Kőfarka. | TARTALOM | Körtvélyes (Alsó-). |
Nevének változatai: 1592-ben* és 1750-ben* is Frinkfalva. 1597-ben* Fringfalwa. 1789-ben* Kőfrinkfalva. Oláhul: Frinceni de Peatra a neve.
Frank kenéztől kapta a nevét, ki a községnek alapitója volt.
Fekszik szűk völgyben, azon patak partján, mely Soósmezőnél szakad a Szamosba. Deéstől 33.3 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Frinkfalva legelőször 1592-ben* emlittetik, mint Kővár tartozéka. Mivel 1567-ben Kővár tartozékainak felsorolásánál még nem fordul elő, tehát 1567–1592 közt vagy még helyesebben 1571–1592 közt keletkezett, mert azon 1571-ik évben* ezen egész vidék Kővár várához csatoltatott. Alapitója kétségtelenül a Frank család volt, melynek egyik tagja Frank Péter 1592-ben Frinkfalva kezéze.
1597-ben* a fejedelem birtoka. Jobbágyai Frink János, Péter stb.
Mivel pedig az 1603-ik évi* urbarium szerint, mint a sósmezei járáshoz tartozó falu, még olyan új telepnek mondatik, a melynek adómentessége, mely rendszerint 14 évre szólt, még le nem járt, tehát Kő-Frinkfalvának 1589–1592 közt kellett keletkeznie.
1614-ben* egy csonka oklevélben az akkori erdélyi császári biztosok Frinkfalvát új adományba adják valószinüleg a soósmezei Vajda {481.} családnak (neve ki van szakadva), a kik azt 16 év óta birják s ebben őket 1609-ben* Báthory Gábor, nevezetesen Sósmezői Vajda Györgyöt s fiait Jánost, Pétert, Tamást és Lászlót, új adomány czimen megerősiti.
1615-ben* Bethlen Gábor is megerősiti őket.
1658-ban* Sósmezei Jánosnak itt 2 adófizető jobbágya volt.
1662-ben* május 10-én a kolozsvári táborban Apaffy Mihály e birtokot Sósmezei Vajda Tódornak adományozza.
1673-ban* Sósmezei Vajda Balázs Márián és Vajda Balázs Tódor birják.
1694-ben* birtokosa Vajda János több atyjafiával.
1750-ben* egy telkes nemes Vajda Konstantin és Gábor.
1755-ben* Géczi Gergely és Vajda Pelina gyermekei: Mihály, Dávid, László és Ilona szülőik itteni örökségén megosztoznak, az itteni egy rész Ilonának jutott.
1759 és 60-ban* Géczi Ilona Tárcza Krucsila gyermekei: Mária alsógyékényesi Jodi Nemes Gergelyné s gyermekei Vajda Lup, Angyilina pénteki Pap Lup neje és Joanna alsógyékényesi Jura Tódorné; Tárcza Vaszi, Gábor, Tárcza Tódore, Pap György dengelegi gör. egy. papné s gyermekei, Tárcza Anis nagyiklódi nemes Gergelyné szüleik, nagyszülőik itteni örökségén megosztoznak.
1771-ben* Csákói György és a Vajdák birják.
1786-ban* birtokosai: Vajda Tógyernek van 2, Géczi Nyisztornak és Konstantinnak 1 jobbágya, Tárcza Gábornak pedig 1 zsellére.
1789-ben* Csákói Pap Miklós itteni anyai örökségét Gergely Zsuzsánna Szavuly Lászlónénak adja cserébe ennek boncznyiresi stb. részeiért.*
1820-ban* birtokosai: Beczkai Péternek, Tamás Tógyernek, Vajda Györgynek van 1-1 telke, kivülök sok szabad és adózó nemes.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: 2 Akris, 1 Bartis, 1 Bohoczel, 4 Sliam, 4 Gicz, 3 Pesk, 9 Papp, 5 Román, 1 Tekár, 1 Serbán, 4 Vajda, 2 Toma, 1 Kriszte, 1 Faur, 1 Fersete családbeli.
1898-ban nagyobb birtokosai: Barbul János, Kriszte János és Vajda Demeter részben öröklés és vásár útján.
Román lakossága földmivelés és baromtenyésztéssel foglalkozik.
