Lemény.

Nevének változatai: 1405-ben *Leleszi ltár Stat. D. 209. Lemyn. 1424-ben*U. o. 197. Lemen. 1470-ben*Leleszi ltár. Lemeen. 1567-ben*Gyf. k. Cent. E. 92. R. 48. Lemyn. 1616-ban*Gyf. 9. L. Regius (elveszett) fol. 47. Lemheny. 1650-ben*Erd. országgy. eml. XI. k. 105–112. l. Lemény. 1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. Lemhény.

A Szamos jobbpartjától mintegy másfél kilométernyi távolságban a Szuszeny dombon s ennek aljában terül el. A község közvetlen közelében egyesül az úgynevezett Szárazpatak, mely a 30–40 méter magasságú cziheresből fakad, a Pescerea (Barlang) bő forrásával, melynek vize a Topliczán eredő patakba szakad s ezzel együtt a községen alól a Nagy-Szamosba siet. A megye székhelye Deéstől 49 kilométernyire fekszik, a nagyilondai járásban.

{46.} A hagyomány szerint a község egykor a „Sciubei” hegyen feküdt, ezt bizonyitják az itt szántásközben talált téglák, cserépedény darabok s tűzhelynyomok. Ezen hely a mai községtől mintegy 2 kilométernyire fekszik északra.

A község eredetére vonatkozólag azt mesélik, hogy az 1500-as években a „Sciubei” hegyen fekvő község papja a mostani községben levő főforrásra akadt közvetlen a fensík oldalán. E forrás körül hatalmas tölgyfás erdő terült el, melyet irtani s ebből épitkezni kezdtek, innen épitették a jelenlegi templomot is. A forrást feltalálójáról a mai napig „Fantana popi”-nak hivják. S valószinüleg az itt bőségesen talált egyik hatalmas nagyságú fája után nevezték az első települők e községet Lemni-nek.

Kővár tartozéka s oláh falu volt s mint ilyen már 1405-ben*Leleszi ltár. Stat. D. 209. előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak: Demeter és Sandrinnak és Drág fiainak: György és Sandrinnak adományozta.

Az 1424-iki*U. o. 197. osztály szerint az Balkfi Sandrin fiainak János és Lászlónak jutott.

1440-ben*Dl. 27301. Lemén Péter mint hites ember emlittetik.

1470-ben*Leleszi ltár Stat. D. 196. Mátyás király Bélteky Sandrin fia Mihálytól, mert feleségét megölte s így főbenjáró vétségben elmarasztaltatott, összes birtokait s ezek közt Leményt is elkobozta s azt Drágfi Miklós fia Bertalannak adományozta.

Az 1475 körüli középszolnoki adóösszeírás szerint*Thallóczy. Kamara haszna 183. mint teljesen elpusztult emlittetik.

1543-ban*Adóösszeírás. Drágffy Gáspáré, 1546–52-ben pedig már özvegyéé.

1553–54-ben*U. o. Drágffy György birja.

1556-ban*Károlyi okltár III. 289. Izabella királyné a magbanszakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának és fioknak Istvánnak adományozta.

1565-ben*Lib. Reg. II. 578. Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárát s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.

1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, az összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.

1592-ben*Km. prot. A. 377. Vajda János és Simon Tamás nemesek emlittetnek.

Az 1603. évi*Urb. et. Conscr. fasc. 16. sz. 19. urbarium szerint az itteni tiszttartósághoz, melynek {47.} feje Simon vajda volt, tartoznak: Lemény, Letka, Kucsulát, Solymos falvak. Lemény a megelőző évi háboruban teljesen elpusztult, lakóit kardélre hányták és csak 1 jobbágya maradt, úgy, hogy az urbarium összeírói figyelmeztetik az ő felsége tanácsát, hogy vajjon lehetséges-e, hogy az az egy megmaradt jobbágy maga viselje a falu összes terheit.

1610-ben*Km. Conv. Prot. D. 53. idevaló nemes a Péter család.

1614-ben*7. L. Reg. 255. Bethlen Gábor Maczasdy Jánosnak itteni részét, magva szakadván, nagydobai Spáczay Gáspárnak adományozta 600 frtban.

1616-ban*9. L. Reg. 47. Bethlen Gábor egy itteni részt a malommal együtt nagydobai Spáczay Gáspárnak adja.

