Kendi-Lóna.

Nevének változatai: 1315-ben*Dl. 28718. és 31065. Lona. 1524-ben*Gr. Bánffy ltár. Lonya. 1631-ben*Gyf. Doboka és Km. prot. I. 19. fasc. 2. nr. 25. Magyar-Lona. 1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. Kende-Lona. Előnevét egykori birtokosai a Kendiek után kapta, Lona pedig szláv szó*Miklosich. 173. l. kebel, öblöt jelent, a róla nevezett patak folyamvölgye.

Először emlittetik 1305-ban*Dl. 28574. Louna néven, mint folyó. Mint birtok 1815-ben*Gr. Bánffy ltár 9. nr. 3. Lona néven.

Nyugatról keletnek nyiló völgyben fekszik, a Sátortól Kecskeháta felé menő megyei útban, keresztül foly rajta a róla nevezett patak, mely balról a Kis-Szamosba szakad. Deéstől 29.9 kilométernyire, a szamosujvári járásban.

Lóna első birtokosai 1315-ben*Dl. 28718. és 31065. emlittetnek, névszerint Péter fiai János, Finta, Mihály és Kaplyon (Koplen), a Kaplony-nemzetségbeliek. Ezeknek részére az erdélyi vajda Lóna határait azon évben kijáratni rendelte.

1348-ban*Gr Bánffy ltár 9. nr. 3. a fentieken kivül birtokosokul még János fiai Demeter, Mihály és János, továbbá Pál fiai Illés emlittetnek.

1364-ben*Dl. 30682. Kaplyan fia Miklós.

{289.} 1370-ben*Dl. 28718. és 31065. az előbbieken kivül Kaplyan fia Miklós, Demeter fia Imre és Illés fia László emlittetnek birtokosokul.

1372-ben*Fejér. Cod. X. vol. IV. 474. Lónai Mihály.

1364-ben és 1373-ban*Dl. 27434. Lónai Demeter.

1392-ben*Dl. 31114. Esztényi András fiai Miklós és János itteni részükbe, mely a Finta részének neveztetett, beigtattatják magukat és Lónai Mihály szomszédjuk nekik egy ház felépitésére való fát ajándékoz.*E Fintha-rész, mely elpusztultnak iratik, határa kezdődik Lóna végén, a tövisbokornál, innen a Mocsola földig, ettől az almafáig, majd a Lóna-patakához huzódik.

1395-ban*Dl. 27283. Lónai Imre fia Mihály Kidei Imrének és Miklósnak neje negyede fejében egy Lónai részt ád, néhai Lónai Demeter curiájával együtt.

1425-ben*Dl. 28963. Lónai Girolthi Miklós és Antal birnak itt.

1429-ben*Dl. 28806. Lónai László fiai András, Miklós és Ferencz, kik perben állottak a Dobokaiakkal Lóna és Doboka közt levő szántó, erdő és kaszáló területre nézve, melyek felett ez évben kiegyeztek s határát körül járván, megállapitották.*Lásd határait Dobokánál.

1441-ben*Km. prot. ab. 70. Esztényi György, István, Domokos és Gergely lónai részük bitorlásától Lónai Miklóst és Ferenczet eltiltják.

1444-ben*Dl. 27504. és 29479. Ulászló király Lónai László fiát Miklóst Lóna birtokában, melyben ősei is mindig voltak, de az erre vonatkozó okleveleit az 1437-iki parasztlázadásban elvesztette, megerősiti s abba őt ellentmondás nélkül be is igtatják.*A Károlyi (Kaplyon) család leszármazási táblája gr. Károlyi okltár II. köt.; András fia Simon 1264–1288, ennek fia Károlyi András 1291–1325, ennek fiai: Mihály, 1322–49; Miklós 1325–49; Simon 1322–49, Menyhárd 1325–50. Simon fiai: László vajda 1349–94 és Mihály 1350–94, ennek fiai Lancz László 1394–1447, ennek fia Lancz László 1440–1489. Menyhárdnak fiai: László 1367–1406, András 1308–1419, Mihály 1378.

1452-ben*Dl. 27310. Esztényi Péter fiait Istvánt és Gergelyt néh. Lónai Veres Ferencznek itteni részébe beigtatják.

1467-ben*Dl. 27496. és 97. Mátyás király Lónát Lónai György magvaszakadtával Tőki Tőke Bálint és Lászlónak adományozta oda vitézségökért, de az igtatásnál Lónai György özvegye ellentmondott.

1467-ben*Dl. 27329. Mátyás király lónai Veres Ferencz magvaszakadtával annak itteni részét Járai Péter, László, János és Péternek adományozta oda, de Lónai György s annak leánya Potentiána ellentmondtak.

1467-ben*Km. prot. f. 15. Esztényi Péter fia Domokos néh. Lónai Veres Ferencz itteni része iránt Lónai Miklós fiát Györgyöt perbe fogta, azonban kibékültek.

{290.} 1468-ban*Km. prot. f. 38. Járai János fiai Péter, László és János óvást emeltek az iránt, hogy Lónai György halálával Tőki Bálint és János Lónát maguknak adományoztatták, noha jogosan őket illetné.

