 160 frtért. Hansch Sebestyén syndikus a Kupán házastelke szomszédjában lévő ősi házastelek harmadrészét szintén Szegedi Borbálától, a más két részt, mely zilahi Judit rettegi Pataki Zsigmond nejéé volt, Pataki Mihálytól vette meg 1720-ban. Ugyanez évben Bányai Máté és neje Alvinczi Erzsébet két itteni kőházas telkét (keletről a szerzet, északról Alsó Mihály, délről a {135.} szerzethez tartozó telek, nyugatról a város utczája közt) szintén a szerzetnek adták el.

Az adományozott Rácz-féle telken kezdették épiteni kőanyagból a zárdát (a mai keleti rész), egyelőre földszint építették fel, de ennek megakadályozására a ref. egyház akadályokat gördített, nem tudtak megbarátkozni azon gondolattal, hogy a szerzetesek szemök láttára úgy könnyen megtelepedjenek, de gr. Kornis kormányzóban hatalmas pártfogóra találván, az építkezés bár lassan, de bevégzett ténynyé vált.

1730-ban*Szerzet ltára. a zárdát a sekrestyeajtótól a toronyig folyosóval látták el. Az építkezést csak 1743 után folytathatták, miután a Rácz-féle telekbe, melyhez az ev. ref. egyháznak is joga volt, ezek ellentmondásának visszavonásával beigtattattak.

Bejáró a Szent Ferencz-rendi szerzet templomához.

Bejáró a Szent Ferencz-rendi szerzet templomához.

1752-ben a zárda déli részének építéséhez kezdettek, melyet 1755-ben végeztek be s ugyanez év június 16-diki medgyesi gyűlésben a {136.} conventek sorába emelték. 1758–60-ig a nyugati részt építették föl s ez év június hó 5-én ennek örömére a congregatiót itt tartották meg. 1762-ben az asztalosmunkát végezték el s 1780-ban az eddigi földszinti részt is emelet magasságra emelvén, mai alakjában teljesen felépült.

A hivek folytonos szaporodásával a már emlitett kis templomocska nem felelt meg. Demjén Gábor praesidens a mostani kőtemplom szentélyének a kiásatásához 1726 május 4-én fogatott s e hó 7-én nagy ünnepélyek közt tették le alapkövét, jelen volt gr. Kornis kormányzó, apostoli syndicus, kinek tulajdonképen köszönheti a szerzet itteni megtelepedhetését és fennállhatását s a református egyházzal szemben időnként tágasabb térfoglalását. Ez év augusztus 16-án a templom hajója építéséhez fogtak s ez év őszén a földszintre emelték. 1728-ban a templom hajójának kőfala a toronynyal együtt felemeltetvén, a templom kivételével fedél alá került.*A zárda s úgy a templom is vizenyős helyen épült. A templom hajójának fölépitése után vették észre, hogy e miatt veszélynek van kitéve, s ezért a zárda nyugati oldala mellett lefelé a sekrestye alatt, az úton át, Baló János telkén keresztül huzódó csatornát épitettek a Szalkapatakig. 1848 őszén sokan huzódtak Urbán kegyetlensége elől e helyre s rejtették ide fegyvereiket.

1730-ban jutott a templom hajója boltozat és fedél alá.*Ekkor tartotta benne Kolozsvári Pál unitáriusból jezsuitává lett híres szónok és téritő egyik legjobb beszédét Házát kősziklán épitő bölcsmester czímen, Haller György felett 1730-ban, Boldogasszony hava 26-án. Kiadta Kolozsv. (Szinyei M. Irók. 6. k. V. füz. 791. 1.) 1732-ben a chorust építették s ablakokkal látták el a templomot és kimeszelték a következő évben, 1734-ben orgonát szereztek belé, melyet azóta többször megújítottak. Jelenlegi díszes s vármegyénkben páratlan nagyságú, szép hangú orgonáját Kozma Döme zárdafő szerezte nagy költséggel.

1735-ben fogtak a Szent Antal főoltár készítéséhez s 1764-ben végezték be, melyet Dániel Tódor festetett és aranyoztatott meg. 1736-ban a szószéket készítette el Wasszermann Henrik, állitólag szerzetes, kinek tulajdonítják a nagy oltár elkészítését is.

1737-ben Nepomuki Szent János kápolnája a templommal egyszerre épülvén, oltárképét gr. Kohári András festette s ezen kivül 100 frtot adott. 1740-ben világosító Szent Gergely oltárát, az örményekre való tekintettel, a szerzet festette ki.

1740 február 12 én*Deés v. ltára. a barátok s a kath. egyházmegye azt követelte, hogy róm. kath. vallásut a város se meg ne itéljen, se meg ne büntessen, hanem adja át itéletre a szerzetnek, s az általuk hozott itéletet és büntetést az alispán hajtassa végre.

1742-ben a Szent Ferencz oltára készült el, Gzikó Imre 70 forint hozzájárulásával. Jóben Lőrincz festette meg, a szerzet szerezte kép az {137.} oltár közepén helyeztetett el, Szent Lőrincz képét az oltárfestető adományozta, Szent Anna képe Collonelli Ferencz adománya.

1742-ben két harangot vett a convent, 1777 aug. 7-én Kollonics László püspök a zárda 4 harangját szenteli föl: Szent Antal, István király, Sanctissimi Salvatoris és Szent Donát tiszteletére.

1756-ban a szerzetesek buzgalma folytán a Rózsahegyen kápolnát emeltek, „In honorem transfigurationis D. N. J. Christi” tiszteletére. Ma pedig a Krisztus mennybemenetelének van szentelve, ezt ábrázolja az oltárkép. Ide tart körmenetet a felekezet, mely egyszersmind temető is: Jézus menybemenetele s Mária neve ünnepén, kereszt, zászlók alatt, énekszó mellett. Mindkétszer szónoklat és mise tartatik.

1762-ben gr. Kornis Zsigmond gubernátor hasonnevű fia a Mária kápolnát emeltette s a család díszes oltárral látta el, mely 1880-ban javíttatott ki.

1764-ben Szent Mihály főoltárát, mely ma nincs meg, Kászonyi Sándor kir. perceptor készíttette, helyette ma a Szent Anna oltára van. A Szent Kereszt oltárát Perényi Krisztina építtette.

1766-tól 1777-ig*Deés város jkönyve. a szerzet ezen temploma a nevezett időben menedékhely (asylum) volt, hová mindenféle bűnös menekedhetett, de ettől a szerzetet az udvar és a főkormányszék eltiltotta.

A zárda könyvtára rendezett, 1325-féle mű külön helyiséget tölt be, melyben képviselve van a theologia, bölcsészet, világi, egyházi és hazai történelem, jog, a magyar klassikus költők, szépirodalmi, szónoklati és asketikai művek. Ebből mintegy 240 kötet Kozma Döme zárdafő szerzeménye, mely az új kort képviseli. Jobbára latin, magyar szövegüek, de van számos német, görög nyelvű nyomtatvány is.

Telkek és cserék.

Fejérvári Erzsébet és Sajó István gyulai ref. pap neje Fejérvári Katától 1737-ben romladozó kőházas telkét (északról Lakatos István nemes, délről Mezei Pál puszta telke közt) 1775-ben Irsai Zsigmonddal cserélték el, mely jelenleg Baló János kis-királyutczai telke.

Szeredai Borbála 1740-ben a Kupán-féle nemesi telket 618 frton megvásárolván s mivel ez 1720-ban Szegedi Borbála és Pataki Mihálytól, valamint Litteráti Ferencztől vásárolttal szomszédos lévén, Lászlóffy Lőrincz praesidens többszöri kérésére a szerzetnek adta, de később {138.} Kupán Miklós leánya Évának fia Antos Samu ellene mondott, 1760-ban ellentmondását 200 frt reáfizetés mellett visszavonta.

Mária Terézia királynőnek 1743 márczius hó 8-án kelt rendelete alapján ez év deczember 2-án igtatták be a szerzetet Nagy András és Buss Tamás kir. táblai jegyzők a zárda, templom s több más eddig szerzett javaikba nagy ünnepélyességgel,*Az igtatásnál jelen voltak: Vajda Konstantin, Ferenczy István, Nemes László, Lőcsei József, Irsai Zsigmond, Zilahi István, Kovács Pál, Kádár és Boda András, Szallai János, Vincze István. Lenárd Mihály, Ajtai György, Szigyártó István, Losonczy János, Székely Samu, Nagy László és György, Farkas András, Dobai Samu, Bonta Péter tekintélyes nemesek és polgárok; a nép részéről: Jakocs Péter, Kimpán Togyer, Szelicskán György, Marusán János, Csikos Pál. (Szerzet ltára.) s főleg a galgói Rácz-féle telekbe, melyért a ref. egyház sokáig perelt s a beigtatásnak Diószegi Mihály fő- és Kolozsvári Dániel, Zilahi István algondnokok ellene mondottak, azon alapon, hogy a nevezett családnak itteni elpusztult ősi kőházas telke Kövesdi Sarmasági Miklós és Ádám, Rácz Annának Csebi Pogány Pétertől való gyermekeire szállt, a ki fia volt Rácz Borbálának, kinek apja galgói Rácz György volt; néhai Ilosvai Erdélyi István fia Rácz Katának; Rácz Krisztina br. Jósika Samuné, Rácz Judit, a Rácz János leánya néhai Gyulai Mihály özvegye, mint reformátusok, itteni részeiket a ref. ekklézsiának adományozták, másfelől a róm. kath. rész: Rácz Anna leánya Rácz Zsuzsa, kinek fia Nápolyi György; Rácz Borbára néhai Orbán Elekné az István leánya, ki itteni részét 1726-ban*Tört. Tár. a szerzetnek hagyta. Tehát 9 részből 7 ref. és 2 róm. kath.

A ref. egyház tehát a beigtatásnak ellene mondott s ezen ellentmondását 1744 ápr. 9-én vonta vissza, Botár Joachim minister provincziális közbenjárása következtében 240 frtot érette lefizettek s a pertől elállottak, a béke nagy nehezen létre jött.

1755-ben Irsai Zsigmond Korodi Máriától való gyermekei József és Mária gondnoka a Piaczsoron levő házukat a br. Diószegi István és Ferencz deák-féle ház közt cserébe adják a szerzetnek kis-király-utczabeli puszta telkeért Jakocs Péter mészáros, Szénási András és Dánielé közt levőért 80 frt ráfizetés mellett s megengedték, hogy a templom kriptájának ezen telken keresztül vonuló csatornáját igazithassák meg, de ha a szerzetesek a cserébe adott kőház lebontásakor értékes dolgokat, kincset stb. találnának, tartoznak Irsaiéknak átadni.

Ugyanez évben br. Diószegi István a piaczon lévő két emeletes romladozó kőházát cserébe adja Nagy-kászoni Kászoni István apostoli syndicus közbenjárására a szerzetnek, ezek pedig a város végén, az Aknára vivő utak mellett levő majortelkük egy részét s a kapuféltől {139.} egyenesen a Kakashegyre felmenő s onnét a temetőre nyúló czöveklések szerint az abba esett részt, lakrészekkel együtt, egy részét a maga számára tárta meg a szerzet, de megengedi, hogy a báró s utódai kútjokból vizet vihessenek.

Szent Ferencz-rendi szerzet főtéri épülete.

Szent Ferencz-rendi szerzet főtéri épülete.

1763-ban a Convent a nagy-szekeres-utczabeli telkét Galgóczi Máriának adja ennek nagy-király-utczabeli telkeért, mely később a szerzet gyümölcsös kertjéhez csatoltatott.

1766-ban Boda Szabó András és neje Kovács Annával a kis-király-utczabeli kőházas telküket ns. Mészáros Nagy György neje Varró Mária jogán birt telke szomszédjában 200 frt ráfizetés mellett adják a szerzetnek s ez megengedi, hogy az iskolaházban, mely a piczra néz ablakaival s a templomba járó kapu északi részén fekvő Gámán András házastelke között van, a míg élnek ott lakhassanak, a mig a város és megye segedelme által a semináriumbeli ifjak számára tanulóház állittatnék, lakhassanak a már kijelölt iskolában s az iskola háta megett a major vagy sütőházban.*Biró Zsuzsánna Csicsó-Mihályfalvi Nemes László özvegye deési házával kötötték a cserét.

A szent Ferencz-rendü zárda a vármegyei tiszti és körjegyzői nyugdíjalapból miniszteri jóváhagyás mellett 225–35 ezer frtot vett kölcsön, hogy a szerzet déli és nyugati, vagy a főtér felől való részben pusztán álló telkére s részben romladozó állapotban levő házai helyére megfelelő házakat építhessen. A kölcsönösszeget, melyet az emelendő házakra vett, törleszti s telekkönyvileg is biztosítja. A vármegye az építés tartamára s az ügy végleges lebonyolithatásáig a maga részéről 4 tagú bizottságot nevezett ki, melynek elnöke a mindenkori alispán, jegyzője a főjegyző, jogtanácsosa a főügyész s az államépitészet főnöke; a szerzet részéről három tag, még pedig mindenkor a szerzet főnöke, a syndikus s a provincziális részéről kinevezett egy tag.

A hét tagból álló bizottság az építtetéshez 1898. év tavaszán fogott s ez év őszén fedél alá került. A bérház három csoport-épületből áll.

A Kossuth-Lajos-utczai szárnyépület hossza utczavonalban 40 méter, 15 helyiséggel a földszinten s ugyanannyival az emeleten, melyhez két konyha is járul, épült fel. Az emeleti rész csendőrségi parancsnok, alól a legénység bérhelyisége.

A saroképület a Kossuth-Lajos-utczában 51, főtér felől való részben 32 métert foglal el utczavonalban. A kaszinó, Hungária vendéglő 19 vendégszobával és kávéház bérhelyisége központi fűtéssel ellátva, s ugyanitt a főtér felől való részén három üzlethelyiség van.

{141.} A főtér felől való szárnyépület 41 méter hosszúságban, alól több üzlethelyiség s az emeleten magánlakások. Az összes helyiségek száma 102; évi bérlete 17450 frt.

Ez épülettörzsön belül, vagyis keletre a Kis-Király-utcza hosszában a Szent Feréncz-rendü zárda és templom emelkedik. A templomba való bejárás a díszes boltíves kapu alatt történik, melyet képben is bemutatunk.

Jóltevői.

A templom és szerzet építésére adakoztak 1727-ben: gr. Kolobrát Ferencz, gr. Mikes István, Mihálcz Mihály, Toroczkai György 112 frt, Belső-Szolnok- és Dobokamegye 200 frt.

1729-ben Belső-Szolnokmegye, gr. Csáky 100-100 frt, Khorovát Samu szamosújvári örmény 50, Moebesz Henrich gr. Kolobrát hátrahagyott javaiból 200, László Mihály szamosújvári, ezüst pacificalét, Dobokamegye 25 frt.

1732-ben Jábróczky Gábor a templom ablakai költségeinek fedezésére 100 frt, Belső-Szolnokvármegye 100 frt, Dobokamegye gr. Bánffy György közreműködése folytán 15 frt.

Orgonára: gr. Haller Péter 306, az édes anyja br. Perényi Krisztina 12 frtot, Szamosújvár közönsége, Baranyai Joachim, Dániel jezsuita, gr. Haller János, Belső-Szolnokmegye, Deés város, Kővárvidéke, Jakó László, Klusch Lajos, Révész Lajos káplán, Simon Antal, Teleki Borbála br. Apor István özvegye több-kevesebb összeget. Ezeken kivül gyűjtöttek Anicet pap s a főprovincziális 1737-ben.

Kajtár Péter guardiansága idején Rákóczky Márton generális neje br. Henter Anna a templom tornyát a mai díszes állapotba helyezte.

Kozma Döme jelenlegi szerzetesfő alatt a templom számára több ezer frtba kerülő, megyénkben páratlan nagyságú és jóságu orgona szereztetett, új ablakokkal láttatott el a templom s a Lurdi szűz és Jézus szent szive szobrát s oltárát helyezték el, melyeket 1900 június 10-én szenteltek föl. A szent Antal kenyerének, mely a szegények számára szépen jövedelmez, 1900 márczius elején kezdette meg a házi szegények közt való kiosztását, minden hónap elején egyelőre 20-nak. A templomnak újonnan czinbádog fedéllel való befedetése is az ő közreműködése folytán történt.

Praesidensek, guardianok.

A szerzetesek ide településével vette kezdetét megyénkben a róm. kath. hitre való térítés. Működésüket kiterjesztették a szomszédos Doboka-megyére. {142.} Deésakna, Bálványos-Váralja, Szék, Csicsó-Keresztur, Retteg, Bacza, Bethlen, Somkerék, Magyar- és Oláh-Lápos stb. róm. kath. hitközségeket ők alapították s ezen kivül a gör. keleti egyházakat téritették át buzgólkodásuk folytán a gör. egyesült hitre. Ezek főnökei:

Weiner Konrád 1712-től. Balázs Ágoston 1714–. Fabriczy Paskalis 1715–. Rausch Flórián 1718–. Kis Sebestyén 1720–22., másodízben 1727–30. Bors Antal 1722–. Mártonffy Joachim 1724–27.; másodízben 1730–31. az ő praesidenssége alatt: 1730-ban*Ev. ref. egyh. ltára. Molnár Eusebius, Fusz Kapisztrán, Tomros János, Simonfi Alajos, Gyarmati Fer., Dimien Gábor, Balázs Ágoston szerzetesek. Jegenyei Menyhért 1731–. Gergelyfi Bertalan 1732–. Simonffy Alajos 1735–. Bögözi László 1740–. Búzás Gellért 1743–. Balázs Ráfi 1746–. Zsombory András 1747–. Kovács József 1749–. Szabó Lajos 1750–. Tompos Imre guardian 1751–.,*1755-ben (Szerzet ltára) a szerzet tagjai: Tompos Imre guardian, Botár Joachim tartományi pap (provinciae pater), Kemény Bernád vicarius, Sándor Jeromos, Tenner Mihály, Schmiedt Vitalis, Veseli Nepomuk, Zöld Patrik, Kajcsa Joachim atyák, két klérikus vagy szerzetes növendék: Kérdi Ignácz, Sláma Lázár. másodízben 1764–. Botár Joachim 1754–. Lászlóffy Lőrincz 1755–. Sándor Jeromos 1757–. Péterffy Gellért 1759–. Péterffy Márton két izben 1765–68. és 1769–71. Istvánffy Szilveszter 1768–. Csergő Krizolog 1771–. Frenk Alajos 1772–. Kis Venancz 1774–. Katona György 1777–.*Alatta fejezték be a templom épitését 1777-ben. (Dom. Hist. p. 22.) Kezdi Karácson 1778–. Fazekas Fülöp 1779–.*A zárda épitése alatt végződött be. (Domus Hist.) Nagy Sándor 1781–. Gál Simon 1784–. Tima Boldizsár 1786–93., másodízben 1796–99. Kemenes Valentin 1793–. Czimbalmos Péter 1799-től 1802-ig, másodízben 1803–6. Madár József 1802–. Ponori Anaklét 1806–. Bencze Venancz 1810–. Péterffy Gáspár 1812–. Kajtár Péter 1820–. Kánya Faustin 1846-ban, ki a nemzetőrségi zászlót felszentelte 1848 ápr. havában s beszédét a Szolnok-Dobokában Józsa János közölte, megírta a szerzet házi történelmében az 1848–49-es eseményeket főleg városunkra vonatkozólag. Farkas Szolán 1862–65., másodízben 1868–70. Boga Bernárd 1865–. Nagy Dániel 1870–1874-ig. Kozma Döme nyug. gymn. tanár 1874 óta egyházfőnök, szül. Kézdi-Szent-Léleken 1827 márcz. 15-én. Tanult Cs.-Somlyón, Gy.-Fehérvárt, Vajda-Hunyadon; Sz.-Udvarhelyt pap-tanitó, Csík-Somlyón tanár. 1861-ben a fogarasi szerzetben bölcsészet és történet tanitó, 1868-ban a szamosújvári szerzet főnöke. 1893 szeptemberben ülte 25 éves lelkészkedése ünnepét, hívei arany serleggel lepték meg. 1895-ben érdemei elismeréséül koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Önálló munkái: {143.} Lassan a testtel stb. külön lenyomat a M. Állam 1873. évfolyamából. 1881–85 ó esztendő estéjén tartott beszéde külön lenyomat a Szolnok-Dobokából, kiadva 1886. Deésen, s az ebből befolyt 100 frtot az „Emke”-nek adta. 1889 jun. 2. Deési Honvéd-emléknél tartott beszéde. 1892. Nagy Pénteki beszéde. Simon Jenő 25 éves áldozársága emlékére 1894-ben adta ki beszédét s egy verses füzetet. 1892 és 1894 estvéjén, 1893 Nagy-Boldogasszony napján az új orgona felszentelésekor tartott beszéde és 1896-ban millenáris imája jelentek meg Deésen, Demeter és Kiss könyvnyomdájában, írói álnevei: Capistrán, Kászoni, Mikházi Capitulum, Mucius Scaevola, Oltmelléki és Veritas, Én, Erdélyi. Czikkei jelentek meg Magyar Futár 1857–8, Tan. Lapok 1857–62, Korunk 1860–62, Kath. Néplap 1861, Idők Tanuja 1862–64, Kolozsv. Közlöny 1871, Magyar Állam 1873–74. és 1882. márcz. 30, okt. 27, nov. 16. 1883 febr. 19, márcz. 4, május 21, 22. és okt. 4. számaiban. Közművelődés 1880 nov. 10. és 17. sz. Szolnok-Doboka 1886. 2–5. és a Tanügyi Tanácskozó megyei tanügyi lapban „Márczius 15.”

Róm. kath. népiskola.

A szerzetesek megtelepedésével veszi kezdetét. 1715 óta a szerzetben tanitottak 1754-ig, ekkor külön iskolahelyet nyertek a várostól. Jelenlegi fiúiskola a Főtéren 1870-ben épült.

Tanitók kezdetben világiak, 1754 óta egy, 1871 óta pedig két szerzetes tanitó oktatja a fiúkat.

Leányok tanitását időszakonként magán iskolát tartó tanitónők végezték. 1847-ben a leányokat a fiúiskolában s a fiúkat a zárdában oktatták a szerzetes tanitók. 1852-ben*Deés város ltára 1406. és 1793. t. sz. a róm. kath. leányiskola alapját br. Rakovszky Mártonné vetette meg alapítványával. Rendes leánytanitó, a ki egyszersmind kántor, 1868 óta van s külön helyiségben végzi az oktatást.

Ez iskola javára 1769 ápr. 9-én*Torma gyüjt. Nemes László deési főhadnagy neje Biró Zsuzsánna pecsétszegi részét a deési kath. iskolának hagyományozta. Fogarasi Mihály püspök 1878-ban s Nyárády Izsák özvegye Mindszenti Póli 1890 aug. 6-án 100-100 frtos alapítványt tettek mindkét nembeli 3 tanuló jutalmazására.

Jelenlegi emeletes iskolahelyiségét a Kis-Király- és Laktanya-utcza sarkán Voith Gergely gondnok buzgólkodása folytán 1887-ben épitették fel.

{144.} Igazgatója mindkét iskolának a szerzetfő.

Leányiskola jelenlegi tanitója Hussek Flórián kántor és neje Esztegár Karolina munkatanitónő 1877 óta.*Bővebben Kádár József: Szolnok-Dobokamegye Nevelés- és oktatásügyi tört. 173. stb. 1.

Gör. kath. egyházközség.

A múlt század második felében keletkezett. Báró Henter által a város déli részén a Szalkapatak partján adományozott telken 1804-ben épült fel temploma fából Mihály és Gábor főangyalok tiszteletére. Ezelőtt más egyházak lelkészei jártak be szolgálatra. 1753-ban*Városi ltár. kapták a várostól a templomtól délre fekvő oldalon temetőjüket.

Jelenlegi díszes tornyos templomát a Ferenczy Károlyné-féle, a Posta-, Kossuth-Lajos- és Honvédtéri utcza találkozó helyétől keletre fekvő telekre, melyet Frank Jánostól vettek, 1894–95-ben épitették fel kőalapra téglából, jelenlegi esperes-papja buzgólkodása folytán.

A templomot a hitközség épittette, segélyezték: Szabó János püspök, az állam, Deés városa. Dr. Miháli Tivadar, Welle János, Kolcsár Tódor, Rusz Simon, Zsikisán és Frank János, Súlyán György, Muntyán Ágoston és Anka Péter külső díszítéséhez járultak több, kevesebb összeggel.

Három harangja közül a nagyot az egyházközségben tagok, a középsőt Welle János és Gradovics György, a kisebbet dr. Keresztes Sándor öntették 1897-ben Pozsonyban.

Anyakönyvet 1825 óta vezet. Leányegyháza Alőr.

Lelkészei: Papp Péter 1846 előtt, Kulcsár János esperes 1864– 1873. Nyegrucz Fekete Miklós h. esperes 1873–75. Dánpataki Welle János esperes 1875 óta. Ávrám Sándor segéd 1895 óta.

Az egyház vagyona a papi házastelek s mellette levő 4 szobás lakóház bérbeadva.

Iskolája vegyes, az 50-es évek elején alapittatott, jelenlegi helyisége a templom keleti részén két tanteremmel, kőből épülve 1886-ban.

Az orth. izraelita egyházközség.

Az ötvenes évek elején alakult. Templomot kőből a hatvanas évek közepén emeltek az A.-Kodor-utczában a Szabó György-féle telken. {145.} Ezt megelőzőleg a Haller-féle „Szarvas vendéglő” emeleti részén tartották az isteni tiszteletet. 1853-ban költözött be Alőrből Paneth Mendel főrabbi. Meghalt 1885-ben. Művei a Thora- és Talmudra vonatkozó magyarázatok és beszédek: Máglé Zédek (igazság ösvénye) és Saré-Zédek (igazság kapuja) 5-5 kötetben jelentek meg. Alatta szerveztetett az egyházközség s a Chevra Cadischa egylet, mely a szent hírben álló pap sirja fölé mausoleumot épített s halála évfordulóján 365 olajmécsest gyujtat meg. Sírjához az ország minden részéből zarándokolnak. Jelenleg fia Mózes a rabbi helyettes.

Temploma mellett rituális fürdőt tart fenn az újabb idő óta rohamosan növekedő hitközség.

1898 szeptember 10-én Genfben orgyilkos kéznek áldozatul esett boldog emlékű királynénk emlékére a hitközség ezer korona alapítványt tett, hogy halála évfordulóján ennek kamata egy hajadon felsegéllésére fordittassék.

Ekkori papilakban volt elhelyezve 1884. év őszén megnyílt vegyes iskolája, jelenleg a Róth Pál-utczában. Egyik jóltevője Kovács Samu ev. ref. pap, a ki 1893 szept. 10-én kelt végrendelete szerint 500 frtos alapítványt tett.*Városi ltár. Igazgatója Klein Ignácz.