1619-ben II. Ferdinánd király Pozsonyban márcz. 4-én*Km. Conv. Arm. P. 26. és czímere Siebm. Wb. 15. Abth. 72. T. Leményi Pap Jánost s fiát Lukácsot megnemesiti, kihirdették Sáros-Berkeszen ugyanez év nov. 13-án tartott gyülésben.

1629-ben*Km. Neor. L. 33. nagydobai Spáczay János és Miklós beléegyeznek abba, hogy testvérük Mihály az itteni részt nővérüknek Annának, Tamásfalvi Mihálynénak átengedhesse.

1649-ben*Katona Elek cs. ltára. idevaló nemesi birtokos Leményi Péter Gergely.

1650-ben*Erd. orsz. eml. XI. 105–112. mint tisztán Kővárhoz tartozó fiskális birtok emlittetik.

1651-ben*Km. Lymbus. nemesek: a Péter, Illyés, Nagy, János, Zách, Dávid, Filep, László, Pap és Ábrahám családok.

1669-ben*Gyf. prot. Append, 125–157. összeírt nemesek: Rácz János,*1668-iki hivatalos összeírás szerint (Gergely Teofil cs. ltára M.-Lápos) „Rácz János atyja régi tanult vitéz ember volt, udvari főhadnagyságot, kapitányságot, kővári és – – – főporkolábságot viselt ember volt.” István és Demeter, Danis, Péter, Kelemen, Száva, Pap, Koszin, Szina, másként Tripon, Szima, Kozma, Dávid, Filep, Császkai, Bacza, Záh, Ábrahám, Szőcs, Hajdu családok, összesen 59 taggal, továbbá a Puskás és a Burdo vagy Burde család. Szabadosok a Pap és a Szima családok.

1672-ben*Km. Conv. Arm. K. 44. idevaló nemes a Lemhényi Kádár család.

1677-ben*Km. Conv. Prot. Kastal. 36. idevaló nemes a Pap család. 1689-ben*Várm. jk. Conscr. Rácz István.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: Rácz Jánosné és Rácz István, a Marias, Marta, Flora, Pap, Tripon, Prodán, Szima, Hodos, Szűcs, Péter, Fülep, Dávid, Pokol, Záh, Császkai és Tohát családok.

1723-ban*Gr. Kornis ltár. Prodán Kosztán, Pop Kira, Csaszka János, Péter Gábor, Kelemen János, Záh György, Császkai Vaszil, Dávid Vaszil, Szűcs Dumitru, Rácz György birtokoosk.

{48.} 1740-ben*Deési ev. ref. egyh. ltár. idevaló nemes birtokos Csiszár István és neje Becsi Mária.

1770-ben*E. F. L. VII. 542. F. birtokosai tömösvári Rácz András, József és Péter; egy telkesek a Mány, Buttány, Vajda, Záh, Péter, Dánis, Fülep, Dávid, Ilyés, Pap, Ábrahám és Burgye családok.

1783-ban*U. o. 490. D. a fiskus Rácz András, József, János és Simontól részeiket magához váltani akarta s azt neki a kir. tábla meg is itélte.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: Rácz Józsefnek van 5 jobbágya, 1 szegénye. Vaskai Mihálynak 4 jobbágya, Rácz Zsigmondnak 1 jobbágya, Buttyán Dánielnek 1 jobbágya.

1809-ben*U. o. birtokosai: Theilinger Fridriknek van 5, Rád József, Illyés Irimia és Gavrillának 2-2 jtelke; egy telkesek: Katona Zsigmond, Kabos Sándor, Vankai Mihály, Váradi Ferencz, 1 Páska, 1 Préda, 1 Csiszár, 16 Péter, 3 Hosszu, 11 Pap, 1 Pokol, 12 Illyés, 1 Rád, 10 Zach, 3 Fülep, 4 Dávid, 3 Ávrám, 5 Prodán, 1 Szabó, 1 Román, 6 Mán család; telekrésztulajdonos Szabó György.

Leményi Popa család czímere.

Leményi Popa család czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 145. T.

Leményi Péter család czímere.

Leményi Péter család czímere.*U. o. 144. T.