1469-ben*Km. prot. g. 8. Tőki Bálint és Lászlónak néhai Lónai György özvegye és leánya Potentiána ellen, ezek ellentmondása miatt folytatott perben a felek úgy egyeznek ki, hogy a Tőkiek az özvegy hozománya fejében 66 frtot adnak, Potentiánának pedig férjhez meneteléig Lóna negyedrészét engedik által.

1469-ben*Km. prot. g. 9. az Esztényiek néhai Lónai Veres Ferencz itteni részének bitorlásától a Tőkieket eltiltják.

1471-ben*Km. prot. f. 85. a Tőkieket itteni részüktől Klára Girolti Osvát leánya Bongárti Szilágyi Jánosné s fiaik Bernát és Jób, valamint néh. Girolti Albert fiai Márton és Benedek, Girolti Osvát fiai Mihály, János és Péter azon János fia, nemkülönben Esztényi Domokos s fiai Mátyás és Antal eltiltják.

Ugyanazon évben*Dl. 27511. és Km. prot. f. 85. ezen Esztényiek itteni részüket Tőki Bálintnak vetették zálogba.

1476-ban*Dl. 28313. Koncz Benedek, mint biró emlittetik és Dobokai László.

1479-ben*Km. prot. i. 1. és Dl. 28345. Tőki László Lóna felét és bátyjának néhai Bálintnak udvarházát Szilkereki Gebárt Benedeknek s nejének Margitnak adományozza, ha azonban Margit asszony újra férjhezmenne, akkor az a Tőkiekre visszaszáll s köteles részül csupán azon részt fogja kapni, melyet néh. Lónai György leánya Potentiána férjhezmeneteléig bir Lónán.

1480-ban*Km. prot. i. 8. Girolti Péter s neje Orsolya, valamint Frátai Gerard, Girolti János, Bongárti Szilágyi János s fiai Bernát és Jób a királyt Szilkereki Gebárt Benedek itteni részének Szamosfalvi Gyerőfi Antalnak való eladományozásától tiltják.

1480-ban*Km. prot. i. 9. Szilkereki Gebárt Benedek özvegye Margit, férje halálával e birtok felét Tőki Lászlónak s fiainak Imre és Mihálynak visszabocsátja. 1489-ben*Km. Doboka T. 112. Tőki László fia Mihály itteni részének gondviselését Geréb László erdélyi püspökre ruházza.

1491-ben*Km. prot. m. 7. Girolti Finta János, Bongárti Finta Péter, Potentiána Móré Istvánné néh. Lónai György leánya és Bongárti Szilágyi János fia Jób, Ulászló királyt azon néh. Lónai György, Lónai Veres Miklós és Ferencz itteni részének eladományozásától, Tőki Imrét és Mihályt annak elfogadásától tiltják.

{291.} 1491-ben*Km. prot. m. 10. Tőki Imre itteni részét Fekecs Sebestyénnek veti zálogba.

1495-ben*Km. prot. m. 100. Lónai Tőki Imre itteni 2 jobbágy telkét (Pető, Barta) Szancsali Lászlónak és Antalnak zálogositja el.

1495-ben*Km. prot. m. 116. Lónai Tőki László fia Imre itteni részét Szancsali Antal deáknak eladja, úgy azonban, hogy azt csak Tőkinek holta után birhatja.

1500-ban*Km. prot. Labore 142. egy rész birtokosa Tőki Mihály.

1506-ban*Dl. 30512. Lónai Tőki Imre itteni részét s kuriáját Kendi Gálnak s gyermekeinek Ferencz, Fruzsina és Klárának adja cserébe.

1507-ben*Dl. 30337. Nagylaki István özvegye Potentiána, néh. Lónai György leánya, itteni részét Csávási Erdő Miklósnak gyulafehérvári udvarbirónak adja cserébe.

1507-ben*Dl. 26825. Lónai Tőky Mihály emlittetik.

1506-ban*Erd. Tábla. Procur. Pal. XXVII. írják, hogy 1506 körül Esztényi János itteni részét neje Luciának kötötte le, ki Czompo Andráshoz ment annak halála után férjhez; Esztényitől Lucia és Mártha Frank Bernádné leányai maradtak. Lucia és Czompo Albert itteni részüket cserébe adták Kendi Gálnak ennek boósi részeért.

1524-ben*Gr. Bánffy ltár. II. Lajos király néhai Dobokai Bessenyei Bernád gyermekeit Ferenczet, Orsolyát, Katalint és Zsófit apjuk itteni részében megerősiti.

1535-ben*Km. Doboka k. 21. János király Kendi Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti mint ősbirtokukban.

1538-ban*Km. Doboka k. 78. néh. Kendi Gál fia Mihály magvaszakadása esetére itteni részét nejének Zsófiának Szilvási Kristóf leányának, valamint néh. Podvinyai Pál fiainak János és Lázárnak veti zálogba.

1540 körül*Km. összeírás. birtokosa Kendy Mihály.

1576-ban*Gyf. kápt. Divers II. fasc. Nr. 13. Kendy Sándor birja.

1578-ban*Gyf. Cent. CC. 50. Kendy Sándor és leányai: Krisztina, Sófia és Zsuzsánna őseiknek e faluja felében megerősittettik; másik birtokosa*Gyf. kápt. Cent. D. 67. Kendy Farkas.

