Gáncs.

Nevének változatai: 1467-ben*Dl. 27916. Ganch. 1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. Ganth. 1608-ban*5. Lib. Reg. 213. Gancz. 1750-ben*E. F. ltár. Gáncs.

Nevét valószinüleg*Mikl. 57. az oláh genž és szláv*Cihac 447. l. ganž szótól, mely kötőfüzet jelent, a mi itt a patak mellett ma is bőven terem vagy pedig gáncs = akadály, gát szótól vette.

Északnyugatról délnek irányuló szűk völgyben fekszik, az egykori Csicsóvár helyétől északra, keresztül foly rajta a róla elnevezett patak, mely keleti irányt követve, Csicso-Györgyfalvánál egyesül a négerfalvi patakkal. Deéstől 23.5 kilométerre a deési járásban.

A hagyomány azt tartja, hogy Gáncs a legrégibb falvak egyike, mely a Csicsóvár vidékén keletkezett és hogy határa kezdetben a csicsóhagymási hegytől a boérfalvi hegytetőig terjedt.

Csicsóvár tartozéka volt s mivel csak 1467-ben*Dl. 27916. fordul elő először, kétségtelenül 1405–1467 közt keletkezhetett. A Bánffyak birták, {514.} kiktől 1467-ben*Dl. 27916. Mátyás király elvette hűtlenség czimén, mivel ellene fellázadtak s Szerdahelyi Kis Jánosnak s testvérének Mihálynak adományozta.

1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. Csicsóvár tartozéka; vajdája Andrejka, kenéze Mihály.

1589-ben*Torma J. gyüjt. birtokosa a fiscus.

1594-ben*Km. Neor. D. 20. Báthory Zsigmond e birtokot Bocskay Istvánnak adományozza oda.

1602-ben e Számosujvárhoz tartozó falut*E. fisc. ltár. Toldi István birja.

1608-ban*Lib. Reg. 213. Km. Szolnok Int. D. 16. Báthory Gábor e birtokot, mely ezelőtt Szamosujvárhoz tartozott, cserneki Dezsőfi Ferencznek adományozta.

1618-ban*Rettegi S. gyüjt. birtokosa berenhidi Huszár István és neje Bánffy Borbála, ki ez évbeli lustrára itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki.

1628-ban*Km. prot. L. 77. Gyf. prot. Bojty 25. Huszár István özvegye Bánffy Borbála s gyermekei: Mátyás, Péter és Krisztina óvást tesznek az ellen, hogy e vett birtokukat a fejedelem Szamosujvárhoz csatoltatta.

1630-ban*Gyf. prot. Bojty 51. a fejedelem e birtokot Huszár Mátyás főlovászmesterének és Marosszék főkirálybirájának és neje Harinnai Krisztinának visszaadta.

1630-ban*L. Reg. 106. Brandenburgi Katalin, a fejedelem, e birtokát berenhidi Huszár Péter és neje Toroczkai Juditnak és Huszár Mátyásnak inscribálta 1500 frtért.

1632-ben*L. Reg. 39. Rákóczy György e birtokot Huszár Mátyásnak adja zálogba.

1658-ban*Torma cs. ltára. Huszár Péternek itt 22 adófizető jobbágya volt.

1670 körül*Torma gyüjt. Huszár Mátyásnak Harinnai Krisztinától való leányai Margit Toldalagi Mihályné, azután Macskássy Boldizsárné és Borbála, előbb csicsókeresztúri Torma Györgyné, második férje után gróf Nemes Jánosné birják.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosai: Toldalagi János, Macskássi László és Nemes Jánosné.

1695-ben*Erd. főkormsz. levéltár. gr. Bethlen Miklós és neje Kun Ilona e birtokot Huszár Margit és Borbálától, a Péter leányaitól megvette 2000 frtért*Önéletleírása II. könyv 264. l. s örökölte a többek közt fia Mihály, kinek br. Vay Erzsébettől való leánya br. Dujardin Ferenczhez ment nőül.

