Közfalu.

Nevének változatai: 1538-ban*Km. Szolnok int. P. 20. Keuzfalu. 1571-ben*Gyf. kápt. Cent. B. 13. Keuzeu. 1578-ban*Gyf. kápt. Divers II. fasc. 4. nr. 34. Közfalu.

Nevét valószinüleg onnan vette, hogy egykori alapitójának, mely a szomszédos községeket is alapitotta és birta, e község közepén feküdt. De vehette attól is, hogy a község a mellette levő Szamosba mintegy beékelődik, közébe nyulik, mi által a folyót megtörni látszik. Oláh neve Tyizen.

Közvetlenül a Szamos balpartján hegyoldalon fekszik a nagy-ilondai járásban, Deéstől 31.4 kilométernyire.

Közfalu, valamint a szomszédos községek egykori birtokosa s valószinüleg alapitója is, a mai gróf és báró Bánffyak ősei voltak.

1571-ben*Gyf. kápt. Cent. B. 13. Kendy Mihály birtokának mondatik, de II-ik János királynak is része volt benne, kétségtelenül azonban szintén a hűtlenségbe esett némely Kendyek révén.

Kenéze: Balmos Filep, a király birtokán lakik; Mara Mihály és Szagliga a Kendy jobbágyai.

1575-ben*Gr. Bánffy ltár. Losonczi Bánffy István fia István, fia Bánffy Farkas testvéreit Jánost és Istvánt itteni negyedrészüknek Kendy János részére való elzálogositásától tiltja.

1577-ben*Gyf. kápt. Cent. C. 86, 92. Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.

1578-ban*Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 34. Kendy Farkas; jobbágycsaládok: Kozma, Mara, Gliga.

1579-ben*Km. Doboka 85. Kendy Farkas és Sándor birják.

1759-ben*Gyf. Div. II. fasc. 3, 4. nr. 47. és 65. Kendy Sándor özv. Podvinyai Mihályné Frátai Erzsébettel, {512.} mint ennek férje után való osztályos rokona, annak itteni birtokrészébe beigtattatik.

1590-ben*Km. prot. A. 125. birtokosai Kendy Farkas özvegye Kémendy Borbála és Kendy Sándor.

1595-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 3. birtokosa Keresztes András kolozsi sókamarás.

1598-ban*Km. Doboka R. 5. birtokos Almády Gáspár, kinek az itteni Kendy részt*Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280. Báthory Zsigmond fejedelem adta adományba,*Gyf. Cent. Extraord. BB. 21. s a melyet már az előző évben is birt.

1598-ban*Km. Doboka A. 30. Almády Gáspár e birtokát gyermekei Bálint, Borbála Földváry Györgyné, Katalin Ombozi Miklósné, Druzsána Marjai Istvánné és Anna hajadon közt öt részre osztotta.

1598-ban*Torma gyüjt. birtokosai Szilvássy Péter és János, Szilvássy Zsófia Almády Gáspárné.

1606-ban*U. o. Almády Borbála Fejérváry Ambrusné itteni részét Légeni Szilvássy Péternek vallotta sok szolgálatjért, de Szilvássy 100 forintot fizetett reá.

1607-ben*Km. prot. B. 268. Almády Druzsána itteni részét férjére Rudnay Istvánra hagyja.

1609-ben*6. L. Reg. 76. birtokosa Szilvássy Péter, ennek hűtlenségbe este után Cserényi Farkas kapta adományba.

1620-ban*Gyf. Cent. J. 6. Cserényi Farkas itteni részét nejére Almády Annára s mostoha fia Szopori Sulyok István a János fiára hagyja.

1629-ben*Km. Szolnok int. L. 8, 10. Cserényi Farkas és Radák András részbirtokosok.

1630-ban*Km. prot. L. 119. Bánffy Ferencz itteni részét Kávási Cseh Gergelynek veti zálogba.

1647-ben*Torma cs. ltára és Km. Lymbus. néh. Cserényi Farkasnak s nejének Almády Annának itteni része mostoha fiok Sulyok István, leányuk Cserényi Erzsébet Kamuthi Miklós özvegye s néh. fiok Jánosnak árváira Farkas és Zsuzsánnára szállott. Azon részt azonban, mely a hűtlenségbe esett Szilvássy Péteré volt és Cserényi Farkasnak adományoztatott, csupán az emlitett Cserényiekre szállott, ennek azonban 1648-ban*Km. Doboka R. 22. Rettegi Istvánné Almády Katalin ellentmondott, mivel ő Almády Bálint unokája, a ki itteni részét csak zálogba adta volt Szilvássy Péternek s így az Szilvássy hűtlensége után Cserényi kezére szintén csak zálogképen juthatott.

{513.} 1648-ban*Km. Kolozs. N. 16. birtokosai Bánffy György és Deésy Alvinczy István deák. Kenéze Ozan Ignácz.

1657-ben*Torma gyüjt. Sulyok István halálával özvegye Bárczi Borbála birta leánynegyedbe, a másik negyed később Cserényi Zsuzsa Basa Péternének, fele pedig Kamuthi Erzsébet Mikola Zsigmondnénak jutott.

1658-ban*Torma cs. ltár. a Cserényi utódoknak itt 10 adózó jobbágya volt.

1684-ben*Km. Szolnok int. P. 7. birtokosai Szamosfalvi Mikola László és János.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosai Csáky István és Mikola László Cserényi jogon.