1580-ban*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 43. Báthory Kristóf vajda Kendy Sándor kérésére lónai udvarházához tartozó 3 czigányát Bangont, Györgyöt és Mártont mindennemü, az erdélyi czigányvajdáknak tartozó adók alól felmenti és ezt Borbély György és Torma Kristóf Erdélyország czigányvajdáinak tudomásul adja.

{292.} 1585-ben*Gyf. Lib. Reg. I. Sig. Báthory fol. 313. a fejedelem Kendy Sándort a tizedfizetés alól itteni része után mentessé teszi. Ugyanez évben*Gyf. Doboka f. 2. nr. 22. másik birtokos Kendi Farkas, kinek Horváth A. nevü szolgája emlittetik.

1586-ban*U. o. f. 4. nr. 31. Lónai Bereczk Gáspár és

1589-ben*Gyf. Cent. R. 73. Lónai Horváth András emlittetik.

1593-ban*Gyf. Doboka fasc. 4. nr. 2. Kendy Sándor ez ősi birtokába s két nemesi udvar házába beigtattatik.

1596-ban*Km. Doboka M. 45. Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándornak e birtokát, mely ekkor*Act. Partic. 536. pag. 1007. magyar falunak mondatik, Mihály havaselvi vajdának adományozza.

1600-ban*Erd. országgy. Emlék IV. 554. a léczfalvi tábori gyülés azt végezte, hogy Lóna a Kendy Sándor fiának Istvánnak visszaadassék a hozzátartozókkal, a „mint Mihály vajdától megmaradt”.

1604-ben*Km. prot. B. 244. Kendy István e birtokát Mindszenti Benedeknek veti zálogba.

1608-ban*Gyf. kápt. 5. Lib. Reg. 85. idevaló egy telkes nemes a Rózsa család.

1610-ig birta Kendy István, de ez év márcz. 21-ike reggelén Báthori Gábor fejedelem ellen Széken merényletet tervelt, melynek folytán bélyeg alá esvén, Lónát ez év április 4-én elvették tőle s mint fiskalitás kezeltetett 1616-ig.*Segesvári B. Napló Erd. Tört. A. 4. k. 174. l.

Körtvefái Kovacsóczy család czímere.

Körtvefái Kovacsóczy család czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 120. T.

1613-ben*Km. Doboka G. 3, 40. birtokosa: Némethy Gergely. Ugyanez évben*Km. Doboka B. 10. egervári Pribék Sándor itteni nemesi házát, melyet Kendy Istvántól 300 frtban bir zálogban, neje Baád, máskép Vajda Juditnak vallja.

1616-ban*8. L. Reg. 176, 198. a fejedelem e birtokot Haller Zsigmond s neje Kendy Krisztinának adja az itt levő két nemesi kőudvarházzal, melyek közül egyik el van pusztulva.

1617-ben*Tört. Tár. 1881. évf. 288–89. l. Bethlen Gábor fejedelem e birtokhoz Kodort, Zsukot visszaszerezni igérte, ha Kendy István visszatér s a fejedelmet eziránt megkérleli.

1620-ban*10. Lib. Reg. 141. Km. Doboka H. 23. Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősiti, de Bánffy {293.} Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.

1624-ben*Gyf. Cent. J. 34. Z. 51, 77. s 16. l. Reg. 70. Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban*U. o. a fejedelem is megerősiti.

1632-ben*Km. Doboka T. 49. I. Rákóczy György Haller Zsigmond magvaszakadtával e birtokot Kovacsóczy Istvánnak adományozta, de Haller György és neje Nyáry Borbála vele olyan egyezséget kötöttek, hogy az Kovacsóczy halála után a Hallerekre szálljon vissza, a mi valószinüleg nem történt meg, mert e birtokot 1641-ben*20. L. Reg. 43. még a fiskus kezén találjuk.

Ezen egyezséget körtvélyfái Kovacsóczy István 1631-ben*Gyf. Doboka és Km. prot. I. 19. f. 2. nr. 25. Lóna és hozzátartozói iránt a kolozsmonostori konvent és Eszterházy Miklós nádor előtt is megkötötte Haller Györgygyel.

1634-ben*Km. Doboka T. 49. Telegdi Zsófi özv. Kovacsóczy Istvánné azon egyezséget, mely volt férje és néh. Haller György között az idevaló kuria és javak iránt oly feltétel alatt kötött, hogy azok Kovacsóczy halálával a Hallerekre szálljon, elfogadja, ha a határideje eljő, azonban protestál azért, hogy Nyáry Borbála megsértette az egyezséget azzal, hogy Antost hatalmasul a lónai kuriához csatolta. 1637-ben*Haller Gábor naplója. Haller Györgynétől a fiskus nyerte meg Lónát.

1641-ben*20. L. Reg. 43. Rákóczy György fejedelem Hetesi Mihálynak, kinek testvére György a fejedelem itteni javainak tiszttartója, egy elpusztult nemesi házat (a Sinka és Kis jobbágyoké közt) adományoz.

II. Rákóczy György ifj. fejedelem Kassay Istvántól pénzt kérvén kölcsön, „a lónai udvarházát és jószágot kötötte le, de Kassay denegálta (megtagadta) a kölcsönt.”*Hodor. Függelék 56. lap.