{515.} 1721-ben*Erd. fisc. ltár. birtokosa: gr. Bethlen Miklós.

1725-ben*Km. Neor. P. 80. gr. Bethlen István visszavonja azon egyezségét, melylyel e birtokot Bethlen Ilonának br. Dujardin Ferencznének, Juliannának gr. Teleki Sándornénak, Klárának gr. Teleki Mihálynénak és Ágnesnek br. Kemény Zsigmondnénak hitbérül átadott.

1738-ban*E. F. L. III. 164. B. birtokosai: gr. Bethlen Ilona br. Dujardin Ferencznek elvált neje s ettől való gyermekei: József, Mária Torma Dánielné és Anna.

Nagyszekeresi br. Dujardin család Francziaországból került hazánkba. 1715-ben honfiusitják Ferenczet, ennek fia szintén Ferencz, mint ezredes Erdélybe jő s családot alapit e szerint:

József, 1778-ban tábornok Bethlen István Bethlen Borbála Szilvásiné Ferencz Ferencz, ezredes Vay Erzsébet előbb gr. Bethlen Mihályné volt Bethlen Ilona Dujardin F.-né József, 1771. Jabroczki Kata István, katona Borbála gr. Mikes Istvánné

József, 1778-ban tábornok Bethlen István Bethlen Borbála Szilvásiné Ferencz Ferencz, ezredes Vay Erzsébet előbb gr. Bethlen Mihályné volt Bethlen Ilona Dujardin F.-né József, 1771. Jabroczki Kata István, katona Borbála gr. Mikes Istvánné*Kővári. Erd. Nevezet. cs. 81. l. és Retteghy Gy. Naplója. Hazánk 1885. évf. III. füz. 212. l. Anna Gáborffi Istvánné

1750-ben*E. F. L. III. 186. C. birtokosai: a kegyetlenségeiről híres br. Dujardin József és Mária Torma Dánielné és Bethlen Ilona.

1762-ben*U. o. E. ugyanazok és gr. Bethlen Elek, Olivér, Gergely, ifj. László és Krisztina gr. Toldalagi Pálné, kiktől 1766-ban*U. o. H. J. e birtokot a fiscus magához váltván, Dániel Tódor kir. tanácsosnak adta zálogba 7348 frt 22 krért.

1771-ben*Torma másolat. birtokosa Dániel Tódor, kit e birtokba igtattak a tőle elvett láposdebreki, bálványosváraljai és ormányi részekért.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: Szamosujvári Dániel János és Antalnak 74 jobbágya, 5 zsellére és 6 szegénye volt.

1809-ben*Megyei ltár selejt. 617. sz. Bogdán Vonucz egy telkes nemes.

1820-ban*Erd. kanczell. ltára. birtokosai: Dániel Antal özvegye Vajna Zsuzsánna és örökösei; van 44 telkük.

1838-ban*Megyei ltár. van 3 magyar írni, olvasni tudó nem adózó nemes lakosa.

{516.} 1841-ben*Megyei ltár. helyben lakó birtokosok: Czetz Zakariás és Mundruj Antal. 1863-ban*Urb. Wes. 184. l. Dániel Mária, Róza és Czecz Hermina 54 jobbágytelek után kaptak kárpótlást.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 88 füstből egyetlen nemesi füst sem volt. 1892-ben birtokosai: Gáncs község, 683 h. 1559 öl; vétel egyesektől. Czecz Mária és társai 1303 h. 244 öl. Czecz Hermina és Róza, 150 h. 952 öl. Czecz Mária utódai, 135 h. 735 öl. Utóbbiak a fiscalitástól való vételek.

1897-ben a kir. kincstár a Dániel Tódor utódai a Czecz családtól a birtokot kiperelte s jelenleg ez a főbirtokos, rajta kivül Grünstein Leib; a Czecz Károly-féle birtokot Czecz Péter vette meg, tőle pedig fia Viktor s jelenleg ennek özvegye Czecz Róza birja.

Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. jobbágyai Szent-Márton napján fele részben 50, fele részben 25 denárt fizetnek adó fejében, Szent-Györgykor pedig juhaikból 50-edet adnak.

Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, karvalyt, 1 tehenet s 1 berbécset adnak.*Bővebben Csicsóváránál. 1552-ben*U. o. illetéktelenül felvettek rajtok 2 tehenet, egy ökröt 5 frt 30 denár, 3 bárányt 36 denár, 7 sajtot 42 denár, 2 pint vajat 50 denár, 20 csirkét 40 denár értékben; szénát vittek Rettegre 3 szekérrel 1 frt, s ugyanide 9 köböl zabot 3 frt értékben. Bank Pál emberei számára s élelmezésre 2 frt 50 denárt adtak s törvényes birságba 4 frtot fizettek.

Dujardin család czímere.

Dujardin család czímere.*Siebm. Wb. 15. A. 116. T.

Lakosai kezdet óta oláhok. Földmivelés és állattenyésztéssel foglalkoznak. Öltözetük házilag készült kender- és gyapjúszövet s bocskor.

Házaikat s gazdasági épületeiket sövényből és rakófából építik. Itt tartózkodott, „földi paradicsomában,” mint ő nevezte, a híres füvész Czecz Antal, testvérénél Károlynál az 1850-es években, melynek flóráját gyűjtötte össze s ezen kutatásait a beszterczei s borgói havasokig kiterjesztette; innen levelezett a külföldi tudósokkal, a kikkel csereviszonyban állott. Nevét, megyéjét híressé tette. Itt halt meg 1865-ben ápril 24-én s ide is van eltemetve.*L. Deésnél s az Erd. Muz. Egyl. Évkönyv 6. köt. 1872. évf. I. füz.

{517.} Mellette alussza örök álmát Bauer Lajos, Bem hadsegéde s hadi irodájának főnöke. Enyeden született. 1848-ban Ferdinánd ezredbeli százados. 1848 őszen br. Baldacci segédtisztje, majd Bem irodájának főnöke, bátor, elszánt katona, később őrnagy. 1849 április havától Deésen térparancsnok s ekkor vette el jegyesét, Czecz Rózát, a Czecz Zachar leányát. 1849-ben fogságba hurczoltatván, elitéltetett Aradon; 5 évig szenvedett Josefstadt börtöneiben. Nagyrészben itt írta érdekes életiratát, mely a piskii csatáig terjed. Makray László volt ezredese adta ki, Bauer őrnagy hagyományai czímen. Pest, 1873. Börtönből kiszabadulván, ide neje birtokára vonult s jegyzőséget vállalt. Fogságban kapott betegsége okozta halálát 1865 május 15-én.

Ezen jelesek után megemlékezünk a kegyetlen, vérengzéseiről ma is rémes hírben álló, egykor itt lakó birtokosa br. Dujardin Józsefről, a Ferencz és mostoha testvére Bethlen Ilona fia. 1759 május 25-én*Torma gyüjt. kezdette el kegyetlenkedéseit, miután őt megintetni akarák, nejének egy pár czikk dinyeért fogait huzata ki, később elhagyván férjét, apácza lett.*Kővári. Erd. Nev. cs. 81. l. Ezért sokakat befogatott, úri széket tartott maga elnöklete alatt a falu birójával. Gyilkoló hajdúi Petrisor és Pintye Dumitru voltak. Prekup Györgyöt lapáttal halálra ütlegeltette, egy asszonynak emlőit korbácscsal verette s így folytatta kegyetlenségeit 1766-ig.

