Encs (Szász-). | TARTALOM | Egres (Felső-). |
Nevének változatai: 1408-ban* Egres. 1576-ban* Oláh-Egres. 1577-ben* Alsó-Egres. 1831-ben* oláh neve Agyiresu, ma Agries.
Nevét égerfától vette, mely egykor itt nagy mértékben nőtte be a völgyet.
A Kaszte nevű hegy alatt szűk völgyben fekvő község, keresztül foly rajta a Rétpataka, mely Kocs átellenében szakad a Sajó vizébe. Tartozik a bethleni járásba, Deéstől 34.9 kilométerre fekszik.
Mivel Felső-Egres Sz.-Brétéből alakult 1364 körül, ennek 1364–1408 közt kellett keletkeznie.
Egrest első említésekor 1408-ban* a Bethlen család birtokában találjuk.
1493-ban* Bethlen Bernát itteni részét testvérének Bethleni Miklósnak eladja.
1496-ban Ulászló király e községet a Bethlen családnak új adomány czimen adományozza.*
1503-ban* Bethlen Miklóst és fiait Vitálist és Jánost kir. új adomány czimen itteni részükbe beigtatják.
{396.} 1537-ben* Bethleni Farkas és nővére Erzsébet Patócsy Miklósné itteni részüket Czikmántori Darlaczi Jugának adják cserébe.
1576-ban* Bethlen János felhatalmazza Báthory Kristóf erdélyi vajdát, hogy itteni részét, melyet elzálogosított volt, magához válthassa és hogy mindaddig birtokában legyen, míg utódai kiválthatják, ekkor ezt vagy helyette a Székelyföldön ad akkora és annyit érő birtokot, mekkora és a mennyit ez, bethleni, malomi stb. részei érnek.
1576-ban* Báthory István fejedelem a hűtlen, Békéshez szító Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozza s a következő évben be is igtatják* s ennél jelen vannak Szabó, Egresi és Erdélyi nevű idevaló lakosok.
1584-ben* néh. Bethlen Gergely fiai György és János s néh. Bethlen György fiai: Miklós, Ferencz és Mihály magvaszakadásuk esetére az Apaffyakat teszik itteni részük örökösévé.
1584-ben* e Bethlenek tiltakoznak az ellen, hogy itteni részük Bánffy Farkas kezén van.
1601-ben* Tahy István itteni Báthory Zsigmondtól nyert részét nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
1601-ben* Bethlen Farkas itteni részét Mindszenti Benedeknek adja cserébe, sőt a most Bánffy Ferencznél zálogban lévő részt is, ha kiváltaná, neki adni igéri.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Bornemissza Boldizsárnak Patócsy Annától való fiát Zsigmondot, valamint néh. Bánffy Boldizsárnak Patócsy Erzsébettől való leányát Margitot Allya Farkasnét, Annát Mindszenti Benedeknét, Zsuzsánnát Bethlen Gergelynét, Juditot Szikszay Györgynét és Borbálát Huszár Istvánnét itteni részükben megerősíti.
1619-ben* Kendy Krisztina e birtokát, mely ekkor el van pusztulva, férjére, Haller Zsigmondra ruházza, de az igtatásnál 1620-ban* Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemissza Zsigmond, Bornemissza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemissza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy-rész iránt s Bethlen Ferencz ellentmondtak.
1620-ban* egyik birtokos Erdélyi István.
{397.} 1624-ben* Haller Zsigmond e birtokát testvérére, Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősíti.
1678-ban* a hűtlenségbe esett Béldy Pál itteni része: t. i. 1 népes és 2 puszta telke elkoboztatván, azt Apaffy Mihály Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozta. Itteni birtokos még váradi Kollatovics György, id. gr. Csáki Istvánné Mindszenti Krisztina.
1694-ben* birtokosa Bethlen Gergely és László.
1769-ben* a fiscus Geréb Ágnest Rédei Ferencznét, br. Diószegi Zsigmondot, Jábróczky Kata br. Dujardin Józsefnét, Keczeli Sándort, Jékey Zsigmondot, Murányi Pétert, Kis Jánost s még többeket perbe fogta az Apaffy-féle részekért, de ettől későbben elállott.
1810-ben* birtokosai: gr. Kemény Sámuelnek van 3 jtelke, Rozsnyai Istvánnak 2, gr. Bethlen Sámuelnek 4 jtelke.
1820-ban* birtokosai: gr. Kemény Sámuelné ikt. gr. Bethlennének van 8 telke, Ujfalvi Sámuelnek 6, Rozsnyai Istvánnak 3.
1843-ban* birtokosai: gr. Kemény Sámuelnek van 8 telke, Földvári Farkasnak 5, Rozsnyai Istvánnénak 3.
1863-ban* br. Wesselényi Zsuzsánna és a gr. Bethlen család, Földvári József és Samu, Kemény Sámuel és Kun Kata úrbéri kárpótlásban részesültek.