1654-ben és már előbb is a két Rákóczy sokat elidegenitett az uradalomban tartozott javakból, ekkor e szamosujvári uradalomnak itteni majorság földeibe elvetettek 226 1/2 köböl búzát, 72 köb. árpát, 14 köböl alakort, a majorság szőlőben termett 189 veder bor; bortizedbe pedig 11 veder és 5 kupát szolgáltattak be.*Conscr. Orsz. ltár.

1661-ben*Haller család levéltára. Kemény János e birtokot Haller Gábornak a Napló {294.} írónak adományozta, ki azt Bácsy Istvántól magához váltotta, a ki abban Haller Pállal együtt 1669-ben*Haller cs. ltára. megerősittetett.

Kemény fejedelem e birtokot Maró és Antossal együtt, úgy Válaszúton azon részt, melyet még 1659-ben 500 frton zálogositott volt el, Haller Gábornak adta, nem különben a csákai és lozsárdi részbirtokokat oly formán, hogy magtalan halála esetére testvérei Pál és János örökölhessék. Igy a lónai uradalomnak úgy szólva csak árnyéka került vissza a Hallerekre, de nem a György ágára, mely attól végkép meg volt fosztva.

Széki gróf Teleki cs. czímere.

Széki gróf Teleki cs. czímere.

Haller Gábort 1663. nov. 15-én Érsekujvárnál a török lefejeztette, testvérei 1664-ben a birtokát átvették és 1669 febr. 22-én*U. o. és Torma cs. ltára. nyert új adománynyal és decz. 3-iki beigtatással erősitette meg a fejedelem Jánost és Pált. Haller János az író 1678-ban bélyeg alá és rabságba esvén, ebből 1682-ben kiszabadulván, Erdély részéről szerződés végett ő is Bécsbe rendeltetett s felvitte fiát Józsefet, a ki azt hitette el Leopolddal, hogy miniszterei az erdélyi követek által a török részre meg lennének vesztegetve, másfelől a badeni herceget mintha Lipót őt megétetni szándékoznék. A bizalmatlanság és feszültség a felek közt majdnem főfokra hágott. Később megtalálták az egyenetlenség szítóját Haller József személyében, a kit a császár személye megsértéseért elzártak, 1686-ban halálra itéltek, de Lipót birodalmából való számüzetésre változtatta az ítéletet. Lengyelországba bujdosott, visszakerülvén atyjához, de fiát rabságra vitette, minthogy az ország követei ellen való gyanusitásért még nem lakolt volt: 1688-ban január 24-én Fogarasban tartott országgyülés halára itélte. Az apa fia megmentésén munkálva, a mindenható Teleki Mihályt vette körül, aki megszabaditá, de febr. 20-iki titkos szerződés nyomán ezen nagylelküséget a lónai uradalomért tette s még pedig Haller János nem csak a maga, hanem tetvére Pál részét is, Antost, Csákát, kénytelen volt feláldozni, miután Haller Pál özvegye Cs.-Kereszturi Torma Kata és egyik leánya Mária Károlyi Mihályné febr. 3-án, a másik Judit vargyasi Dániel Mihályné február 9-én Lónához való jogukról lemondának, mire Teleki magát szept. 17-én be is igtatta ellentmondás {295.} nélkül, a fejedelem jóváhagyásával. Torma Katának, szept. 9-én kelt kötelezvénye szerint évenként 100 aranyat igért. Igy a Hallerek másodszor veszték el az uradalmat. József, ki ennek okozója volt, Tökölyhez pártolt s mivel őt meggyilkolni szándékozott: Targovistban 1694 tájt agyonlövetett. Haller István a János fia 1701-ben pert inditott, 1751-ben újra felelevenitették és 1760-ban perújitás mellett folytatták a pert, de eredménye nem volt.*V. ö. Kaplyonnal. Torma József gyüjt. És Hodor. Dobokam. Esm. 622. s köv. l.

1694-ben*Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24. birtokosa Teleki Mihályné.

1713-ban*Hodor. Függelék 56. lap. birtokosa gr. Teleki Pál, a ki ellen már előbb, mint Bethlen Miklós*Önéletirása II. k. 259. l. írja, gr. Haller István országos elnök pert inditott, de úgy látszik nem nyerhette meg.

1770-ben*Erd. főkormsz. ltár. birja gr. Teleki Ádám.*Udvari szolgálatban levő tisztek, itt lakó nemesek: Borbély Mihály, Cseh Béni (inspector), Soproni máskép Horváth Mihály kezelő. 1780-ban is.*Dr. Vajda cs. ltára.

1801-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Teleki Imrének van 23, gr. Teleki Károlynak 17, gr. Teleki Lászlónak 17, gr. Teleki Ferencznek 8 telke.

1890-ben*U. o. birtokosai: gr. Teleki Imrénének van 26, gr. Teleki Lászlónak 13, gr. Teleki Pálnak 11, gr. Teleki Ferencznének 8 telke.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: gr. Teleki Imre, László és Pál.

1837-ben*Hodor. Dobokam. Esm. 625. l. Krausz Mária gr. Teleki Imre özvegye.

1863-ban*Urb. Wesen 78–142. l. gr. Teleki Samu örökösei, gr. Telekiné Matskási Klára, gr. Teleki Miksa részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 69 füst közül 1 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: gr. Teleki Miksa, Cseke Ferencz, Csiszér Lajos és Pánczél Zsigmond.