Hogy mit mivelt Dujardin József itt és Gyulatelkén, írva hagyta Retteghy György Naplójában.*Hazánk Tört. Közlöny 1885. III. füzet 212 és 213. l. Mindkét helyt telve volt háza rabokkal, kiket embertelenül kínoztatott hozzá hasonló gáncsi birájával. Azt híresztelte el, hogy ő ellene tolvajok leselkednek, kik meg akarják ölni, 1764-ben két jobbágyát ölette meg s a széki határon akarta elásatni, melyből nagy zenebona támadt. A kormányszék katonaságot küldött ki, kik házánál őrizet alatt tartották s ezalatt mindenéből kiették. Megtalálták itt ágya fenekén a hóhér-pallóst s mellette különféle kínzóeszközöket. A kínzást malmában végeztette, hogy ennek zajától a kínzottak jajjai hallhatók ne legyenek; 14 ember kínos megöletése bizonyult reá. Többet közülök, kik a nagy verés miatt felkelni nem tudtak, agyonvert, 12 rabot találtak nehéz vasban, köztük két 10 éves gyermeket. Ezeken kivül rabokat tartott Besztercze- és Tordamegye börtöneiben. Innen vitték fogságba Szamosujvárra, de börtönéből kiszökvén, újra azonnal elfogták, s mint Kozma Urszuj, Géczi Vaszi s mások gyilkosát, elitélték. 1771 márczius 30-án hajtották volna végre az ítéletet, de leánya {518.} Borbála, ki apjának meglátogatására ment, mérget adott s másnap ennek következtében a rajongó, vérszomjas, indulatoskodó, kerékbetörető meghalt Maros-Vásárhelytt,*A hagyomány szerint ezen leánya egész életében a legszigorúbb vezeklésnek vetette magát alá. Azzal vádolván magát, hátha kegyelmet kapott volna apja a kivégzéskor s így ő pusztitotta el az adta méreggel. Kőkoporsóban hált, mely a gr. Bethlen Károly-féle bethleni palotája padlásán közelebbről még meg volt. Bethlenből térden csúszva szokott a csicsó-kereszturi róm. kath. templomba menni apja halála napján. Minden kigondolható sanyargattatásnak kitette magát, hogy üdvöt, feloldást nyerjen. Dujardin József élete leírva a Heti Lap 1854. 15. sz. és Kővári. Erd. Nevezet. családai 81. l. mielőtt a törvény intézkedhetett volna felette. Vad vére átment a családra. Fiát, ki katona volt, kieszközölték, hogy ne nősüljön. Az elvadított rémes „Dujardin vért” magával vitte sírjába.

Román lakossága 1798-ban lépett az unióra. Fából 1801-ben épült temploma a község északi részén, a szent archangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyvet 1827 óta vezet. Harangjain: „1801. In te Domine speravi” felirat.

Papjai: Both Elek, Timoth, Turturean Kristóf, Farkas Tivadar s a jelenlegi Márczián Gábor.

Iskolája 1850–53 közt épült rakófából a Czecz család segélyével. 1870-ben szerelték fel újra. Tanitója 1896-ban Both Sándor.*Kádár. Szolnok-Dobokavárm. Nev. Okt. Tört. 289. l.

Róm. kath. egyháza 8 lélekkel 1822-ben*Torma gyüjt. a csicsókereszturi filiája.

Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, járvány uralkodni nem szokott, de annál gyakrabban szenved a jégveréstől.

1750-beli*Erd. főkormsz. ltár. hivatalos összeírás szerint határának nagy része terméketlen és csak malomkővágásra alkalmas. A föld termékeiből alig tudják magukat fentartani. Barmaikat Deés, M.-Lápos, Bethlen vásáraira, melyektől két mértföldnyire esik, szokták hajtani.

Határa két fordulós, 6–8 ökörrel is alig tudják szántani. A trágyázást évenként megkívánná, de szegénységük miatt s jármas marha hiányában nem szokták trágyázni.