Gör. keleti eklézsia.

1873. év május havában keletkezett. Isteni tisztelet helye kezdetben a Deák-utczában levő magánház. 1875-ben az A.-Kodor-utczában a Muzsnai-féle s a gör. keleti érsekség vásárolta telekre építették fel deszkából Mihály és Gábor angyalok tiszteletére templomukat. Mellette levő papi és iskolahelyiséget a hitközség hozzájárulásán kivül, az érsekség segélyével 1880-ban építették.

Vagyona 5 ezer frt s a Deák-utczában levő telek, a hová a tervezett templomot építeni szándékoznak.

Papjai: Kupsa Sámuel kupsafalvi lelkész-esperes ideiglenesen 1873 májustól 1874 októberig. Perhájcze János lelkész 1874–76. Bodea János cs.-györgyfalvi esperes 1876–1880-ig beszolgáló lelkészek. Bodea László lelkész 1880–82. Hermann Tivadar lelkész-esperes 1883 óta; könyvtárának nevezetessége Rákóczy György fejedelem fordittatta cyril betűs Új testamentum.

Iskolája vegyes, a felekezettel egykorú; tanitója Pintye Gerő.

{146.} Állami és községi iskolák.

a) Kisdedóvó.

1848 tavaszán nyílt meg a Tollas-féle telken a város, a deési ev. ref. egyház, a vármegye, kaszinó s egyesek és társulatok buzgó adakozása folytán. 1878-ban helyiségét (a mostani ref. leányiskola) a várossal történt csere folytán a Deési Károly-féle telekkel cserélte ki a Felső-Rév-utczában, a hol jelenleg is van.

Alapítványok: Alőri Sipos Péter 200 frt, Deési Társalkodó 198 frt, gr. Bethlen Ferenczné 250 frt. Műkedvelői föltételes alap 1380 frt, gr. Bethlen Pál 250 frt, gr. Haller Sándor 100 frt, Nemes József 250 frt, gr. Kornis Elekné 75 frt, Róth Károly 500 frt, Róth Pál 210 frt.

Első óvója Turbucz Ferencz 1877-ig. Számos hírlapi czikkein kivül önálló munkái: ABC és Olvasó-könyv: Erdély földrajza, 1866–1870, kézirat. Az emberi beszéd eredete. Budapest. Szent történetek, képekkel. Kolozsv. Gyakorlati számtan. Kolozsv. 1866. Matolcsi Ilona 1877–93. Séra Erzsébet 1893 óta.*Részletesen Kádár József: Nevelés- és okt. tört. 1896. Deés, 180–194. 1.

Kovács Samu ev. ref. lelkész 1893 szept. 10-én kelt végrendeletében posta-utczabeli házastelkét s megfelelő pénzösszeget hagyományoz egy óvoda felállitására s fentartására, hogy azt Kovács-alapítvány czím alatt kezelje a város és létesitse.

b) Államilag segélyezett községi polgári fiú- és leányiskola.

A polgári fiúiskola a ref. egyház tulajdonát képező a Főtér északi felében, a kibérelt volt timárszinben nyilt meg 1874 őszén, s a felsőbb leányiskola pedig vele egy fedél és közös igazgató alatt a kaszinó építette helyiségben nyert szállást. Kezdetben két osztályú leányiskola, 1879-ben 4 osztályú polgári iskolává alakíttatott át s ez évben a Horváth most Vékony Ferencz lakta házát bérelték ki, melyből 1885-ben Hatfaludi József borsos-utczai házába költözött. 1896-ban a város a Torma-féle házat a Kossuth-Lajos-utczában megvásárolván, ezt az iskola czéljaira alakittatta át s ez év őszén költözött be, mint állandó helyére.

A fiúiskola kezdetben 4 osztályú volt, 1877-ben 5 s a következő évben 6 osztályúvá lett. Négy alsó osztályában a. város által fizetett rendes tanitó latin nyelvet tanitott s ez által a 4 algymnasiumot is teljesen pótolá.

{147.} Ezen kivül több éven át rendkivüli órákban franczia nyelv és hegedűoktatás is gyakorlatban volt.

1882. év tavaszán a város a gr. Haller-féle házat bérelte ki a fiúiskola számára; itt nyilt meg 1885. évben a IV–VI. osztálybeli tanulók számára br. Bánffy Dezső közbenjárására, képzett tanár vezetése alatt az asztalos-esztergályos ipartanműhely. Kezdetben szép eredményt értek el növendékei, de utóbb felhagytak vele, 1891-ben egy növendék sem jelentkezett. Az állam által adott gazdag felszerelése 1897-ben elárvereztetett készitményeivel együtt.

1891 május havában az iskola leégett s a Borsos- és Rév-utcza sarkán a Mózsa-féle házban helyeztetett el, 1893 őszén költözött vissza előbbi helyére.

1897-ben a közoktatásügyi miniszter kimondotta a polgári fiúiskola fokozatos beszüntetését s ennek helyébe engedélyezte az algymnasiumot. 1900. év június végével az I–IV. osztálya szűnt meg.

A tanári könyvtár gyarapitásához dr. Szőcs Samu, Róth Pál s főleg Torma Károly volt főispán, tudós és egyetemi tanár járult, ez 1876-ban 638 darab, 1879-ben 285 igen értékes adományával. A könyvtár rendezője és gondviselője kezdet óta Kádár József, ki az ifjúsági „Olvasó-és Önképzőkört” alapította s vezeti. 1896-ban a kör számára értékes selyemlobogót szerzett adakozás útján. Könyvtárát 734 kötetre szaporitotta. A tanulók hetenként „Remény” czímű képes lapot szerkesztették. Márczius 15-ét nyilvánosan az Önképzőkör kezdte megünnepelni először az egész vármegyében.

1891 óta, több éven át, a tanulók egyenruhában mutatták be tornabeli képzettségüket s 1893 június 13-án tartott tornavizsga alkalmával az ott kiséretével megjelent József főherczeg elismerését fejezte ki.

Ásványtárát Torma Károly s az 1879. évi deési iparkiállitás alkalmával több kiállitó gazdagitotta.

Gazdasági gyakorló-kertjét a város adományozta 1876-ban, hol azóta a gazdaság egyes ágaiban s gyümölcstenyésztés és nemesitésben gyakorlatilag nyernek oktatást Daday István tanitójuktól.

Iskolai takarékpénztára 1879-ben lépett életbe s 1897-ben szünt meg.

Részt vett több kiállitáson s nyert kitüntetést. Tartottak iskolai ünnepélyeket, tavaszi kirándulásokat.

A tanári testület felolvasásaival alapját vetette meg a szegény tanulókat segélyző egyesületnek, mely a tanulókat tankönyv, ruha, napi ebédben részesiti. E czélra 1891-ben ezer forint alapot tett le. Alapszabálya 1892-ben hagyatott jóvá br. Bornemissza Károly főispán buzgólkodása {148.} és áldozatkészsége folytán, melynek azóta elnöke, Simó Béla alelnöke s titkára Kádár József, pénztárnoka Kászonyi Jenő.

Alapítványt tettek: A Deési jótékony nőegylet 4000 frtot a leány, Telegdi Róth Pál 1882 július 2-án elhunyt fia Pál emlékére 100 frtot Deési Takarékpénztári részvényben. Szabédi Székely József mérnök végrendeletileg ezer frtos alapítványt tett a fiú- és leányiskola tanulóinak jutalmazására, mely összeget utódai 1897 őszén adták át rendeltetésének.

A leányiskola ifjúsági könyvtára 1887-ben alapittatott, jelenleg 250 művet meghaladó könyve van. A leányiskola egyik legnagyobb jóltevője a Deési jótékony nőegylet, mely az iskola czéljaira felállitásától kezdve évenként 400 frtot adott 10 évig s ekkor 4000 frtos alapitványt tett, hogy 10 növendék díjtalan s minden lehető eszközzel ellátva tanittassék benne, a kiket erre javaslatba hoz.*Nőegyleti levéltár.

Igazgatói: Diószegi Lajos 1874–76 május 16-án történt haláláig.

Biró András 1876–78-ig, midőn bogártelki pappá lett.

Szabó Ferencz 1878-ban, előbb rendes tanitó, 1883-ban a somorjai iskolához helyeztetett át, 1887 január 19-én halt meg Szamosujvárt. „Népiskolai kertről” czím alatt 1882-ben egy füzetet adott ki s megindította Deés és Vidéke cz. hetilapot, mely rövid idő múlva megszűnt.

Pfeiffer János 1883-ban foglalja el állását, egyike a legtevékenyebb s buzgóbb igazgatóknak, tanúskodik róla az általa szerkesztett „Iskolai értesitő”. 1891-ben a lippai polgári és községi kereskedelmi iskolához helyeztetett át.

Ferenczy (Fritz) István 1891 óta, iskolai értesítőket adott ki s hírlapi czikkeit a helyi hetilapban bocsátotta közre.

Jelenlegi tanitók: Kádár József, e munka írója, 1876-ban foglalta el állását. Hírlapi s kisebb czikkeit mellőzve, önálló művei: A deési ev. ref. egyházközség története. Deés, 1882. Emlék-album 1887 október 17-én kezdődő deési ipar- és terménykiállitásra, képekkel, Szemmáry József gazd. titkárral kiadva. Deés. Belső-Szolnok- és Dobokamegye története 1848–49-ben. Deés, 1890. Ifj. Róth Pál felett tartott emlék beszéde. Deés, 1883. Szolnok-Dobokavármegye nevelés- és okt. története. 8. r. 587. 1. Deés, 1896. Tanügyi Tanácskozó szerkesztője 1893 óta. A deési kaszinó története. Deés, 1897.

Zajos Kálmán 1880 óta. Iparos tanulók továbbképzéséről írt czikke az iparos tanulók értesítőjében jelent meg.

Gerstmann Ödön 1882 óta zenetanár. Művei: Ámor Spiel, polka {149.} francaise. Kolozsv. Deési tűzoltó-induló. Kolozsv. Lujza és Ilona keringő. Deés. Tanit a leányiskolánál is.

Daday István 1882-ben foglalta el állomását. Tanügyi czikkeket írt a Polgári iskolai közlönybe, Tanügyi Tanácskozó több évi folyamába; Szolnok-Dobokavármegye természetrajzi leírása „Szolnok-Doboka-vármegyei Emlék”-ben jelent meg. Deés, 1896. Tanit a leányiskolánál is.

Farkas (Wolfmann) Dávid rajztanár mindkét iskolánál 1894 óta.

Gyulai (Kohlmann) Károly 1892-ben jött az iskolához, több tanügyi czikke a Tanügyi Tanácskozóban jelent meg.

Vezsenyi Béla latin nyelv tanára, a Tanügyi Tanácskozó segédszerkesztője 1895 óta.

Polgári leányiskolái tanitónők: Kasics Irma Ferenczyné, női kézi-munkatanitónő 1891–. Sárdy Ilona 1893–. Lipcsey Janka 1894–. Soós Amália 1897 óta.

c) Községi iskolák.

Deési elemi leányiskola az Alsó-Kodor-utczában 1879-ben nyilt meg bérházban. Tanitónő: br. Horváth Samuné Bárány Róza.

Vegyes elemi iskola a város Mulatói részében. 1892 óta díszes kőépületben van elhelyezve, előbb bérházban volt. Ez is 1879-ben nyilt meg. Kezdetben férfi tanitói voltak. Jelenleg Brandt Mariska tanit 1885 óta. Az igazgatói teendőket a polg. iskolák igazgatói teljesítették és végezték; 1883-ban fél évig Kádár József vezette.

d) Deési cziczhegyi állami iskola.

Ez iskolát a város külső részében, a Cziczhegy szőlős aljában a város építtette fel kőből az e czélra vásárolt telken s bocsátotta az állam rendelkezésére; 1898 január havában nyilt meg. Tanitója Máté Kálmán. A városnak ezen része a templomozást is ez iskolában tartja 1899. év óta. Jelenleg díszes faharanglábat készíttetett, melybe két nagy harangot szereztek gyűjtés folytán, s most az iskola 60 kilós harangjával együtt, három harang hívja imára az itt alakulandó ev. ref. egyházközség híveit. 1899 aug. 6-án avatták fel tornyát s harangjait.

e) Magán iskolák.

A népoktatási törvény meghozatala előtt, sőt azután is állitottak fel egyesek iskolákat, főleg leánytanulók részére, melyek közül megemlíthetjük: {150.} Unger Amália iskoláját 1853–1870. Haller Klementin iskolája 1861–1877. Deésy Iréné 1877–1880. Kovács Ferencz fiúiskolája 1877–1878. Sachs Mór izr. iskolája 1880–1882. Müller Gizella óvó- és iskolája 1883–1884-ben állott fenn.

f) A deési alsófoku iparos-kereskedő tanoncziskola.

Az ötvenes években alakult; 1860-ban a kereskedő tanulók külön oktatásban részesültek. 1867-ben vasárnap reggelenként a róm. kath. és ev. ref. tanitók tanitották „a mester-inasokat.”*Vármegyei jkönyv. Rendszeres iskolává 1883-ban lett új szervezés alapján. Helyisége a polgári fiúiskola. Kezdetben az ev. ref. fiúiskola és óvóban nyertek oktatást. Igazgatását a polgári iskolák igazgatói vezették rendesen 1896-ig.

Jelenlegi igazgatója 1896 óta Kádár József. Tanitók: Zajos Kálmán, Budai Elek kezdet vagy 1883 óta, Daday István, Farkas Dávid, Szabó György rajztanárok és Vezsenyi Béla.*Kádár József. Neveléstört. 180–194. 1.

g) A deési m. kir. áll. gymnasium.

A vármegye kiválóbbjai e megye központján való gymnasium felállitását régi idő óta sürgették s főleg br. Bornemissza Károly főispán különös buzgólkodása folytán a közokt. kormány engedélyezte. Ennek létesítéséhez a város és a vármegye tekintélyes összeggel járult. 1897 szeptemberében nyilt meg 67 beiratkozott tanulóval, a beszüntetett polg. isk. I. osztályában. Jelenleg az I–III. osztály tette le az évzáró vizsgát.

Van Olvasó- és Önképzőköre s tanári könyvtára.

A város a gymnasium állandó elhelyezése végett a Kossuth Lajos-utczában a Boér Károly-féle, utóbb volt honvédlaktanyát a vármegyétől, a gr. Zichy Antal, Deési János és Bucsi-féle házastelkeket vásárolta meg. Ide helyezi el a gymnasiumot s ezzel egyúttal eléri azt, hogy a Bánffy-utczát a Kossuth Lajos-utczával hozhatja egyenes összeköttetésbe a gymnasium előtt nyitandó utczával. A vállalkozók 1899 tavaszán fogtak az épületek lebontásához s a gymnasium felépítéséhez. Most két emelet magasságban tető alá került. A tanitást 1900. év szept. 1-én kezdik meg benne. Van tornacsarnoka s igazgatói szállás külön földszintes épületben.

A deési m. kir. áll. gymn. ifjúsági segítő egyesülete ruha, tankönyvsegélyezés czéljaira alapítva, igazgatója buzgalma folytán jött létre. 1899-ben 361 tagja volt. Összes vagyona könyvtári felszereléssel együtt 3736 korona.

{151.} A szegény tanulókat ingyen ebéddel látják el. Ez évben 19 tanulót részesített 78 család napi ebédben.

Igazgatója Borosjenői Dr. Boros Gábor, tanügyi és szépirodalmi író; 1898-ban adta ki Lukianosról írt tanulmányával az első gymn. értesítőt*A deési m. kir. áll. gymn. I. évi értesitője. Ebben bocsátotta közre részletes életrajzát s többi munkáinak sorozatát. s bocsátotta közre Színmüvek könyvé-t. Deés. 1898.

Tanár társa, Widder Bódog rajztanár, a tanév végével elment.

Tanárok: Hegyi József, Welle Olivér helyettes és Szádváry János, mindhárom 1898 szeptember és 1899 óta Bodnár Lajos tankönyvíró.

1899-ben özv. Veress Lászlóné Balog Kata 2000 frtos alapítványt tett le a város kezelése alá, hogy ennek kamatait a tanév végével egy gymnasiumi tanulónak adja ki s ezt mindaddig élvezze, míg tanulmányait teljesen befejezi.

Deés kiválóbb embereinek élete és munkái.

A papok és tanitók sorában megemlékeztünk azoknak irodalmi tevékenységükről is, most a világiakat mutatjuk be műveikkel a következőkben:

Temesvári János deák 1571-ben itt lakásában írta egyik énekét: A Béla királyról, mint jöttenec be a Tatároc és elpusztitottác mind egész Magyarországot, a Szent Tóbiás nótájára szerezte. Kiadva Heltai Gáspár által Kolozsv. 1574. Concionale azaz Historias „Énekes könyv”-ében. 1575–84-ben városi főjegyző, 1592–93-ban főbiró.

Szilvási János itt született unitárius szülőktől 1566 körül. Tanulását a Hagymássi Kristóf által létesített unitárius gymnasiumban kezdette s folytatta Kolozsvártt. Enyedi György tanára, később püspöke, többekkel együtt külföldre küldötte 1588-ban. Három évig hallgatta különböző egyetemeken a hittani előadásokat. Ritka készültséggel jött haza, reformátussá lőn s vissza fizette a reá fordított költséget.*Bod Péter. Magyar Athenas 269. l. 1591-ben a m.-vásárhelyi ev. ref. zsinatra őt bízták meg a szónoki beszéd tartásával, melyet Szebenben nyomtatott ki: „Oratio Joannis Zilvasii Praemissa Disputationi Publicae in Synodo Orthodoxomm Vngarum Vásárhelyni celebratae, Anno 1591 mens. Junii die 13. MDXCI.” 4. r. Marosvásárhelyi Alard Ferencznek ajánlotta aug. 20. E beszédje az unitáriusok ellen volt intézve. Enyedi György felelt reá 1593-ban. Erre Szilvási bocsátott ki ellene Védiratot. Többször leveleztek egymással, ki-ki a maga igazát védte.*Ker. Magvető XX. évf. 351. l. és XXV. évf. 236. l. Enyedivel folytatott vitája tekintélyét {152.} a reformátusok előtt annyira emelte, hogy őt a legjövedelmezőbb egyház papjává, Szászvárosra, tették 1594 decz. 27-én, a hol 1595 ápr. 30-ig maradt. Ekkor Báthori Zsigmond fejedelem kedveért, pénzért s kitüntetésért katholikussá lett s a református egyháztól a fejedelem a dézmát is elvette Szilvási átállásával*Erd. Prot. Közlöny 1876. 21. l. s őt udvarába fogadá. Két év múlva a kath. egyház védelmére írt egy munkát: „Antiquitas et perpetua fidei Catholicae” stb. czím alatt. Kolozsvár. 1597. 4. r. 115 1. I–IX. fejez. Báthori fejedelemnek ajánlotta. Major Péter, a jezsuiták erdélyi provinczialisa engedélyezte kinyomatásra. Könyvét Gyalu várában írta. Érdekes előszava, melyben vallásváltoztatásainak okát mondja el. E várban volt parancsnok.*Erd. Tört. Adatok. I. 186. 191. l. Uj Magyar Muzeum. Gyaluvár krónikája gr. Eszterházitól 390. l. Benkő J. Trans. II. 358. l. Mikó Ferencz. Hist. 255. l.

Szegedi Veres Gáspár itt írta következő czímü könyvét: „Szép reovid História két nemes iffiaknac igaz barátságokról” stb. Kolozsvár. 1578. 4. r. Több kiadást ért, 1580-ban Kolozsvártt, 1629 és 1676-ban Lőcsén.*M. Tud Akad. könyvtár. Szabó Károly. Régi magyar könyvtár I. k. 144. sz.

Somogyi Ambrus (Abrosius Simigianus), Belső-Szolnokvármegye jegyzője. Megírta latinul Magyar- és Erdélyország történetét 1590–1606-ig. Kiadva a M. Tud. Akadémia által.*Székely Sándor. Unitárius vallás tört. 164. l. Bod P. Magyar Ath. 245. Szilágyi S. Erd. tört. II. köt. 69. l.

Dézsi András valószinüleg innen vette eredetét, debreczeni pap, ifj. Tóbiás házassága czímü művét 1550-ben írta s Debreczenben adta ki 1582-ben, a czíme latin: „Tobiae minoris connubium,” de szövege magyar. Kiadták Bártfán.*Szabó K. Régi Magyar könyvtár 190. és 317. sz.

Deési Szilágyi Mihály itt született, tordai sókamaraispán 1569-ben*Orbán B. Torda város és környéke tört. 141. lap..

Deési Beke Mihály ugyanott kamaraispán 1649-ben,*U. o. idevaló születésű.

Dézsi István gyulafehérvári pap, műve: Az igaz Zent vallásnak az természeti okossággal az mely Philosophiának is neveztetik való Szép Harmóniája stb. Gyulafejérvár, 1619. Károlyi Zsuzsánna felett tartott beszéde 1622-ben, többekkel együtt 1624-ben adatott ki.*Szabó K. Régi magyar könyvtár I. 317. és 509. sz.

Deési Márton 1630 körül szül. Deésen, segesvári bodnár fia, nevét születése helyéről vette. Parizpápai Imre idevaló pap pártfogása folytán Sárospatakra ment tanulása folytatására, br. Bocskai István mostoha fiának lett nevelője, a ki Lejdába küldötte saját költségén. Coccejust hallgatta s annak követője lett. Kézdivásárhelyi papsága után n.-enyedi {153.} coll. professora, hol a theologusokat tanitotta. A szent írást szabadabban kezdé magyarázni, ezért bevádolták, ügyét Radnóthon 1673-ban az országgyűlésen intézték el. Több munkát adott ki. Posaházi művére írt birálata a nagyenyedi coll. könyvtárában 1848 előtt írásban meg volt. Meghalt 1691-ben. Hét napi utitárs stb. müvét Kolozsvárt adta ki.*Szabó K. Régi magyar könyvtár 1214. sz. Bod Péter. Magyar Ath. 149. l. Szilágyi Sándor. Erd. Tört. II. 430. l. Bod Péter. Smirnai Sz. Polykarpus 100–103. l. Szathmári. Bethlen-főtanoda tört. 85. 149. l.

Pápai Pariz Ferencz híres szótáríró, orvos, tudós és tanár 1649-ben született Deésen. Apja Imre 1658-ban fiával a török s tatárság elől a biztosabb menedéket nyújtó Kolozsvárra, majd Beszterczére húzódott. Tanulását M.-Vásárhelyt kezdte és folytatta a háborús idők megszüntével N.-Enyeden.

Gyűjtögetett vagyonán 1670-ben külföldi tanulmányútra ment. Lipcse, Franekkera, Heidelberga egyetemein hallgatta az előadásokat, szorgalmasan tanulva philosophiai tárgyakat s főleg az orvosit. Baselben 2 évig tartózkodott, orvostudorrá lett, s az itt levő akadémia tagjává választotta meg. Tiguriából (Zürich) 5 évi távolléte után tért hazájába. Debreczeniek hazatérő útjában mindent elkövettek, hogy orvosuknak megnyerhessék. Szive haza vonzotta. Földvárt (Torda-Aranyos) telepedett le s egy évi itt léte után egykori pártfogója s tanára Csernátoni Pál halálával Nagy-Enyedre hívták meg tanárnak, hol 40 évig működött. Az iskola a várossal együtt többször feldulatott s maga élete is gyakran koczkán forgott. Buzgólkodása folytán épült fel mindannyiszor az iskola.

Belgiumban, Angliában, Hollandiában stb. az enyedi deákok részére az egyetemeken alapítványokat szerzett. Három ízben nősült, két nejét ő temette el, s egyet özvegyen hagyott. 1714-ben gutaütés érte, két évi szenvedés után 1716 szep. 10-én hunyt el. Több gyermeke maradt, kik közül kivált hasonnevű fia, ki Angolországban szerezte orvosi diplomáját.

Művei: Pax Animae. Azaz A lélek békességéről és az elme gyönyörűségéről való Tracta. Francziából fordította s Apaffy fejedelemnek ajánlotta. Kolozsv. 1680.

Pax Corporis, azaz: Az emberi Testnek belső Nyavaljáinak Okairól, Fészkeiről s azoknak Orvoslásának módjáról való Tracta stb. Ez orvosi könyve több kiadást ért s különösen el van terjedve. Székelyföldön a mestergerendákon a biblia mellett gyakran ott található. Művét Teleki Mihálynak ajánlotta. Megj. M. DC. XC. Kolozsv.

{154.} Fax Aulae, azaz: Bölcs Salamon néhány válogatott Regulainak rövideden való előadása. Forditás. U. o. 1696-ban jelent meg. Teleki László s neje Vay Annának ajánlva. Ehez van ragasztva a Lélek és test között lévő harcznak leírása, deákul.

Pax Sepulchri stb. Miképen kellessék az embernek élni és idvességesen meghalni. Németből ford. U. o. 1698-ban jelent meg. Kendeffy János özvegye Teleki Krisztinának ajánlva.

Az életnek képe, melybe beíratott példás emlékezetre való neve a Nemzetes Tiszteletes Tudós M. Tótfalusi Kis Miklós uramnak.*Megyénk egyik birtokosa. 1702. Kolozsv. Ezt Bőd P. újra kiadta: „Erdélyi Féniks” czím alatt 1769-ben.

Dictionarium Latino-Hungaricum. Lőcse. MDCCVIII. Második vagy magyar-latin része I. Frigyes porosz királynak ajánlva, ki az enyedi deákok számára a frankfurti egyetemen alapítványt tett. E szótárát többször adták ki s ma is használják.

Pax Crucis, azaz: „Szent Dávid Királynak és Prófétának Száz-ötven Soltári.” Magyarázatokkal ellátva. Kiadta Kolozsv. 1710. Gr. Teleki Sándor és neje Bethlen Juliannának ajánlta. A nagy-enyedi kollégiumnak hamva, kőpora között kezdte írni s folytatta bujdosásban Szathmárt és N.-Bányán 1707–1708.

Romlott fal Felépülése Avagy a Magyarországi és Erdélyi Ecclesiaknak a Reformatzio kezdetétől fogva való Historiájok stb. Debreczen, 1685. Bernád János Debreczeni tanácsosnak ajánlva. Megjelent deákul: Rudus Redivivum seu breves Ecclesiasticarum Hungaricarum et Transylvanicarum czím alatt. 1717. Claud. Több kiadást ért.

Ars Heraldika czímü művet írta, midőn Erdély az osztrákház uralma alá került. Tristium Levamina művét 1696-ban Kolozsvárt bocsátotta közre. Ezen kivül számos latin és magyar verse jelent meg, s főleg Nagy-Enyed 1707-beli ostromának leírása egyik becses művét képezi.*Bod. P. Magy. Ath. és Benkő. Transyl. Szabó K. R. M. K. I. 1246. sz.