Öltözete házilag készül gyapjuból és kenderből.
{482.} Épületei rakófából valók, szalmafedéllel.
Gör. kath. egyházközség. Kőből épült temploma Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére van szentelve 1825-ben. Harangjai cyril betüs feliratuak. Papja Barbul János.
Felekezeti iskoláját Kishegygyel, később Soósmezővel tartotta fönn 1870 óta.
Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, jég ritkán bántja.
1750-ben* határa terméketlen, egyedüli jövedelme a baromtenyésztés; ritkán terem annyi, mennyivel magukat fenntarthatnák. A gabonát vásár s más úton szerzik be. Határa két fordulós, nagyon hegyes, csak két ökörrel szánthatnak. A javitást évenként megköveteli a legnagyobb mértékben, de szekeres trágyával nem javithatják, barmuk sincs rá elegendő. Egy köböl őszi-tavaszi vetés 4 kalangyát, szemül másfél vékájával fizet. Erdeje van bővön, legelője elég. Kaszálója fordulónként. Birnak földet Nagy-Ilonda, Konkolyfalva és Boroszló határán is. Mívelés alatt levő szántója 47 köböl vetésre való, elvetettek 15. köb. ősz-, 25 köb. tavaszgabonát, törökbúzatermése 2 1/4 véka. Szénarétje 15 szekérre való. Malma 1 frtot jövedelmez. Van 19 jármas ökre, lova, 17 tehén, 6 tulok, 49 juh, 5 disznó, 3 méhköpű.
El van pusztulva 6 telek, melyből kiköltöztek, ezekből Vajda Konstantin és Gábor, Katona György, Farkas Lajos földesúr foglaltak le egyet-egyet, a többi után a nép fizeti az adót.
1822-ben* határa IV-ik osztályu, van 51 1/2 köbölre való szántója, 15 1/2 szekérnyi rétje, 9 ökre, lova, 3 tehene, 3 bornya adó alatt.
Jelenleg határa köves, rosz és terméketlen. Szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel foglalkoznak. Van kevés alma, körtve és szilvafája, de nincs nemesitve.
Itatója a róla nevezett kőfrinkfalvi patak, Bulbuk, Csoroj források. Van két pataki malma, egy 2 kővel; épület- és mészköve bővön, melyben Gaura Prisoe nevü szép nagy barlangja érdemel figyelmet.
Határhelyek: 1864-ben* Virvu ferici, Dialu Cocosului, Scaunele, Dialu Corbului, Secaturile, Alunisu, Coasta Suvariului, Coasta Golastini, Prisaca. 1898-ban dülők: La Brisencz, Valea Lazuluj, La Golasztina és Bogyeszku.
Lakossága: 1603-ban* az egész falu elpusztult.
1703 körül* van 3 jobbágy és 1 zsellér lakosa, kik 3 telken laknak; van benne 2 külsőség nélkül való ház, 6 ökör, 3 tehén s 1 ló.
{483.} 1713-ban* van 2 jobbágy, 1 zsellér lakosa, 3 telek, 20 köb. vetésre való szántó, 6 szekérre való rétje, fél köb. törökbúza vetése, 3 tehén bornyustól, 2 sertés, 6 juh és kecske.
1750-ben* 3 egy telkes nemes lakója van 2 házban, 4 jobbágy 2 telken 3 házban, 2 telkes zsellér 2 házban, együtt 5 telken 7 házban laknak. El van pusztulva 6 ház.
1831-ben* Frinkfalva (Fürcsény) lakossága 153.
1857-ben* van benne 49 füst, 210 gör. kath. lakos.
1886-ban 227 lakosból 221 gör. kath. és 6 zsidó.
1891-ben 218 lakosból 5 r. kath., 203 g. kath., 2 ev. ref., 8 izr.
Adója: 1703 körül* 6 frt 3/4 köb. búza s ugyanannyi zab és fél szekér széna. 1748-ban* 42 frt 48 kr. 1749-ben 40 frt 39 kr. 1775-ben 80 frt 15 kr. 1822-ben 63 frt 51 kr. 1898-ban 414 frt 19 kr.
Kőfarka. | TARTALOM | Körtvélyes (Alsó-). |