Jelenlegi birtokosa (1898): gr. Teleki László Gyula; 1616 h. 988 öl. Örökség atyja gr. Teleki Miksától.

Tartománya: 1600-ban*Hodor. Függelék. Kézirat Erd. Muz. Egyl. Könyvtár péld. szerint 57. l. ide tartozó részbirtokok Lozsárd, Maró, Tóthfalu és Vajdaháza egészen.

1607-ben*4. Lib. Reg. 208. birtokrészek: Lóna, Székely-Aly (ma Kis-Szék), Lozsárd, K.-Jenő, Víz-Szilvás, Hezsdát, Doboka, Kékes-Nyárló, Badok, Válaszút, Szent-Ivány (Iklód), Dengeleg, F.-Gyékényes és Retteg, Choma-Nyárló, Szűkerék, Kecset, Dengeleg, Girot, O.-Péntek, Sajgó.

1619-ben*Km. prot. K. 113. és Km. Doboka H. 22. Lónához tartozónak iratik Záprócz, Sajgó.

1634-ben*Km. Dob. T. 49. Antos.

{296.} 1658-ban*Torma gyüjt. Antos, Alsó-Hagymás, Csáka, Tótfalu.

1659-ben*27. Lib. Reg. 56. és Jakab Elek. Kolozsvár tört. Okltár II. 341. l. A.-Hagymás is ide tartozott, előbb azonban Szamosujvárhoz. 1661-ben*Gr. Haller cs. ltára. Kendi-Lóna, Maró és Antos.

Tisztán magyar lakta község hajdan. Magyar népe 1658 után*Hodor. Függelék Dobokavármegye Esmertetéséhez 1837–66. Kézirat. Erd. Muz. Egyl. könyvtár 56. l. a hadjáratok, s török-tatár pusztitások következtében nagyon megfogyatkozván, helyébe a múlt században oláhság huzódott, mely a község nagyobb részét teszi. Ezek Szent-Györgynapján csipkebokrot tesznek házuk ablakaiba és kapuikra, hogy a gonosz a tehén tejét el ne vigye. Szent-János füvéből kötött koszorukat dobálnak házaikra s annyit, a hány tag lakik benne, minden Szent-Iván napján. A lakosok szorgalmasok, földmivelés és baromtenyésztésből élnek, de szegények, élelmük a málé, viseletük czonda, harisnya, hosszú haj, de újabb időben rövid hajat kezdenek viselni s két újjast hordani. Épületeik sövény és borona, szalma-, nád- és deszkafedél alatt. A falakon edények s himzett kendők aggatva.

Lóna egykor a híres Kendiek birtoka volt, kik Erdély történetében a tragoediák egész sorát játszották le. Kendi Ferencz és Antal Izabella korában. 1558-ban Gyulafehérvárott, Kendi Sándor és Gábor 1594-ben Kolozsvárt vérzettek el, Kendi Ferencz kötelen múlt ki a gyalui várban. Báthory Gábor ellen összeesküvő Kendy István 1610-ben Magyarországra menekült. Mindannyian a fejedelem ellen való összeesküvéssel vádoltattak s ezek áldozatai voltak.*Részletesen Hodor. Dobokam. Esm. 125–155. l. és Kővári: Erdély nevezetesebb családai 154. s köv. l. A Kendiekről e birtok s tartozékai a Hallerekre szállott, ezektől pedig Teleki Mihály szerezte meg s utódai birják.

{297.}


A kendilónai Kendy-fa.

A nagy parkban, mely egyike a legszebbiknek megyénkben, két kastély áll, egy régibb, inkább családias jellegü s egy újabb, díszes. A régit gr. Teleki Mihály, az újat Teleki Miksa, a mai birtokos László gróf apja épitteté, kinek itt mintagazdasága van. Politikai, tudomány és közmiveltség sok nagy nevet mutat fel e fényes nemzetségből. Magyarország legújabb története is egyikök, gr. Teleki László nevével veszi kezdetét. A park közepén óriási fatörzs és sátor alakú hatalmas ágai fölé épitett lépcsőzetes díszépület (gloriett) képezi Kendi-Lóna egyik nevezetességét. Egy kőrisfa romja, mely egykor egy őserdőnek is díszére vált volna. Ehez az a hagyomány füződik, hogy alatta fogták el 1594 aug. 26-án Kendy Sándort, korának legnagyobb, legbölcsebb fiát s aug. {298.} 30-án Báthory Zsigmond Kolozsvár főterén fejét vétette.*Hodor. Dobokam. Esm. 621. l. E roppant terjedelmü fa az ötvenes években még határjelül szolgált Miksa és László grófok birtokai között. Miksa gróf megvásárolván e részt is, kertjének főékessége lőn. A 300–600-as évesnek tartott fa pusztulni kezd. 1862–63 szigorú telét követő tavaszra gyorsan enyészetnek indult s 1866-ban pedig teljesen kiszáradt. A „Dicske” (gloriett) emléktábláján ez olvasható: „Hat század zajlott el felettem, 1863 áldozatja lettem. Épült a nagy Kendiek emlékére, készité Csipszer István 1866.”