Deési Zsigmond idevaló születésű, tanulását itt kezdte s folytatta Nagy-Enyeden. Akadémiára ment Franeckerába 1714-ben, 1715–18-ig Leidában tanult. Székely-Udvarhelyi tanár lett. Külföldön léte alkalmával adta ki: Exegis serpentis aenei secundum historiam Mosis etc. czímü művét. 1717. Franekerae. Disputatio theologica stb. Lugduni Bata-vorum 1717.*Somogyi M. Lexikon. VI. köt. 149. l.

Deési Lázár György idevaló polgári szülők fia, a poetai osztályt kitünőleg végezvén, Nagy-Enyedre ment, hol Parizpápai tanára az {155.} ifjak példányképeül tekintette, Frankfurtba ment akadémiára, theologiai s természettud. előadásokat hallgatta. Előbb Er.-Rákoson paposkodott, nem sokára Enyedre hivták papnak. 1740-ben esperes, egyházkerületi főjegyző, 1765-ben püspök lett. Meghalt 1773-ban. Életczélja volt, hogy tudományos papokkal lássa el egyházközségeit.

Munkái: Kegyes beszélgetésről iratott oktatás, francziából forditotta, br. Hidvégi Nemes Juliánna költségével adta ki Nagy-Szebenben 1761-ben. Számos halotti beszéde s homiliai jelentek meg. Egyik Horhegye czímen. Kolozsv. 1763.*Benkő Trans. 233. és 473. l. Bod P. M. Ath. 68. l. Szinyei. Magyar írók Életr. 705. lap.

Mósa László (sárosberkeszi), apja László kővárvidéki főjegyző, később alkapitány 1697 körül és Viski Krisztina fia, szül. 1710 decz. 10-én. az erdélyi főkormányszéknél volt alkalmazva, mint ilyen részt vett azon bizottságban, mely Erdély és Ausztria s Havasalföld határainak megállapitására ki volt küldve, a jegyzőkönyvete s naplót, mely az erdélyi főkormányszéknél tétetett le, ő vezette. Azután Deésre telepedett le anyai örökségére. Vármegyei aljegyző, majd főbiró lett, több izben országgyülési képviselő. Megírta Erdély történelmét s Erdély egyházainak történelmét; összegyüjtötte az adókezelésről való szabályokat, melyek kéziratban maradtak. Szathmári Aczél Gábor orvos felett tartott emlékbeszéde 1763-ban jelent meg Kolozsvárt. 1775 nov. 10-én halt meg*Tört. Tár. 1883. évf. 519. és Benkő József. Transylv. Tom. II. 616–17. l.

Mósa László, az előbbinek fia, II. székely gyalogezred kapitánya, később több érdemrend tulajdonosa*Megyei ltár selejt. és tábornok. Lemásolta I. Rákóczy György fejedelemnek 1632-től vadászatai és utazásairól vezetett naplóját még kapitány korában s átadta Benkő Józsefnek, melyet a Történelmi tárban 1883. évf. 519–644. lap, Abafi Lajos tett közzé.*U. o. Valószinüleg ő kezdette megírni a vármegye és vele kapcsolatosan Deés történelmét, melynek töredéke a Torma József kézirataival került a vármegye monographiájának kéziratai közé.

Gróf Kornis Mihály, Kazinczy belső barátja, 1796 ápr. 24-én született Deésen. Főkormányszéki, majd erdélyi udvari kanczellári fogalmazó, 1823-ban titkár a főkormányszéknél, 1831-ben helytartósági tanácsos, 1821-ben kolozsmegyei főispáni helytartó. Beutazta Európát. 1830-ban lett a M. T. Akad. tagja. Kazinczy a Kornis atyja halálakor vigasztaló verset írt hozzá,*Kazinczy munk. Abafi. II. k. 64. l. maga is foglalkozott irodalommal.

Czecz Antal, megyénk egyetlen nagynevü fűvésze, 1801 október 21-én született örmény szülőktől. Kereskedő-segéd korában szerette {156.} olvasni, tanulni. Czecz Bogdánnal kereskedést nyitott, de később társára bizta vezetését. Hajlama a természet felé vonzotta. 40 éves korában kezdett a fűvészethez. Czecz Deodát gyógyszerész rokona kelté fel benne a növények iránt való szeretetet s folytatá Ungvári György, a sokoldalú társadalmi ember utasításai nyomán, kivel később belső barátságot kötött, üzletével is felhagyva, szenvedélyének élt. 1849 tavaszán a vármegye által felajánlt 2000 ujoncz felruházásában egyik főérdem az övé és Ungvárié volt. A szabadságharcz leveretése után Czecz Károly rokonához Gáncsra költözött. Minden idejét a fűvészetnek szentelte. Radna vidékén tölté a nyarat kezdetben s miután Gáncs környékének minden egyes virágát ismeré, forditá figyelmét megyénk északi részére, a Sátorhegy s Czibles vidékére. Önszorgalmán tanult latinul. Összeköttetésben volt a bel- és külföld e nemű jeleseivel s velök csereviszonyba lépett. Dr. Schur Ferdinándnak 1866-ban megjelent Enumeratio plantarum Transylvanicae czímü munkájában a radnavidéki flóra, Czecz Antal munkálkodásának eredménye, melyet az művében fel sem emlit, hanem saját kutatása eredményeként tünteti fel. Eddig nem ismert példányok ismertetésével lepte meg a tudósvilágot. Egy növényt róla neveztek el. Fűvészkedett Hajnald Lajossal, br. Leitner bécsi fűvészszel, Jankával stb. Az erdélyi múzeum felállitásával kedves eszméjét látta valósítva. 1865 ápril 24-én halt meg. Kis birtokát a deési róm. kath. iskolának, gyűjteményét a kolozsvári Erd. Múzeumnak, gyűjteménye többszörös példányait pedig a szamosujvári gymnasiumnak hagyta.*Erd. Múz. Egyl. Évkönyvei 6. köt. 1872. l. füz.

Dr. Szőcs Samu megyei főorvos, háromszéki székely szülők gyermeke, a város közművelődésének egyik legbuzgóbb s önzetlenebb embere. Irt Magyar nyelvtant s Földrajzot, melyet sok időn át tanitottak a ref. iskolákban. Fordításokat közölt a Szolnok-Doboka czímű lap első évfolyamában. Orvosi dissertatioja egyik legnevezetesebb műve. 1886 okt. 29-én halt meg 86 éves korában.

Torma József.*L. Csicsó-Keresztúrnál.

Korbuly Sándor orvos, doktor. Itt született 1817-ben, 1844-ben a pesti egyetemen diplomát szerzett. Irt egy munkát: A gyógyszerek összetételéről. Tolnamegyében telepedett le, most járási orvos.

Jánosi Ferencz (fojfalvi), nemes szülők gyermeke, született Deésen 1819-ben. Atyja Mózes, elismert ügyvéd. Elemi tanulmányainak itt való végzésével folytatta Nagy-Enyeden. Czakónak volt kortársa. Theológiát s jogot végezvén, egyetemre ment s a chemia szakra iratkozott be. {157.} 1848-ban Kossuth-huszár tizedes, Kolozsvárra jött s ezeknek zászlóaljába toborzott. N.-Váradon a puskaporgyártásnál alkalmazták. Törökországba volt menekülendő, levelet bíztak reá, hogy azt mint futár Aradra vigye, az osztrákok elfogták, bebörtönözték s itt midőn kikutatásához fogtak volna, hogy magát el ne árulja, megette a levelet s ez okozta hangjának egész életén át rekedtségét. A szabadságharcz leveretése után nagykőrösi ref. collegiumban a természetrajz tanára lett s itt fordította le sok időn át használt Természet könyvé-t. Pest, 1853. 1853-ban állását odahagyva, Pesten telepedett le. Sok, nagyfontosságú terveit nem valósíthatta meg. Irt szépirodalmi és színházi birálatokat, újdonságokat, lefordította Lamartinenek Girondisták Története czímen egy művét. 1867-ig a Pesti Napló s ezután az Esti Lapok, Korunk stb. volt munkatársa. Nagyobb értekezései a „Budapesti Szemlé”-ben jelentek meg. 1873-ban adta ki Alkotmánytan-át a népisk. számára. Természet- és földrajzzal kapcsolatosan (Magy. királyság) népisk. számára. 1869–70-ben valamennyi erdélyi protestáns iskolában ezt tanitották. 1867 óta 10 éven át az Országos {158.} Törvény- és Rendeletek Tárá-t szerkesztette, titkári ranggal az igazságügy-minisztériumban alkalmaztatott. Találmányok könyve. 1857. Olaszország története. 1866. Képviseleti kormány, angolból. Pest, 1866. Alkotmányok gyűjteménye, ford. Budapest, 1867. 1868-ban szerkesztette Alkotmányos Naptárá-t, a mulattató részt Bartalus István írta. – 1879 január 3-án halt meg, neje és rokona Bajnóczi Ottilia önfeláldozólag ápolta.*Vasárnapi Ujság 1879. 2. sz.

Báthory Zsigmond czímere s egy képfaragvány a Rákóczy-féle ház falában.

Báthory Zsigmond czímere s egy képfaragvány a Rákóczy-féle ház falában.

Szentimrei Bakk István 1849-ben honvéd őrnagy, azelőtt megyei aljegyző, az akkori szépirodalmi lapokban s főleg az Életképek-ben érdekes tudósításokat közölt a védegyletek ügyében 1847-ben. A város társadalmi terén tevékeny részt vett. Gr. Eszterházi Miguel és gr. Teleki Domokos díszes emlékkövet állitottak a Nagytemetőben nyugvó porai fölé ily felirattal: „Szentimrei Bakk István 1848–49. évi volt honvéd őrnagynak feledhetetlen emlékül emelték hű barátai. Született 1799. meghalt 1882”.

Gyárfás Ferencz 1842-ben jogász volt Kolozsvárt, a hatvanas években Pesten hírlapíró. Deésre került s városi tanácsos és később szolgabiró lett a magyarláposi járásban, majd vármegyei központi pénztárnok s mint ilyen halt meg 1882 május 14-én, 64 éves korában. Költeményei Örömdalok cz. alatt 1842-ben Kolozsvárt jelentek meg. Czikkeket írt a kolozsvári hetilapba 1853. „Szépirodalmi Közlönybe” 1858. A Hírmondó főmunkatársa volt 1861-ben Pesten. Házi Kincstár 1864–65. Ballagi Mór lapjának szerkesztő társa; szerkesztette és kiadta az Ország Tükré-t 1864–65-ben.

Sepsi-szentgyörgyi Czakó Zsigmond, a híres alchimista, megyei perczeptor János és Lászlófalvi Welics Kata fia, drámairodalmunk egyik legkiválóbbja, 1820 márczius 20-án született. Gazdag szülői kezdetben fényesen neveltették a nála egy évvel fiatalabb János öcscsével együtt. Apja aranycsinálással is foglalkozott, kezelése alatt 3482 frt 40 kr. hiányt találtak s ezért 60–80 ezer frtra becsült vagyonát foglalták le 1836 év tavaszán s mesterségesen úgy elkezelték, hogy összes vagyona odaveszett s az állam részére a hiányzó összeget még sem tudták mind kiteremteni a kezelők. 1838-ban adták el árverésen a kérői fürdőt s így lassanként a többi vagyonát. Zsigmond öcscsével anyai nagybátyja Welics tordai gyógyszerész gyámolitásából Kolozsvárt, majd N.-Enyeden tanult, a honnan színésznek állott be 1840-ben. Sokat hányódott s bukott társulatától megválva, Pestre került. 1843-ban nyújtotta be Kalmár és tengerész cz. drámáját előadásra, 9 hóig hevertették, 1844 november {159.} 18-án került színre. S csak ezután jutott kardalnoki állásából előbbre. Még több műve jelent meg, melyek közt irodalmilag legjobbnak Leoná-t mondják. Mint üstökös csillag tűnt föl s úgy is tűnt le. 1847. decz. 14-én önkezével oltotta ki életét. Arany, Petőfi, Jókai érzékeny fájdalommal énekelték meg halálát. Kalmár és tengerész darabját az itt műkedvelőkből alakult társaság is előadta. Atyját is elhozták az előadásra. A közönség lelkesen fogadta, könnyezett örömében s tán ez volt életében legnagyobb öröme, akkor békült ki az apa fiával és sorsával. 1851-ben halt meg Katalin testvérénél.

Czakó János, Zsigmondnak testvére, anyai nagybátyja, ki szintén gyógyszerész volt, Nagy-Szebenbe adta be gyógyszerésznek, innen Konstantinápolyba került s itt halt meg 1887 október 26-án mint gyógyszerész. A Fővárosi Lapok több levelét közölte.

Csernátoni Vajda Samu 1821 febr. 19-én született Deésen, tanult itt, Kolozsvártt és Nagy-Enyeden; végezve a jogot, megyei ülnök lett. 1848-ban nemzetőr, később honvédtiszt Bem alatt; besoroztatván, Olaszországba került. Árpástói birtokára húzódva, gazdálkodott, bethleni al-járásbirónak neveztetett ki. Meghalt Kolozsvárt, 1889 április 22. Több czikket írt a Regélő, Pesti Divatlapba. Olaszországi történetek a forradalom után, Mihalás debreki kudarcza.*Kolozsvár 1889. decz. 24. 32-ik sz. Olaszországi 1848–49-iki viszonyokra vonatkozó iratai stb. kéziratban.*Szinnyei. Magyar Irók. II. 322. l.

Pataky Ferencz, a híres alispán Dani és Bartha Zs. fia. Itt született és kezdette tanulását, vármegyei levéltárnok, megyei aljegyző és 1848-ban a vésztörvényszéknek jegyzője volt. Kovács S. „Visszaemlékezések”-ben is megemlékezik róla. Társadalmi téren tevékeny szerepet vitt. Önálló műve kéziratban maradt Deés város története, 1868-ban. 1847-ben a Vahot Imre szerkesztette Pesti Divatlap-ban több érdekes leírást és levelet közöl. Hazánk s a külföld 1869. évfolyamában Deés s a megye nevezetességeit ismertette. 1870 körül halt meg.

Pap Miklós (keresztesi) jeles publicista, szépirodalmi és történelmi író, 1837 okt. 24-én született. 1867-ben alapította a Magyar Polgár czímű politikai napi lapot Kolozsvárt. Lapja mellett közölte a Történeti Lapokat 1874-ben. Műveinek gazdag sorozata őt e város leghírnevesebb fiává emelte. Egyik maradandó műve: Judit asszony, 3 felvonásos drámája.

Gróf Teleki Géza, 1889-ben belügyminiszter. Deésen született 1844 szept. 24-én. 1864–1871 közt elbeszéléseket írt a fővárosi lapokba. {160.} Egy rút hölgy, tört. regényt fordított. Népdalokból egy dalművet állitott össze.

Malom Lujza, Deés szülötte. Erdélynek 1840-es években egyedüli költője. Malom Zsigmond kir. fő kormányszéki tanácsos leánya. 1847 márcz. 21-én temették el Deésen. Szép nyelvismerete lévén, fordításban számos töredék munkája maradt fenn, Simó Béla tanfelügyelő rokona őrzi. Versei jelentek meg a Nemzeti Társalkodó-, Remény-, Honderűben, Unió czímü zsebkönyvben stb.

Deési Daday Géza nyomdai revisor. Deési Sándor városi tanácsos s Toldi Mária fia. 1844 deczember 24-én született Deésen. Itt kezdette iskoláit s folytatta a szamosujvári gymnasiumban. 1862-ben nyomdász lett, tanulóéveit végezve, Kolozsvárról Budapestre ment. A Pallas részvénytársaság revisora. Munkatársa volt a Revizió élczlapnak, Szegedi Hírlapnak. Savanyú czímű nyomdász élczlap szerkesztője és kiadója Szegeden, 1870-ben. Háring czímü lapját Budapesten szerkesztette 1871-ben.

Monostori Károly, budapesti m. kir. állami állatorvosi akad. tanár. Atyja Krausz András deési nőszabó, ki itt született fiát gonddal neveltette. Számos munkát írt.

Deésy Károly főisk. tanár, hasonnevű atyja fia, született Deésen 1848-ban. Tanulását itt kezdette és folytatta Kolozsvárt, a lőcsei főreáliskola mennyiség-, mértan- és rajztanára volt s egy értekezése ez isk. 1883-iki értesítőjében jelent meg. Munkái: Nézetek különböző czímek alatt. Pécs, 1873. Bizonyos dolgok az első orsz. rajzkiállitásról, u. o. 1875.

Dr. Ilosvay Lajos, hasonnevű apja és Turbucz Amália fia. Itt született 1851 okt. 31-én. Tanulását Deésen kezdette a ref. iskolában s folytatta Kolozsvárt, ez idő alatt a Róth-féle gyógyszertárban gyakornokoskodott, 1872-ben a budapesti egyetemen gyógyszerészhallgató, 1876-ban bölcseleti doktor. Mint vegyésznövendék Lengyel Béla, Than Károly segéde volt. 1878-ban középiskolai tanári oklevelet szerezte meg. 1879–80-ban állami ösztöndíjjal külföldi egyetemeken bővítette ismereteit s főleg Francziaországban. 1882-ben a kir. József-műegyetemen helyettes, 1883-ban rendes tanár, 1886-ban dékán, 1891 óta a m. tud. akad. levelező tagja. Chemiája s számos szakbavágó értekezése s önálló munkája jelent és jelenik meg ma is, s e téren egyike legjelesebb tudósainknak.

Lekly Gyula, Pannónia napilap szerkesztője 1898 óta. Kassai áll. felső ipariskolai tanár. Lehel-Lekly Károly és Kaschnitz Karolina fia. Deésen született 1853 szept. 25-én, apja hivatalnok volt, a 60-as években {161.} költözött Beszterczére. Tanult Debreczenben, N.-Váradon s végezte a bölcsészeti szakot a budapesti egyetemen. 1876 óta Kassán működik, társadalmi téren kiváló érdemeket szerezve. Számos apróbb czikket írt, hat önálló nagy műve jelent meg Kassán 1880–1896-ig, történelem, utazás és számtan köréből.*Szinnyei. Magyar írók élete és munkái. VII. k. 1012. l.

Pávai Vajna Vilmos orvos. A Vajna Sándor ügyvéd fia. Deésen született 1854 decz. 31-én. Tanulmányait Kolozsvárt és Bécsben végezte. Híres fogorvos, előbb Kolozsvárt, majd Budapesten. Tanulmányai az egész művelt világon elismerésre találtak s e részben 12 kiválóbb találmányát sorolja fel a Pallas Lexikon XVI. k. 591. lapja.

Dr. Havas (Hagel) Gyula, nyug. kir. tanfelügyelő, a Magyar Pestalozzi paed. lap szerkesztője, Sátoralja-Ujhelyen született 1854-ben. Tanult Debreczenben s végezte tanulmányait Budapesten, hol jogi tanulmányokon kivül a neveléstud. előadásokat hallgatta. Volt a Debreczen és Ellenőr belső munkatársa. 1878-ban a megyei tiszti ügyész mellé rendszeresített fogalmazói állásra neveztetvén ki, később ez állás beszüntetésével központi közgyám lett. Itt léte alatt a Szolnok-Dobokának mondhatni ő volt egyetlen munkatársa s némileg szerkesztője. Alapította az Iparos-ügyi Közlöny-t, mely egy évi fennállása után megszűnt. 1879-ben Kiállitási Emléklapok-at. Házasságon kivül született gyermekek állapota. Deés, 1885. Nevét s vallását megváltoztatta. 1885-ben besztercze-naszód-vármegyei segédtanfelügyelő lett s számos egyletben viselt jegyzői állásáról leköszönt. Szemgyengesége miatt mint alsófehérvármegyei tanfelügyelő ment nyugalomba.

Breán Kázmér, bölcsészettudor. 1856-ban született Deésen, tanult Kolozsvárt. A lugosi főgymn. tanára lett 1883-ban. Csongor és Tünde értekezése az ottani gymn. értesítőjében 1884-ben jelent meg. Szerkesztette a Krassó-Szörénymegyei Lapok-at 1884–85-ben. Számos verse jelent meg a helyi hetilapban. Mint nagybányai gymn. tanár nyugalomba lépett, szelleme elborult, a nagyszebeni tébolydában 1897 január 17-én halt meg, 19-én temették el szülőhelyén.

Gerecze Péter, bölcsészettudor, fővárosi reáliskolai tanár. Deési polgári szülők gyermeke, szül. 1856 május 23-án. Tanulását itt kezdte s folytatta Szamosujvárt és Kolozsvárt Fogarassy Mihály püspök költségén. Utazott külföldön, ismereteket gyűjtve. Folyóiratokban közölt czikkei kötetekre terjednének. Önálló művei: Kazinczy Ferencz vallása és bölcsészeti nézetei. Pécs, 1881. A pécsi székesegyház külseje. U. o. {162.} 1888. Székely népballadák fejtegetve. U. o. 1889. Madách és az Ember tragoediája. U. o. 1889. Vezető a pécsi székesegyházban. U. o. 1891. A pécsi székesegyház falfestményei, tanulmány. Budapest, 1893. Négyesi Szepessy Ignátz báró püspök emlékszobra 1893. s ezóta is számos munkája jelent meg, jelenleg Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben számára dolgozik, a régi róm. kath. templomokat kutatja át.

Sombori Biró Antal pánczélcsehi, vármegyei főszámvevő, „Szolnok-Dobokavármegyei Emlék Magyarország ezredéves ünnepére” czímü művet állitott össze s kiadta id. Báró Bornemissza Károly főispán, cs. és kir. kamarás és főrendiházi tag. Deés, 1896.

Kászonfeltízi Veress Dezső, 1892 óta a Szolnok-Doboka szerkesztője. Szolnok-Dobokamegyei nők ezredévi emléklapja n. r. képekkel cz. művet Deés, 1896. szerkesztette és adta ki. 1893-ban az EMKE. közgyűlése alkalmával szintén szerkesztett egy képes Albumot. Deés, 1893.*Rónai A. Lajos 1899 óta szerkeszti a Szolnok-dobokavármegyei Képes Naptárt.

Deés nevezetesebb köz- és magánépületei, egyletek és társulatok.

Legkiválóbb a reformátusok régi góth ízlésű temploma. Építése idejét pontosan meghatározni nem tudjuk.*Képe II. köt. 340. lap. Mósa Lászlónak egyik unokája a város történelmét tárgyaló s kéziratos, töredékben fenmaradt munkájában 1830 körül írja, hogy itt talált márványlapon a templom épitése idejéül 1504. év volt megnevezve. Hol van e márványlap, nem tudjuk, s azt sem teljesen, hogy e márványkőlap vajjon nem a volt Ágoston-barátok templomára vonatkozik-e? Egy töredékkő, mely a jelenleg ref. templom mennyezete felett a torony felől van, 1500. évszámot tüntet fel. Valószinüleg e körül épült a templom. A templom hajója 14, szélessége 7, a szentély hossza 7 1/2 1, szélessége 5 1/2 falának magassága 9 öl. A templom mennyezete vízszintesen padolt, sötétkék eget ábrázol csillagokkal és holddal, a felett a torony felől való részén ily felírásu kő látható:

EMERIC. PAPAI PASTOR ET SENIOR AECCLAE. DESIEN. 1650.

Szentélyének csúcsíves boltozatát a múlt század második felében emelték. Az egy hajóval biró templomnak ablakai csak a keleti és déli oldalán vannak. Nyugati és északi fala ablakok nélkül épült. Ez a rész hajdan festve volt. A mészrétegek gondos lehámozásával, mint az már több erdélyrészi templomban történt, nagyérdekü középkori falfestményekre akadhatna a kutató. A templom legszebb része a sugár torony 4 fióktoronynyal a négy evangélistáról nevezve, mely a templom homlokzatából {163.} a nyugati oldalon emelkedik ki, négy oszlopon áll, szegletei faragott kövekből épültek. A torony magassága 36 öl s egyike a legmagasabb tornyoknak hazánk ezen részében.*1892. évi julius hó 14-én magasságát a háromszögmérővel megmérték s úgy találták, hogy a torony kő része 34 1/2, bádog tetőzete 31 s így az egész 65 és fél méter. A templom sok viszontagságot állott ki, s több átalakításon ment át. Ötször volt megújítva, mint feliratai mutatják: 1550, 1650, 1712, 1779. és 1806-ban.

Tornya 1643-ban épült fel,*A tornyot I. Rákóczy fejedelem idejében épitette Ács János, (Városi ltár) de hogy a kőfalát, vagy torony szarvazatját-e, arról nincs adatunk. A hagyomány azt tartja, hogy maga a fejedelem épittette, a mi nem felel meg a valónak, mert a várost ép a fejedelem szólitja föl, hogy az épitőnek az árát fizesse ki. egyik harangját ekkor II. Rákóczy György fejedelem adta. A Főtérre néző oldalait a legújabb korig védőfalak vették körül lőrésekkel, hová a lakosság veszély idején vagyonával menekült. Az erődítés falait Torma Károly főispán közreműködése folytán távolították el a Főtér szélesbitése végett s a jelenlegi stylszerü falat építtette faragott kövekből. Jelenleg e részen két feljáró van. Az északkeleti részben e felírat olvasható:

„SUB INTESTIS MOTIBUS HUJUS ÉT VICINAE, PATRIAE
HUNGARIAE PER X. ANNOS INITIO LABENTIS SECULI DURATIS
DIRUTUM. SOLOQUE AEQUATUM PLUSQUAM XL. ANNIS IACES,
AEGRE SERURGIT INDUSTRIA LADISL. MOSA DE S.-BERKESZ
SUPR. IUDIC. NOB. K. MARJAI LOCI CURATORUM. AC HUJ. JUR
NOTARI COMI. SZOLNOK INTER NEC NON STEPH. BALOG ET
STEPH. GÁL AEDILIUM. ANNO DNI 1757.”

Ugyanekkor rontották le a négyszögü lakott bástyát, melybe egy a város czímerét jelző kő volt befalazva. E paizson levő kereszttel biró ősi tornyot és kápolnát, mely felett jobbról egy csillag, balról jobbfelé néző egy bányász vágásra készülő csákánynyal kezében, a paizs alatt kétfelől cserlevél volt. Ezt felül koronázta:

JESVS NAZARENUS – REX JUDEORUM –
NICOLAUS SÉRENY IVDEX ANNO 1522.”

felirat.*Beépitették a temlom déli részén épitett kőfalba összetörten. L. Deési ev. ref. egyh. tört. czímű könyvem 130. s köv. l. A templom nyugati részén volt az emeletes porkoláb, később a harangozó lakta ház, melynek kapuja alatt volt a bejárás a czinterembe. Midőn azt 1887-ben lebontották: a templom északi felén volt kerek {164.} bástya- és a déli részén volt feljáróval, egy feliratos kő töredékeire akadtam, melynek latin szövege szerint rajta magyar fordításban ez volt: „Üdv a belépőknek, békesség a távozóknak.” A mostani délkeleti feljárónál levő bolt helyén volt a Szentlélek kápolna.

