Kucsulát és Kucsalati Lunka.

Nevének változatai: 1405-ben*Leleszi ltár Stat. D. 209. Kocholathfalva. 1424-ben*U. o. 197. Kucholathfalva. 1543-ban*Adóösszeírás. Kwcholad. 1566-ban*Urb. et conscript. fasc. 101. nr. 45. Kwcsolyadh. 1567-ben*Gyf. kápt. cent. E. 92. R. 48. Kuczyulat. 1650-ben*Erd. országgyül. eml. XI. k. 105–112. l. Kocsolát és Koczioláth.*25. L. Reg. 29.. 1831-ben*Cons. statist. topogr. 101. l. Kucsulát.

Nevét az oláh caciula,*Cihac. 7151. caciule szóból vette, melynek jelentése: kis süveg, fej, bub s ezek szerint kis süveg alakú hegye után kapta.

A Szamos jobbpartján és a Dumbráva hegy közt, keskeny völgyben fekszik, keresztül foly rajta K.-Solymos és Gyulaszeg határán eredő s a községen felül egyesült patakocska, mely a falut szélességében ketté vágja. Deéstől 55 kilométernyire a nagyilondai járásban.

Kővár tartozéka s oláh falu volt s mint ilyen, már 1405-ben*Leleszi ltár Stat. D. 209. előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrinnak s Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta.

Az 1424-iki*U. o. 197. osztály szerint az Balkfi Sandrin fiainak János és Lászlónak jutott.

1543-ban*Adóösszeírás. Drágffy Gáspáré, 1546 és 49-ben pedig már özvegyeé.

1550-ben*Ugyanott. az adóösszeírásban elő nem fordul, tehát akkor elpusztult s még az 1552-iki összeírás is határozottan elpusztultnak mondja.

{516.} 1556-ban*Károlyi okltár III. 289. Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Annának s fioknak Istvánnak adományozta.

1565-ben*Lib. Reg. II. 578. Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.

1657-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt s összegét s így tehát tartozékát beregszói Hagymási Kristófnak adományozta oda.

1603-ik évi*Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19. urbarium szerint a leményi járáshoz tartozott, de a háboruban teljesen elpusztult s egy lakója sem maradt.

1609-ben*6. L. Reg. 27. és Km. prot. H. 56. Báthory Gábor Lemhényi Péter Kelement e birtokában megerősiti azzal, hogy az Kővártól soha el nem idegenithető.

1650-ben*25. L. Reg. 29. és Erd. országgy. emlék. XI. 105–112. lap. II. Rákóczy György e tisztán Kővárhoz tartozó birtokot Lemhényi Rácz Boldizsárnak és neje Péter Borbálának adja zálogba.

1699-ben*Erd. főkormsz. ltár. birják Rácz János árvái, Rácz István és Mósa László.

1702-ben*U. o. birtokosai: Mósa László s Gergely, Buttyán János, Rácz Zsigmond és András.

1755-ben*Megyei ltár selejt. gr. Mikes Antal egyik birtokosa, kinek itteni jobbágyai elszöktek.

1770-ben*E. F. L. VII. 542. A. birtokosai: Lemhényi Rácz András, József és Péter, Mósa László, Szacsvai Ádám, Vaja Gábor utódai, Preluka Gyorgye és Buttyán özvegye Zsuzsánna.

1781-ben*E. F. L. VII. 490. D. a fiskus e birtokot Rácz András, János, József és Simontól magához váltani akarta.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: Vankai Mihálynak van 11 jobbágya, 2 zsellére, Rácz Józsefnek 7 jobbágya, Mósa Józsefnek 7 jobbágya, Flóra Jánosnak 2 jobbágya, Rácz Jánosnak 4 jobbágya, Szabó Lászlónak 1 jobbágya, 1 zsellére, 1 szegénye, Szilas Makovejnek 3 jobbágya, Vajda Gábornak 1 zsellére, Tyifor Györgynek 1 jobbágya, Száva Vonnak 2 jobbágya, Nemes Szimjonnak 1 zsellére, Száva Dumitrunak 1 zsellére.

