Kis-Szék.

Nevének változatai: 1379-ben*Gr. Wass ltár. Zekulay. 1513-ban*Dl. 29621. Zekelay. 1534-ben*Gyf. kápt. Doboka f. 2. nr. 13. Zekelay. 1551-ben*Gyf. kápt. Divers. II. fasc. 2. nr. 10. és fasc. 3. nr. 45. Székelyaly. 1593-ban*Gyf. Cent. X. 42. és Doboka f. 4. nr. 17. Zekely-Aj. 1607-ben*4. Lib. Reg. 208. Szekeli-Ayi és Ay. 1630-ban*16. L. Reg. 38. Zekay. 1630-ban*U. o. Zeékay. 1837-ben*Hodor. Dob. Esm. 686. l. Székuláj és Székolaj. 1831-ben*Cons. stat. topogr. 176. l. oláhul Szekulaja. 1890-ben*Belügy. 25093. sz. és várm. ltár alisp. 10408. sz. Székuláj nevét Kis-Székre változtatták.

Szék sóbányájához tartozván, ettől vette nevét, áj, alj = pedig annyit jelent, mint völgy és így Székaljvölgye lehetne a neve.

A Székre vezető út balján keletről nyugatra nyiló völgykatlanban fekszik az oldalakra is kiterjedőleg. Deéstől 22.6 kilométernyire a szamosujvári járásban.

{374.} Szekulaj vagy a mai Kis-Szék 1379-ben*Gr. Wass ltár. fordul elő először anélkül, hogy birtokosai emlittetnének, csak annyit tudunk, hogy oláhok lakják, a kiket Wass István 300 birka lopásáért törvénybe idéz.*Wass István, a Jenőn ítélkező István comes, Fermesi Mihály és Kegei Péter szolgabirák előtt előadja, hogy idevaló oláh jobbágyától, kit Benedeknek neveznek, birságba lefoglalt 300 juhot, 8 sajtnak való bőrt, melyet „themlev”-nek neveznek, 14 disznót s egy lovat, melyet őrzésre Nyiresi Báldi Jakabnál hagyott, Yván fia Péter, Mihály, kit Jonának hivnak, Kristian fia Miklós és Kenéz Tamás, Magnus György szekulai oláhok, mint tulajdonukat, a nevezett Jakab házától önhatalmulag elvittek, megvizsgálására Kegel Pétert küldték ki, a ki az ügyet megvizsgálván, a feladást igaznak találta.

1513-ban*Dl. 29621. Szekuláj Szék városa birtokának mondatik, az idevaló jobbágyok a nevezett évben Wasas-Szt-Iványra rontottak fegyveresen s Kendi Gál főispán és Petki Ferencz itteni jobbágyaitól a barmokat elhajtották s igen nagy kárt okoztak.

1527-ben*Gyf. kápt. Doboka fasc. 4. nr. 35. János király Podvinyai Pál deáknak adományozza e birtokot, mely a széki kamarához tartozott.

1534-ben*U. o. fasc. 2. nr. 13. János király e birtokot Kendy Ferencznek 1000 frtért inscribálja.

1535-ben*Km. Doboka K. 21. János király Kendy Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.

1536-ban*U. o. 5. Kendy Ferencz, Mihály és Antal Szekuláj birtokába beigtattatnak, de Szék városa annak ellentmondott.

1551-ben*Lib. Reg. II. 67. és Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 2. nr. 10. és fasc. 3. nr. 45. Ferdinánd király Kendy Ferenczet és fiát Jánost Szekuláj birtokában, melyet János királytól kapott zálogban, megtartatni igéri.

1578-ban*Torma gyüjt. Szék város birtokának iratik.

1579-ben*Gyf. Cent. A. 11, 73. Báthory Kristóf vajda egy itteni részét Kendy Sándornak adományoz.

1593-ban*U. o. X. 42. Doboka fasc. 4. nr. 17. Báthory Zsigmond Szekulájt Kendy Sándornak zálogul adományozza.

1597-ben*Km. Doboka B. 96. Báthory Zsigmond e birtokot, mely eddig a széki kamarához tartozott, Bodonyi Istvánnak adományozta oda, mely akkor*Act. Partic. 536. pag. 1011. oláh falunak mondatik.

1604-ben*Km. prot. B. 244. Kendy István e birtokát Mindszenti Benedeknek veti zálogba.

1607-ben*4. L. Reg. 208. Kendy István e birtokát ugyanannak átengedi.

1613-ban*7. L. Reg. 62. Bethlen Gábor Tököly Miklóst Szekuláj birtokában megerősiti s megtartani igéri.

{375.} 1630-ban*Km. prot. II. 21. Karomi Jeremiás óvást tesz az ellen, hogy e birtokot, mely leányát Borbálát atyai jusson illeti, a volt fejedelem Lissibona Gerárdtól, Lissibon Gerard pedig bizonyos kétséges adósságok miatt Szentmarjai Erzsébettől Erdélyi János özvegyétől s leányától Annától elfoglalták, most pedig Katalin fejedelemasszony e széki sóbányaféle falut 1630-ban*16. L. Reg. 38. héjasfalvi Vallon Péternek inscribálta.

1633-ban*15. L. Reg. 121. a fejedelem ugyancsak Vallonnak adja zálogba 1500 forintért.

1650-ben*24. L. Reg. 306. II. Rákóczy György e birtokot Vallon Péternek újra zálogba adja.