Az északi részen lévő kerek bástya s erősség falait az utcza szélesítése végett 1882. év tavaszán bontották le, itt volt a ref. egyház ispotályháza, melynek fedele takarta el a kastély falába helyezett eme feliratos követ:

A. D. 1623. RENOV. NP. IVDICIS VALENTINI LAPUHOS SUMPTIBUS
GREGORII HORVÁTH AEDIL. JOH. FAB. ÉT MART. VIN.

A templomon kivül egy más, régibb temploma is volt Deésnek, mely az Árpádházbeli királyok idején épült Deésvár köveiből, az Ágoston-barátok zárdájával volt összeköttetésben, mint fennebb láttuk, a mostani Kaszinó helyén, Mária tiszteletére volt szentelve. Ezt valószinüleg azon német települők építették, kik II. Géza korába helyezett népvándorlásnak egy hullámát képezték. E beköltözéssel Deés fontos bányahelylyé vált és a sókereskedésnek és szállitásnak ez által egyik legnevezetesebb pontja lett hazánkban. Ezek voltak eszközlői annak, hogy Deés a XlV-ik század folyamán várossá lett és fejlődésnek indult.

Deés város czímer-pecsétjei.

Deés város czímer-pecsétjei.

Lüttichi érem.

Lüttichi érem.

Nem tudjuk, véletlen-e, hogy Deés város czímerét, melyet fennebb jeleztünk, meg lehet találni azon területen is, az alsó Rajna körül, honnan a hagyomány a szász betelepülést származtatja. Nem bizonyítékul, hanem érdekes voltánál fogva emlitjük fel, hogy Hochstadti Lothar lüttichi püspök (1192–1193.) egy ezüst érmén a deési czímerrel némi rokonság található, melyről Engel és Sekkure: Traite de Numisinatique du moyen-age*Páns. 1504. czímű munkája 577. l. szerint: „Lothar pénzének typusa a rendesen {165.} egyoldalú nézletü templom, melynek fedeléből egy rézműves alakja emelkedik ki kalapácsot tartva. 1185-ben a lüttichi Szent Lambert templomot tűz emésztette meg, melyet Zaeringen Raoul püspök épített fel újra s szentelt fel 1189-ben. Valószínű, hogy a templom később lett teljesen kész s Lothar ez érme, mint emlékpénz, annak befejezésére vonatkozik.”*Dr. Réthy László szerint.

Nevezetes épülete a városnak az emeletes Rákóczy-kastély, a régi Híd- s mostani Rákóczy-utczában. A Báthoriak korában már fejedelmi tulajdon. 1883–84-ben a déli részen kőboltíves kapu felett a Báthori család czímere: három sárkányfog látható volt s ekkor utczaszélesbités végett lebontották az utcza hosszában vonuló egykori istálló s lakóhelyiségekkel összeköttetésben levő épületeket azzal együtt.

Egy más sárkányfogas czímer a lépcső oldalába volt helyezve, mellette levő Báthori (?) faragott arczképével, rajta S. B. (Sigismundus Báthori) 1599, mely most a Szamos felől való erkély kijárója fölé került. Az épülettől délnyugotra, a mostani ref. iskola szegletépületi részén a Rákóczy-konyha 1877-ig fennállott, hatalmas faragott kőkéményével. Ez épület nevezetes eseményeknek volt szintere az újabb időig.*Hazánk s a Külföld 1867. év 28. sz. 436. l. régi képe közölve.

A Rákóczy-kastélyt, melyben a Hallerek idejében a fejedelmek arczképei voltak, az ötvenes években azonban ezek eltűntek; császári hivataloskodók lakták, adó és pénzügyőrség számára bérelték ki, most iskola.

Mellette délről a Szolnok-dobokavármegyei magyar nemzeti szinház. 1886 november 13-án nyilt meg, a deési műkedvelő-társulat „V. László” czímü darabot adta elő benne legelőször, a midőn Kis Józsefnek Turul madár czímü, ez alkalomra írt költeményét szavalta el egy honleány. A színház a Rákóczy-féle, egykor fejedelmi palota udvarán épült fel, a Rákóczy-utczában. Létrejövetelét első sorban a műkedvelői társaság működésének s azon 560 részvény aláíróinak s főkép br. Bánffy Dezső főispánnak, jelenleg m. kir. főudvarmesternek köszöni, a ki ennek kezdeményezője volt. A színpad függönyén szép kivitelben a cserhalmi ütközet egy jelenete van megörökítve. A kolozsvári nemzeti színház után a deési a második magyar állandó színház országrészünkben.

{166.}

A vármegye székházának díszterme. (1.)

A vármegye székházának díszterme. (1.)

A vármegye székházának díszterme. (2.)

A vármegye székházának díszterme. (2.)

A színház ügyeit, a részvényesek jogaikról lemondván, a megyére ruházták s most ezt egy választmány intézi, elnöke br. Bornemissza Károly főispán. Van segélyző alapja. A műkedvelői társaság megszűnt. De 1844 óta időközönként újra meg újra alakult; az első előadását a nevezett évben tartotta a megyeházban. Nagy tevékenységet fejtett ki {168.} az óvoda megteremtése alkalmával s főleg Torma István vezetése alatt,*Kovács Samu. Visszaemlékezések. a melynek czéljaira alapítványt is tett. Ma már ritkaság számba megy az a szinlap, melynek egy példányát Torma Károly őrizte meg a multakból.*„Dé’sen Kedden Aprilis 2-an 1844. A’ megyei teremben Ns. Belső Szolnokban felállitandó kisded-ovóda tőke alapjául mű kedvellő társulat által előadatik Lepke vagy Mátkanézés. társalgási vig játék 5 felvonásban. Marsanne után Kiss János szinész. Személyzet: Zergefi Károly – Feuregger Károly. Zergefi Lucreczia – Torma Karolina. Etelke, Czeczill, Mathild, Lilla, unokahugai: Naláczy Juliánna, Torma Alojsia, Fránek Mihálné, Ferenczy Anna. Salen Liza rokonuk – Torma Juliánna. Szirtpataki báró – Tatrosi Ferencz. Nyugosi úr – Torma István. Foki hadnagy – Tatrosi Sándor. Ligethidi titoknok – Ifj. Ferenczy Károly. Bérczi tanácsnok – Katona Elek. Fülöp inas – Mentovics Elek. Jakab kertész – Ferenczy Ferencz. Málcsi komorna – Betegh Katalin. Jonathán Szirtpataki inassa – Wojth Miklós. Szomszédok, Inasok, Vadászok. Bementi ár: Első hely 1 ft. második hely 30 kr. ezüst pénzben. Kezdete 7 órakor.”

A főtér déli részén a városháza, emeletes épület. 1860–61-ben épitették azon 10 ezer forinttal, melyet a polgárság a szabadságharcz lezajlása után államkölcsönbe fizetett. Alapkövét 1860 jun. 9-én tették le. Rendeltetésének 1861 végén, tehát az alkotmányos városi hatóság ünnepélyes felvonulása mellett adatott át, a mikor történt az eddig a főtéren volt városházának lerombolása s az újnak felszentelése.*A Vasárnapi Ujság 1862. évf. 10. sz. szerint a felszentelési ünnepély következőleg ment véghez: Délelőtt 9 órakor egy, fél tizkor két, háromnegyed tizkor három ágyulövés hirdeté az ünnepély közeledését; 10 órakor a helybeli egyházak harangjai meghuzattak, s a városi közönség, az összes hivatali személyzet, a megyei alkotmányos főispán Veér Farkas és számosan a nőiosztályból megjelentek a feldíszitett épületben s a számukra kijelölt helyet elfoglalták. Ezután következett a szokásos felszentelési vallásos szertartás, előbb a katholikus, aztán a református, végre a görög egyesült lelkészektől végezve. Buzgó imát emeltek a mindenek Urához a város jólétéért s hálát adtak, hogy segített a díszes épületet létrehozhatni. Az ünnepély kezdetén és végén s a lelkészek beszédei közben helybeli lelkes műkedvelők hazafias és vallásos szellemü dalokat énekeltek. A szózattal kezdették, Kölcsey hymnusával végezték az ünnepélyt; künn a nagytéren a helybeli zenészek mulattatták az összegyült népet. Az épittető bizottság tagjai: Ungvári György, Pataki Dániel, Nagy Farkas, Krémer Samu és Róth Pál.

A deési új városház városunk legszebb részén emelkedik. Két-szárnyú szegletépület a piaczi négyszög déli oldalán, két utczára kilátással, melyek egyike az építkezés által nyittatott meg s Széchenyi-utczának kereszteltetett, csak az utcza szélesítésére szolgáló területet 1000 frtban vásárolta meg a város.

Az ablakok felett levő fülkékben magyar királyok, fejedelmek, államférfiak mellképei állanak, melyek a nagyváradi kőedény-gyárban öntettek, ilyen renddel: a piaczi oldalon Szt-István, Nagy Lajos, Hunyady János, Hunyady Mátyás, Bethlen Gábor, a Széchenyi-utcza oldalán: gr. Széchenyi István, gr. Batthyány Lajos, gr. Teleki László, Kazinczy Ferencz, Kölcsey Ferencz, Vörösmarty Mihály.

Az erkély feletti fülkében óra, melynek a terembe s az utczára szolgáló mutatói vannak, e felett a város czímere, Gradinick kolozsvári (porosz eredetű) szobrász műve.

{169.} Jelenleg a városháza nagytermében több díszes aranykeretbe foglalt olajfestésü kép látható, köztük Ő Felsége életnagyságú képe, mely királyunkat huszártábornoki ruhában tünteti fel s rajta e felirat: „Imádott királyomnak hálám és hódolatom jeléül. Frank János. 1899.” A kép Bécsben készült s Frank a város közönségének ajándékozta s ünnepélyességgel leplezték le közelebbről. „Telegdi Róth Pál 1871–1893, tizenhárom éven át Deés város polgármestere” feliratú képe. „Báró Bánffy Dezső v. b. titkos tanácsos, Deés város díszpolgára” képen kivül Széchenyi István, Kossuth Lajos 1886,*Városi ltár. Deák Ferencz, Szilágyi Dezső díszpolgárok életnagyságú és Kovács Samu képei vonják magukra a látogató figyelmét.

Egyik földszinti helyiségében van elhelyezve a város régi okmányokban gazdag levéltára, melyben 1236. évtől kezdve majdnem szakadatlan sorban feltalálhatók a város kiváltságait feltüntető oklevelek. Torma Károly tudósunk rendezte.*Kivonatos ismertetés K. Pap Miklós. Tört. L. I., és II. évf. Kolozsv. 1874–75.

1886-ban építtette a város a Nagy-Szamoson ma is meglevő vasszerkezetű hidat a fahid helyett. Ugyanez évben szélesittette meg a főtér nyugat-északi felén levő terét az ev. ref. egyháztól kicserélt épületek lebontása által, a hol volt az egykori Bethlen-féle cserepes ház, püspöki lak. 1887-ben bontották le a ref. templom déli és nyugati részén lévő körfalat a bástyákkal és a volt Szentlélek kápolnával, melynek emeleti részében a kántori lakosztálylyal berendezett leányiskola volt elhelyezve.

A városháza mellett, a Széchenyi-utczában a Csizmadiaszin, bazárszerü épület, hol vásáros napokon a deési csizmadiák rakják ki árúczikkeiket. A mostani csizmadiaszin 1874-ben épült, volt azonban egy régibb az ó-várban, mely fából volt építve. A deési csizmadiaipar egykor híres volt s az országban csak a miskolczi versenyzett vele.

Szolnok-Dobokavármegye székháza a városháza szomszédságában, a Kossuth Lajos-utczában, nagy két udvarú emeletes és tornyos épület, melyhez 1896–97-ben egy nagy udvari részt emeltek. Itt földszinti bejárattal van a nagy karzatos dísz ülésterem berendezve, a nyugati részén Ő Felsége, Deák Ferencz, Andrássy Gyula közt Weér Farkas, gr. Haller István, Torma Károly, br. Bánffy Dániel és Dezső, Kozma Imre, br. Jósika Lajos, gr. Béldi Ferencz, gr. Bethlen Pál és Sándor főispánok és a keleti oldalon Kossuth Lajos, Széchenyi István, br. Wesselényi Miklós képei különböző s nagynevű festőművészeinktől.

{170.}

A cserhalmi ütközet 1070-ben. (A vármegyeház kistermében Pállya Czelesztin festménye.)

A cserhalmi ütközet 1070-ben. (A vármegyeház kistermében Pállya Czelesztin festménye.)

A díszteremből nyugatra kettős ajtón egy kisebb gyülésterembe lépünk, hol a megyei bizottságok tartják üléseiket, ebben van elhelyezve a vármegye által hazánk ezer éves fennállásának emlékére festett {171.} 1070. évbeli cserhalmi ütközetet feltüntető kép, mely Pállya Czelesztir ecsetje alól került ki.*Ismertette Biró Antal. Szolnok-Doboka 1900. évf. 9. szám.

Az épület homlokzatán díszlik a vármegye új czímere, mely az egykori Belső-Szolnok- és Dobokamegyék czímereinek egyesitéséből keletkezett. E czímert 1877-ben részben a magy. tud. akadémia archeológiai bizottsága állitotta össze, melynél azonban a volt Dobokamegyének 1748-ban nyert czímere, heraldikai puritanismusból figyelmen kivül hagyatott. A csúcsíves pajzsot középen egy ezüst folyó, a Szamos osztja ketté. A felső kék mezőben zöld gyepen Szent László vörösbe öltözve, arany-nyerges barna lovon, dárdáját előre szegezve, vágtat, míg felette, a hét magyar vezér jelképéül, hét arany csillag ragyog Az alsó vörös mezőben pedig zöld gyepen a deési ó-vári emléktemplon látható, mely előtt egy négyszögletű kő fekszik.*Tagányi Károly. Magyarország czímertára. Budapest, 1880. 33. l. V. ö. Arch. Ért. 1877. 275.

Belső-Szolnokmegye czímer-pecsétje.

Belső-Szolnokmegye czímer-pecsétje.

Dobokamegye czímer-pecsétje.

Dobokamegye czímer-pecsétje.

A két megye régi czímere. I. Belső-Szolnok-vármegye czímere Mária Teréziától nyerte 1746-ban. A koronával fedett pajzsot ezüs folyó, Szamos, osztja ketté. A felső rész ismét hasított, melyben jobbról vörös mezőben zöld talajon álló kék takaros ezüst paripát, egy jobbról oldalt kibúvó vezeték tart; míg a bal kék mezőben zöld gyepen, a hét vezérnek állitólag ott tartott tanácskozásának emlékére emelt deési ormózott veres fedelü torony áll, melyet hét vitéz, kezében kivont karddal vesz körül. Az alsó rész kék mezejében, zöld talajon álló zöl hegy tetején Csicsó-vára látható, alatta pedig egy malomkő van fel állitva. Megjegyzendő, hogy a fehér ló: Szvatopluknak a hét vezértől ajándékba küldött lovat, a deési tornyot körülálló hét vitéz: magát hét vezért, a malomkő pedig: a csicsóvári trachyt-sziklákból vágott országos hírű malomköveket jelképezi.*Tagányi. Magyarország czímertára 39.

{172.} II. Doboka-vármegye 1748-ban kapta czímerét, mely négy negyedre oszlik. Az első mező Doboka várát, vörös fedelü tornyán ezüst gombbal, a sónak vegyi jegyével tünteti elő; a második arany mezőben a borgói hegység lábánál egy szarvas, a harmadik fekete mezőben, a Szamos és Sajó folyók jelképéül, két ezüst pólya; a negyedik vörös mezőn pedig egymásra fektetett két arany háromszög, mint az éreznek, ezen belül pedig egy ezüst gomb, mint a sónak vegyi jegye látható. Az egészre kék mezejű szívpajzs van téve s azon jelenetet ábrázolja, a mint Szent László az elrabolt magyar hölgyet megszabadítja a vitéz karjaiból. Az egész pajzsot grófi korona, ezt ismét jobbról ezüst és vörös, balról arany és kék foszlányokkal ékített sisak tetőzi, melynek koronájából Szent László pánczélos alakja növekedik, jobbjában vörös húsvéti zászlót (labarum), baljában királyi aranyalmát tartva; a pajzs alját pedig ezüst szalag veszi körül, melyen „Comes Gabriel Bethlen Supremus Comes Comitatus” mondatnak kezdőbetűi feketéllenek. Megjegyzendő, hogy ezen gróf Bethlen Gábor akkor, midőn Doboka czímert kapott, a megyének főispánja volt.*Tagányi. Magyarország czímertára 39–40. Hodor. Dobokamegye leirása. Udvari kancz. 1748. 52. szám.

A vármegye jelenlegi czímere.

A vármegye jelenlegi czímere.

A vármegye régi czímere

A vármegye régi czímere
A főbejáró két oldalán a falba helyezve.

{173.} Mint látjuk, a vármegye régibb és újabb czímerei történelmi traditiókat jelképeznek, melyek ha a krónika itélőszéke előtt módosulnak is, mint hagyományok becsesek azon társadalom előtt, mely ezekből századokon át erőt, vigasztalást merített. Az, hogy a honfoglalás regéje későbbkori, nem változtat azon a tényen, hogy az a föld, melyen Deés városa áll, a római műveltség elpusztulása után egyedül a magyar faj s a vele összeforrt bevándorló elemek munkássága által lőn második hazája a műveltségnek a Szamos vidékén. A szomszéd Besztercze-Naszód czímerében is egy históriai tévedést örökített meg a heraldika. Naszód vidéke Mária Terézia korában kapta czímerét, a Romulust és Rémust szoptató farkast. Alig kell mondanunk, hogy ebben éppen semmi történeti igazság sincsen.

A vármegyeházban jelenleg megyei tisztviselőkön kivül a kir. tanfelügyelőség és az építészeti hivatal van elhelyezve 68 helyiségben. A Kossuth-utczáról két kapun történik a bejárás.

Az emeletre felvezető márványlépcsővel szemben lévő táblán e felirat olvasható:

SZOLNOK-DOBOKA VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGE

SZOLNOK-DOBOKA VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGE

A vármegyeháznak déli részén a fő- és alispánnak állandó lakhelyet építtetett a vármegye, külön-külön udvarokkal és helyiségekkel, a bejárás a Róth Pál-utczáról történik, a mely felől van az épület homlokzata is.

Deés főterét 1896 óta egy képben is bemutatott díszes emlékoszlop ékesíti, melyet Szilágyi Albert kezdeményezésére a millennium emlékének szentelt a város s a vármegye közönsége.

{174.} Az emlék Berczik Gyula műszaki tanácsos terve szerint készült; két méternyi gránitalapból kiemelkedő oszlop, tetején rézből kovácsolt turullal, mely karmai közt kardot és babérgalyat tart, deési iparos készítménye. Az emlékmű 3088 frtba került, mihez Deés városa 2351 frttal járult, az összeg többi része egyesek ajándékozása.

Milleniumi emlékoszlop

Milleniumi emlékoszlop

Az emlék felavatása 1896 nov. 12-én történt a következő ünnepélyességekkel. Városi képviselőtestületi közgyűlés, melyen Szilágyi Albert polgármester az emlékoszlop jelentőségét ecsetelte, utána Vásárhelyi {175.} Boldizsár deési ev. ref. pap mondott emlékbeszédet; azután a közgyűlés tagjai az emlékoszlop elé vonultak, melyet nagy közönség s tanuló ifjúság vett körül. A kormányt br. Bornemissza Károly főispán képviselte a megyei tisztikar élén. Zárkő letétele után, melybe emlékiratot helyeztek el, a helybeli felekezetek lelkészei mondtak imát, végül dr. Kustár Gyula városi főorvos tartott záróbeszédet. Az emlékoszlop keleti feliratát Gyulai Pál írta:

HAZÁNKAT NEM SORS SZESZÉLYE,
HŐS EREJE, BÖLCS ESZÉLYE
TARTOTTA MEG EZER ÉVIG,
TARTSA IS MEG ÖRÖKKÉTIG.

A gránitalap nyugati részén e felirat:

HAZÁNK EZER ÉVES
FENNÁLLÁSÁNAK EMLÉKÉRE
896–1896.

A deési kaszinó, egyike a legrégibbeknek hazánkban. Eredete a 30-as évek végére esik, midőn egy 10–12 tagból álló társaság a pozsonyi országgyűlés tudósításait a gyorsíróknál megrendelte. A megrendelők kézről-kézre adták az írott lapokat s magát olvasó-társaságnak nevezte. A Róth-féle házban kaptak ideiglenesen helyet, innen a megyeházba vonultak. Időnként erősödve, a Haller-házban béreltek ki helyiséget. 1833-ban szabályszerüleg megalakult „Deési Társalkodási Egylet” czímen.*Vasárnapi Ujság. 1862. évf. 11. sz. Itt állandó helyiség építéséről gondoskodott. A ref. egyházzal lépett szerződésre, hogy ennek a régi Ágoston-barátok temploma helyén épült boltok felibe egy helyiséget emel, 25 évig díjtalan használja s ekkor az iskola tulajdonába menjen át. 1839 január 8-án nyitották meg ünnepélyesen ez országrész második kaszinóját, mely 15 ezer frtba került a tagok áldozatkészségéből. 1858-ban ünnepelte meg 25 éves fennállását s ezután már bért fizettek érte. 1873-ban az Európa, majd az Angol vendéglőbe s onnan megint régi helyére költözött 1887-ben, de 1899 május elsejével a Szent Ferencz-rendű szerzet Kossuth Lajos-utcza és főtér felől levő saroképület emeleti részébe költözött, melyet 12 évre bérelt ki.

{176.} A kaszinó társadalmi és hazafias hivatását szemelőtt tartotta mindig. Falai közül több üdvös eszme, haladásra és közjóra czélzó újítás és vállalat indult ki. Igy: Belső-Szolnokmegyei Kölcsönös Társaság, mely később Dobokamegyére is kiterjedt, de 1849-ben megszűnt. Ez volt a vármegyében a legelső pénzintézet.

Maradandó alkotása a vármegye rendei által kezdeményezett kisdedóvó s az 1897 ápr. 29-én hazánk ezer éves fennállásának emlékére tett 2000 koronás alapítványa az egyetemi tanulók számára.

Tagja volt 1848 előtt a Kossuth Lajos által kezdeményezett védegyletnek; 1848-ban a haza oltárára 600 frtot adott, hozzájárult az „Erd. Muzeum” létesítéséhez, 1859-ben a Kazinczy-alapitványhoz stb.

Termeit minden jótékonyczélú mulatságra, színi előadásokra díjtalan felajánlotta. Áldozott templomok, iskolák czéljaira s a nemzeti színészet fejlesztésére.

Könyvtára, különböző szakművekkel, kezdet óta az olvasók rendelkezésére áll, ma 1258 mű 2596 darabból áll. Tagok száma 176.

Jelenlegi tisztviselői kara: elnök br. Bornemissza Károly, Placsintári Ödön, Voith Gergely igazgatók, Kádár József fő-, Bárdi Géza aljegyző, Kühbacher Ferencz háznagy, Kászonyi Jenő pénztáros, Debreczeni István könyvtáros, Weisz Lipót jogtanácsos és 12 választmányi tag.*Részletesen A deési kaszinó története. Deés. 1897. czímű munkámban.

Szolnok-Dobokavármegyei „Rudolf” közkórház.

1862. év május 19-én nyílt meg. A vármegye építtette fel a Czakó János, Czakó Zsigmond költő apja telkére, melyet az államkincstár foglalt volt le Czakó János kir. perceptortól (pénztáros), a kit azzal vádoltak, hogy a pénztárban mutatkozott mintegy 3 ezer forint hiányt alchimiára, aranycsinálásra költötte.*Laboratoriuma azon helyen volt, hol most a kórházi alorvos lakik. Az államkincstár a Halász- (ma Bánffy-i utcza) és Posta-utcza sarkán e házastelket 1840 május 7-én Pataki D. alispán által eladatta. Schiller Miklós vette meg 5050 váltó frton külsőségekkel együtt. Ettől 1856-ban Stadler Károly cs. kir. kerületi főnök vásárolta meg a kórház számára, részben azon összeggel, melyet az orosz hadsereg 1849-iki hadjárata alkalmával élelmiszerek kártérítése fejében az egyes községeknek fizetett, s a melyet ezek a kórház czéjaira ajánlottak föl.*Deés város ltára 1852. Erre fordították a büntetéspénzeket s az adományokat.

{177.} Az építtetést egy bizottság vezette s a felügyelők 2 frt napidíjban*Megyei ltár selejtezés. részesültek. A főkormányszék 1862-ben*E. F. K. 18503. sz. kórházi jelleggel ruházta föl s Rudolf néhai trónörökös nevéről neveztetik.

1886-ban a telek még az ettől délre feküdt Vajda Ferencz és 1894-ben Kászonyi Istvántól vásárolt rész telekkel bővíttetett.

A kórház a telek közepén alakú épület, az emeleten 9 kórszoba, 2 ápolói és 2 irodai helyiség; a földszinten 5 kórszoba, 2 elmebeteg megfigyelő czella, ruhatár, konyha, kamara, élelmező s házfelügyelői lakás és két szobából álló fürdőhelyiség és hullakamara van.

E telken a főépülettől külön: a másodorvosi lakás a Bánffy-utcza hosszában, ettől délre a gondnoki lakás, mosó- és száritókonyha, fa- és terménytartó-szin s egy jégverem.

Szakkönyvtárral, műtőszobával s megfelelő eszközökkel van felszerelve.

Vagyonát a vármegyei kebli pénztár kezeli s ez 22500 frt papirjáradék, 6500 frt 4% földtehermentesitési kötvény, 3371 frt 50 krja takarékpénztárilag kezelve és van 331 frt 28 kr. tartalékalapja.

Az élelmezést vállalkozó teljesiti, gyógyszereket negyedévenként váltakozva, a helybeli két gyógyszertár szolgáltatja.

1890-ben 787 beteg ápoltatott; a halottak száma 40, vagyis 5.1%, a napi ápolási díj 69 kr. Rendszeresített ápoló- és szolgaszemélyzete: fő- és segédápoló, fő- és segédápolónő egy-egy és két házi szolga. Ez évi bevétele és kiadása 16704 frt 14 kr.*Dr. berenczei Kovács Sándor. 1890. évi Rudolf közkórház kimutatása. Deés, 1891.

1848 előtt időszakonként béreltek ki egyes magánházakat kórhelyiségnek s főleg 1848–49-ben a sebesültek s az ötvenes években a bujakóros betegek számára. Ilyen szükségkórház volt a Posta-utczában 24 ágygyal felszerelve, a mostani Tannenhaus-féle házban, mely a közkórház megnyiltával szünt meg.