Bethlen Farkas 1679 jul. 14-én*Tört. Tár. 1883. évf. 414. l. írja levelében, hogy a vén Kendy Sándor ezt mondta a magyar nemzetről: „proprium commodum, intestinum odium, pereginum auxilium, perdidit Hungariae regnum.

1642 szeptember 6-án*Magyar Tört. Eml. XXIV. köt. 100. l. Rákóczy fejedelem itt volt s a vasárnapot is itt töltötte. 1643 augusztus 7-én,*U. o. 104. l. 1646 ápr. 20 körül*U. o. 360. l. ifj. Rákóczy György fejedelem és neje s anyja Lorántffi Zsuzsánna itt tartózkodott s innen ment Zilah felé. 1657 szept. 21-én*U. o. 525. l. Szamosujvárról ide jött ki.

1664 aug. 12-én*Hodor. Függ. 56. l. Apaffy Mihály fejedelem itten táborozott és 1678*U. o. julius havában e völgyön húzódott fel hadseregével Magyarország felé. Ugyanitt vonultak hadai 1670 aug. 21-én, 1681 aug. végén, 1682 aug. 1–3. és 1683 julius havában.

1775-ben*U. o. 1837–1866. 57. l. költözék a vármegye praetoriuma Székról Lónára a főispán udvarába, midőn ez év január 4-én gr. Széki Teleki Ádámot főispáni székébe igtatták, Bánffy Farkas kormányszéki tanácsos és Kemény Simon Fejérvármegye egyik főispánja a biztosok.

1778 deczember 16-án*U. o. itt tartott Dobokavármegye „confluxusá”-ban: lovat, tyukot és pénzt kértek, mert „háboru volt künn,” írja Retteghy.*Naplójában, 235. l.

1806-ban jan. 14-én itt avatták főispáni hivatalába Rhédey Ádámot.

1825-ben*Megyei ltár. jun. 22-én itt gyrás-gyülés volt.

1848-ban*Hodor. Függelék 57. az itt táborozó oláhok az udvart kirabolták s különösen gr. Teleki Miksa virágházát teljesen lerombolták, a melyért két dobokai 1849-ben az itt működő bizottság által elitéltetett.

Nevezetes a Teleki családból Pál a tudós. Sorostélyon született 1677 január 8-án. Tanult Enyeden, járt külföldön akadémiákon, beutazta Európa nagy részét. Itt temették el 1731 nov. 13-án.*Beszédet tartott felette Verestói György. Beszédei: I. k. 72. l.

Ennek fia Ádám 1703 aug. 1-én született, mint ref. deák, tanit {299.} és prédikál. Halleba megy s innen Drezdába 1722-ben. Azzal vádolják, hogy a fejedelemségre törekvő Rákóczi Józsefet pártolja. 1745-ben 300 lovast toboroz, ezredes, majd tábornok. 1769 okt. 7-én halt meg.

Fia Ádám 1740-ben született. II. József császár alatt kir. commissarius Dobokamegyében, leforditotta Corneille „Cid”-jét versekben, e czím alatt: „Czid Szomorujáték”. Kolozsvár, 1773. Megh. 1792-ben.*Nagy Lex. 15. k. 319. l.

E családból való József, a László és Teleki Mária itt 1790 okt. 24-én született fia,*Hodor. 624. Kazinczy. Pályám Emlékezete. Abafi kiad. 38. l. a m. tudós társaság elnöke, Erdély főkormányzója, a „Hunyadiak kora” szerzője és László a „Kegyencz” czímű dráma irója, követ, 1849-ben száműzött.

A XVI-ik században róm. kath. egyházközség. 1509-ben*Gr. Károlyi cs. ltár III. 64, 65. l. plébánosa emlittetik. A reformáczió után unitárius ekklézsia, mely az unitárius Haller család alatt virágzott, s midőn ezekről a fiskus részére ment át a birtok, lett az egész község reformátussá.*Hodor. Dobokavárm. Esm. Függ. 56. l.

1600 előtt unitárius papja János Pap (igy),*Székely S. Unit. Vall. tört. 198. l. a ki innen Száz-Fenesre ment.

II. Rákóczi Ferencz fejedelem idejében templomát és papilakját a labanczok elpusztitották s huzamos időn át a válaszuti pap járt ide szolgálattételre. Teleki Pál gróf és neje Vay Kata a templomot saját költségükön felépitették 1727-ben. Felirata: „Deo per optimo maximo dicatum Kendi Lonense Templum ex fundamentis fieri curant Paulus Sacr. Rom. Im. Comes Teleki et Com. Catharina Vay ancille Jesu.” Tornyában 1837-ben régibb idő óta volt elhelyezve.*Hodor. Dobokam. Esm. 620. l. Gr. Teleki Ádám, a Pál fia, papilakot épittetett s a lelkész és tanitó fizetését egészen magára vállalta, a köznép a templom körül való szolgálatot teljesité. 1848-ig élvezték a belső emberei a grófoktól kapott fizetést, ekkor azok fizetését leszállitották. 1851 óta a köznép is fizeti a lelkészt és tanitót.

Gr. Teleki Juliánna br. Kemény Zsigmondné 500 frtot hagyott a lelkész fizetésére. 1802-ben kölcsön adták, 1811-ben ez adománya pénzérték leszállitása következtében leapadt, de a nemes grófné 500 frtra pótolta ki; a hagyományt a főtanács kezeli s kamatja a papnak ma is jár.