Egy köböl őszi vetés 4 kalangyát, kalangyája közepes terméskor másfél véka szemet ereszt, a tavaszi búza 5 kalangyát, a zab hasonlólag szemül 2 vékával fizet. Van évenként használható kaszálója. Tűzre való erdeje van a mennyi szükséges. Legeltetni fordulónként szoktak s a szükséghez mérve elegendő. Adó alatt lévő szántója 131 köböl férőű, elvetettek ez évben 171 köböl őszi búzát, 39 1/2 köböl tavaszi gabonát, zabot, termett 83/4 köböl törökbúzája, rétje 113 szekérnyi. Adó alatt: 64 jármas ökör, ló, 66 tehén, 17 tulok, 236 juh, kecske, 18 disznó, 36 kosár méh. Iparosa: 5 malomkővágó, 2 szűcs és 10 ács. 19 elpusztult {519.} telekből, melynek lakói szerte-széjjel szöktek, 11-et br. Dujardin József földesúr, 4-et Bethlen Ilona, a többit a községbeliek foglalták el s adóznak róla.

1822-ben*Erd. főkormsz. ltár. határa tölgy- és bükkerdőkkel van jobbára benőve, a mivelhető rész kevés, oldalos és sovány; őszi vetés ritkán s az is kevés terem, azért lakosai fával, malomkövekkel kereskednek.

Határa 3-ad osztályú. Van 415 köböl vetésre való szántója, 335 szekér szénára való rétje, 44 igás, 34 fejős marha, 28 juh, 27 disznó adó alatt.

Jelenleg határa hegyes, oldalos, erdős, északos, hideg és gyenge termésű. Kevés törökbúza, tavaszi búza és zab terem meg benne; állatai: fehér szőrű szarvasmarha, juh, kecske, sertés és liba. Gyümölcse: kevés körtve, alma és szilva,

Forrásai kitűnő vizet adnak s ezen kivül a róla nevezett patak szolgál itatásra.

Határhelyek: 1750-ben*E. F. L. III. 186. C. Bája; Muncsel; produ Frontuilor; Oszoj; Szekature aluj Bod Gyurdo; Szemernye; Komoristye; Kurmature; Zepozi; Picsoru Ripilor; Grujeczu Daszkuluj; Korubán; Pintik; Doszu Regini, Doszu Horgi, Doszu kirligaturi; Prihodisti.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Lunka szupt Dumbrava, Gyalu Gyirzi, Magura, Facza me mare, Grujeczile, Oszajile, Dumbrivicza, Pe Zsosz, Kunkurile, Dupa Gyál, Beile, Muncsel, La izvora, Bánya, Gyalu Román, dűlők.

Lakossága: 1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. 6 kapu jobbágy és 14 szegény lakosa van.

1603-ban*Urb. Cons. fasc. 65. nr. 87. összes lakosainak száma 5.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. van 16 jobbágy, 6 zsellér és két cséplő, 3 béresszolga s 1 tiszttartó lakosa, kik az utóbbiak kivételével, ugyanannyi házastelken laknak, pusztában 2 örökség. Adó alatt van 33 ökör, 29 tehén, 5 ló, 81 juh.

1706-ban*E. F. L. III. 242. B. fiaikkal együtt 86 jobbágy lakosa van, házainak száma 28.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. van 33 jobbágy 24 1/2 telken 29 házban és négy ily özvegy 4 telkesházban, öt telkes zsellér 2 1/2 telken 3 házban és két külsőség nélkül való zsellér egy telken, 2 házban és 2 kóborló, kiknek nincs semmi vagyonuk. Együtt 32 telek, 38 lakóház s 19 elpusztult telek.

1831-ben lakossága 214.

1857-ben 730 lakosból 26 róm. kath., 702 gör. kath., 2 ev. ref. Házak száma 106.

{520.} 1886-ban 784 lakosból 8 róm. kath., 750 gör. kath., 8 gör. keleti és 18 izraelita.

1891-ben 925 lakosból 5 róm. kath., 895 g. kath., 2 ev. ref., 23 izr.

Adója 1703-ban*Erd. főkormsz. ltár. 41 frt, 11 köböl búza s ugyanennyi zab, 3 1/2 szekér széna s egy vágómarha. 1748-ban*U. o. 146 frt 33 kr. 1749-ben*U. o. 153 frt 6 kr. 1775-ben*U. o. 349 frt 27 kr. 1822-ben*U. o. 239 frt 1 kr. 1898-ban 1703 frt 43 kr.