A kórház felállitásában nagy része volt Dr. Szőcs Samu kerületi főorvosnak, ki már azelőtt a szükségkórháznak is főorvosa volt, ki 12 évén át díjtalanul kezelte a betegeket járási alorvos Tokai Pállal. 1863-ban a főorvos Szőcs fizetése 300 s az alorvosé 200 frt.

1877 márczius 22-én*Megyei ltár. újra szerveztetett a belügyminisztériumnak 1876. évi 61,661. sz. a. rendelete folytán.*Szabó F. Deés és Vidéke 1882. évfolyam 6. szám.

Főorvosok: Dr. Szőcs Sámuel 1850. és 1862–86-ig. Berenczei Dr. Kovács Sándor igazgató főorvos és kórházbizottsági elnök 1887 július óta.

{178.} Alorvosok: Tokai Pál kezdet óta 1869-ig. Dr. Almai Ferencz 1867–1877 márczius 22-ig. Simon Lajos volt alparéti járásorvos 1869 óta, egyúttal ellenőr 1899 május haváig, ekkor nyugalomba vonult s helyébe kineveztetett Dr. Wasserstrom Adolf. Szilágyi Mihály 1879. év óta és Dr. Almai József.

Kórház gondnokai: Veres László, Csákány Károly, Bányai Farkas, Kőrösfői József és 1877 óta Mátis Kelemen; 1898-ban egy irnoki állás rendszeresittetett.

A deési jótékony nőegylet.

1849 tavaszán alakult meg, a csatában megsebesültek ápolására és az ellenség által sújtott községek segélyezésére terjesztette ki jótékonyságát. 1850-ben megszűnt. 1864-ben kelt új életre Weér Katalin buzgólkodása folytán, kit elnökévé választott. Működésköre a házi szegények segélyezése. A polgári leányiskola felállitásához 4000 forinttal járult s ugyanennyi alapítványt is tett 1885-ben, hogy kamatjaiból az általa ajánlott 10 növendéket tandíjmentesen tanitsák s a szükséges tanszerekkel ellássák.

1885-ben vette tervbe egy leányárvaház létesítését, br. Bánffy Dezső pártfogása folytán a községek s egyesek bevonásával. 1890 deczember 16-án nyitotta meg a Deési Erzsébet leányárvaházat a Honvéd-téren Keresztes Nándortól vásárolt volt Pataki-féle házban.

1894 október 6-án Frank János és neje Pap Karolina által ajándékozott postautczai házastelekre költöztek, melynek homlokzatán: „Erzsébet leány árvaház, Frank János és neje Pap Karolina alapítványa 1894” felirat olvasható.

Kezdetben 6 árvára volt berendezve, ma 10 árvát nevel.

Alapítványt tettek: br. Bánffy Dezső, br. Bornemissza Károly, Deés és Szamosujvár, Katona Istvánné, gr. Bethlen Pál és András, Weér Györgyné, br. Jósika Sámuelné 280, Péterfi Zsigmond 300 frt, Keresztes Nándor egyl. titkár 200 frt, gr. Wass Jenő és Béla, gr. Kornis Viktor, gr. Teleki László Gyula 280 frt. Frank János és neje Pap Karolina együtt 1000 frt. Ezen kivül: Fejérváry Károly, Török Károly, Nyárády Izsákné, Voith Gergely 50-50 és Czecz Gergely 100 frtot.

1893-ban*Megyei ltár. 141. közgy. jkvi szám. br. Bornemissza Károly 1000 frt alapítványt tett, hogy ennek kamatja felváltva évenként a deési polg. isk. szegény tanulói és a deési leányárvaház segélyére fordittassék.

{179.} Elnöke özv. Katona Istvánné, meghalt 1900 márczius hóban. Utóda Tüzes Karácsonné Róth Borcsa. Titkára volt kezdettől fogva Nagybaczoni Keresztes Nándor, haláláig, jelenleg Biró Antal.

Tagok száma 108.

Pecsétjén: repülő galamb, szájában olajágat tartva, melyet „Deési nőegylet pecséte 1864.” felirat vesz körül.

A deési izraelita jótékony nőegylet. Alakult 1889-ben.

A szolnok-dobokamegyei irodalmi, történelmi és etnographiai társulat.

Ennek létesítésén egyesek már évtizedek előtt fáradoztak. Ujabban 1897. év végén dr. Boros Gábor a gymnasium igazgatója vetette föl a társulat megalakulásának eszméjét. Vármegyénk főispánja báró Bornemissza Károly az ügyet magáévá tevén, a társulat megalakítása czéljából 1898 október 23-ára értekezletet hívott össze, a melyen a dr. Boros által szerkesztett alapszabályt elfogadták s megerősítés végett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz terjesztették föl. 1899. év július havában a megerősített alapszabály leérkezvén s ez év szeptember 8-án a társulat végleg megalakult.

E társulat czélja: a hazai irodalom és történelem ágainak, segédtudományainak mivelése, ismertetése, különös tekintettel vármegyénkre, s ezek mellett oly múzeum, könyvtár és régiségtár alapítása, a mely Szolnok-Dobokavármegye tulajdonát képezze. E végből ásatásokat rendez, felkutatja s lehetőleg megszerzi a megye területén s ennek területén túl is található irodalmi emlékeket, néprajzi adatokat, tárgyakat, műrégiségeket, okiratokat, nemesi czímereket, pecséteket, kéziratokat, nyomtatványokat. Letétben, bizományban elfogad, gondoz műtárgyakat, gyűjteményeket, családi okiratokat s mindezeket a deési m. kir. állami gymnasium helyiségében alakítandó múzeumában, könyvtárában megőrzi és a közönség használatára nyilvánossá teszi; történelmi emlékű romokat megőrzi, nyilvános felolvasásokat rendez, működéséről évkönyvet ad ki, s főleg megyei vonatkozású könyvtárt alapit és gyarapít.

Székhelye Deés; pecsétje: Szolnok-Dobokamegyc czímere e körirattal: „Szolnok-dobokamegyei irodalmi, történelmi és etnographiai társulat 1898.”

Tisztviselői: id. br. Bornemissza Károly főispán, elnök; dr. Torma Miklós alispán első és dr. Boros Gábor másodalelnök; titkár és jegyző is jelenben Horváth Árpád; pénztárnok Bándy György s ezeken kivül ügyész, múzeumőr és könyvtárnok.

{180.} A választmánynak van 16 tagja, ebből vidéki 10. Tagok száma 1899-ben 528, ebből 498 rendes, 10 alapító, 20 pártoló.

Az egyesületnek Biró Antal kezelése alatt már is szép régiségtár és könyvtár áll rendelkezésére egyesek adományából. Eddig két felolvasást rendezett.

A társulat működését a sajtó alatt levő első évkönyve fogja bővebben ismertetni.

Magyar kir. törvényház.

Emeletes palota a Rákóczy-ház északi felén, a 80-as években itt nyitott Alsó-Révutcza s a Kis-Szamoshidra vezető út sarkán épült. Az összes biróságokat, hivatalos és mellékhelyiségeit magában foglaló törvényház egyik legdíszesebb középülete városunknak. A törvényszék a megyeháznál volt elhelyezve az 1850-ben épült kincstári helyiségben, míg a telekkönyvi osztály ettől elkülönítve, a városház Széchenyi-utczá-ban levő alsó részében volt s a járásbiróság pedig a Kossuth Lajos-utczában, a mostani polgári leányiskola helyiségében, hova költöztették a telekkönyvi hivatalt is utóbb.

A Szamos az ötvenes években e helyen folyt. Utóbb medrét elhagyva, feltöltötték. 1887-ben a deési kiállitás alkalmával itt volt elhelyezve a különböző gép-, kohászat-, bányászat-, vas-, agyag-, fa- stb. ipar s a terjedelmes ló- és szarvasmarha-istálló a kiállitás alkalmára.

Az épület az állam költségén épült, alapkövét 1894 június 18-án tették le, 1895 szept. 15-én fejezték be a 259257 frtba került épületet, mely 126 helyiséget foglal magában s ez év okt. 22-én költöztek bele.*L. Általános rész.

Ez épület körül alkalmazták először városunkban az asphalt gyalogjárót, mely, hova-tovább, hódit.

A deési m. kir. törvényszék első elnöke csicsókereszturi Torma István, 1848–49-ben országgyűlési képviselő, kir. tanácsos, 1871-ben neveztetett ki, a régebbi megyei életben szolgálatban álló Medvés Mihály után. 1867-ben a belső-szolnokmegyei törvényszék főbirája; szolgálata közben a kir. biróságokat szervezték, a mikor 1872 január 1-én a kir. törvényszék vezetését vette át. 1875 október 1-én nyugalomba lépett s s 1893 augusztus 30-án halt meg.

Keül József a fogarasi törvényszéktől helyeztetett át, 1875 októberben foglalta el állását, 1885 márczius 31-én nyugdíjba ment.

{181.}

Magyar kir. törvényház.

Magyar kir. törvényház.

{182.} Sipeki Balás Máté, a kir. törvényszék jelenlegi elnöke, 1840-ben született, tanult a bécsi s budapesti egyetemeken, okleveles ügyvéd, 1867-ben aradmegyei aljegyző, később a radnai járás szolgabirája; 1872 január hóban borosjenői járásbiró, 1884-ben országgyűlési képviselő, 1885 május 10-ike óta elnök.

1875 óta közjegyzői székhely, azóta Tüzes Karácson a kir. közjegyző. Az Alsó-Rév-utcza jobbján, a hol a Szalkapatak a Szamosba szakad, az úgynevezett Bánffy-sétatér végében emelkedik az emeletes közvágóhíd, mellette levő orvosi földszintes lakással.

A kishidon túl vagy a baromvásártéren az élelmezési csarnok, a munkásnép számára berendezett laczikonyhákkal és elárusitóhelyekkel. Az 1886. évben épült vashidon túl nagy terjedelemben terül el a beszterczenaszódmegyei faipar részvénytársaság, több raktárral és munkás-épülettel. A fát a beszterczei s naszódi havasokról úsztatják s itt dolgozzák deszkává, a szamosvölgyi vasút jár be a raktárhelyre. Éjszakánként villanyfénynyel világítják be az egész területet. Számos munkás keresi kenyerét. Azóta a Bélahegy alján is építkeznek úgy Alőr, mint Kozárvár felé, mióta itt a gyár létesült.

Sipeki Balás család czímere.

Sipeki Balás család czímere.*Siebmacher IV. B. 15. Ath. 22. Taf.

A pénzügyigazgatóság.

1889 aug. 1-én állittatott föl a megye központján. Állandó helyisége a Kossuth- és Mikes-utcza sarkán levő emeletes épület. Alatta adóhivatal. Előbb 1876-ban az adófelügyelőséget szervezték. Az igazgatóság hatásköre 1898 október 1-ig kiterjedt vármegyénken kivül Besztercze-Naszódvármegyére, ekkor külön választatott.

Igazgatói: Turcsa Gyula, Hirling Mihály, Zeitler Károly, ki nyugalomba menvén, helyére felsővályi Nagy Pál jött, Vladár Endre helyettes. Tisztviselői személyzet: egy igazgató, egy helyettes, egy p. ü. titkár, egy pénzügyőri főbiztos, 3 segédtitkár, 4 fogalmazó, 1 fogalmazó-gyakornok, 2 áll. végrehajtó, 1 irodavezető és 2 irodatiszt. Egy számvevőségi főnök, 1 számvizsgáló, 2 számellenőr, 2 számtiszt, 2 hivatali szolga s díjnokok. Az igazgatóság területén van 3 adóhivatal: Deésen, M.-Láposon és Szamosujvárt és 2 pénzügyőri biztos.

{183.} Szolnok-Dobokavdrmegyei 1848–49-es honvédegylet.

A nemzeti ébredés korszakában, a rövid életű alkotmányos szabadság idején alakult 1861 július 22-én Belső-Szolnokmegyei Honvéd-gyámolitó Egyesület czím alatt. Bauer Lajos rabságot szenvedett honvéd őrnagy volt elnöke és Gajzágó Salamon jegyzője.

A társadalom mindent megmozgatott, hogy a béna harczfiakon, özvegyein és árváin segíthessen. S legelőször Adler Szeverin fogságot szenvedett szamosujvári századost, Baumgarten hős kapitánynak árváit stb. segélyezte. Egyesek vetélkedtek az áldozatkészségben. Rövid ideig tartott. 1861-től 1867-ig működése szünetelt, 1867 július 16-án tart újra alakuló gyűlést, Szentimrei Bakk István elnöke, Keresztes Nándor a jegyzője, igazolt, segélyezett honvédeket. 1869-ben tartá utolsó gyűlését s azóta szünetelt, míg Boér János újból életre keltette. 1893 márczius 19-én alakult gyűlésben állapította meg alapszabályát, mely ez év május 30-án erősittetett meg s ugyan ez év július hó 2-án választotta meg tisztikarát.

Szamosujvár székhelylyel Dobokavármegyében is alakult 1867-ben honvédegylet, Boér János akkori várkapitány volt elnöke és Kovács Lajos jegyzője.*Az egyesület iratai elkallódtak.

1894-ben az igazolt honvédek száma 472 volt, mely ezután még számos igazolttal szaporodott; segélyt kaptak 3 frttól 30 frtig 102-en. Pecsétje kettő van, az egyik közepén tölgykoszoruban hármas halmon álló kettős kereszt, körirata: „B.-szolnokmegyei honvédegylet pecsétje. 1861.” az újabbnak körirata: „1848–49. évi szolnokdobokavármegyei honvédegylet.”

Elnökök: Berivói Boér János árvaszéki elnök, meghalt 1898-ban. Botházi Szarvadi Pál, nyug. alispán 1898 óta. Titkár kezdet óta Kádár József. Pénztárnokok: Bárány Lukács és Scheirich János, mindkettő elhalt.

Alakulása óta minden márczius 15-én kegyelettel keresi fel az 1848 november 24-én elesettek sírhalmát s azt megkoszorúzza.

Szolnok-Dobokavdrmegyei gazdasági egylet.

Kezdeményezője és létrehozója br. Bánffy Dezső; 1876-ban összehívott értekezleten határozták el megvalósítását s 1877 május 8-án {184.} alakult meg 102 taggal. 1884-ben titkári állást szervezett. 1890-ben szakosztályokat létesített tagjai közt.

1878-ban Deésnek Szamosújvár felől Való végén majdnem 4 k. hold mintakertet létesített díszes kertészlakkal, gyümölcsfaiskola, konyhakerttel, csemegeszőlő- s amerikai szőlőteleppel, honnan a megye közönségét gyümölcs-oltványokkal, ingyenes oltógalyakkal stb. látta el, 1895-ben 1720 drb oltványt adott el.

1880-ban a kisbirtokosok szövetkezetével szerződéses viszonyba lépett s 150 ezer jelzálogkölcsönt közvetített.

1885-ben három teremből álló hivatalos helyiséget bérelt ki s azóta folyton fentartja. 1886 óta a Magyar Franczia biztosító részvénytársasággal lépett szövetségre, hogy jutányosabb biztosítási díjakat eszközölhessen ki tagjai számára.

1887-ben „Egyleti Értesítő” czímen a titkár szerkesztése alatt havi szaklapot létesített, mely ma 5–600 példányban jelenik meg az egylet tagjai közt. 1891-ben irodájával kapcsolatosan heremagvizsgáló és tisztító állomást s raktárhelyiséget rendezett be. S ugyanez évben mintaméhest állitott fel.

1893-ban Rettegen s később Oroszmezőn 1897-ig csikólegelőt bérelt ki s tartott fenn, melyben átlag 40 megyei tenyésztő 100–120 csikót legeltetett. Ugyanez évben az egylet kertjében 94 cserényes Casanile aszalót állitott fel.

1885. évtől kezdve szakmunkákra pályadíjakat tűzött és tűz ki s ezeken kivül számos népszerű olvasmányt oszt ki díjtalan a kisgazdák közt. Rendezett szántásversenyt, kísérletezett többféle műtrágyával s növénytermeléssel, rendezett gyümölcskiállitást s oltási tanfolyamokat. Évenként üsző- és bikaborjudíjazásokat, bikakiállitásokat s vásárokat rendez. Juh-, sertés-, méh-, baromfitenyésztés emelése mellett cselédeket jutalmaz.

1878-ban Deésen termény-, 1879-ben országos jellegű gazdasági-, ipar- és állatkiállitást rendezett 708 kiállitóval, mely 1005 frt jövedelmet hozott. 1885. évi budapesti országos kiállitáson részt vett.

1887-ben Deésen szintén termény-, állat- és iparkiállitást rendezett 802 kiállitóval. 1890-ben gyümölcs-, szőlő- és konyhakerti vetemények-ből rendezett kiállitást.

1887-től 1895-ig évenként ügetőversenyt tartott. 1882 óta nagyobb gazdasági uradalmakba kirándulásokat tesz.

Tagok száma 1894-ben 522, ebből 1 tiszteleti, 73 alapító, 348 rendes, 91 pártoló és 9 levelező.

{185.} Bevétele 1895-ben 6618 frt.

Alapítványok: br. Bánffy Dezső kanczacsikódíjazási alap 347 frt 8 kr. Ezt az egylet tagjai adták össze Bánffy érdemei elismeréséül s 1890-ben tiszteleti tagjává választották. Fejérváry Károly ügetőverseny alap 1618 frt 48 kr.

Elnöke kezdet óta göncz-ruszkai gr. Kornis Victor.

Titkára Bovánkovics Gyula után 1884 óta Szemmáry József, egyleti szaklap és számos népszerű olvasmány szerkesztője.*Szolnok-Dobokavármegyei Gazdasági Egyesület Monographiája. Irta Szemmáry József. Budapest, 1896. 8. r. 28. l. Szegeden született 1858 márcz. 4-én, a főreáliskolát bevégző tanulmánya után a keszthelyi felsőbb gazdasági tanfolyamot végezte. Őrgróf Pallavicini Sándor uradalmában Szent-Algyón kapott alkalmazást, innen a vasmegyei gazdasági egylet titkárának segédjévé hívták meg s az egylet 600 holdas gazdaságának vezetésében részt vett. Ezen állás megszűnésével Wencheim Antal gr. örökéseinek különböző gazdaságaiban működött s innen választotta meg a vármegyei gazdasági egylet 1884-ben 26 pályázó közül titkárának. Gazdasági czikket írt 1884–85-ben a „Magyar Föld”-ben. 1885-ben a helyi „Szolnok-Doboká”-ban. Az egyesület megbízásából megírta: „A parasztbirtok állapota Szolnok-Dobokamegyében 1885.” és „Mire legyünk tekintettel a szántáskor” 1886 füzeteit. 1887-ben a deési országos jellegű kiállitásra Kádár Józseffel díszes kiállitású „Emlék-Album”-ot adott ki, mely vármegyénket minden irányban ismertetve, 32 képpel jelent meg. Szerkeszti az Egyleti Értesítőt, melyből a tekintélyes gazdasági lapok is több gyakorlati irányú czikket vesznek át. 1893-ban „Beszámoló”-ját egy füzetben bocsátotta közre. 1896-ban az egylet monographiáját irta meg. Népies szaklapba vágó dolgozatai, melyeket az egyesület által rendezett téli gazdasági előadások alkalmával adott elő, „Szemelvények a gazdálkodás köréből” czímű füzetekben jelentek meg.*Deésen, Demeter és Kiss nyomdájában.

A deési m. kir. állami méntelep-osztály.

1664. év óta városunkban majdnem állandólag tartózkodott katonaság. 1780-ban*Megyei ltár selejt. 262. sz. két törzstiszti szállást építtetett a kincstár.

Miután a törököket az országból végkép kiszorították, a katonaságot is másfelé vitték s a szállások a város felügyelete alatt pusztán maradtak. A kisebb kaszárnyát 1790-ben*Ugyanott 210. sz. a posta számára, a nagyobbikat {186.} székháznak engedték át, de 1794-ben*Megyei lt. selejt. 247. sz. a kormányszék megrendelte, hogy a vármegye költözzék ki belőle s valószinüleg a még 1792-ben*U. o. 63. sz. az ide rendelt 4 ménlovat s személyzetét helyezték el benne, mely állomány 1802-ben*U. o. 4 kancza és 4 ménlóval bővült.

1835-ben*Méntelep ltár. a császári királyi erdélyi fedeztető és lósorozó parancsnokságot*K. K. Siebenbürger Beschäll und Remontirungs Commando. a Nagy-Szeben mellett levő Muzsnáról Deésre és Rettegre helyezték át.

E helyre gyűjtötte össze 1848-ban a következményeket előre tudó császári kormány szokatlan számban az összevásárolt lovakat s azokat csakhamar ki is vitette. A többek közt augusztus 22-én Rettegről 220, szeptember 3-án 230 remondát vittek Lembergbe. Ezek elvitele ép akkor történt, midőn a felállitandó nemzeti seregnek, Kossuth-, később Mátyás huszároknak is szükségük volt reá. Hónapokon át a vármegyével élelmeztették, anélkül, hogy érette fizettek volna.*Megy. lt. Közlöny 70. sz.

A lovak elvitele után Deésen Schenzel parancsnok alatt 69 ember és 70 ló, Rettegen Graesmann főhadnagy alatt 94 katona, 175 ló maradt. A legénység jó érzelmű, többnyire lengyelek, kik fegyvertelen voltuk mellett is jó szolgálatot tettek ügyünknek kezdetben a fenyegető ellenséggel szemben.*Kádár: Belső-Szoln.-Dob. tört. 1848–49-ben 66, 83, 86, 87, 88. l.

Azonban 1848 november 17-én a 19 fedeztető állomáson 52 ménnel levő legénységet Bukovinába rendelték.*U. o. 66. l. A szabadság- s önvédelmi harcz alatt*Méntelep lt. Stájerországban volt elhelyezve, a honnan 1850 október havában Müller főhadnagy parancsnoksága alatt jöttek vissza ugyanazon létszámmal.

1852-ben*U. o. 32 állomáson 95, 1853-ban 44 állomáson 105, s az 1854-ik évben 154 mén az egész Erdélyre kiterjedőleg 62 állomásra volt beosztva. Ez utóbbi évben 4 új teleposztályt létesítettek egyenként 38–40 ménnel és pedig 1. Jakabfalván, 2. Szent-Ágothán, 3. Nagy-Enyeden és a 4-ik oszt. Rettegen. Ez időben a legénység a községekben s az állatok ideiglenesen faistállókban voltak elhelyezve. Két évig tartott e felosztás. Ezalatt építették az istállókat.

1856-ban az erdélyrészi méntelep-parancsnokság újból szerveztetett. Sepsi-Szent-György lett a főparancsnokság székhelye s egyúttal egy alosztály helye, a 2-ik Homoród, a 3-ik Retteg s a 4-ik Deés, egyenként 40-40 lóval.

1870-ig voltak a lótenyésztő-intézetek a császári hadügyminiszterium {187.} fenhatósága alatt, midőn a m. kir. kormány vette át, mely alkalommal a 3-ik számú rettegi teleposztályt megszüntette s állományát a többiek közt felosztotta s így lett a deési 3-ik számú állomáshely, ez által állománya 40-ről 59-re emelkedett.

Az emeletes tiszti lakással szemben az istálló nyúlik el a Posta- és Laktanya-utcza sarkán. E helyiségbe húzódott Urbán 1848 november 24-én s ide hurczoltatta fogságba városunk kiválóbbjait, mialatt katonái s az oláhok 48 óra hosszan a várost rabolták ki. 1849-ben katonai kórházzá volt berendezve, a hol honvéd sebesültjeinket ápolták.*Kádár i. m. 177. l. E telep parancsnokságához tették a titkos följelentők az ötvenes években jelentéseiket, kik közt egyet mi is ismerünk. Parancsnokai: Müller főhadnagy 1850–59 márcz. 31-ig; Vande Castel fh. 1866 febr. 1-ig; Ganzberger fh. 1868 okt. 9-től; Brezovoczy kapitány 1872 aug. 11-től 1875 jul. 10-ig; ettől Kuliczka Ernő hadnagy, 1889 októberben mint százados ment nyugalomba. Utóda Brandtner Gyula fh., majd százados; 1897 július 16 óta Ehrenberger Ernő százados a parancsnok. Ez osztály létszáma 1 fő állatorvos, 1 kezelő, 1 szolgálatvezető, 8 különbféle altiszt s 40 közember.

Állománya 67 drb, ezek közt: 14 angol telivér, 20 angol fajta, 1 arabs telivér, 8 arabs fajta, 9 nonius, 3 gidrán, 12 lipiczai fajta mén.

Működési tere: Alsó-Fehérmegye 4 fedező állomáson 10 lóval; Besztercze-Naszódmegye 2 állomáson 5 ménnel; Kolozsvármegye 5 állomáson 15 ló; vármegyénk 4 fedező állomáson 14; Torda-Aranyos-megyében 4 állomáson 13 mén. Ezenkivül 10 drbot egyesek s uradalmakba vesznek bérbe.

Magyar kir. honvédség.

Az 1868-ik évi véderőtörvény alapján szervezett m. kir. honvédség kiegészítése végett Magyarország egyelőre 82 honvédségi kiegészítő kerületre osztatván be, minden kiegészítő területen 1-1 honvéd gyalog zászlóalj állittatott fel. Vármegyénk területéről a belső-szolnoki 32-ik honvéd zászlóalj nyerte kiegészítését, Deés város székhelylyel.

A deési honvéd zászlóalj kiegészítő járásai voltak: Deés, Szamosújvár városok, deési, szamosujvári, nagy-ilondai, csáki-gorbói és a m.-láposi járások. A megye többi járásai részint a beszterczei, részint a kolozsvári zászlóaljak kiegészítésére szolgáltak.

{188.} Az első honvéd-osztag Deésre 1869 november elején vonult be és akkor azonnal kezdetét vette a megye területéről közvetlenül a honvédséghez felavatott s részint toborzott ujonczoknak kiképzése.

A zászlóaljnak parancsnokai voltak: 1869–1871-ig Szigethy Miklós alezredes, 1871–76-ig Török Ferencz őrnagy, 1877–1886-ig Biró Ignácz alezredes, 1886–1893-ig Welle Sándor alezredes, 1893–1900 júniusig Deák Zsigmond őrnagy, ettől kezdve Szabó István őrnagy.

A zászlóalj hadi lobogóját nagy ünnepélyességgel az 1872-ik évben szentelték fel Deésen. Jeligéje: „Hon ’s Királyért győzelem, dicsőség kövesse léptetek.” Zászlóanyák voltak: báró Bánffy Dánielné és Torma Károlyné.

M. kir. honvédlaktanya.

M. kir. honvédlaktanya.

A zászlóalj tényleges állománya egész 1889-ig 8–10 tiszt, 50–60 főnyi legénység volt s ezenkivül évenként 100–150 ujoncz vonult be 8 heti kiképeztetésre és 4–500 tartalékos 3–5 heti fegyvergyakorlatra.