1848 nov. 17-én az Urbánt kisérő oláh tábor e falut kirabolta, a templom szent edényeit, mely rablókézre került, Arszintye oláh határőr kapitány menté meg, ez éjjel magánál tartá s úgy adta másnap a sértetlen maradt ládával együtt egy lónai ref. egyháztagnak.

{300.} 1768-ból a templomban egy ezüst latin felirásu lap tanusitotta azon örömet és hálát, melyet a gr. Teleki család érzett, midőn a k.-lónai uradalmat a hosszas per következtében a gr. Haller család megnyerte.

1865-ben van a papi s mesteri lakon kivül két telke, külön temetője.

Jóltevői: gr. Teleki József kormányzó 210 frtot hagyományozott s a már emlitett gr. Teleki Juliánna 500 frtos a pap és gr. Teleki Imre 210 frtos hagyománya a tanitó részére.

A kepézők száma 45, a lelkeké 359, melyből 188 férfi, 171 nő; 1865-ben birtoka 19 h. 230 öl. 1863-ban*Urb. Wes. 208. l. úrbéri kárpótlásban részesült. Anya- és jegyzőkönyve 1762 óta vezettetik.

Részletes zsinatot tartottak az 1683, 1690, 1717, 1725, 1726, 1729-ben; generalis vagy egyházi fővizsgálat volt itt 1731, 1737, 1739, 1797. években.*Deési esp. ltár.

Urasztali készletei értékesek, az aranyozott ezüst edények egyikén e felirat: „Franc. Gutsi supr. Capitan. B. Jeneise (?) a comitat Zarand supr. Comes fieri fecit adhonorem et gloriam Sz. J. H. T. 1650.” Egy ezüst tányért gr. Teleki Pál és Vay Kata adott, mint felirata mondja 1727-ben. Egy kancsót 1753-ban Isten dicsőségére készittetett a szent urvacsorájához való alkalmakra T. T. Gr. T. K.

Aranynyal, ezüsttel himzett díszes és igen értékes szövetnemüi közül egy 1727-ben gr. Teleki Pál és neje Vay Kata adománya. Egy más, értékes arany-ezüst himzésü ezen felirattal: „Uram adjad nekünk a kenyeret és élővizet mindenkoron, 1673.”

Harangja van három; a nagyobbikat, mint latin felirata mondja, Széki gr. Teleki Ádám és Horváth Zsuzsánna készitették 1758-ban; a másodikon: A. C. T. de szék Cons. Reg. Et general E. C. S. H. Eccl. Ref. K. Lona fieri curavit Anno. 1751. 20 maji.; a harmadikon: „Öntette a kendi-lonai ev. ref. ecclesia számára G. T. J. 1837.”

Lelkészek: 1579-ben*Gyf. Divers II. fasc. 3. nr. 47. Tiszabecsy János predikátor. Dálnoki István 1717-től. Hunyadi Ferencz 1718-tól, a deési ev. ref. egyházmegye esperese volt 1725 febr. 25-én is. Munkái: Asszonyi szükséges öltözet, halotti beszéd; tartotta Korda Borbála Keczeli Istvánné felett Babuczon, 1728 febr. 22.; Teleki Pál felett 1731. Megj. Kolozsv. 1731.*Szinyei. Magyar Irók Életrajza. IV. k. 1430. l. Zalányi József 1744–. Miskolczi József 1758. Fogarasi András 1759. Tordai Sámuel 1761–1779. pap, ekkor Kolozsvárra vitetett, hol esperes lett. Megh. 1801-ben. Előbb a deési esp. kerület jegyzője, számos munkája maradt.*Lásd bővebben Benkő: Transilv. P. I. T. II. pag. 505. Itt kezdette {301.} megírni történeti munkáját, mely a világi eseményeket Ulászló idejétől tárgyalja, czíme: „Néhai első Ferdinánd római császárnak, hatodik László Dobsa királynak stb. idejétől fogva első Leopoldig stb. folyt nagy dolgok és csodák”.*Somogyi. Lex. 15. k. 396. l. Borbély Mihály 1770-ben*Hodor. Függ. 56. l. udvari pap. Sófalvi József 1779-től, 1782-ben főjegyző. Incze Sámuel 1783-tól, 1785-ben kolozsvári lelkész lett.*Hodor. Dobokam. Esm. 625. l. Pánczél Pál 1785–1831. Híres földrajzi író, 1818-ban egy műve jelent meg. Ennek fia Pánczél Zsigmond 1830-tól, követte fia Ferencz s jelenlegi papja Nagy Imre.

Iskolája 1768-ban keletkezett gr. Teleki Ádám pártfogása folytán s ezután is a Teleki család tartotta virágzásban. 1843–48-ig gr. Teleki Miksa egyedül hordozta az iskola minden szükségletét. 1845-ben iskolaházat épittetett, óvót állitott fel s annak két tanitóját fizette. 1851 után pedig az egyházközség tartotta fenn 1894-ig, ekkor*Vall. és közokt. VI–6. 22351–94. sz. engedélyeztetvén állami iskolája, melynek felállitásával a felekezet megszünt. Van két tanitója, 1898-ban igazgató Péterffi Ferencz.*Kádár J. Nevelés- és Okt. Tört. 305. s köv. lap.