1809-ben*U. o. birtokosai: Vankay Mihálynak van 9, Theilinger Fridriknek 5, Mósa József, Váradi Ferencz, Császkai Onucz, Flóra Gábrisnak 2-2 jtelke; egy telkesek: Katon Zsigmond és Pál, özv. Rácz Éva, Hosszu Miklós; telekrész tulajdonosok: Katona László, Rácz Kata, {517.} Szabó László, Ködi Farkas Demeter, Rácz Ádám, Zámbó Antal, Leményi Illyés Irimia és Gavrilla, Lukai Ferencz, Popa Gligor, Szilasi Makovej, özv. Ravasz Simonné, özv. Butuczáné.

1819-ben*E. F. L. VII. 490. D. birtokosai: a) néh. Rácz András nővérétől Évától Katona Zsigmondnétól való fiának Mihálynak fia Zsigmond; b) azon néhai Katona Zsigmond fiának Jánosnak fiai: László és Pál; c) azon néhai Rácz András testvérének Ádámnak leánya Zsuzsánna Vankai Mihály özvegye; d) azon néhai Rácz Ádám leánya: Éva Regnit Lászlóné; f) azon néh. Rácz András nővére Éva utódára Kabos Sándorra szállott rész zálogbirtokosa Hatfaludi Farkas; g) azon néhai Rácz András testvérének Zsigmondnak leánya Kata Felszegi Istvánné; h) Páska György, mint Rácz János utóda; i) Hosszu Simon, mint Rácz Simon utóda s mint a magvaszakadt Rácz András és József részeinek birtokosa.

1820-ban*Erd. kanczellária. birtokosa: Katona Lajos, Mósa József, Katona Zsigmond, Váradi Ferencz, Rácz Éva és Zsuzsánna, Felszegi István, Zámbó Antal, Farkas János, Rácz Ádám, Eperjesi Antal, Hosszu Miklós, Farkas Demeter, Hatfaludi Elek, Illyés Gavrilla és Irimia és Záh Onucz.

1863-ban*Urb. Wes. 112–192. l. Katona Eszter, Boér Imre és neje Czikó Antónia, Hosszu László, Biróné Pataki Lujza, Farkasné Hodor Mária, Sikó Miklós, Sebe Sándor, Buttyán Mária, Mósa Krisztina és Klára, Császár Gábor, Rácz Ádám, Pap László, Szilas Flóra és Szabó János részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

Jelenlegi birtokosa (1898): br. Jósika Sámuel, öröklés apósa báró Jósika Leótól.

Határában feküdt Kucsulati Lunkafalu, melyet 1579-ben*E. F. L. VII 1/2 f. 6. k. Báthory Kristóf fejedelem litkai Nemes Lászlónak adományozott s a mely ekkor Zelychka vajdaság alá tartozott Kuchelad-Lunka néven s mint Kővár tartozékát kapta volt adományba, most őt abban újólag megerősiti.

Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban*Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45. adó: Szt-György és Szt-Mihály napján két izben 1 frt 40 denár.

Ajándék: 2 quar. vaj, 2 sajt, minden nyáj után 1 juh, karácsonykor 2 szekér fa.

Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.

{518.} Minden biró köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet, vagy annak fejében 32 denárt.

Tizedet adtak: kövér sertésből (makkon hízott) s legelőre járó disznók után ha 100, ha 10 van is egyet, kinek kevesebbje van, minden darabért 2 magyar pénzt s úgyszintén a méhekből is, a pénz a tisztet illette; minden szabados „karvalypénz” adó czimén 75 denárt fizetett a tisztnek. A pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt; minden kosár nyájtól egy juhot, kinek 10 volt is egyet s a kinek ennél is kevesebbje volt, semmit sem fizetett. A kis község egy 3 éves tehenet és a nagyobb egy nagy fejős tehenet; a mely családnak tehene volt, egy negyed mérték vajat s egy sajtot.

Az 1603-ik évi*Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19. urbarium szerint lakói addig fizettek: adó: szentmihálynapi 1frt 50 denár, szentgyörgynapi u. a.

Ajándékok: 3 drb sajt à 12 denár, 3 budai pint vaj à 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.

Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.

Robot: a vár számára évente 1 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanennyit zab alá, a termésből pedig 1 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.

A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.

Románok lakták kezdet óta.

Az 1566-beli*Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45. összeírás szerint Moffa, Nagodi jobbágycsaládok emlittetnek; vajdájuk a Letkán lakó Simon, birája Kracson, ki egyuttal krjanik.

Lakói földmivelők s mellékes foglalkozásuk a halászat. Táplálékuk a tengeri kenyér s zöldség-félék, főleg káposzta és pityóka. Ruházatukat házilag állitják elő. Épületeik rakófa szalmafedéllel.

Gör. kath. egyháza 1870 óta a letkai fiók ekklézsiája. Temploma fából épült 1850-ben. 1864-ben szentelték föl szűz Mária tiszteletére, ezelőtt pedig a szent archangyalokról volt elnevezve.

Iskolája az anyegyházzal közös, az ötvenes évek elején keletkezett s 1865 körül helyeztetett jobb karba.

{519.} Éghajlata egészséges, szelektől a hegyek védik.

1720-beli*Erd. főkormsz. ltár. összeírás szerint rétje kevés, legelője s tűzrevaló fás erdeje elegendő, határa szűk s rendesen 4 ökörrel szántható.

Határa jelenleg eléggé termő, főbb terményei: őszi búza, zab, tengeri. Erdélyi fajta szarvasmarhát, juhot, sertést, kevesen bivalt is tartanak. Gyümölcse néhány szilvafából áll.

Itatója a községen átrohanó patak, mely esős időben hirtelen megárad, útjában és közelében mindent magával sodor.

Egyik nevezetessége e községnek a Dumbrava hegyen levő „Felszem” nevü kerek tava, mely jelenleg 400 méter kerületü. Régebben nagyobb volt, de mióta körüle az erdőt kiirtották, azóta apadóban van. A hagyomány feneketlennek tartja. Neve valószinüleg a magyar tengerszem vagy fehér szem változtatott alakja. Két egy-egy kerekü hajósmalma közül egyik Fejér Salamon nagylóznai s a más Buttyán Mária nagy-somkúti lakos tulajdona.

Van temérdek mennyiségü s jó mészköve, melynek anyagát a Szamosvölgyi vasút részvénytársaság, melynek itt egyik megállóhelye van, Galgó mészégető-kemenczéihez hordja.

1886 óta van postaállomása.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Pe gyelnicza, Pojana Turkuluj, Fundetura, Buza dumbravi, Kosztis, Puju felsinuluj, Priszaka, La Virvu runkuluj, Dupe Runk, Válye Naduluj, Restoka, Lunka, egykor falu helye, Bontau.

Lakossága: 1543-tól fogva alig lakik benne egy-két szegény s évenként egy-egy kaput jegyeznek fel benne a hivatalos összeírók 1552-ig, ekkor ez is elpusztult, a következő évben megint meg van az egy kapu. 1554-ben van benne egy kapu, 2 puszta ház és 2 szegény lakosa, 1564-ben összesen 4 szegény lakosa van.

1566-ban*U. C. 101–45. 3 jobbágy, egy szabados vagy nemes lakosa van s az egész községben 4 lakó s egy puszta ház, de már 1603-ban*U. C. F. 16–19. az egész falu úgy elpusztult, hogy egy lakója sem maradt.

1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. fiaikkal együtt 5 jobbágy, 4 zsellér lakosa van s az egész községben 4 lakóház.

1720-ban*E. F. L. VII. 547. T. fiaikkal együtt 38 jobbágy lakosa van, kik 10 házban laknak.

1770-ben*U. o. 542. A. fiaikkal együtt 62 jobbágy, 15 zsellér lakosa van s az egész községben 28 lakóház.

{520.} 1831-ben*Cons. stat. topogr. 101. lap. 245 gör. keleti lakossal.

1886-ban 284 gör. kath. és 9 zsidó, együtt 293 lakossal.

1891-ben 291 lakosból 275 gör. kath. román és 16 izraelita.

Adója 1898-ban 750 frt 28 kr.