Kő-Frinkfalva.

Nevének változatai: 1592-ben*Km. Szolnok int. R. 3. és 1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. is Frinkfalva. 1597-ben*Gr. Kornis ltár. Fringfalwa. 1789-ben*Dr. Vajda cs. ltára. Kőfrinkfalva. Oláhul: Frinceni de Peatra a neve.

Frank kenéztől kapta a nevét, ki a községnek alapitója volt.

Fekszik szűk völgyben, azon patak partján, mely Soósmezőnél szakad a Szamosba. Deéstől 33.3 kilométernyire a nagyilondai járásban.

Frinkfalva legelőször 1592-ben*Km. Szolnok int. R. 3. emlittetik, mint Kővár tartozéka. Mivel 1567-ben Kővár tartozékainak felsorolásánál még nem fordul elő, tehát 1567–1592 közt vagy még helyesebben 1571–1592 közt keletkezett, mert azon 1571-ik évben*Gyf. Cent. B. 13. ezen egész vidék Kővár várához csatoltatott. Alapitója kétségtelenül a Frank család volt, melynek egyik tagja Frank Péter 1592-ben Frinkfalva kezéze.

1597-ben*Gr. Kornis cs. ltára. a fejedelem birtoka. Jobbágyai Frink János, Péter stb.

Mivel pedig az 1603-ik évi*Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19. urbarium szerint, mint a sósmezei járáshoz tartozó falu, még olyan új telepnek mondatik, a melynek adómentessége, mely rendszerint 14 évre szólt, még le nem járt, tehát Kő-Frinkfalvának 1589–1592 közt kellett keletkeznie.

1614-ben*Gyf. Cent. JJ. 26. egy csonka oklevélben az akkori erdélyi császári biztosok Frinkfalvát új adományba adják valószinüleg a soósmezei Vajda {481.} családnak (neve ki van szakadva), a kik azt 16 év óta birják s ebben őket 1609-ben*6. L. Reg. 71. Báthory Gábor, nevezetesen Sósmezői Vajda Györgyöt s fiait Jánost, Pétert, Tamást és Lászlót, új adomány czimen megerősiti.

1615-ben*Km. Szolnok int. V. 10. Bethlen Gábor is megerősiti őket.

1658-ban*Torma cs. ltára. Sósmezei Jánosnak itt 2 adófizető jobbágya volt.

1662-ben*27. L. Reg. 437. május 10-én a kolozsvári táborban Apaffy Mihály e birtokot Sósmezei Vajda Tódornak adományozza.

1673-ban*Erd. tábla. Procur. P. Nagy. IV. 35. Sósmezei Vajda Balázs Márián és Vajda Balázs Tódor birják.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa Vajda János több atyjafiával.

1750-ben*Erd. főkormsz. egy telkes nemes Vajda Konstantin és Gábor.

1755-ben*Dr. Vajda János cs. ltára. Géczi Gergely és Vajda Pelina gyermekei: Mihály, Dávid, László és Ilona szülőik itteni örökségén megosztoznak, az itteni egy rész Ilonának jutott.

1759 és 60-ban*U. o. Géczi Ilona Tárcza Krucsila gyermekei: Mária alsógyékényesi Jodi Nemes Gergelyné s gyermekei Vajda Lup, Angyilina pénteki Pap Lup neje és Joanna alsógyékényesi Jura Tódorné; Tárcza Vaszi, Gábor, Tárcza Tódore, Pap György dengelegi gör. egy. papné s gyermekei, Tárcza Anis nagyiklódi nemes Gergelyné szüleik, nagyszülőik itteni örökségén megosztoznak.

1771-ben*Erd. főkormsz. Csákói György és a Vajdák birják.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: Vajda Tógyernek van 2, Géczi Nyisztornak és Konstantinnak 1 jobbágya, Tárcza Gábornak pedig 1 zsellére.

1789-ben*Dr. Vajda cs. ltára. Csákói Pap Miklós itteni anyai örökségét Gergely Zsuzsánna Szavuly Lászlónénak adja cserébe ennek boncznyiresi stb. részeiért.*L. Dengeleg és Boncznyires.

1820-ban*Erd. kanczell. ltára. birtokosai: Beczkai Péternek, Tamás Tógyernek, Vajda Györgynek van 1-1 telke, kivülök sok szabad és adózó nemes.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosai: 2 Akris, 1 Bartis, 1 Bohoczel, 4 Sliam, 4 Gicz, 3 Pesk, 9 Papp, 5 Román, 1 Tekár, 1 Serbán, 4 Vajda, 2 Toma, 1 Kriszte, 1 Faur, 1 Fersete családbeli.