Gör. kath. egyházközség temploma fából épült s a szent archangyalok tiszteletére 1805-ben szenteltetett föl. Román lakossága 1827-ben tért az unióra vagy a gör. kath. vallásra. Harangjai cyrill betüs felirattal vannak ellátva. Anyakönyvet 1815 óta vezetnek.

Papjai: Jenei György és János után Marosán János a jelenlegi.

Felekezeti iskoláját 1850-ben létesitette.

Éghajlata egészséges, mindennemü gabonának, gyümölcsnek egyaránt kedvező. Két fordulóra osztott határának egy része dél, a más északnak fekszik az 1721-beli*Erd. főkormsz. ltár. összeírás szerint. Őszi, tavaszi, vetésre egyaránt alkalmas, a trágyázatlan részt 6 ökörrel kétszer szántják meg, a búzát tisztán termi, szénája jó, erdeje nincs, őrölni a szomszéd községbe járnak, hadi úton dolgoznak, vásárba Szamosujvárra és Kolozsvárra mennek, attól egy, ettől két mérföldnyire fekszik.

Összes mivelés alatt levő szántója 75 köböl vetésre való, elvetettek ez évben 20 köb. búzát, 6 köb. tavaszi gabonát, termett 132 kal. őszi búza, 44 kal. árpa, zab, 6 kal. kender, van két véka indiai, szerecsen vagy tengeri vetése, 6 véka lencse, borsó 2 véka, rétje 45 szekérre való. Vagyonuk 3 frt. Van ekkor 25 ökrük, 27 tehenük, 18 borju, 8 ló, 116 juh, 2 méhkas, 25 disznójuk. 1837-ben Hodor szerint téren levő határa, bérczes legelője s két darab vetett tölgyerdeje kis terjedelmü, szőlője jóizű vékony bort terem, köve sok, útja kavicsolt.

{302.} Jelenleg határa eléggé termő; termesztenek őszi, tavaszi búzát, tengerit, zabot; állatai: hazai és keresztezett pinzgaui fajok, juhai közönséges hazai faj. Nemes fajú gyümölcse bőven. Itatóját a források, kútak s a községen keresztül folyó patak szolgáltatják.

1760-ban*Hodor Dobokam. Esm. 624. l. vásárjoga már meg volt. Jelenleg 3 országos vásárt jeleznek: január 15, május 24, augusztus 16-án, de nem látogatottak.

Csendőrsége 1895 óta, postája 1898-ban engedélyeztetett.

Határhelyek. 1315-ben*Dl. 28718, 31065. Szászhalom hely, Orr (Or = acies), Sioun, Sicon pataka (?), Haraszt vesszős hely, Paska-alja (Pascaaya) patak, Háromhalom.*E község határa észak felől az Inak várjobbágy házánál kezdődött s a Lóna folyó mellett különböző helyeken át húzódott majdnem Borsavilla és Dobokavilla harasztjáig.

1392-ben*Dl. 31114. Tövisbokor, Mocsolya sáros föld.

1429-ben*Dl. 28806. Borosharasztja hely, Paptelekfő mező, Borsanta út, Agyagos part, Szászhalom.

1592-ben*Km. Lymbus. Horgas, Körtvélyes.

1654-ben*U. o. Lozsárdi és Dobokai út köze, Régi tóhely, Kettős határ, Toók mellett, ezt a részt Szőke résznek is hivják, Hidegalj (völgy a patak mellett, szántó), Szőlőshegy megett, Szűzdomb.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Valea Lupului, Facza din zsosz és din szusz, Poptelek, Sóvár, Szénafű, Homoka, Podosu mori, Sesz. A Damán dülőben (?) őskori cserepek, épületromok találtattak s azt állitják, hogy Lóna egykor e helyen épült volna föl.

Lakossága: 1603-ban*Act. Part. 536. p. 1007. 63 jobbágy családfő lakosa van, ugyanennyi házban. 1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. 11 jobbágy családfő lakosa van 11 házban.

1721-ben*U. o. van 3 jobbágy, 7 zsellér családfő, 11 udvari szolga lakosa, kik az utóbbiak kivételével 16 házban laknak, el van pusztulva 4 ház.

1750-ben*U. o. lakik itt 63 családfő jobbágy 30 1/2 telken, 48 házban, 3 ily özvegy egy telkes házban, 2 zsellér 1 1/2 telken 2 házban s 1 szegény zsellér 1 házban, 9 kóborló 7 házban és 3 czigány családfő 2 házban.

1831-ben*Cons. stat. topogr. 84. l. 686 lakossal.

1837-ben*Hodor. Dobokam. Esm. 624. 828 lélek, házak száma 91.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 26. l. 882 lakosból 11 róm. kath., 499 gör. kath., 3 ev. luth. 356 ev. helvét, 3 unitárius és 10 zsidó. Házak száma 141.

{303.} 1886-ban lakossága 915, melyből 19 róm. kath., 552 gör. kath., 333 helvét h. evang. és 11 zsidó.

1891-ben 1125 lakosból 55 róm. kath., 625 gör. kath., 1 gör. keleti, 437 ev. ref., 1 lutheranus, 15 izraelita s 1 örmény katholikus.

Adója: 1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. 99 frt. 1898-ban 2976 frt 14 kr.