1696-ban*Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38. Közfalu a török hódoltsághoz tartozik.

1743-ban*E. F. L. III. 245. U. az itteni Mikola részt br. Mikola László magvaszakadtával gr. Csáky Borbála br. Haller Györgyné és Katalin br. Bornemissza Jánosné birták, miért a fiskus őket perbe fogta.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai gróf Bánffy György; van 16 jobbágya s 1 zsellére.

1820-ban*Erd. kanczellária ltár. birtokosa gr. Bánffy József; van 17 telke.

1845–55-ben*E. F. L. XII. 1/2 445. birtokosa Gajzágó Manó.

1863-ban*Urb. Wesen 79. l. Gajzágó Teréz részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosa Szakács János.

Jelenlegi birtokosa (1898): dr. Miháli Tivadar: 464 hold, Vajda Vera neje jogán. Öröklés Vajda Jánostól.

Lakosai oláhok, mezőgazdasággal foglalkoznak. Táplálékuk a málékenyér. Öltözetük házilag készül gyapjuból és kenderből, télen harisnyát, báránybőr mellényt, sapkát, nyáron vászonnemüt hordanak és szalmakalapot, lábbeli a bocskor, de nyáron nagy része mezitláb jár. Fából épitkeznek szalmafedél alá, gazdasági épületeik az udvaron elszórva épitvék.

Gör. kath. egyházközség. Az 1770-es években tér át az unióra, azonban II. József császár alatt több községgel ez is az előbbi vallásra átállhatását kérelmezi,*Megyei ltár 102. selejt. de úgy látszik, nem nyerhették meg. Az oláh-fodorházi ekklézsia fiókegyháza. Temploma fából épült s az archangyalok tiszteletére van szentelve. Iskolája az anyaegyházéval közös.

Éghajlata mérsékelt, egészséges, a szelektől hegyek védik.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határának kétharmada téren fekszik és termékeny, a többi hegyes és terméketlen. Földjük termékeiből élnek, de Deésaknáról is gyakran szállitanak sót Szilágy-Somlyóra, mert a szüség reá {514.} kényszeriti, de a hosszú 8 mértföldnyi út s az utak hegyes volta és járhatatlansága miatt keresetüket az úton elköltik.

Deés, Szamosujvár, Retteg és Alparét vásáraira járnak.

Határa két fordulós, 4–6 ökörrel szántható, trágyázást megkivánja, de nincs szokásban. Egy köböl őszi vetésből 8 kalangya, a tavasziból kettő lesz s kalangyája 2 véka szemet ad. Szőlője kevés s mivel keveset terem, többnyire el van pusztulva. Tűzrevaló fás erdeje a szükséghez mérten elegendő, de épületnek való fa nincs benne; legelője elég, szénát fordulónként csinálnak. Szántója 99 köb. vetésre való, elvetettek 66 köb. őszi búzát, 33 köb. tavaszi gabonát, tengeri termése 4 1/2 köb., rétje 37 szekérnyi, szőlője 16 vederre való; malmok jövedelme 13 frt 20 kr. Van 47 jármas ökör, ló, 20 tehén, 9 tulok, 71 juh, kecske, 46 disznó, 21 méhköpüjök. Főzőüstök jövedelme 2 frt.

1822-ben*Cziráki. Urb. oszt. határa első osztályu. Adó alatt van 168 köb. szántó, 42 1/2 szekérnyi kaszáló, 4 ökör, 14 tehén, 2 borju, 6 kecske, 6 disznó, 2 méhköpű.

Jelenleg határa termékeny, de a Szamos gyakran elönti. Terményei: törökbúza, kevés őszi búza és rozs, kender, zab, burgonya. Hazai fajta szarvasmarhát, juhot, sertést s baromfit tenyésztenek; gyümölcse: szilva és almafélék. Egyedüli ittaója a Szamos.

Van két lisztelő hajósmalma, egy-egy vízi és két-két kővel dr. Miháli Tivadar tulajdona, kinek itt hidasa is van.

Határhelyek, dülők: Ptyetrar, Dimburi, Pogyej, Molat.

Lakossága: 1598-ban*Km. Doboka A. 30. fiaikkal együtt 45 jobbágy lakosa van, kik 17 házban laknak s egy házra 3 lakost számitva, összesen 51 lélek lakik benne.

1706-ban*E. F. L. III. 242. B. fiaikkal együtt 14 jobbágy lakosa van, kik 6 házban laknak, el van pusztulva 2 ház.

1713-ban*U. o. egy jobbágy, 6 zsellér lakosa, összesen 7 házban laknak.

1750-ben*U. o. van 10 telkes jobbágy lakosa 10 házban s 3 ily özvegy 3 házastelken, 2 kóborló s egy ily özvegy lakosa, együtt 13 telken és házban.

1857-ben*Orsz. ism. táb. 24. l. 95 gör. kath. lakossal, házak száma 24.

1886-ban 108 lakossal, melyből 4 zsidó, a többi román.

1891-ben 161 lakosból 157 gör. kath., 1 gör. keleti, 3 izraelita.

{515.} Adója: 1748-ban*E. F. K. ltár. 122 frt 35 kr. 1749-ben*Gr. Bethlen ltár. 120 frt 30 kr. 1758-ban 83 frt 40 kr. 1775-ben 151 frt 20 kr. 1882-ben 104 frt 3 kr. 1898-ban 583 frt 84 kr.