Az 1889-ik évben, midőn az ezredszervezet életbe lépett, a zászlóaljnak eddigi fentebb idézett elnevezése is megszűnt s hivatalos neve m. kir. kolozsvári 21-ik honvéd gyalogezred 4-ik zászlóalj elnevezést nyert. Ezzel egyidejűleg azonban a meglevő egy század helyett felállittatott a zászlóalj mindnégy százada, melyek az ezred kötelékében a 13. 14. 15. és 16-ik század elnevezést nyerték, 50-50 főnyi legénységi létszámmal, vagyis a zászlóalj létszáma ez időtől 200 főre emelkedett, 14–18 tiszttel. Az évenként bevonuló ujonczok és tartalékosok száma általában most is ugyanaz maradt, azon különbséggel, hogy a tényleges {189.} szolgálat ideje 2 év és a tartalékosok 5 heti fegyvergyakorlatot teljesítenek.

Elhelyezés. A honvédségnek első elhelyezése Deésen a legénység és irodák a mostani csizmadiaszin és a közúti híd közelében levő sörház vendéglőben, raktárai a jelenlegi Polgári Olvasókör helyiségei voltak az úgynevezett Óvárban vagy Felső sétatéren; később a vármegye gondoskodott arról, megszerezvén azon telektömböt, melynek helyére a gymnasium most épül. Ezen telektömbön volt a honvédség 3600 frt házbér mellett egész 1898-ik év őszéig.

A honvédség fejlődése s létszámának megnövekedése következtében ezen helyiségek elégteleneknek és meg nem felelőknek mutatkoztak, mely körülmény a katonai hatóságot már majdnem arra indította, hogy a deési zászlóaljat, a szolgálatilag is nagyon indokolt ezred székhelyére, Kolozsvárra helyezzék át. Ezen Deés város társadalmi életére és forgalmára is jelentékeny befolyással biró tervnek elhárítása báró Bornemissza Károly főispán és Deák Zsigmond őrnagy zászlóaljparancsnok éveken át tartó közreműködése következtében sikerrel járt, a mennyiben báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszternek Deés városa iránt érzett jóindulata folytán, egy minden tekintetben megfelelő laktanyának a kincstár költségén való épitését határozta el és ez által a honvédségnek Deésen való elhelyezése úgy szólván állandósitást nyert.

Ezen új laktanya a Kossuth Lajos- és Tanya-utczák által határolt és legnagyobb részben a Govrik Ferencz tulajdonát képező 4 hold kiterjedésű szabad telken 200,000 forintot meghaladó költséggel azon helyre épült, hol a múlt században 1791-ig és a jelen század első tizedében szintén katonai raktár volt, főleg élelmi s más szerek elhelyezésére.

A laktanya építése 1897 április hó 12-én vette kezdetét és 1898 augusztus havában fejezték be s ugyanakkor a zászlóalj tényleg is foglalta. Épült egy kétemeletes díszes törzsépület 94 helyiséggel a hol elhelyezést nyert a legénység, törzs- és század-irodák, század raktárak, különböző iskolai helyiségek, vívó, étkező helyiségek, stb. A Tanya-utcza vonalában épült a földszintes raktárépület 9 helyiségg a honvéd zászlóalj és népfölkelő zászlóalj hadi felszerelésének a befogadására, a fegyverraktárral. A Kossuth Lajos-utcza vonalában egy földszintes épület, egy minden igényeket kielégítő fürdővel, továbbá markotányos és étkezési czikkek befogadására összesen 15 helyiséggel. Az udvar többi részén pedig egy kocsiszín, egy lőszerraktár két helyiséggel, jégverem és tornatér.

{190.} A laktanya udvara 1899-ik év tavaszán részint József főherczeg, részint Deés város adománya folytán „Erzsébet királyné” emlékére 4600 fa és cserjével fásittatott be, mely fásítás évek múlva hivatva lesz arra, hogy fáradt honvédeink emlékezve boldogult Fenséges királynénkra, üdülést nyerjenek.

Az új laktanya által Deés városa egy monumentális épületcsoporttal gazdagodott, a zászlóalj pedig egy oly elhelyezést nyert, melyhez hasonlóval nem sok zászlóalj rendelkezik az országban.

Még felemlitendőnek tartjuk, hogy a zászlóaljnak kiképzési fokát háromszor mutatta be apostoli királyunknak I. Ferencz Józsefnek és József főherczeg ugyanezen czélból szintén háromszor tisztelte meg Deés városát magas látogatásával.

A honvédzászlóalj kötelékéhez tartozik még: a dobokai 70-ik népfölkelő járás parancsnoksága is, mely 1887-ben állitatott fel. Parancsnoka szintén a honvédzászlóalj parancsnoka. Működése békében a nép-fölkelő legénység nyilvántartására és a hadi felszerelés gondozására terjed ki.

Szolnok-Dobokavármegyei kegyeletház.

A Bánffy- és Alsó-Rózsa-utcza sarkán 1883-ban épült, a kórház mellett. 1884 január 1-én nyilt meg a munkára és keresetre képtelen 10 férfi és 10 elaggott nő részére. A büntetéspénzeket s más forrásokat használják fel fentartására.*Kádár és Szemmáry 1887. évi kiállitás emlékére szerk. Album 41. l.

Deési polgári olvasókör.

1868-ban alakult, 1891-ben újra szerveztetett. Helyisége az Óvárban. Számos szaklapot, folyóiratot járat, könyvtárában több jeles munka található. Népies felolvasásokat rendez 1891 óta. Tagok száma 120. Védnöke az újjászervezés után: id. br. Bornemissza Károly. Elnökei T. Róth Pál után: Bándy György, jelenleg Szilágyi Albert.

Iparos ifjak önképzőköre.

1885-ben alakult, külön helyiségben tartotta összejöveteleit. 1890 óta dalosztálylyal bővült. Jelenleg a Deési Polgári Olvasókörrel egy fedél alatt. Budai Elek jelenlegi titkára alapította.

Az ev. ref. templom.

Az ev. ref. templom.

{192.} Magyar kir. posta és távirda.

A postahivatal a régi Nagy-Szekeres-, mai Posta-utczában állittatott fel. A rétet 1739-ben adta a város, 1745–46-ban a postaházat és melléképületeit, 1747-ben szántót és kaszállót. A posta azonban 1763-ban*V. jk. polit. 125. megszűnt s minden hozzátartozóival együtt gr. Teleki Károly főispánnak adta, hogy a mikor a posta újból felállittatik, köteles visszaadni. 1787-ben*Vjk. a posta felállitását a kormányszék elrendelvén, a város 8 hold rétet adott a lovak számára, istállót építtetett*Megy. lt. selejt. 1789-ben az akkori postamester Vajda Gábor használatára. 1790. és 93-ban*Megy. lt. selejt. 210 és 60. sz. a kisebbik katonai laktanyát alakítják át postahelyiséggé, miután a katonaság innen másfelé rendeltetett.

A postamesterség 1699-ben Deésen már fennállott. Kaczkói Vajda János volt a postamester 1715-ben is. 1737-ben Vajda Kosztán, a ki később is viselte e tisztet. 1758-ban Kaczkói Vajda János és Kosztán a postamester. A postamesterség a Vajda család birtokában maradt ezután is. 1850-es években Vajda Pál s utánna kiadó Vajda Gyula 1859-ben,*Vár. jk. kiről a Kászonyi családra szállt s a kiktől az újabb időben az állam vette át.

A m. kir. távirda szintén ez utczában állittatott fel a hatvanas évek elején.

Mindkettő külön igazgatás alatt állott. 1887-ben a posta és távirda egyesittetvén: „M. kir. posta- és távirdahivatal” elnevezést nyert. Az egyesítés alkalmával a tiszti létszámot egy fő-, egy tiszt és két segédtiszt, a szolga személyzetet egy távirdai vonalőr, 2 levélhordó, egy szolga s egy sürgönykézbesitő képezte.

1898-ban a nagy arányban emelkedett forgalmat egy főtiszt Wohlmann Károly, 3 tiszt, egy segédellenőr, 2 segédtiszt, egy gyakornok, egy kezelő, egy kiadó; a mellékteendőket pedig 2 távirdai vonalőr, 4 levélhordó, egy raktárkezelő, egy beszolgáló, egy sürgönykézbesitő bonyolítja le.

A hivatal helyisége a posta-utczai Kászonyi házból szintén ez utczában a Cseh Mózes házába költözött, honnan a posta czéljára külön épített Bartók József bérházába került a Kossuth-Lajos-utczába.*Deés város emelkedett kereskedelmi, ipari, közigazgatási és magánjellegü forgalmáról, valamint a posta- és távirdaalkalmazottak által földolgozandó munkahalmazról szolgáljanak bizonyitékul a következő számadatok. Postai forgalom. 1988. évben Deésre érkezett: egyszerü levél 189254, portós levél 984, levelező-lap 108836, nyomtatvány 115284, árúminta 1794, hivatalos levél 110136, közönséges ajánlott levél 32344, hivatalos ajánlott levél 10660, express-levél 780, utalvány 276671 drb 753375 frt értékben. Postatakarékpénztári utalvány és cheque 488 drb. 435422 frt értékben. Közönséges csomag 42224 drb. 364624 frt értékben. Pénzes levél 1797 drb, 1985750 frt értékben. Express kocsipostai küldemény 312. A csomagok összsúlya 201812 kg. Előbbiek közül utánvételes csomag 12662 drb, 113282 frt utánvéttel. Postai megbizás 852 drb 46892 frt értékben. 1898. évben Deésen feladatott: Közönséges csomag 34710, pénzes levél 1664, portómentes csomag 3744, utánvételes küldemény 9282, egyszerű levél 113640, levelező-lap 143620, nyomtatvány 15643, árúminta 1115, hivatalos levél 86300, közönséges ajánlott levél 23998, hivatalos ajánlott levél 8760, express-levél 974 drb. Utalvány 33903 drb, 1025000 frt értékben. Postatakarékpénztári utalvány és cheque 2516 drb. 666300 frt értékben. Deésen megjelenő három hírlapból feladásra került: „Szolnok-Doboka” helyi érdekü hetilap 19760, „Tanügyi Tanácskozó” tanügyi szaklap 1450, „Egyleti Értesitő” gazdasági lap 5770 darab. Távirdai forgalom 1898. évben: Feladatott 12589, érkezett 11401, átmenő 894 darab távirat. Összes postai és távirdai évi jövedék 28000 frt.

{193.} A szamosvölgyi vasút részvénytársaság.

Széchenyi István a 40-es években a Szamosvölgyét jelölte meg oly út gyanánt, mely a legelőnyösebb Erdélynek Magyarországgal való összeköttetésére. E vonal központja Deés s főállomáshelye a vele átellenben fekvő Bélahegy alatt lett volna a Szamos terén. E tervnek kivitelét az 1848–49. évi harczok elseperték. 1868-ban gr. Bánffy Béla és társai az államút felhasználásával Kolozsvár és Szamosujvár között lóvonatú vasútat terveztek. Ujfalvi Miklós, Kővár-vidék kapitánya, Kolozsvártól Deés érintésével Szathmárig vette tervbe a vasút kiépítését.

1870-ben Lónyai Albert, Kazinczy István társaival, majd a volt magyar keleti vasúttársaság külön-külön szándékoztak ezt megvalósítani, de tervük hajótörést szenvedett.

Ennyi sikertelen küzdelem után báró Bánffy Dezső, vármegyénk akkori főispánja vette kezébe az ügyet s Péterfi Zsigmond főmérnök által tervezett vasútat, nagy nehézségekkel küzdve létesítette s így:

1. Az Apahida–deési vonal 46.689 kilométer építési hoszszal megnyílt 1881. évi szeptember hó 15-én.

2. A Deés–deésaknai iparvasútvonal 2.900 km. építési hoszszal 1882 augusztus hó 9-én nyilt meg.

3. A Deés–beszterczei vonal 60.462 km. építési hoszszal 1886. évi május hó 3-án.

4. A Deés–zilahi vonal 98.829 km. építési hoszszal 1890 október hó 1-én, a vele összefüggésben levő czigányi katonai kitérő 0.476 km. építési hoszszal szintén 1890 október hó 1-én.

5. A Besztercze–borgóbeszterczei vonal 29.560 km. építési hoszszal 1898 november 17-én.

6. A Zsibó–nagybányai h. é. vasút részvénytársaság tulajdonát képező és a szamosvölgyi vasút által üzemben tartott Zsibó–nagybányai {194.} vonal és Sülelmed–szilágycsehi szárnyvonal, előbbi 58.430, utóbbi 19.930 km. építési hoszszal 1899. évi október hó 2-án nyilt meg.

A szamosvölgyi vasút tulajdonát képező vonalak befektetési tőkéje: 6085 3/4 drb 500 frtos törzs = 3.042,875 frt és 15190 drb 500 frtos elsőbbségi részvény = 7.595,000 frt, összesen 10.637,875 frt névértékkel.

Hozzájárult ehhez az állam:

a) az 1888. évi IV. törv.-czikk 7.§-a értelmében 1.092,500 frt névértékű törzsrészvény átvételével;

b) az 1880. évi XXXII. t.-ez. 2.§-a értelmében az állami jószágok által átvett 300,000 frt névértékű törzsrészvénynyel;

c) a postakincstár által átvett 572,000 frt névértékű törzsrészvénynyel, és pedig az 1884. évi november hó 23-án kelt 43,471. sz. miniszt. rendelet alapján 300,000 frttal, az 1889. évi május hó 9-én kelt 19,927. sz. rendelet alapján 200,000 frttal, a borgóbeszterczei vonal engedélyezésekor pedig 72,000 frttal.

Az állomások száma: a) a Kolozsvár–Apahida–deési vonalon: 6 állomás az összes forgalomra megnyitva, közte Apahida máv. és Kolozsvár, melyek ugyan a m. kir. államvasutak tulajdonát képezik, de szerződésileg közösen használtatnak; 1 állomás a személy-, podgyász-, gyors- és kocsirakományi teherárúforgalomra berendezve; 1 állomás a a személy-, podgyász- és kocsirakományi teherárúforgalomra berendezve, mely egyúttal hadi kitérő; 2 megállóhely csupán személy- és podgyász-forgalomra; 1hadi kitérő, kizárólag hadi czélokra;

b) a Deés–beszterczei vonalon: 6 állomás az összes forgalomra megnyitva, közte 3 állomás, melyek a Maros-Ludas–beszterczei h. é. vasútat kezelő m. kir. államvasutakkal szerződésszerüleg közösen használtatnak; 6 megállóhely csakis személy-és podgyászforgalomra; 1 hadi kitérő tisztán hadi czélokra;

c) a Deés–zilahi vonalon: 11 állomás az összes forgalomra, közte Zilah, mely a szilágysági h. é. vasút tulajdona, a m. kir. államvasutak üzemében áll és közösen használtatik; 2 rakodó megállóhely személy-, podgyászforgalom és kocsirakományok rakodására berendezve; 4 megállóhely személy- és podgyászforgalomra; a czigányi katonai kitérőn Czigányi állomás, mely csakis háború esetén lesz ténylegesitve;

d) a Besztercze–borgóbeszterczei vonalon: 3 állomás az összes forgalomra berendezve; 1 állomás személy-, podgyászforgalomra és kocsirakományu árúk feladására; 1 megállóhely személy-, podgyász-, gyors- és teher darabárú forgalomra; 1 megállóhely csakis személy- és podgyászforgalomra;

A Szamosvölgyi vasút hálózata.

A Szamosvölgyi vasút hálózata.

{196.} e) Az üzemben tartott Zsibó–nagybányai és Sülelmed–szilágycsehi vonalakon: 10 állomás az összes forgalomra, közte a közösen használt Nagy-Bánya állomás, mely a Szatmár–nagy-bányai vasút tulajdonát képezi és a m. kir. államvasutak üzemében áll. 2 megállóhely csakis személy- és podgyászforgalomra.

Az egyes vonalszakaszok üzleti hossza: a) Kolozsvár-Deés 59.217 kilométer, ebben 12.615 km. a m. kir. államvasutak tulajdona és közösen használtatik;

b) Deés–Deésakna: 2.900 km. (Sóvasút);

c) Deés–Beszíercze: 60.276 km., ebben 18.112 km. (a Szamosvölgyi vasút tulajdona), a m. kir. államvasutakkal közösen használtatik;

d) Deés–Zilah: 101.541 km., ebben 2.625 km. a Szilágysági vasút tulajdona és közösen használtatik;

e) Besziercze–Borgó-Besztercze: 29.604 km.;

f) Zsibó–Nagy-Bánya: 58.480 km.;

g) Sülelmed–Szilágy-Cseh: 19.930 km.

Az összes vonalakon 119 őrház épült.

Van 16 mozdonya, beszereztetett 1881-ben 2, 1882-ben 1, 1886-ban 4, 1890-ben 7, 1897-ben 2, 1899-ben 2, összesen 18 drb, ezekből azonban 2 drb eladatott. Az 1890-ben beszerzett 7 drb mozdonyból 1drb 1892-ben kazánrobbanás folytán szétroncsoltatott és még ugyanazon évben újonnan építtetett.

Az első, kisebbszerü gépműhely 1900. évben, a jelenlegi gépműhely pedig 1894–95. évben keletkezett.

Az igazgatóság állandó székházát 1890-ben szerezte és pedig az alkalmazottak nyugdíjalapjából és az ezen alap tulajdonát is képezi.

A bevételek és kiadások az egyes üzleti években következőleg alakultak:

Bevételek Kiadások Bevételek Kiadások
1882. évről 104330 frt 69013 frt 1891. évről 463771 frt 446066 frt
1883. évről 114198 frt 80587 frt 1892. évről 506808 frt 347731 frt
1884. évről 143288 frt 81636 frt 1893. évről 588241 frt 347710 frt
1885. évről 155831 frt 92683 frt 1894. évről 634010 frt 378456 frt
1886. évről 243319 frt 154001 frt 1895. évről 698479 frt 408099 frt
1887. évről 277609 frt 184331 frt 1896. évről 720906 frt 408735 frt
1888. évről 264242 frt 191360 frt 1897. évről 719207 frt 408344 frt
1889. évről 298282 frt 192219 frt 1898. évről 711041 frt 392758 frt
1890. évről 331130 frt 257193 frt

Vármegyénkben fekvő állomásokról 1898. évben 220293 utast szállitottak el; a nagyobb tömegekben elszállitásra került árúk pedig a következők: {197.} 40 kocsirakomány hulladék, csont, rongy; 630 krm. faszén; 89 krm. göngyölet; 480 krm. búza; 21 krm. rozs; 57 krm. árpa; 173 krm. zab; 205 krm. tengeri; 203 krm. más mezei és kerti termények, körte, alma; 43 krm. bútorok és házi készletek; 39 krm. bőrök; 2320 krm. tűzifa; 8113 krm. haszonfa; 205 krm. liszt; 1106 krm. só; 12 krm. bor; 1036 krm. kő, föld, tégla, mész; 140 krm. donga; 57 krm. sör; 36 krm. szesz; 265 kocsirakomány fakéreg.

Ezek szerint megyénkből leginkább hulladékok, faszén, tengeri, gyümölcs, tűzifa, talpfa, só, mész és fakéreg szállittatik el nagyobb tömegekben; ezen kivül élő állatok, nevezetesen ökrök és sertések.

A személyszállitás utáni bevétel, hozzá számítva a podgyászt is, 1898-ban 231394 frtot tett ki, a gyors- és teherárú szállitás után pedig: 406799 forintot.

A vasút összes vagyona 11.427,104 forint.

Tisztviselői a központban 1898. év végével volt: 25 a hivatalnoki rangokba sorozott, 13 napi díjas, 3 altiszt és 5 szolga. Összesen 46 alkalmazott.

A vonalakon állandóan alkalmazottak száma: 23 a hivatalnoki rangsorozatokba tartozók, 14 napi díjas, 63 az altiszti rangsorozatokba tartozó, 155 a szolgai rangsorozatokba tartozó, 29 rendszeresített napszámos. Együtt 284.

Ezeken kivül még foglalkoztat a vasút mintegy 450 munkást a pályafentartásnál, kik évente mintegy 160000 napszámot teljesítenek.

Ezeken kivül a műhelyben alkalmazottak 4 rangsorozatokba tartozó hivatalnok, 2 napi díjas, 3 altiszt, 2 szolga, 61 mesterember és 8 napszámos. Együtt 80.

A vasút tehát összesen és állandóan 410 egyént fizet, ezen kivül pedig mintegy 450 egyénnek napszámban keresetet nyújt.

1898-ban személyi kiadásokra fordított 88,954 frtot, dologiakra 303,804 frtot.

Az igazgatóság elnöke: losonczi br. Bánffy Dezső főudvarmester. Alelnökök: gr. Kornis Viktor és Bokros Lajos, több igazgatósági tag. Igazgató a vasút keletkezésétől 1892. évi márczius hó 1-ig: Péterfi Zsigmond, azóta szepesföldi és málduri Maléter Zoltán országgyűlési képviselő. Igazgató helyettes: Sterba Dezső felügyelő, egyúttal az általános igazgatási és műszaki szakosztály főnöke; ezen szakosztály oszlik a következő ügyosztályokra és pedig:

1. Általános igazgatás és titkárság: főnöke a szakosztály főnöke.

2. Főkönyvelőség és pénztár.

{198.} 3. Anyag- és leltárkezelőség.

4. Pályafentartási és műszaki osztály.

A II-ik szakosztály a forgalmi és kereskedelmi szakosztály.

A III-ik szakosztály a vontatási és műhelyi szakosztály, mely az igazgató személyes vezetése alatt áll; főmérnök Binder Gusztáv.

1890-ben a zóna személydíjszabást létesítette. 1894-ben a m. kir. államvasutak árúdíjszabási rendszerét alkalmazta vonalaira.

Jelenleg a vasút pénzügyi viszonyainak rendezése, hidak s felépítmények megerősítése, vonalak átalakítása képezi a társulat vezetőinek főfeladatát.

Időnként terjedelmes jelentést bocsátnak közre a vasút működéséről.

Könyvnyomdák.

„Bánffy és Kovács” czég alatt 1876-ban nyílt meg a Kis-Király-utczában a Baló János házában. Bánffy Dezső főispán létesítette. Jelenleg 1882-től a „Demeter és Kiss” czég alatt a Széchenyi-utczában a csizmadia szin alsó részében. Egy művezető alatt 8–10 személyt foglalkoztat.

Goldstein Jakab sajtója 1896 óta a Voith-házban.

Hírlapok.

„Szolnok-Doboka” megyei közgazdasági heti lap. 1876 októberben indult meg. Szerkesztője Albisi Pánczél János után Kovács Samu ev. lelkész, jelenleg 1892. év jul. 1-seje óta Kászonfeltízi Veress Dezső.

„Iparosügyi Közlöny.” Havas Gyula szerkesztette 1882–83. évben. Megszűnt.

„Szolnok-Dobokavármegyei Tanügyi Értesítő.” Havonként jelent meg 1882–83. évben. Sebestyén József rettegi tanitó szerkesztette. Egy évi fennállás után megszűnt, valamint

„Deés és Vidéke” czímen Szabó Ferencz polgári iskolai igazgató által szerkesztett társadalmi heti lap is.

„Egyleti Értesítő.” A szolnok-dobokavármegyei gazdasági egylet hivatalos közlönye. Jelenleg, 1900-ban XIII. évfolyammal, szerkeszti kezdet óta az egyesület titkára Szemmáry József.

„Tanügyi Tanácskozó,” havi közlöny, 1893 szeptember óta jelenik meg, szerkesztője kezdettől fogva Kádár József.

{199.} Deési zenekedvelők egyesülete.

1892. évben vette kezdetét, tagok száma 90. Elnöke br. Bornemissza Károly kezdet óta.

A deési polgári fúvó-zenekar.

Frank János pártfogása folytán alakult 1891-ben s ma a deési tűzoltó fúvó-zenekart is, mely 1881-ben keletkezett, magába olvasztotta.

Betegsegélyző pénztárak és különböző egyletek.

Deési kerületi betegsegélyző egylet (1895),*A zárójelben levő számok az alakulás idejét tüntetik fel. 1200 taggal. Szamosvölgyi vasút betegsegélyző intézete (1894). Deési önkéntes tűzoltóegylet (1876), 136 taggal. A Vörös-kereszt deési fiókja (1880), 325 taggal. A deési izraelita Chevra Kadischa (1857), 96 taggal és Izraelita szegény iparos betegek segély-egylete (1889), tagok száma 50. Deési rabsegélyző-egylet (1888), 56 taggal. Deési fazekas ipartársulat segélyző-temetkező pénzt, egylet (1881), 49 taggal. A csizmadia ifjúsági jótékonyczélú segély- és temetkező-egylet (1880), 20 taggal. A mulatói felső temetkezési (1872), 60 taggal és a Rózsahegyaljai temetkező társulat (1881), 77 taggal. A deési korcsolyázó-egylet (1880), 80 taggal. Deési vadász- és védegylet (1889) 48 taggal. Deési Szamosmenti kerékpár-club (1896), 29 taggal. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet deési fiókja (1885).

Ipartársulatok.

Kereskedelmi-, 18 taggal (1853), Mészáros-, 10 taggal (1876), Tímár-, 32 taggal (1876), Csizmadia-, 107 taggal (1877), Czipész-, 10 taggal (1876), Szabó, szűcs, szíjgyártó-, 35 taggal (1876), Asztalos, lakatos, kerekes, kovács-, 13 taggal (1876) és a fazekas ipartársulat 49 taggal. Ezek jobbára régi czéhből 1876-ban alakultak át.

*

1898-ban volt 7 ügyvéd, 13 orvos, 3 állatorvos, 9 bába.

Van termény- és egy tojáskiviteli vállalat, egy sóőrlő malom; 3 hajós malom: a város, a róm. kath. és ev. ref. egyház tulajdona.

Nagyobb vendéglői: Hungária, Európa, Angol, Bánffy és Nemzeti szálló.

{200.} Fegyverneki Govrik Ferencz gőz-műmalma.

Vármegyénkben ez volt az első gőzmalom. Krémer Sámuel építtette az ötvenes évek végén, az akkori Szamosujvári-, most Kossuth Lajos-utczában. Ezt utódaitól 1895-ben jelenlegi tulajdonosa, az építtető veje vásárolta meg, s teljesen újjá s műmalommá alakította, villanyvilágítással, magtár-, raktár- és mellékhelyiségekkel kibővítette. E malom több osztályból áll; egy fő- s 10 almolnár, egy gépész és több segédszemélyzettel. Az üzleti részét egy könyvelő, raktáros végzi a tulajdonos vezetése alatt.

