Egres (Felső-). | TARTALOM | Erdőháta. |
Nevének változatai: 1562-ben* Egreshely. 1576-ban* Egres. 1577-ben* Felseö-Egres. 1676-ban* Egrespataka.
Nevét az ott termő égerfáiról vette. Puszta jelző nevét az újabb időben kapta, megkülönböztetésül a Sajó völgyére nyiló Felső-Egrestől.* Oláhul Ágris.*
Először emlittetik 1562-ben* Egreshely néven.
Fekszik a Cziblesből eredő Ilosva-patak szűk völgyében s annak két partján, Deéstől 48.8 kilométerre a bethleni járásban.
Felső-Egres Szeszárma tartozéka volt, de mint ilyen, még 1560-ban* mikor az összes tartozékok felsoroltatnak, még elő nem fordul, csak 1562-ben,* tehát e falu csak 1560–62 közt keletkezett.
1562-ben* keresztúri lakos Farkas János és neje Csomafáy Anna két itteni jobbágyát (Bota István, Ilyés Simon) és két pusztáját Módra Györgynek veti zálogba.
1576-ban* Báthory István a hűtlenségbe esett Harinnai Farkas János és Miklósnak e birtokát Báthory Kristófnak adományozta oda, ki abba 1577-ben* be is igtattatott. De annak* néh. Farkas Farkas fiai: Miklós, neje Suki Kata (1577) és János ellentmondtak, az igtatásnál jelen volt Kereszturi Tamás, Botha István és Fekete Tivadar.
1585-ben* Harinnai Farkas Miklós és János e birtok bitorlásától mindenkit eltilt.
1589-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Báthory András bibornoknak adományozza.
1590-ben* Harinnai Farkas Miklós és testvérének néhai Farkas Jánosnak fiai: Tamás, István, János, Ferencz és Mihály Báthory András ezen igtatásának ellentmondanak.
1595-ben* Farkas Miklós a maga és testvérének néh. János fiainak: Tamás, István, Ferencz és Mihály nevében a fejedelmet e birtok bitorlásától eltiltja.
{404.} 1597-ben* néhai Gyulaffi Lászlónak és Forgách Margitnak fia László e birtokát nejére Széchy Katalinra, ennek halálával pedig Szerdahelyi Imrefi Jánosra (kinek anyja szintén Forgách Margit volt) hagyja.
1601-ben* Harinnay Farkas Miklós e birtokát halála esetére nejére Suky Katára hagyja, az ő halálával pedig fiára Ferenczre, ezeknek kihalása után bátyjának Farkas Jánosnak 1605-ben neje Perusith Anna fiaira Tamás, Ferencz és Mihályra hagyja.
1608-ban* Kendy István e birtokot Suky Annának Harinnay Farkas Miklós özvegyének s leányának Zsuzsánnának (első nejétől Sigér Krisztinától), valamint Kun István s neje Erdélyi Margitnak Harinnay Ferencz özvegyének s ettől való leányának Harinnay Krisztinának visszaereszti.
1611-ben* Harinnay János leánya Krisztina: Berenhidi Huszár Mátyásné birtokosa. (Családfát lásd túl.)
1615-beli* osztály alkalmával Harinnay Zsuzsánna Torma Györgynének jutott.*
1618-ban* birtokosa Csicsó-keresztúri Torma György.
1619-ben* birtokosa Torma György.
1643-ban* özv. Torma Györgyné.
1658-ban* Torma Istvánnak itt 8 adózó jobbágya volt.
1668-ban* birtokosa Torma István.
1672-ben* a bethleni uradalomnak van itt egy jobbágya és 3 zsellére.
1676-ban* Torma Márta Nádudvary János özvegye e birtokának elfoglalásától, melyet Viennai Popovics György felhatalmazása folytán Czékus Sámueltől megvett, Gyerőffy Györgyöt eltiltja.
1694-ben* birtokosai Nápolyiné és Torma Miklós.
1768-ban* márczius 12-én Szeredai Péter és Gábor részüket Haller Péternek, ez 1778-ban szept. 3-án gr. Teleki Ádámnak adja zálogba.
1768 április 30-án* Torma Imre itteni részét gr. Lázár Antalnénak zálogosítja el, kitől 1795-ben Kozma Ferencz váltotta ki, s ugyanekkor Torma László, Miklós és Antal itteni, felőri és szitai részüket szintén zálogba veszi.