1658-ban*27. L. Reg. 18. Nagy Judit e birtokát férjére Szentjakabi Horváth Istvánra hagyja.

Ezután Bánffy Dénes kapta, majd a fiskusra szállott, azután Csáky László kapta adományba, kitől Daczó György váltotta magához.

1682-ben*Erd. főkormsz. ltár. Bornemisza Katalin és fia Bánffy György Daczó Györgytől e birtokot magukhoz váltották.

1692-ben*Km. Lymbus. birtokosa Bánffy György s ugyan ő birja 1694-ben*Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 3, 24. és 1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. is.

1767-ben*Km. prot. S. 20. Szék városa a fiskust e birtoknak további elidegenitésétől tiltja, minthogy ezen „kis paraszt falu” a végre telepedett volt Szék város határába „s minthogy széki határon vagyon,*E. F. L. III. 218. C. úgy neveztetett azon városnak nevéről Székulajnak” hogy lakosai a széki kamarához tartozó szolgálatot teljesitsék s minthogy Szekuláj minduntalan elidegenittetik a várostól, e szolgálatot maguknak a széki polgároknak kell teljesiteniök.

1786-ban*Erd. főkormszéki ltár. birtokosa gr. Bánffy József; van 37 jobbágya, 14 zsellére.

1809-ben*Erd. főkormsz. birtokosa gr. Bánffy Józsefné, kinek itt 26 telke van.

1820-ban*Erd. kancz. ltár. birtokosa br. Bánffy Mihály.

1863-ben*Urb. Wesen. 71. l. Placsintár Bálint részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormsz. az itt összeírt 84 füst közül 1 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosa Placsintár Bálint (Szamosujvárról).

Jelenlegi birtokosai (1898): Papp Márton szamosujvári lakos; 140 h. 1510 öl, vétel Duha Jánostól. Zachariás Szidonia kolozsvári lakos; 368 h. 183 öl; öröklés Placsintár Bálinttól.

{376.} Lakosai kezdet óta oláhok, földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkoznak. Lakóházaikat paticsfallal épitik, szalma- és nádfedél alá.

Gör. kath. egyháza a boncznyiresi leányegyházközsége. Fából épült temploma a Szent-Háromság tiszteletére van szentelve.

Iskolája a népoktatási törvény meghozatala korában keleketkezett, az anyaegyházzal közösen tartja fenn.*Kádár. Nev. Okt. tört. 325. l.

Éghajlata egészséges, széltől védve, jég ritkán bántja határát.

1721-ben*E. F. K. ltár. két fordulóra osztott határa jobbára észkas, földje fehéres, közepes termésü. Trágyázás nincs szokásban, 6 ökörrel kétszer is szokták szántani, a búzát tisztán termi; szénája közepes minőségü, tűzifának való erdeje van, hadi út terheinek kitéve nincs; őrölni és vásárba egy mértföldnyire fekvő Szamosujvárra járnak. Mivelés alatt lévő szántója 46 köbölnyi, terméketlen egy köböl vetés férőű. Elvetettek 8 köb. őszi búzát, 2 köb. tavaszi gabonát s termett 85 kalangya, búza, rozs, 22 kal. zab, árpa, 5 kal. kender, rétje 31 szekérnyi. Van 14 ökör, 17 tehén, 5 tulok, 1 ló, 54 juh, 26 sertés.

1837-ben*Hodor. Dob. Esm. 686. l. e kicsiny falu határa szűk, erdeje kevés, sóskútja elegendő.

Jelenleg hazai fajta szarvasmarhát tartanak. A községtől nyugatra lévő Csukástó egy része Kis-Székhez tartozik.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Kodomárk, nagy hegyoldalon fekvő széna és törökbúzatermő hely; Dupe Teu (tó megett), földrész, sós forrással és 1898-ban Dosz, Hoszú ér, Uj kút, Budin, Kluka, Teglan, Kaptár, Bozicsu máre.

Lakossága: 1600-ban*Act. Part. 536. pag. 1011. van 30 jobbágy lakosa ugyanennyi házban.

1603-beli*Urb. Conscr. fasc. 65. nr. 87. összeírás szerint az egész faluban csak 6 lakóház marad, az előző évi háború alkalmával pusztult el a többi.

1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. 14 jobbágy lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.

1721-ben*U. o. 2 jobbágy, 5 zsellér, 5 kóborló lakosa van, az utóbbiak kivételével 6 házban laknak, el van pusztulva 9.

1750-ben*E. F. K. ltár. 6 zsellér, 4 jobbágy, 4 kóborló, 3 udvari cseléd, együtt 17 lakossal, kik 12 házastelken laknak, el van pusztulva 9.

1831-ben*Cons. stat. topogr. 175. l. 180 lakossal.

1837-ben*Hodor. Dob. Esm. 186. l. lelkek száma 270, a házaké 30.

1857-ben*Orsz. ism. táb. 26. l. 360 lakosból 5 róm. kath., 349 gör. kath., 6 evang. lutheránus. Házak száma 74.

{377.} 1886-ban 440 lakossal, ebből 425 gör. kath., 15 zsidó.

1891-ben 373 lakosból 363 gör. kath., 10 izraelita.

Adója 1721-ben*E. F. K. ltár. 161 frt. 1898-ban 1170 frt 22 kr.