1866-ban* az itt összeírt 32 füstből egyetlen nemesi füst sem volt. Birtokosai 1898-ban: gróf Klebersberg Zdenkó, 88 kh., örökség nagynénje báró Löwenthalné után, de eladta közelebbről br. Mattencloit Jánosnak. Balogh Lázár, 103 kh., öröklés atyja Balogh Mihály után, ki többektől vásárolta és Hirsch Kálmán, ki szintén vásárolta gr. Kornis Viktortól.
E községet a mai gr. Bethlen család ősei alapították 1482-ben.* Bethlen Gergely az „Alpokon túlról” (mai Moldova) hozott oláh jobbágyokkal népesítette be, de ezek közül többen családostól, minden vagyonukkal innen Alparéthoz tartozó falvak egyikébe szöktek. Ekkori kenéze Lázár.
Jelenlegi lakosai oláhok. 1576-ban magyarok is lakták.* 1658-ban* az egész falu úgy elpusztult a török dúlás következtében, hogy egyetlen lakosa és háza sem maradt meg. {398.} Lakóinak háromnegyed része napszámból él. Általában véve szegények, a pálinkát szeretik s czivakodó természetűek. Főtáplálékuk a málé. Hosszú szokmányt hordanak. Csütörtökön a maguk földjén nem dolgoznak, hanem más falu határán, hogy jég ne verje el határukat.
Házaikat s gazdasági épületeiket boronából szalmafedél alá építik. Fehér kendőkkel, cserép kancsókkal és edényekkel díszítik belső lakásukat.
Gör. kath. egyház hívei templomukat, mely a főangyalokról van elnevezve, fából építették a falu keleti részén emelkedő hegytetőre. Ez időből valók harangjai is. Fügének leányegyháza.
Éghajlata egészséges, járványtól mentes. A Czibles felől állandólag ki van téve szélnek, jégverés kisebb-nagyobb mértékben minden évben előfordul.
1750-beli* hivatalos összeírás* szerint határának kétharmad része terméketlen, a többi része alig közepes termésű. A lakosok földjük jövedelméből alig tartják fenn magukat. Vásárra a két mértföldnyire fekvő Beszterczére járnak.
Szántója két fordulóra van osztva, nagy része agyagos s 6 ökörrel szántható, kevés része fövényes, melyet 4 ökörrel szoktak szántani. Az őszi búza köble közép terméskor 30 kévével számítva 5 kalangyát ad, kalangyája másfél véka szemet ereszt; tavaszi búzát nem szoktak vetni, szőlője nincs, erdeje kevés tűzrevaló fát szolgáltat, jobbára Sajó-Udvarhelyről szerzik be földesuraiktól az épületre való fát is. Legelője elegendő, kaszálni fordulónként szoktak.
Adó alatt lévő szántója 69 1/2 köböl férőű, ebbe elvetettek 20 köböl őszbúzát, 23 köb. tavaszi gabonát, s lett 3 1/2 köböl törökbúza, borsó, lencse; rétje 21 1/2 szekérre való; adó alatt van 8 ökör, 15 tehén, 30 borjú, csikó, 6 tulok, 22 juh, kecske, 10 sertés, 9 méhköpű; főző üstök jövedelme 1 frt 45 kr.
1822-ben* határa másod osztályú, adó alatt van 177 köbölnyi szántó, 148 1/2 szekér szénafüve, 2 ökre, lova, 6 tehene.
Jelenleg földje gyenge, kötött agyagos, a verőfényes helyeken búzát, törökbúzát termelnek, trágyát az eső lemossa; fejér szőrű tehenet, kevés sertést és juhot tenyésztenek. Gyümölcse: szilva, körtve és almafélék. Nedves időjáráskor két patakja: a Vaducz és Rét-patak s főleg a Buna kút szolgáltatja vizét s ez száraz időjáráskor sem apad ki.
Épületnek való köve nincs. Semmi iparágat nem űznek.
{399.} Határhelyek: 1864-ben* Kalea Odorhejului, Kalea Becleanului, Kalea Breti, Sub fazet (a bükkös alatt), La spinoasze (a bokros táján), Fundu Lasuluj (az irtványfenékben), La Stupatura (a rekesztőnél), La Buna (a jó ivókútnál), Kalea Kocsuluj, Kalea florilor (a virágos erdő táj).
1898-ban dűlők: Kaszte, Cserety, Pe Gyál, Pe Poderej.
1658-ban* az egész falu teljesen elpusztult, egyetlen lakója sem maradt.
1713-ban* 7 jobbágy, 3 zsellér lakosa van, kik 10 házban laknak, el van pusztulva 3 ház.
1750-ben* 8 jobbágy, 5 telkes, 3 e nélkül való zsellér s egy ily özvegy, 5 kóborló lakosa van, kik 13 telken 17 házban laknak. Közülök egy kerekes.
1830-ban* 79 gör. kath. lélekből álló lakosa van.
1857-ben* 147 lakossal, házak száma 32.
1891-ben lakossága 143, házak száma 34.
Adója 1750-ben* 101 frt 12 kr. 1755-ben 29 frt 38 kr. 1775-ben* 120 frt 38 kr. 1822-ben* 104 frt 42 kr. 1898-ban 391 frt 24 kr.
Encs (Szász-). | TARTALOM | Egres (Felső-). |