{405.} Borleásza, K.-Debrek, F.-Egres, Szita a Torma József gyűjteménye szerint így oszlik és birják:
{406.} 1786-ban* birtokosai: gr. Bethlen Pálnak van 12 jobbágya, 2 zsellére, gr. Teleki Ádámnak 6 jobbágya, 3 zsellére, özv. gr. Lázár Antalné Torma Évának 9 jobbágya, 2 zsellére, Torma kisasszonynak 4 jobbágya, 4 zsellére, Fráter Antalnak 4 jobbágya, 1 zsellére, özv. Endes Józsefnének 1 jobbágya, 1 zsellére, özv. Pekriné Szeredai Katalinnak 2 jobbágya.
1805-ben* Torma Mária Ajtai Józsefné és Jozefa Jékey Zsigmondné 1/2, Szeredai Pál 4 telkét adta zálogba Kozma Ferencznek.
1810-ben* Jósika Miklós egy itteni örökségét Turóczi Károlylyal cserélte el.
1811-ben* Pekriné utódoknak van 2 telkük. Más két birtokos: Torma Zsuzsánna Jabróczky Jozefának van 10 8/12 telke. 1816 körül* Kozma Ferencznek van 21 1/12, Pekriné utódoknak 2, Torma Zsuzsánnának 14 1/4, br. Jósika Miklósnak 5 2/3, Jabróczky Jozefának 10 2/3, Domokos Károlynénak 2 3/4, Fráter Antal utódai 3 1/6, Kozma Ferencznének 5 4/12, Torma Zsuzsánnának 3 3/4 és br. Jósika Miklósnak 3 1/3 telke.
1815-ben* Hatfaludi László itteni részét Kozma Ferencznek adja zálogba.
1820-ban* birtokosai: Kozma Ferenczné Torma Krisztinának van 14 telke, Wurczer Ádámnénak 11, br. Jósika Miklósnak 4, br. Weisz Ferencznek 4, osd. Wass Antalnak 3, Bocskor Eleknének 2.
1863-ban* gr. Lázárné Barcsai Póli, Fráter Farkas, Márk Béri, gr. Wass Albert, Betegh Kelemen, Szentgerliczei Kata, Torma Krisztina Kozmáné úrbéri kárpótlásban részesültek.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Szántó Márton, Biró Sándor és József (Csernefalváról), Molnár Sándor (Rogozról).
Jelenlegi birtokosai 1898-ban: Szántó Márton örökösei Béla és Kálmán után 1744 k. h. Szentgerliczey s Bocskor-féle birtok; vétel utján a Kallus Jakabé. Szigyártó Ágoston; 768 k. h. Gr. Lázár és Szentgerliczey-féle birtok; szerzemény. Szigyártó Simon; 364 k. h. Öröklés és (nagy részben) szerzemény. Pursa Gábor; 107 k. h. Puskás León; 106 k. h. Ezek Biró Sándor, József és Molnár birtokosoktól vették.
Lakói kezdet óta oláhok. A Gergely, Szíjgyártó, Katona, Puskás, Molnár és Biró egykori magyar családok eloláhosodtak. Földmiveléssel és baromtenyésztéssel foglalkoznak. Pünkösd első napjára házaikat {407.} falombokkal díszítik. Fiúgyermekek elhalálozásakor a templom tornyába kis fehér zászlót szoktak kitűzni. Eledelük málékenyér, tej, túró és sertéshús. Ruházatukat házilag állitják elő kenderből és gyapjúból, szokmány, harisnya és tüsző (öv), melyből a kés soha sem hiányzik.
Házaikat utczasorban egy szoba, konyha s gazdasági épületeiket boronafából zsendelytető alá építik rendesen a lakóház végébe.
1658-ban* az egész község úgy elpusztult, hogy egyetlen ház s lakója sem maradt.
A gör. kath. felekezetnek a falu déli részén 1830-ban fából épült temploma a Szűz-Mária tiszteletére szenteltetett fel még ez évben. Anyakönyve 1858 óta. Papjai Hozóba János, Szimboán, Perhajcza és Burzsa János s a jelenlegi Mancs György.