A malom reggeli 5-től esti 7 óráig van működésben. Napi termelő képessége mű-őrlésre 100 métermázsa, négy naponként egy-egy őrlet 3 1/2 száz métermázsa.

Terményeit a helyi piaczon s a szomszédos vármegyék területén s ezek városaiban értékesiti.

Debreczenben a minisztérium megbízásából 57 malomnak 617 fajtájú lisztjét vették 1899-ben vegyelemezés alá s e malom terményeit oly kitűnőnek találták, hogy az eddig használatban volt jelzéseket egy fokkal fel kellett hogy emeljék s a vizsgáló-bizottság az 1900. évi párisi világkiállitásra való elküldésre első sorban e lisztet ajánlotta. (Sz. D.)

Voith Gergely ipari szeszgyára.

Az egyesült Szamos és a Bánffy-utcza sarkán. 1863-ban egy társaság alapította. 1869-ben a Voith Gergely birtokába került részben vásár és örökség folytán. 1879-ben leégett, tulajdonosa újjá alakította és kibővítette mai alakjában.

A gyártelep részei: a főző-, erjesztő-kamarák, malom- és gépház, vasesztergával, két gőzkazán s czefréző helyiségek, mellette a szintén emeletes gőz- és kádfürdő 1888 óta; a főző lakása és mellékhelyiségei. Évenként 3100 hektoliter szeszt termel s ezt előállitja: tengeriből, rozs-, árpa- és zabból, mely utóbbiakat a tengerihez szalad (maláta) gyanánt használ.

A szaladház emeletes épület a Bánffy-utcza hosszában, hol a tiszti lakások is vannak, vele szemben a gazdasági udvar a Rózsahegy aljában jégveremmel és gabonaraktárral.

Az udvaron egy darab 801 hektoliter ürtartalmú vas szesztartó; ennek közelében svájczi stylben épült kovács-, kerekes- stb. műhely és lakás. Hizlalója 200 drb marha számára épült s felette 2 ezer métermázsára {201.} való gabonaraktár. Az összes épületek kőből díszesen s bádogfedéllel vannak építve. A Szamos partján 2 emelet magasságban mintegy 4 ezer köbméter hántott bükkfarakás s ennek végében az igás barmok istállója. E gyár összeköttetésben van a tulajdonos kaczkói birtokával, honnan a tűzifát s oda pedig a trágyát szállitja.

A hízott anyag legnagyobb része keresztezett nyugati faj, s erre kizárólag ökröket használ, melyeket Bécsben értékesít. Takarmányt a gazdasági birtoka és a deési járásból szerzi be.

A gyár állandó működésben van; az alkalmazottak száma 46–50 közt váltakozik s fizetésük évenként 14–15 ezer frtra tehető.

A megyei gazdasági egylet itt szokott évenként egyszer bikavásárlással és díjazással egybekötve kiállitást tartani.

*

Tégla- és cserépgyár. Gábré János, Jakab Károly és Bernát János alapították 1898. évben a Göntér nevű határrészben. 10 lóerejü lokomobillal, tégla- és cserép-préssel és két darab lisztelő malomkővel van felszerelve.

Gábré János épület- és bútorasztalos gyára; négy lóerejü motorral felszerelve, mely egy minden irányú gyalugépet, két kör- és szalagfürészt, marógépet és esztergát hoz működésbe. Műhelyét 1879. évben alapította s 1894. évben rendezte be gőzerőre az Ajtay-féle házastelken.

Deési Hitelbank részvénytársaság.

Vármegyénk és Deés város legrégibb pénzintézete. 1866-ban a takarékosság előmozdítása czéljából alakult 12000 frt alaptőkével Deési kisegítő takarékpénztár szövetkezet czímen, mely 1890. év végén Deési Hitelbank részvénytársaság czímet vevén fel, újjá alakult ezer drb 100 frtos névértékű s teljesen befizetett részvénynyel. 1892-ben tartalék- és tisztviselői nyugdíjalapja 56,500 frt volt.

Üzletágai közé tartozott és tartozik: jelzálogra, értékpapírra s kézi zálogra kölcsönt adni; le- és visszaszámitol váltókat, vesz és elad értékpapírokat, arany-, ezüstpénzeket, kamatozásra elvállal betéteket, bizományi üzleteket. Deés-Aknán a sóbánya mellett van egy 25 lóerejü sómalma, honnan több ezer tonna őrlött és kősót kizárólag szállitja az ország különböző részeibe.

A vármegye több részében alakult takarékpénztárakkal oda hat, hogy mérsékelt kamat mellett az iparoson, kereskedőn és mezőgazdán {202.} olcsó kölcsönnel segíthessen. Összeköttetésben állván az Osztrák-magyar bankkal, a melynek mellékhelye.

A „Mikes-utcza” néven egy új utczát nyitott s a Nagy Farkas s Lászlóffi-fele telkeken két nagy palotát s két sor kisebb házat építtetett, a melyek ma a pénzügy igazgatóság és a szamosvölgyi vasút igazgatóság tulajdonát képezik s ezek vannak benne elhelyezve.

Ez intézet létesítése körül kiváló érdemet Turbucz Ferencz szerzett.

Az igazgatóság élén Dr. Szőcs Samu, br. Bánffy Dezső, üzletvezetője utóbb Bokros Lajos volt 1898-ig.

Ezen intézetbe olvadt bele 28,462 koronával 1898 január elsején az 1870-ben ezer drb száz frtos részvénynyel alakult „Deési takarékpénztár részvénytársaság.” A részvényekből 60 frtot fizettek be. Első igazgatója Róth Pál, ki egy évig s utánna Kovács Samu ev. ref. pap 1888-ig, ekkor Hatfaludi József lett.

1898. év nyarán a Mikes és Kossuth Lajos-utcza sarkán levő épületből a Takarékpénztár helyiségébe költözött, mely a Czecz Zachar-féle telken a Kálvin- és Főtér sarkán épült újból s itt helyezte el a zálogházat is, mely 1890. évben bővült.

1898. év deczember végén a következő forgalmat mutatta ki: Pénztárforgalma 29.421,050 kor. Betétforgalma 7.641,573 kor,. álladék 1.996,883 kor. Váltóforgalma 20.897,750 kor., álladék 2.625,532 kor. Jelzálogforgalma 1.368,356 kor., álladék 1.265,898 kor., melyből 974,138 kor. törlesztéses jelzálogkölcsön a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankjára van átruházva. Kötvényforgalma 43,156 kor., álladék 34,796 kor. Értékpapirforgalma 1.113,312 kor., álladék 224,302 kor. Folyószámla forgalma 31.948,700 kor., álladék 82,400. kor. Üzleti forgalmi tőke 4.525,165 kor. Elért tiszta nyeremény 60,114 korona.

Igazgatósági elnök Voith Gergely kir. tanácsos, 1900-ban fegyverneki Govrik Ferencz, titkár Kovrig Albert és főkönyvvezető Fényes Sándor, ezen kivül 6 kezelő tiszt. Felügyelő bizottság elnöke gr. Kornis Viktor. 1500 drb 100 frtos részvénye van 150,000 frt értékben.

Somesana hitel- és takarékpénztári intézet részvénytársaság.

(„Somesana” Institut de credit si economu in Dej.)

1890-ben alapittatott 50,000 frt 500 drb 100 frt névértékű részvénynyel. 1895-ben alaptőkéjét 100,000 frtra emelte újabban kibocsátott 500 drb részvény kibocsátása által. Elfogad betéteket gyümölcsöztetésre, kölcsönöz jelzálogra biztosítéki okirat mellett, váltófedezettel, váltókra, {203.} értékpapírra, folyószámla hitelre s kezesitett kötvényekre. Osztaléka: 6–15 százalék.

Forgalma az első évben 600 ezer frt, 1898-ban pedig 7 millió.

Igazgatója Vajda Dénes, 7 igazgatósági taggal. Felügyelő bizottság 5 tagú. Tisztikara: Dr. Miháli Tivadar ügyvéd, vezérigazgató és jogtanácsos, Rusz Simon titkár, egy könyvvezető és egy pénztárnok. Helyisége a Bánffy- és Posta-utcza sarkán Dr. Miháli házában van, volt Ferenczi, Lészai-féle telek.

Kereskedelmi bank részvénytársaság.

1897. év február 7-én alakult 200,000 korona alaptőkével, 1000 darab részvény kibocsátása által, Kühbacher Ferencz kezdeményezése folytán. 1897 márcz. 8-án nyílt meg a Kis-Király-utczában Wasserstrom-féle házban. Vékony Ferencz főszolgabiró s Ferencz József-rend lovag keresztesének elnöklete alatt.

1898. évben 12.774,681 kor. forgalma volt. Leszámítolt 5824 drb váltót s kölcsönöket nyújtott kötelezvényekre, jelzálogra s 257 betétben pedig 669,227 korona 74 fillért helyeztek el s az év végén 34,000 kor. nyereménye folytán 7%-ot adott osztalékul.

1898-ban 8235 koronával a nyugdíjintézménynek alapját vetette meg. Ügyvezető s vezérigazgató Kühbacher Ferencz, Demeter Lajos főkönyvelő, Gaál István pénztáros s ezeken kivül egy írnok és jogtanácsos a tisztviselője. 1899 május óta helyisége a volt kaszinó épület.

A „Deés és Vidéke Önsegélyző Egylet, mint szövetkezet.”

1898 június havában 600 üzletrészszel alapittatott oly czélból, hogy a szegényebb, főleg a kisiparos osztály 20 krajczáros betétek által megtakarítást eszközöljön s visszafizetési feltételek mellett a megtakarított összeg 3/4-ed rész arányában jótállás nélkül kölcsönt vagy előlegel adhasson. 1899. év első felében az üzletrészek száma 1100-ra emelkedett. Ezen kivül leszámítol váltókat, kölcsönöz jelzálog biztosítással. Elfogad takarékbetéteket. Az intézet ügyeit 8 igazgatósági s 4 felügyelőbizottsági tag s a tisztikar intézi; ennek tagjai: Csiklázárfalvi Dr. Miklóssy József ügyvéd, igazgató, titkár ifj. Rónai A. Lajos, egy pénztárnok s egy könyvelő írnok s napi biztos.

{204.} Deés város birái, hadnagyai, polgármesterei és tanácsa.

1349-ben*Gr. Károlyi okltár I. 178. Márton ispán és Lóránt birák.

1376-ban Mosdatlan András ispán-biró.*Comes civis de Deés. (Dl. 268868.)

1424-ben*Deés város ltára. Sós Gergely biró.

1427-ben*U. o. Kurbanbiró, biró.

1453-ban*Gr. Teleki ltára. Aduardus biró.

1467-ben*Dl. 27916. András biró s Tóth István esküdt.

1468-ban*Deés város ltára. Tóth István biró.

1471-ben*U. o. 49. sz. ugyanaz.

1473-ban*Deés város ltára. Kovács J. biró, midőn a vajdaházi erdőbe menne, Drági Zsigmond megtámadta minden ok nélkül s tőle 200 arany forintot, egy lovat s több apróságait elvette s ezen kivül megverte és súlyosan megsebezte. Mátyás király a vajdáknak rendelkezik, hogy ügyét haladéktalanul intézzék el.

1475-ben*Deés egyház ltára. Kodori János biró.

1481-ben*U. o. Kovács Tamás biró, Tóth Lőrincz esküdt.

1487-ben*Deés város ltára. 62. sz. Nagy László biró.

1487-ben*U. o. Kovács Szaniszló, Máté deák, Pető Ágoston és Székely Gergely esküdtek; Fazekas Tamás, Szűcs Kelemen és Álcs Antal deési polgárok.

1488-ban*U. o. Nagy László biró, Máté deák, Szűcs János, Ambrus deák, Porkoláb Pál, Révész Kozma, Bekei István, Fizesi Tamás, Laczfi András, Bodolai Imre és Literáti István esküdtek.

1490-ben*Deés egyház ltára. Nagy László biró, Sombori János, Máté deák, Nagy János, Porkoláb Pál, Bekei István, Pető Ágoston, Laczfi András, Nagy György, Bodolai Imre, Jószerü Mihály, Székely György és István deákmester esküdtek.

1491-ben*Deés város ltára. Kodori Imre biró, Varsóczi Péter esküdt.

1499-ben*U. o. 70. sz. Deési Beke István, Maglás Balázs és Bogáthy András választott birák emlittetnek.

1500-ban*Deés város ltára. Szabó Antal biró.

1501-ben*U. o. emlittetik Kodori Imre, volt deési biró. 1503-ban*U. o. Varga Benedek biró és 12 esküdt.

{205.} 1504-ben*Deés város ltára 79. Pethő Ágoston biró és Varsolczi Péter esküdt, 12 esküdt polgár konsul.

1506-ban*Gr. Teleki ltára 7629. Nagy János biró.

1508-ban*Deés város ltára 86. sz. Mészáros Tamás biró.

1509-ben*Deés város ltára. Mészáros Tamás biró és 12 esküdt; Gyulai Litteráti Márton iudex, esküdtek: Kőmives Benedek, Litteráti Máté, Dul Balázs (Dwl), Kalmár Tamás, Seryeny Miklós, Litteráti István, Was Mihály, Zwch Benedek, Literati Jeronius, Lani Miklós, Therek István és Zalay Ambrus esküdtek és senatorok.

1510-ben*U. o. ugyanaz.

1513-ban*U. o. Mészáros Tamás biró, Nagy János, Lénárd Benedek, Oláh István, Serjényi Miklós, Vajda Pál, Likasztó Máté, Kiss Imre, Mészáros Péter, Asztalos Bálint és Kőműves István tanácsosok (esküdtek).

1514-ben*Deés város ltára 94. sz. Seryny Miklós biró.

1516-ban*Deés város ltára. Mészáros Tamás biró, Mészáros Péter, Asztalos Antal, Kőműves István, Albert deák, Gereczi Benedek, Patyodi Máté, Kiss Mihály, Mátyás András, Szőcs Gergely, Mészáros Miklós, Gyújtó Tamás és Kozma Antal esküdtek.*Jó Mihály polgár emlittetik.

1520-ban*Deés város ltára. Serjényi Miklós biró, Mészáros Tamás, Lénárth Benedek, Kőmives István, Mészáros Péter, Mátyás András, Kiss Mihály, Patyódy Máté, Gyújtó Tamás, Jó Mihály, Nagy Boldizsár, Aranyos Osvát és Kovács János esküdtek.

1523-ban*Szendrei J. gyüjt. Mészáros Péter biró.

1526-ban*Deés város ltára. Mészáros Péter biró, Biró Tamás, Kőmives István, Pátyodi Máté, Albert deák, Szabó Péter, Jó Mihály, Nagy Boldizsár, Szőcs Gergely, Gyújtó Tamás, Álcs Ambrus, Szász János és Bernát deák tanácsosok.

1528-ban*U. o. 118. Mészáros Tamás és Serieny Miklós birák.

1531-ben*Deés város ltára. Sós Márton biró.

1532-ben*U. o. Serjényi Miklós biró.

1536-ban*Gyf. kápt. saját ltára. Mészáros Péter biró.

1539-ben*Deési egyház ltára. Szíjgyártó Gergely biró, Kőmives Benedek, Albert deák, Szilágyi Bálint, Székely István, Kállai Gergely, Márton deák, Székely Lőrincz, Szilágyi János, Kristóf deák, Gyulai János, Kiss Antal és Szabó István tanácsosok.

{206.} 1540-ben*Deés város ltára. Szigyárthó Gergely biró, Szilágyi Bálint és Márton deák esküdtek.

1543-ban Szigyárthó György és Szász János esküdtek. 1549-ben*Km. Szolnok int. M. 16. Szilágyi Bálint biró.

1552–53-ban*Deés város ltára. Szabó Lukács iudex, biró.

1553-ban*U. o. a város szószólóinak Deésen Márton deák és Szilágyi Bálint neveztettek ki (procuratorok egyházi és világi ügyekben).

1557 előtt Szabó Lukács (mester) biró.

1557-ben*U. o. Márton deák biró, Kőmives Benedek, Bertalan deák, István deák, Szentmártoni Mihály, Görgényi Miklós, Szabó Mihály, Jeromos deák, Rohodi István és Török István tanácsosok.

1559-ben*U. o. Gyulai Márton deák, Kőmives Benedek, Máté deák, Dul Balázs, Kalmár Tamás, Serjényi Miklós, István deák, Wak Mihály, Szűcs Benedek, Jeromos deák, Mészáros Miklós, Török István és Zalai Ambrus tanácsosok.

1560-ban*Dr. Szendre János gyüjt. Márton deák biró, Kőmives Benedek, Dul Balázs, Máté, Bertalan és István deákok, Kalmár Tamás, Serjényi Miklós, Szőcs Benedek, Wak Mihály, Mészáros Miklós, Török István és Zalai Ambrus tanácsosok.

1569-ben*Deési ev. ref. egyh. ltára. Török István biró, Szőcs Gergely esküdt.

1570-ben*Deés város ltára. Serjényi Miklós biró, Ötvös János esküdt.

1571-ben*U. o. Török István biró.

1572-ben*U. o. Téglás Mihály esküdt, Deési Seres Ferencz, Szabó Fábián ügyvédek.

1575-ben*U. o. Mátyás Gergely, Széköly Gergely, Szabó Péter, Téglás Mihály, Mészáros Mihály, Ötves János, Kerekes Bálint, Nagy Pál, Törpényi András, Daróczi János, János deák és Fadgyas Márton tanácsosok.

1576-ban*U. o. Mátyás Gergely főbiró (judic. primar.). Székely Gergely másod vagy albiró (alteri), Törpényi András, Barla György, Szőcsi Mihály, Kereskedő Ferencz, Kováchy Gergely esküdtek.*Ezeken kívűl: Seryeni Miklós, Székely László, Téglás Mihály, Eötvös János, Kerekes Bálint, Gál Mátyás, Wass Kelemen, Deák István emlittetnek.

1578-ban*Deés város ltára. Szabó Fábián biró, Mészáros Mihály, Gyulai Mátyás, Kovács Gergely esküdtek.

1580-ban*Dr. Szendrei J. gyüjteménye. Szabó Fábián biró, Székely Gergely, Mészáros Mihály, Ötvös János, Kerekes Bálint, Temesvári János deák, Kovács Gergely, {207.} Székely László, Vas Kelemen, Fiu István, Szőcs Mihály, Faggyas Márton, Kádár Jakab esküdtek.

1582-ben*Deés város ltára. Szabó Fábián biró és 12 esküdt.

1583-ban*Km. prot. 1578. 165. Szabó Fábián biró.*U. o.

1584-ben*Deés város ltára. Mészáros Mihály biró, Kovács Márton, Vajda Mihály esküdtek.

1585-ben*U. o. Ötvös János biró.

1588-ban*U. o. Ötvös János biró,*Atyja Tamás szintén biró volt, Mészáros és Almási néven is hivták, fia Lukács deák és Barabás deák, ennek fia Eötvös J. Rév-utczában kőházuk volt. Radák László kapta, kitől, mint Békés-pártitól elvették. Szekeres István esküdt.

1589-ben*Deés város ltára. Ötvös János főbiró (iudex primarius), Szabó Tamás, Dési Márton deák esküdtek. Ügyvédek: Eötvös Péter, Deési Borbély Márton deák.

1590-ben*U. o. Szabó Fábián főbiró, Temesváry János deák ügyvéd és Ló'rincz deák esküdtek. Deési Márton deák ügyvéd.

1591-ben*U. o. Székely Gergely főbiró.

1592-ben*U. o. Temesvári János biró, deák és 1593-ban*U. o. ugyanez biró, Szabó Tamás esküdt.

1597-ben*U. o. Lőrincz (Litteratus) deák biró, Vas Kelemen, Vajda Mihály és Szőcs András esküdtek.

1598-ban*U. o. Lapuhás János főbiró.

1607-ben*U. o. Ötvös Menyhért főbiró, ugyanazon évben (Rogalbensis) Pető Ágoston volt biró, Szegedi János deák jegyző, Székely Lőrincz esküdt.

1608-ban*U. o. és E. F. L. XVII. 1/2 C. Ötvös Menyhért főbiró, Pető másként Szabó Ágoston biró*Lib. Reg. 45. és János deák jegyző, Kádas István esküdt.

1609-ben*Km. Neor. A. 49. Pethő Ágoston főbiró még ez év febr. 23-án, de márczius 18-án már Szabó Ágoston iratik főbirónak, deési Tömösvári János deák ügyvéd.

1612-ben*Deés város ltára. Székely Lőrincz esküdt.

1613-ban*Km. Neor. A. 49. Füzesi János biró. 1615-ben*Erd. Országgyülési Eml. VII. k. 258. Pethő Ágoston biró. Ugyanez évben*E. F. L. XVII. 1/2 44. D. Székely Lőrincz biró.

1618-ban*Km. Neor. A. 49. Pethő Ágoston biró.

1619-ben*U. o. Füzessi János biró, Deési Zsigmond deák ügyvéd, Szegedi máskép Szőcs György, Alvinczy András, Vajda Mihály esküdtek.

{208.} 1620-ban*Km. Doboka H. 23. Pethő Ágoston biró.

1621-ben*Deés város ltára. Füzessi János biró.

1630-ban*U. o. Alvinczy András főbiró, Szőcs másként Szegedi István, Lakatos János esküdtek 1633-ban is.

1637-ben*U. o. Somogyi Ambrus deák biró, Alvinczy András főbiró.

1638-ban*U. o. Alvinczy András biró.

1642-ben*Dr. Szendrei J. gyüjt. Vajda Mihály biró, Nyerges Mihály, Szijjártó András, Lakatos János, Vajda István, Szőcs máskép Szegedi András, Bányai György, Fölczeki (Tölczeki, Tóthszéki) Mihály, Szomju Mihály, Fazekas István, Szabó István, Ötvös János tanácsosok.

1643-ban*Km. Lymbus. Kassai Szíjgyártó András biró.

1644-ben*Deés város ltára. Nyerges és Tótszéki Mihály tanácsosok.

1645-ben*U. o. Nyerges Mihály biró, Szőcs András főbiró, Eötvös István, Vas Balázs tanácsosok.

1653-ban*U. o. Szíjgyártó András biró.

1656-ban*U. o. Tölcseki Mihály biró.

1670-ben*U. o. Szávay István albiró; Sándor deák hadnagy.

1671-ben*U. o. Losonczi Márton hadnagy.

1672-73-ban*U. o. Aknay Szőcs János hadnagy.*Tanácsosok vagy assessorok neveit lásd a mészáros czéh szabályai alatt 1672 márcz. 18-áról.

1675–76-ban*Deés város ltára. Deési Diószegi István hadnagy.

1677-ben*U. o. Vinczi János hadnagy.

1678–79-ben*U. o. Fogarasi Szabó János hadnagy.

1680–81-ben*U. o. Deési Széki Márton hadnagy.

1681-ben*Weér cs. ltára. Széki Sándor deák hadnagy.

1682-ben*Deés város ltára. Gidófalvi Péter helyettes hadnagy.

1683-ban*U. o. Deési Csonka Miháty hadnagy.

1684-85-ben*U. o. Széki Márton hadnagy.

1686-ban*U. o. Nagybányai Mihály hadnagy.

1688–91-ben Thordai György hadnagy.*U. o.

1692-ben*U. o. Désy János hadnagy biró.

1693–94-ben*U. o. Dobolyi János hadnagy.

1695-ben*U. o. Viski Lőrincz hadnagy.

1696–98-ban*U. o. Thordai György.*1696 január 19-én a város fizetéses tagjai: első pap fizetése 40 frt, 25 szekér fa; a 2-ik papé 36 frt, 12 köb búza, 40 veder bor, 25 szekér fa; az iskolamesteré 40 frt, 14 köb búza, 25 szekér fa; a kántoré 8 frt, 6 köb búza, 12 szekér fa; harangozóé 6 frt, 10 köb búza, 12 szekér fa; a két egyházfinak az egyház búzájából 4 köb és 2 véka. Hadnagy fizetése 60 frt, nótáriusé 16 frt, 4 köb. búza, 16 szekér fa, városszolgáé 12 frt, 6 köb. búza, 12 szekér fa, egy vég aba-posztó és 3 pár csizma, a vámosé 16 frt, 4 köb. búza, a határkerülőé 1 köböl búza, a malombírák fizetése nincs ez évben feljegyezve. (Városi jkönyv.) 1697 aug. 21-én (Városi jkönyv) az eddig való sokadalmi, birság- és törvénypénzt assessor uramiék közt osztottuk fel. Hadnagynak jutott 24 frt 73 denár, minden személyre (együtt 11) jutott 1 frt 77 denár, szappan 1-1 rúd.

{209.} 1699-ben*Deés város jkönyve. nemesek hadnagya Cserepy Sámuel. Esküdtek: Csonka Mihály, Bagyi György, Dobolyi János, Tordai György, Viski Lőrincz, Csonka György, Fejérváry György, Horváth László, Solti János, Badics István, Dálnoky Dániel, Borbély György. Tanácsosok: 28-an, 2 szószóló és egy idéző.

1700–l-ben*U. o. Dalnoki Mihály Dani hadnagy.

1702-ben*Deés város ltára. Fejérváry György nemesek hadnagya.

1703-ban*U. o. Cserepi Samu hadnagy.

1704-ben*U. o. Csonka György hadnagy.

1705-ben*U. o. Dalnoki Dániel hadnagy.

1706–7-ben*U. o. Kupán Miklós hadnagy.

1711-ben*U. o. Derecskei István hadnagy.

1712–16-ban*U. o. Dalnoki Dániel hadnagy.

1717-ben*U. o. Zöldi László hadnagy.

1718–19-ben*U. o. Irsai István hadnagy.

1720–21-ken*U. o. Dalnoki Dániel hadnagy.

1722-ben*U. o. Irsai István hadnagy.

1723–24-ben*U. o. Dalnoki Dániel hadnagy.

1725-ben*U. o. Irsai István hadnagy.

1732. és 39-ben*U. o. Lőcsei József hadnagy.

1740-ben*U. o. Érsekújvári László hadnagy.

1741-ben*U. o. Lőcsei József hadnagy.

1742–43-ban*U. o. Érsekujvári László hadnagy.

1744–45-ben*U. o. Sövényfalvi Mátyás hadnagy.

1747-ben*U. o. Sövényfalvi Mátyás hadnagy.

1748-ban*U. o. Érsekujvári László hadnagy.

1749-ben*U. o. Dalnoki Dániel hadnagy.

1750-ben*U. o. Irsai Zsigmond helyettes hadnagy.

1751-ben*U. o. Érsekujvári László hadnagy.

1753-ban*U. o. Érsekujvári László hadnagy.

1755-ben*U. o. Fülep Ádám hadnagy.

1758-ban*U. o. Bónis János hadnagy.

1759–60-ban*U. o. Csicsó-Mihályfalvi Nemes László hadnagy.

1761–1762-ben*U. o. Érsekujvári László hadnagy.