1819-ben*E. F. L. VII. 490. D. a fiskus itteni részeik visszaadására – a zálogösszeg fölvétele mellett – felszólitja: a) néh. Rácz András nővérétől Évától Katona Zsigmondnétól való fiának Mihálynak fiát Zsigmondot; b) azon néh. Katona Zsigmond fiának Jánosnak fiait: Lászlót és Pált; c) azon néh. Rácz András testvérének Ádámnak leányát Zsuzsánnát: Vankai Mihály özvegyét; d) azon néhai Rácz Ádám leányát Máriát Váradi Ferencznét; e) azon néh. Rácz Ádám leányát Évát: Regnit Lászlónét; f) azon néh. Rácz András nővére Éva utódára Kabos Sándorra szállott {49.} telek zálogbirtokosát: Hatfaludy Farkast; g) azon néh. Rácz András testvérének Zsigmondnak leányát Katát Felszegi Istvánnét; h) Páska Györgyöt, mint néh. Rácz János örökösét; i) Hosszu Simont, mint Rácz Simon örökösét s mint a magvukszakadt Rácz András és József részeinek birtokosát.

1820-ban*Erd. kanczellária. birtokosai: Váradi Ferencz özvegye, Kabos János, Vankai Mihály özvegye és Páska György özvegye.

1829-ben*E. F. L. VII. 490. D. és VII 1/2 f. 6. P. a kir. tábla e birtoknak előbb felsorolt birtokosaitól való visszavételét, minthogy azt többször meggátolták, karhatalommal a fiskus részére elrendeli, a mi meg is történt, visszaadták.

1863-ban*Urb. Wes. 157–194. l. Sikó Miklós, Péter Lászlóné és a m. kir. kincstár részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

Jelenlegi birtokosai (1898): Hosszu Miklós, 70 h., nagyobb része vétel a kir. kincstártól. Mezei Gyula 30 h. Illyés Demeter és Elek, 30 h., öröklés.

Lakosai kezdet óta románok, de időközönként magyarok is lakták.

1566-ban*Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45. vajdája a Letkán lakó Simon, birája pedig az itteni Krajnik volt. Megemlithetjük ez időből Katalin, Szegény, Tivadar, Buczi, Buzda, Ona, Kazána, Veres jobbágy és 6 szabados, köztük a Nemes és Pap családot.

Jelenlegi lakói földmivelők s az újabb idő óta mészégetéssel is foglalkoznak. A nők szerfölött babonások. Táplálékuk főzelékfélék, tej és tojás, ritkán hús; kenyerük a málé. Öltözetüket házilag készitik s gubát hordanak.

Lakóházukat s melléképületeiket rakófából épitik szalmafedél alá.

Gör. kath. egyházközség. Temploma fából épült a község közepén, állitólag 1558-ban s 1585 körül szentelték fel. Védő szentje Mihály és Gábor főangyal. A kisebbik harangján „FROVNHT NOLTHEN ME FECIT 1598 LEMENI” felirat olvasható. A nagyobbikon cyrill betüs felirat van. Anyakönyve 1826 óta vezettetik.

Papjai: Illés Mitru, János, Zsigmond és Gergely után Pap Gábor, Lázár Károly s a jelenlegi Illés Elek.

Felekezeti iskoláját 1860-ban létesitette s ez év október havában nyitotta meg bérházban. 1870-ben állandó helyiséget és felszerelést kapott. A tanitót Topliczával együtt fizetik.*Kádár. Nevelés és Okt. Tört. 336. .

Éghajlata mérsékelt, szélnek ki van téve, jégverés gyakori, de nagy károkat nem okoz.

{50.} A völgyben lakók s az ott születtek többnyire tüdőbajosok, nagy része legszebb férfikorában hal meg. Az újabb idő óta a roncsoló toroklob és skarlát gyakori.

1720-ban*Erd. főkormsz. ltár. rétje, fája kevés, de legelője jó és elegendő.

Jelenleg határának földje könnyen mivelhető és termékeny. Őszi búzát, tengerit, zabot, burgonyát és káposztát termesztenek. Belsőségben levő kertek kövér talajában dúsan terem meg mindenféle vetemény. Állatai: magyar fajta szarvasmarha. Ujabban a bivaltenyésztést is felkarolták.

Itatója a Szamos, mely a község határát két és fél kilométer hosszuságban érinti; forrásai: a már emlitett Fontana popi, In Láz, La csoroj, La sciubej, La Fazset, Recea, La Pestyera, Intre aszkunsze, La fantanele, Izvorul Marinki, La Valcele, Fantana Demjeneszi, melyek kitünő vizet szolgáltatnak s ezen kivül a már emlitett patakok.