Felekezeti iskolája a 60-as években keletkezett.
Éghajlata egészséges, inkább hidegnek mondható, járvány ritkán szokott előfordulni főleg a gyermekek közt, széltől mentes, jég ritkán bántja határát. A múlt század közepén lakóit* golyvásoknak írják.
1750-beli* hivatalos összeírás szerint határának egy része térbeli s ez közepes termésű, de a többi rész terméketlen. Földjük termékei s barmok képezik egyedüli keresetforrásukat, melyeket Deésen, melytől 3 és Rettegen, ettől 2 mértföldnyire fekszik, árusítanak el. Két fordulós határa legnagyobb része hegyes, 6–8 ökörrel szántható, évenként való trágyázást kíván, de meredeksége s másfelől a lakosok együgyüsége miatt nem szokták trágyázni. Őszi vetésük nincs, nem terem, a tavaszi búza köble közép termésben 4 kalangyát (50 kévével számítva), kalangyája két véka szemet ad; a zab köble 8 kalangyával, szemül kalangyája 5 vékával fizet. Erdeje bővön, legelője elegendő. Szénafüve két részben van évenként használható s fordulónként is kaszálható. Összes szántója 245 köböl férőű s adó alatt van 74 köböl tavaszi búza, 96 3/4 köb. zab, 10 véka törökbúza, borsó, bab, rétje 266 szekérnyi. Malmok jövedelme 2 frt 50 kr. Adó alatt van 46 jármas marha, ló, 110 borjú, csikó, 22 tulok, 491 juh, kecske, 24 disznó, 27 méhköpű.
1822-ben* határa harmadosztályú, adó alatt van 278 3/4 köbölnyi szántó, 431 1/4 szekér szénára való rétje, 44 ökör, ló, 34 tehén, 5 juh, 10 kecske, 18 disznó, 5 méhköpű.
Határa kevésbbé termő, terményei ma is azok, mint a múlt században. Állatai erdélyi fehér szőrű szarvasmarha, juh, kecske és sertés. Alma, körtve és szilvafáit nem nemesitik.
{408.} Ivóvizet a községben egyesülő „Agresel és Molisel” patakok szolgáltatják, melyek az Ilosvapatakba folynak.
Épületnek való köve elegendő. A lakosok egy része szénegetéssel foglalkozik. Van 5 egy-egy kövü és kerekü felülcsapó malma, Szijgyártó Simon, Ágoston és Farkas Izsák tulajdona.
Határhelyei 1898-ban: Peltinyisu, Baltyile, Vinetor, Kosztyásza, Gyalu fraszinuluj, Gyalu Spanuluj, Gropa és Szeketur.
1645-ben* fiaikkal együtt 30 jobbágy lakosa van, kik 11 házban laknak.
1703 körül* 10 jobbágy, lakosa van ugyanyannyi házban, el van pusztulva 15 ház.
1713-ban* 7 jobbágy, 3 zsellér lakosa van 10 házban, el van pusztulva 3 ház.
1750-ben* van 1 telkes nemes lakosa, 29 jobbágy 24 telkes házba, 2 telkes, 6 e nélkül való zsellér, 9 kóborló és 2 ily özvegy lakosa 33 házban, az utóbbiaknak semmiök sincs. El van pusztulva 3 házastelek, Kettőből kihaltak, egyből elköltöztek, nem tudják hová.
1831-ben* 325 gör. kath. lakossal.
1857-ben házak száma 113, a lakosoké 657, ebből 3 róm. kath. magyar, 630 gör. kath., 4 ev. ref. és 20 izraelita.
1886-ban 1046 lakosból 3 róm. kath., 1243 gör. kath., 11 ev. ref., 44 izraelita.
Adója: 1703 körül* a jobbágyok és zsellérek fizetnek egy évi adóba 12 frt 50 krt, 2 1/2 köb. búzát s ugyanennyi zabot, egy szekér szénát s egy vágómarhát. 1748-ban* 206 frt 47 kr., 1749-ben* 194 frt 14 kr. 1755-ben* 120 frt 53 kr. 1755-ben 301 frt 1 kr. 1822-ben 244 frt 23 kr. 1898-ban 2264 frt 76 kr.
Egres (Felső-). | TARTALOM | Erdőháta. |