{210.} 1765-ben*Deés város ltára. Bónis János hadnagy.

1765–68-ban*U. o. Fülöp Ádám hadnagy.

1768–70-ben*U. o. Zilahi Bodics István hadnagy.

1771–73-ban*U. o. Köllő Péter hadnagy.

1776-ban*U. o. Bónis Ferencz hadnagy.

1777–79-ben*U. o. Lemhényi Kovács József hadnagy.

1780–81-ben*U. o. Konyári Kenéz Samu hadnagy, Mihály és Vincze György senatorok.

1787–89-ben*U. o. Irsai József és Czegöldi László hadnagyok.

1792-ben*U. o. Mósa József hadnagy.

1793-ban*U. o. Köllő Ambrus hadnagy.

1797-ben*U. o. Marjai István hadnagy.

1800–l-ben*U. o. Köllő Ambrus hadnagy.

1802–4-ben*U. o. Kismarjai István hadnagy.

1805–7-ben*U. o. Fülep Antal hadnagy.

1806–8-ban*U. o. Remetei Fülöp Antal hadnagy.

1808–10-ben*U. o. Érsekujvári Samu hadnagy.

1811–14-ben*U. o. Vajda István hadnagy.

1815–17-ben*U. o. Bónis Elek hadnagy.

1817–18-ban*U. o. Fülöp Antal hadnagy.

1819–20-ban*U. o. Vajda István hadnagy.

1821–23-ban*U. o. Ferenczi Károly hadnagy.

1824–26-ban*U. o. Ferenczi József hadnagy.

1827–28-ban*U. o. Bónis Elek hadnagy.

1829–33-ban Biró Farkas hadnagy.

1834–35-ben Bónis Elek hadnagy.

1836–38-ban*U. o. Biró Farkas hadnagy.

1839–40-ben*U. o. Bányai Mózes hadnagy.

1841-től 1849 január 13-ig*U. o. Vajda Pál hadnagy.

1849–50-ben Ferenczi Károly hadnagy.

Polgármesterek.

1850-ben Mósa László helyettes.

1851-ben Róth Károly.

1852–61-ig Pataki Dani. 1856-ban Brassai Károly.

1861 május 28-tól 1862 február 5-ig Szárazajtai Nagy Farkas.

{211.} 1862 február 5-től 1867 aug. 14-ig Péchy Imre.

1867 aug. 14-től 1871 szept. 20-ig Müller Adolf.

1871 szept. 20-tól 1872 márczius 18-ig Róth Pál ideigl.

Telegdi Róth Pál 1872 márcz 18-tól 1880 június 12-ig.

Bányai Vékony Ferencz 1880 jun. 30-tól 1881 július 15-ig.

Róth Pál 1881 jul. 15-től 1884 szeptember 22-ig, ekkor a deési választókerület országgyűlési képviselőjévé választatott.

Fenyő Lajos 1884 okt. 30-tól 1889 okt. 23-ig.

Ilosvay Jenő helyettes, mint városi tanácsos, 1889 október 14-től 900 márczius 14-ig.

Róth Pál 1890 márczius 14-től 1893 június 1-ig.

Ákosfalvi Szilágyi Albert 1893 február 17. óta.

Jegyzők.

Márton deák (Literatus) 1552.*Deés város ltára.

Temesváry János deák 1575-ben. 1584-ben is.*U. o. és Km. prott. 1578. 165.

Szegedi János deák 1607-ben,*U. o. e tisztet 1609-ben*5. Lib. Reg. 45. is viseli.

Jenei János 1627.*Deés város ltára.

Walszéki Mihály 1649.*24. Lib. Reg. 94. 1650-ben Tolczelesi és 1653-ban Tőszéki Mihálynak is írják.

Deési H. Mihály 1664-ben.*Km. Szolnok. Int. L. 18. Diószegi István 1672.

Szigyártó János 1680–96. Szerencsi János 1698–1700.

Szentjóbi N. István 1703–1720.*Ev. ref. egyh. ltára.

Dobolyi Márton 1725.*Deés város ltára.

Almássy István 1742–62-ig.

Irsai Zsigmond főjegyző 1750.*U. o.

Deési Eötvös József 1762, 1766–1770.

Török József 1768.*Ev. ref. egyház ltára.

Nagy András 1771 –73.*Városi ltár.

Böszörményi András „iudex nobilium notárius” 1779-ben.*Ref. egyh. ltára.

Endes Antal 1780.

Neveri György 1781.

Iklódszentiványi Szentiványi Mihály főjegyző 1793.*A főjegyző fizetése: 1737-ben 20 mforint, 20 véka búza, 20 szekér fa. 1768-ban 50 frt, 30 véka búza, 12 szekér fa, mely idővel szaporodott. (Egy véka búza 60 denár, egy szekér fa 48 denár.) Az ügyvéd fizetése 1740-ben 25 frt, 25 véka búza, 20 dolgos és 10 veder bor, előbb annyi volt, mint a jegyzőnek. 1700-ban pedig a birság harmada és széna egy nehány szekérrel. A hadnagy fizetése 1745-ben 50 frt.

{212.} Csernátoni V. Pál 1796.*Városi ltár.

Prágai János 1800.*U. o.

Szentiványi Mihály (iklódszentiványi) 1806–8.*U. o.

Somkádi Mihály 1809.

Czegöldi László 1810–17.

Jánossy Mózes 1818-ban főjegyző.

Somkádi Mihály 1819–.

Ákosfalvi Szilágyi Imre helyettes, 1831–33-ig.

Somkádi Mihály 1834.

Ferenczi Károly 1838–49 január 13-ig.

Brassai Károly 1849-ben.

Veres Lajos 1850-ben fő, 1851 után aljegyző.

Brassai Károly 1853-ban főjegyző.

1861 után Petrovai Pap József fő-, Botházi Szarvadi Pál aljegyző,

Miklós József fő- s jelenleg Losonczy István 1878 óta.

Deés városi szegényalap.

Róth Pál polgármester buzgólkodása folytán alakította meg a város közönsége 1890-ben.*2536. D. V. T. és 100. városi jkönyvi szám.

A munkára s keresetre nem képes szegények segélyezésére 5000 frtnak kamatját fordítja, ha a birság- s büntetéspénzek s évenként a költségvetésbe e czélra felvett összeg a már jelzett összeget eléri.

Ezer frtnak kamatját pedig, a melyre az alap már megvan, a deési községi elemi iskolák szegénysorsú növendékei ruházatára s tankönyvekkel való ellátására használja. Ez alap keletkezett Róth Pál 150 frt alapítványa, egyesek s testületek által tett és teendő adományokból s a már meglevő egységes szegényalapból 1889. év végén 586 frt 6 kr.-nak kiszakitása által s az alakulás évétől kezdve a városi szegényalap részére befolyó összeg fele részéből. A város már évek óta segélyez ez alapból az alakuláskor megállapított szabályrendelet értelmében.

Ballai Krémer Samu, a ki 1889-ben halt el, végrendelete értelmében utódai 1890 november 11-én ezer frtot fizettek be a város pénztárába alapítványként, hogy ennek kamatjaival a deési elszegényedett iparos családok árváit segélyezzék.*Városi ltár.

Telegdi Róth Pál 1893 július 5-én végrendeletileg ezer forintot hagyományozott, hogy ennek kamatjából oly deési szegény iparos tanuló {213.} segélyeztessék, ki valamely magasabb fokú ipariskolába sikeresen tanul s ezt addig élvezze, míg tanulmányát jó sikerrel folytatja vagy bevégzi.”*Városi ltár.

Egy névtelen 1896 decz. 31-én a város kezelése alá 600 frtot tett, hogy ezen összegből 200 frtnak kamatja „A Deési Polgári Olvasókör,” 200 frt kamatja a „Deési önkéntes fuvózenekar” és 200 frt kamatja a „Deési Iparos ifjak Önképzőköre” javára fordittassék.

Kovács Samu deési ev. ref. lelkész és neje 1893 szeptember 10-én kelt végrendeletében a Sörház-utczabeli 2. sz. alatt levő emeletes házát hagyja Deés városának, hogy ennek jövedelmét: „Kovács Samu és Balázs Karolina (neje) alapítványa” czím alatt kezelje s ebből két deési születésű iparos tanoncz, midőn segéddé lesz, kapjon egyenként 50–50 frtot; s ugyancsak helybeli születésű, jó erkölcsü két iparos segéd, midőn önálló iparjogot váltott, egyenként 100–100 frtot és végre két deési születésű, ref. vallású hajadon férjhezmenetele alkalmával egyenként 100–100 forintot kapjon. Ez alapítvány a jelen 1900-dik évben lépett életbe.

Szabédi Székely József mérnök 1894 szept. 8-án kelt végrendeletében 1000 frtot hagy, hogy ezen összeget „Székely József alapítvány” czím alatt kezelje a város s kamatját a deési polgári fiú- és leányisk. tanulók közt felosztva, oszsza ki.

*

Deés éghajlata egészséges, mindenféle gabonának, gyümölcsnek egyaránt kedvező, jég ritkán bántja.

1750-beli*Erd. főkormányszéki ltár. összeírás szerint a nemes város határának nagy része a téren, a Szamos mellett fekszik, közepes termésű. Szombati heti és négy országos vására van. A kiknek szarvasmarhájuk van, ezek pedig kevesen vannak, évenként kétszer kir. sót szoktak szállitani a 8 mértföldnyire fekvő Szilágy-Somlyóra. Egy rész földjük jövedelméből tartja fenn magát, melynek terméseit Szamosujvárt, Rettegen és Alparéton árusítja el vagy részben ott is vásárol, a tehetősebbek pedig helyben. Határa két fordulóra van osztva, a térbelit a Szamos gyakran elönti, a más része oldalos, sorsvonás útján minden tavasszal felosztják és mivelik. A téri részét a Szamos kiöntései, a hegyi részt fekvése miatt szekeres trágyával nem szokták javítani, pedig a trágyázást megkívánja. Egy köböl őszi vetés 2 kalangyát, a kalangyája másfél véka szemmel fizet; tavasz gabonavetés nincs szokásban. Van szőlője s a must vedre 17 krajczáron {214.} kél. Erdeje kevés, magas hegyeken és messze van s e miatt hozatala igen nehéz, szükségletét a piaczról szerzi be. Kaszálni fordulónként szoktak. Gyümölcsöskertek jövedelme 9 forint. Van 539 köböl őszi vetésre való szántója, melybe elvetettek 524 köb őszbúzát, 12 köb rozsot, zabvetése 13 köböl, törökbúzája termett 162 köböl. Rétje 563 1/2 szekérre való, szőlője 51521/2 vedernyi. Van 70 jármas ökre, lova, 210 tehén, 11 tulok borjú, 83 disznó, 156 méhköpű, főzőüstök jövedelme 150 frt, előző évi adója 827 frt.

Összes jövedelme: a vámból évenként 150 frt, piaczi mészárszékekből 10 frt, vásárokból 24 frt 26 kr., különbözőkből 125 frt. Adóssága 490 frt 56 kr., melyet a tanács 1712-ben vett volt kölcsön a ref. egyháztól.*E. F. L. Összeírták Szaniszló Samu, Csikós Pál. Solymosi Ferencz megyei hütösök.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. iparosai: szabó 2, varga 1, sóvágó 4, lakatos 1, csizmadia 37, szűcs 3, tímár 7, szíjgyártó 1, mészáros 12, fésűs 1, ács 3, kerekes 2, fazakas 9, kovács 13, kőmives 2, késcsináló 7, gombkötő 3, serfőző 1, borbély nyíró 1, kádár 2, kereskedő 2.

Határa 1822-ben*U. o. másod osztályú. Adó alatt van 348 köböl szántó, 342 1/2 szekér szénára való rét, 1662 vedernyi szőlő, 161 igás, 167 fejős és 18 apró marhája, 10 sertés, 7 méhköpű.

1846-ban*Megyei ltár. adó alatt van: 350 1/2 köböl szántója, 345 1/3 szekér széna rétje.

1851–58 közt határa 4029 kat. hold 997 dől.

1886-ban 7223 kat. hold terjedelmű a határa.

Jelenleg tagositva. Szőlője jobbára elpusztult. Főbb terménye a tengeri. Nemes fajú gyümölcsök.

Utczák. 1490-ben*Deés város ltára. emlittetik Malom-utcza.

1531-ben*Km. prot. T. 191. Kodor-utcza.

1569-ben*Km. Lib. Reg. Ivan. II. 142. Malom-ucyaya.

1575-ben*Deés város ltára. Varga-utcza. Rózsa-hegy alatt, Rózsahegyvége-utcza.

1578-ban*U. o. Szekeres-utcza. (Ma Posta-utcza.)

1580-ban*Szendrei J. gyüjt. Zalka-elve.

1588-ban*Deés v. ltára. Rév-utcza.

1591-ben*6. Lib. Reg. 58. Halász-utcza, 1609-ben is.*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 251.

1599-ben*Km. prot. A. 484. Borsos-utcza.

1618-ban*10. Lib. reg. 76. Varga-piacza.

{215.} 1632-ben*15. L. Reg. 245. Piacz-szer.

1637-ben*Km. prot. M. 55. Piacz-utcza.

1659-ben*27. L. Reg. 261. Piacz-utcza, másként Piacz-szer, s ismét másként Nagy-varga-utcza. (Később Nagy-Király-, ma Kossuth Lajos-utcza.)

1659-ben*U. o. 76. Kodor-út.

1671-ben*Deés város ltára. Malaton-utcza, a városon kivül.

1722-ben*Városi jkönyv. Nagyhalász-utcza, Halász-utcza. (Mostani Bánffy-utcza).

1760-ban*U. o. Kastély- és Kiskastély-utcza, Gatyaszár-utcza, Kodor-, Rózsahegyalja-, Rév-, Bagó-, Nagy-Szekeres- és Kereső-utcza.*Mósa L. kézirat tört.

1788-ban*E. F. L. XII. 15. T. Szekeres-, másként Szajkó-utcza.

1766 és 1791-ben*Deési ev. ref. egyh. ltára. Kis- és Nagy-Király-utcza.

1887-ben*Városi ltár. a Bánffy-fogadó előtt való teret fapiacznak, a törvényszéki épület helyét Rákóczi-tér s az ide vezető utczát Rákóczi-utczának, a ev. ref. templom előtt nyugaton és ettől délre a volt Vereskut-teret Kálvin-térnek nevezték.

A város utczái 1898-ban: Kossuth Lajos-, Tanya-utcza, Aknai-út, Hegy-, Erdő-utcza, Bodonköz. Bodon-, Felső-Rózsa-, Alsó-Rózsa, Kút-, Posta-. Bánífy-utcza. Rózsaköz. Szekeres-, Hid-, Laktanya-, Király-utcza. Rákóczy-tér. Alsó-Rév-, Rákóczy-utcza. Főtér. Sörház-, Borsos-, Felső-Rév-, Malom-utcza. Hidegköz. Sik-, Alsó-Hidegkút-, Felső-Hidegkút-, Kiskút-, Bakó-, Törvényfa-, Temető-, Felső-Borsos-utcza. Borsosköz. Ujhegyköz, Égés-, Árok-utcza. Árokköz. Dellő-, Nagymulató-, Vig-, Sugár-, Fazekas-, Felső-Kodor-, Zsák-, Köves, Rácz-, Diószegi-, Medgyesi-utcza. Kisköz. Kálvintér. Széchenyi-tér. Alsó-Kodor-, Széchenyi-, Róth Pál-, Deák-, Mikes-, Fürdő-, Honvéd-, Vitéz-, Mészáros-, Szajka-, Domb-utcza. Czigánysor és Óvár.

Határhelyek: 1261-ben*Árp. Uj okmtár VIII. 9. 10. Vz (víz?) rév. Gyertyános (Gertanus) erdőcske. Káld bükkerdő.*Helytelenül olvasták sokan pagusnak fagus helyett, mert mint tovább látni fogjuk, a „Kád bükke” később is szerepel. Gyékényes folyó. Törpény (Turpen) hegy. Kantus folyó, Nemegyehalma (Nemigeholma) halom. Melyséd (Melsed) folyó. Szamoson túl: Bolta hegy? Bálványkő (Baluanku) hegy. Bélahegy. Lyukashatár (Licoshatar) földhatár. Ilmod folyó.

1351-ben*Gr. Károlyi oklt. I. 203. Zalka (ma: Szajkap. Szalkap.) patak.

1367-ben*Deés város ltára. Vizrév (Wizdrewy). Rakamazfoka. Egerkút. Komlós-bércze (Ckomolosbereh). Kövesbércz. Almahatár.

{216.} 1458-ban*Deés város ltára. Szent-Benedekrét a Szamos mentén; földrész. 1467-ben*Dl. 27916. Szászok réte, kaszáló.

1481-ben*Deés egyh. ltára. Cziczhegye, szőlőhegy.

1487-ben*Deés város ltára. Deberke, folyó. Tegeztó.

1488-ban*U. o. Tölgyes, ebben kaszáló van.

1508-ban*U. o. Keskenyszeg, sziget.

1516-ban*Km. prot. Magno 11. Bélahegy. Szénakert a Nagy-Szamos révében Óvár hellyel szemközt. Rétimalom, malom. Törpény-Szakadás (Therpen-Zakadeccy) határhely. Somai rév, rév. Libényszeg, terület. Kerőtorok, terület.

1519-ben*Dl. 28030. Rózsahegy.

1520-ban*Deés város ltára. Tölgyes erdő.

1531-ben*Km. prot T. 191. Dudva, víz. Zalka, folyó.*1543-ban itteni egyik malom molnára Jó György és malommester Deési Ádám emlittetik. (Km. Doboka. T. 50.)

1541-ben*Deési egyh. levéltára. Halovány, folyó. Nil vagy Nyil, szántó.

1554-ben*Km. prot. Isab. Reg. 83. Vízmosás, határhely. Sárköz, kaszáló.

1563-ban*Deési egyház ltára. Zalkapataka, Irmespataka, patakok. Köveshágó, hegy. Holtdeberke, híd. Solymostó, halastó.

1570-ben*U. o. Halvány, rét és szántó.

1572-ben*Deés város ltára. Deberkepatak. Kissziget, Somkút felé a Deberkepataka közt. Magurai bércztóhely, Csatán és Pestes határszélében.

1575-ben*U. o. Bélahegy, szántó és kitűnő szőlőshegy. Felső Bélahegy, szántó. Sóspatak mellett, rét. Barátok szigete, rét.

1576-ban*U. o. Cziczehegie.

1580-ban*Szendrei J. gyüjt. Nagyszeg, határhely a Szamos mellett. Halovány, határhely a Szamos mellett. Katonarét.*Városi jkönyv.

1582-ben*Deés város ltára. Barátok szigete, Barátok szege, Ispotályföld, Kamaraház rétje, vizmenti helyek a Szamosnál.

1584-ben*U. o. Deberkepataka.

1632-ben*15. Lib. Reg. 117. Dudvapataka.

1637-ben*Deési ref. ltár. Alsó temető.

1684-ben*Deés város jegyzőkönyve. Hugó domb, kőbánya.

1688-ban*U. o. Mulató.

1693-ban*Km. Szolnok. int. D. 13. K. 15. Hamoserge, Gáterge, Bodonkút, Sároshid.

{217.} 1700-ban*Deés város jkönyve. Huhu; Irmogypatak, Kozárvár felől.

1714-ben*U. o. Rakamáz.

1720-ban*U. o. Tekintő, Szipoly völgy, Bodonkút, Göntérszőlő, Lőrincz kút, Buttzeg, Bakó erdő, Tőkeszer, Bolta (Alőr felől), Pinyéripatak, Solymostópataka, Szelcsova, Kőszeg erdő, Balogos erdő, Rompos, Hiúzárok, Bongord, Dudvafő, Kövesdpataka (Deésakna felül).

1748-ban*Deés város ltára. Kantuspataka; Fecske farku föld; Szajka malma; Borona-kút; Czellérek futtatója; Madarasi szeglet; Samarai föld; Büdös kút; Zöldi föld; Czompos irtványa; Csorgó; Halovány; Városi rét; Borzas kenderföldje; Kis hágó; Erős oldal; Kis- és Nagy-Füzes; Huhu.

1750-ben*Deési ev. ref. egyh. ltára. Szőlősvápa, Vargatemető (a későbbi Kakashegy, ma Honvédtér),*1885-ben hordták le e temető nagy részét, a vámház és vashid közt levő útat töltötték fel belőle. Vérmező.

1768-ban*Deési ev. ref. egyház ltára. Alsó-Nagymező, szőlőhegy.

1788-ban*E. F. L. XII. 15. T. Kis-Haloványér = kis mocsár a Bélahegy alatt; Nagyrét, másként Bernard szigete; Vállus kút (a Rózsahegy alatt), Vaskapu; Kis-Szelcsova, Kádbükke; Szelcsova torka; Köves hágó; Hátulsó Nagy-Czicz; Közép Cziczhegy; Tökös-tó (Szent-Benedek felé).

1791-ben*Deési ev. ref. egyház ltára. Virághegy vagy Pengő szőlőhegy, Göntér szőlőhegy, Hátulsó Cziczhegy vagy Puszta szőlő.

1822-ben*Erd. főkormányszék 8347. sz. Sóskút, Gyertyános, Szajkapataka, Szentgyörgy-hegy, Bakó, Mulatón, Nagy Égés, Czigánykút, Új Égés, Huhui oldal, Szúnyogszeg, Német gát, Solymostó, Buczszeg, Sóspatak, Bodori kapu, Mandula tető.

Dűlők s ezek részei 1898-ban: Rózsahegy (temető), részei: Solymostó, Keresztnél, Kerektó, Köves hágó. Réterdő, része a Bagolyárok. Alsó-Sós, részei: Vaskapu (egykori várának bejárója), Sziget, Bungort. Felső-Sós, részei: Tőkéstó, Bethlenkert, Kövespatak, Borsóföld. Göntér. Gyertyános, része: a Kisrét. Kis égető. Vigana. Kádbükk, részei: Holtakna, ősidőbeli sóakna helye, Sóskút, Vadkaszinó (gyümölcsös kert), Kerekfák. Ácsirtovány. Kodori völgy részei: Henter kert, Dinnyeföld, Hugyodomb. Gyékényes völgy. Végláb (erdő). Égés. Nagymező. Dellő. Bakó, ennek részei: Hidegkút oldal, Visszatekintő, neve a hagyomány szerint onnan származik hogy a halálra ítélteket, főleg az akasztásokat itt hajtották végre. Az utczát, melyen felvonultak, Törvényfa-utczának erről nevezték el. Király-árok, állitólag egykor itt volt erődítés után nevezték el. {218.} s a század elején faragottkő maradványokat találtak. Virághegy. Vadalmás, része a Salánkiné vadalmása. Somkútvölgy részei: Csörgő, Kis-és Nagykantus, Köveshágó, Szelcsova, Bagoly, Kőszeg, Kutyás kútja, Ispotályrét. Huhu, részei: belső és külső huhu. Cziczhegy, részei: Jerikó, őskori várnyomokkal, Butykahegy. Hátulsó Cziczhegy, részei: Györgyhegy, Hiuzárok. Felső Cziczhegy, felső puszta részszel. Kozár-vári forduló az államúton felül: Felső túl a víz, Papok kertje. Kozár-vári forduló az úton alól: Horgostó, Alsó túl a viz. Bélahegy (egykor erősség, szőlős, most katonai czéllövő). Módra. Porondok. Temetők: Rózsahegy, Nagytemető, Zsidó és Oláh temető.

Lakossága: 1540 körül*K. M. Összeirás. 228 családfő polgári osztályú lakosa 228 házban lakik.

1606*Deés város ltára. szeptember 8-án lakott itt 17 családfő czigány.

1713-ban*Erd. főkormányszéki ltár. 90 polgár s más 22 lakossal, van benne 76 házastelek.

1750-ben*U. o. 205 családfő, egy telkes nemes lakik 206 telken 210 házban, s ily özvegy 33 családfő 3 1/2 telken 33 házban, egy külső birtokkal biró zsellér özvegy és 68 családfő külső birtok nélkül való zsellér s 27 ily özvegy, 12 kóborló s egy ily özvegy és 4 czigány családfő 7 házban, együtt 240 1/2 telken 250 házban laknak. El van pusztulva 14 egy telkes nemes telek, melynek lakói 1712 előtt költöztek el s ezek részét a többi egy telkesek foglalták el s adóznak utánna.

1785 február 3-án történt összeírás szerint tizedenként volt: 1-ső tizedben 62 családfő, gazda, a 2-ikban 159, a 3-ikban 156, a 4-ikben 60, az 5-ikben 44, a 6-ikban 579.*Megyei ltár.

1831-ben*Cons. Statist. Topogr. 44. l. 3410.

1850-ben volt 4355 lakosa.

Deés város lakossága az 1857-dik évi népszámlálás alkalmával: róm. kath. 960, görög kath. 1045, örm.-kath. 1, gör. keleti 7, ágost. evang. 32, református 2220, unitárius 3, zsidó 122. Együtt 4390. Házak száma 900. Lakások száma 1182. Állás, foglalkozás szerint: pap, tanitó 14, hivatalnok 84, katona 17, ügyvéd, biró 7, orvos, gyógyszerész 5, földbirtokos 42, gyáros, iparos 390, kereskedő 28, halász, hajós 1, gazdasági segédmunkás 24, ipari segédmunkás 116, kereskedő segédmunkás 21, másféle szolga 45, napszámos 467, 14 éven felüli férfi 222, nők, gyermekek 2899, gyermek 6 éves korig 325, 6–12 évesig 266. Együtt 4982.

{219.} 1869-ben 5832 lakossal.

1886-ban van itt 1076 ház, 6191 lakos.

1891-ben 7728, melyből 1601 róm. kath., 1731 gör. kath., 268 gör. kel., 2887 ev. ref., 76 lutheránus, 38 unitár, 1114 izraelita, 13 örmény-kath.

Adója: 1689 nov. 24-én tartott gyulafehérvári országgyűlés Deésre 25 nemesi telket számítva egy kapura, (a többieké 16–20 tett egy kaput), kivetett 8 frt, búzát 1 1/16 vékát, 1 3/5 zab, 3/25 szekér szénát, 12 font húst, 5 11/25 kupa bort.

1748-ban*1750. Erd. főkormányszéki ltár. 904 frt 52 kr. 1749-ben*U. o. 827 frt. 1775-ben*U. o. 2143 frt 58 kr. 1822-ben*Megyei ltár. 1994 frt 11 kr.

Az allodialis pénztár 1821 szept. 19-én 7275 főkormányszéki és 1837. évi 1875 főkormányszéki sz. alatt a város kezéből kivétetett és 1837. évi 1835. sz. a. a kezelésre nézt utasítást kapott, melynek 1838. évi 7616. sz. megtartását újból és szigorúan megparancsolták.

1898-ban adója 53455 frt 12 kr.