Mészköve bőven s kitünő meszet ad. A topliczai patakon Illés Elek és társának van egy egykövü malma.

1708 május 9–13. közt ide gyüjtötte össze Szaniszló Zsigmond Torda város hadnagya azon 64 ökröt II. Rákóczy Ferencz fejedelem tábora számára, melyet Kővár vidékére adóba kivetettek volt.*Tört. Tár. 500 l.

Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban*Urb. et conscr. fasc. 101. sz. 45. adó: Szent-György és Szent-Mihály napján 4-4 frt.

Ajándékok: 6 quart vaj, 6 sajt, minden nyáj után 1 juh, s karácsonykor 6 szekér fa.

Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.

Tizedet adnak: kövér sertésből, legelőn járó disznókból ha 100, ha 10 van is, egy darabot, kinek ennél kevesebbje van, minden darabért 2 magyar pénzt és így fizetnek a méhből is, mely pénz a tisztet illeti, valamint az ő részére adja minden szabados karvalypénz adómegváltás czímén fizetendő 75 denárt. A pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt. A kis falu 3 éves ünőt, a nagy fejésre alkalmas nagy tehenet s minden család, melynek tehene van, egy negyedmérték vajat s egy sajtot.

A szabados kötelessége oda menni, a hova küldik, leginkább levelet vinni, vagy szükség esetén háboruba is menni.

A szabados és biró köteles a várnak egy-egy karvalyt vagy 25 {51.} denárnyi karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy-egy őzet vagy 32 denárt.

Az 1603-ik évi*Urb et conscr. fasc. 10. nr. 19. urbarium szerint: Adó: szentmihálynapi: 4 frt 50 denár, szentgyörgynapi u. a.

Ajándékok: 5 drb sajt à 12 denár; 5 budai justa vaj à 12 den.; 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.

Tized: Minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr, vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.

Robot: a vár számára évente 1 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 1 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.

A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.

Határhelyek: 1770-ben*E. F. L. VII. 542. F. Aszkunsze, Funtyinyele, Szorcz, Zebonu, Zevoj, Balte Hajdukuluj, Sonaj, Kaszte, Szartye, Borte, Gura Rinczuluj, Resztake, Valesava lupuluj, Lazur, Gurujuz, Ungyu Purkaruluj, Fezset, Karpeny, Vradmesare, Balta Trepesi, Pemintu, Kapu Gurjeczuluj, Garduczarinyi, Piducsel, La Jertás, Stubej.*E helyen volt régen a község, mely az 1500-as években pusztult el a hagyomány szerint. Adataink e részben a hagyományt megerősitik s az évek számát is megmondják. Branyistye, Balta Treptyi, Keretur, Gyelnicze, Onsell.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Pojana, Csurgeu sub kaszte, Goronás, Valea Pestiri, Lazuri koaszta viilor, Bolován, Kureture.

1898-ban: Alsó, Felső-Sovaj, Fantinele Pojana din szusz és din zsosz, Arinás, Valcsele, Lazurel, Runk, Gura doszuluj, Poduri, Láz, Oszoj, Sciubej, Bolováni, Fazset, Pojnicza, Aszkunsze, Goronas, Kuratura.

Lakossága: E faluban a hivatalos összeírók 1543-tól évenként egy-egy kaput jegyeznek fel 2–3 szegény lakossal, időnkint épül benne egy-két új ház.

1566-ban*U. C. 101–45. már 8 jobbágy, 8 szabados (liber) lakosa van s az egész községben 16 lakó és egy puszta ház.

Az 1603-ik évi*U. C. 16–19. összeírás szerint 11 háza pusztán áll s csak egy lakója maradt. 1720-ban*E. F. L. VII. 547. T. fiaikkal együtt 14 jobbágy, 47 zsellér, 99 szabados lakosa van s az egész községben 41 lakóház.

{52.} 1770-ben*E. F. L. VII. 542. F. 20 jobbágy, 1 zsellér fiaikkal együtt és 77 szabados lakosa, ekkor benne 97 lakóház van.

1831-ben*Consign. statist. topogr. 104. l. 488 gör. kath. lakossal.

1886-ban 526 lakosból gör. kath., 488, helvét hitü 2, zsidó 36.

1891-ban 581 lakossal, melyből gör. kath. 539, 4 ev. ref. és 38 izraelita.

Adója 1898-ban 1364 frt 98 kr.