1898-ban nagyobb birtokosai: Barbul János, Kriszte János és Vajda Demeter részben öröklés és vásár útján.

Román lakossága földmivelés és baromtenyésztéssel foglalkozik.

Öltözete házilag készül gyapjuból és kenderből.

{482.} Épületei rakófából valók, szalmafedéllel.

Gör. kath. egyházközség. Kőből épült temploma Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére van szentelve 1825-ben. Harangjai cyril betüs feliratuak. Papja Barbul János.

Felekezeti iskoláját Kishegygyel, később Soósmezővel tartotta fönn 1870 óta.

Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, jég ritkán bántja.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határa terméketlen, egyedüli jövedelme a baromtenyésztés; ritkán terem annyi, mennyivel magukat fenntarthatnák. A gabonát vásár s más úton szerzik be. Határa két fordulós, nagyon hegyes, csak két ökörrel szánthatnak. A javitást évenként megköveteli a legnagyobb mértékben, de szekeres trágyával nem javithatják, barmuk sincs rá elegendő. Egy köböl őszi-tavaszi vetés 4 kalangyát, szemül másfél vékájával fizet. Erdeje van bővön, legelője elég. Kaszálója fordulónként. Birnak földet Nagy-Ilonda, Konkolyfalva és Boroszló határán is. Mívelés alatt levő szántója 47 köböl vetésre való, elvetettek 15. köb. ősz-, 25 köb. tavaszgabonát, törökbúzatermése 2 1/4 véka. Szénarétje 15 szekérre való. Malma 1 frtot jövedelmez. Van 19 jármas ökre, lova, 17 tehén, 6 tulok, 49 juh, 5 disznó, 3 méhköpű.

El van pusztulva 6 telek, melyből kiköltöztek, ezekből Vajda Konstantin és Gábor, Katona György, Farkas Lajos földesúr foglaltak le egyet-egyet, a többi után a nép fizeti az adót.

1822-ben*Cziráky urb. oszt. határa IV-ik osztályu, van 51 1/2 köbölre való szántója, 15 1/2 szekérnyi rétje, 9 ökre, lova, 3 tehene, 3 bornya adó alatt.

Jelenleg határa köves, rosz és terméketlen. Szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel foglalkoznak. Van kevés alma, körtve és szilvafája, de nincs nemesitve.

Itatója a róla nevezett kőfrinkfalvi patak, Bulbuk, Csoroj források. Van két pataki malma, egy 2 kővel; épület- és mészköve bővön, melyben Gaura Prisoe nevü szép nagy barlangja érdemel figyelmet.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Virvu ferici, Dialu Cocosului, Scaunele, Dialu Corbului, Secaturile, Alunisu, Coasta Suvariului, Coasta Golastini, Prisaca. 1898-ban dülők: La Brisencz, Valea Lazuluj, La Golasztina és Bogyeszku.

Lakossága: 1603-ban*U. C. 16–19. az egész falu elpusztult.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. van 3 jobbágy és 1 zsellér lakosa, kik 3 telken laknak; van benne 2 külsőség nélkül való ház, 6 ökör, 3 tehén s 1 ló.

{483.} 1713-ban*Erd. főkormsz. ltár. van 2 jobbágy, 1 zsellér lakosa, 3 telek, 20 köb. vetésre való szántó, 6 szekérre való rétje, fél köb. törökbúza vetése, 3 tehén bornyustól, 2 sertés, 6 juh és kecske.

1750-ben*U. o. 3 egy telkes nemes lakója van 2 házban, 4 jobbágy 2 telken 3 házban, 2 telkes zsellér 2 házban, együtt 5 telken 7 házban laknak. El van pusztulva 6 ház.

1831-ben*Cons. statist. topogr. 59. l. Frinkfalva (Fürcsény) lakossága 153.

1857-ben*Orsz. ism. tábl. 23. l. van benne 49 füst, 210 gör. kath. lakos.

1886-ban 227 lakosból 221 gör. kath. és 6 zsidó.

1891-ben 218 lakosból 5 r. kath., 203 g. kath., 2 ev. ref., 8 izr.

Adója: 1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. 6 frt 3/4 köb. búza s ugyanannyi zab és fél szekér széna. 1748-ban*U. o. 42 frt 48 kr. 1749-ben 40 frt 39 kr. 1775-ben 80 frt 15 kr. 1822-ben 63 frt 51 kr. 1898-ban 414 frt 19 kr.