Maró.

Nevének változatai: 1335-ben*Erdélyi Muz. Moro. 1414-ben*Dl. 28592. Marow. 1616-ban*8. L. Reg. 176. és 198. Maro. Maró nevét a szláv murava, morava*Mikl. 204. l. szavakból veszi, mely nyelvünkön pázsit, gyepet jelent.

Az Igricze határán eredő patak mentén, szűk völgyben fekszik, mely Kis-Jenőn stb. át balról a Kis-Szamosba szakad. A megye székhelye Deéstől 35.6 kilométernyire van a szamosujvári járásban.

Maró első megnevezett birtokosa a Kökényes Renold nemzetségbeli Dobokai család, bizonyosan még V. István adományából, mert midőn 1279-ben ennek adományát Kún László megerősiti Mikód fia Mikód bán részére Doboka falváról, egyszersmind az ahhoz tartozó több puszta földeket is emlit s ezeknek egyike kétségkivül Maró volt.

1335-ben*Erd. Muz. Mikód bán unokája Dobokai Miklós fiai János, László, Miklós és Lökös*Gróf Bánffy ltár. 9. nr. 3. birják.

1370-ben*Dl. 31065. birtokosa Mihály fi János.

1411-ben*Gr. Teleki ltár. birtokosai Marói Gergely, Pál és János.

1414-ben*Dl. 28592. Miklós fia László itteni részét eladja Sárdi Györgynek 71 forintért.

{139.} 1415-ben*Dl. 27447. Marói János emlittetik.

1418-ban*Dl. 27450. Péter fia Benedek.

1433-ban*Dl. 27464. Dobokai Lökösfi Lőrincz fia János itteni részét testvérének Mihálynak veti zálogba.

1440-ben*Km. prot. A. 6, 44. Lökös fia János s ennek fia Bálint itteni részüket Dobokai Miklósnak vetették zálogba.

1452-ben*Dl. 27480. Teke István és Marói Albert emlittetnek.

1455-ben*Dl. 27311. Dobokai Miklós fiai Kristóf és Miklós, a néh. Lökös Péter fia György fiainak Péter és Jánosnak itteni részeit, mely náluk zálogban volt, ezen Péter és Jánosnak visszaadják.

1457-ben*Dl. 27377. és Km. prot. Labore 15. Dobokai Lökös János fia Bálint itteni részét, mely reá Lökös Bertalan pap után szállott, nővérének Luciának Olnoki Herczeg Mihálynénak s fioknak Jánosnak veti zálogba.

1461-ben*Dl. 25989. birtokosai Dobokai Miklós és Dobokai István.

1461-ben*Km. prot. e. 56. Dobokai Lökös Lőrincz fiának özvegye Dobokai Lökös György fiát Jánost az itteni résztől való hitbére fejében nyugtatja.

1462-ben*Dl. 27323. Marói Mihály.

1466-ban*Dl. 27327. emlittetnek Marói Lőrincz és Albert.

1467-ben*Dl. 27498. Marói Albert és Marói Kis Antal emlittetnek.

1467-ben*Dl. 27493. Mátyás király az ellene pártot ütő Dobokai Miklósnak itteni részét Mindszenti János vicze-ajtónálló mesterének s testvéreinek Mátyás és Miklósnak adományozza.

1470-ben*Dl. 27336. Marói Lőrincz emlittetik.

1472-ben*Dl. 28628. Mindszenti János itteni részét Dési Oláh Jánosnak és Péternek adományozta oda, a kik abba ugyanazon évben*Dl. 27344. be is igtattattak.

1473-ban*Dl. 27347. Marói Lőrinczet és Esztényi Zsigmondot Maró felerészébe, mely az itteni pataktól keletre feküdt, igtatják.

1474-ben*Km. prot. Labore 51. Olnoki Herczeg Mihály fia János testvérét Pált itteni részének elidegenitésétől, gyámjait Járai Jakabot, Kodori Gál deákot és Iklódi Dési Jánost annak elfogadásától tiltja.

1474-ben*Dl. 27351, –52, –77. Dobokai Imrefi János fia László és Imrefi Miklós fia Mihály, valamint Kántor Mihály fia Pál és Márton az Olnoki Herczegeknél zálogban levő itteni részüket magukhoz váltván, azt Tőki Bálintnak vetik zálogba.

{140.} 1475-ben*Dl. 27525–26. Marói Albertet, Lőrinczet, Andrást, Pált és Zsigmondot itteni ősi részeikbe beigtatják. Másik birtokos iklódi Deési János (oláh jobbágya Hagymás Péter).

1476-ban*Km. prot. Labore 60. Olnoki Herczeg János testvérét Pált itteni részének Iklódi Péter részére való elidegenitésétől tiltja.

1481-ben*Km. prot. i. 15. Sólyomkői Ördög Simon itteni, nála zálogban levő részét Girolti Mátyásnak veti zálogba, ettől azonban őt és nejét Margitot néh. Tőki Bálint özvegyét azon évben*U. o. 17. Katalin Somkereki Erdélyi Miklós leánya, Dobokai Miklós özvegye, most pedig Bessenyei Lászlóné eltiltja.

1481-ben*Dl. 27367 és 28322. Bessenyei Lászlót s nejét Dobokai Miklós özvegyét ez utóbbinak azon részébe, melyet Dobokai Lökös Jánostól bir zálogban, beigtatják, de Ördög Simon ellentmondott.

1482- és 1485-ben*Dl. 27370. és 27372. Marói Lőrincz emlittetik.

1485-ben*Dl. 27372. Mátyás király Olnoki Herczeg Pált néh. Dobokai Lökös Péter és Jánosnak itteni részébe zálogjogon beigtatni rendelte, de annak Bánffy Ferencz s neje Katalin ellentmondtak.

1485-ben*Gr. Bánffy ltár 68. nr. 11. Mátyás király Dési Péternek és Balázsnak, valamint Iklódi Kelemennek és Mikay Simonnak itteni részét, mert Bessenyei Lászlót nyilt úton megölték és kifosztották, elkobozván azokat Lotz Demeternek és ősi Dazcó lénárdnak adományozta.

1486-ban*Km. prot. I. 36. és Dl. 29373. Bánffy Ferencz neje Katalin néh. Dobokai Miklós leánya itteni részét férjének veti zálogba, de attól őt ugyanakkor*U. o. Siroki Mátyás felesége Margit eltiltja.

1487-ben*Dl. 27377. az Olnoki Pálnak, Bánffy Ferenczné és neje Katalin ellen, 1485-ben való beigtatásának ellentmondásuk végett folytatott perében ama néh. Dobokai Lökösök itteni része Olnoki Pálnak itéltetett vissza.

1491-ben*Dl. 27380. Bánffy Ferencz neje Dobokai Katalin itteni részétől tiltja Iklódi Dési Pétert.

1492-ben*Dl. 27381. Dobokai László fiának Májadi Mihálynak fia Miklós Maró harmadrészének felét Kendi Antalnak s fiának Gálnak átengedi.

1493-ban*Dl. 27560. és 32516. Bánffy Ferencz Tőki Imrével és fegyveres szolgáival Marót megrohanván, Temesseli Dési péternek egy Hagymás nevü jobbágyát elfogták s lófarkához kötve elhurczolták.

{141.} 1493-ban*Dl. 27383. Herczeg Mihály özvegye Luczia Dobokai Lökös Lőrincz fia János leánya, anyjának itteni részéből köteles részét követeli annak birtokosaitól, t. i. Dobokai ifj. Kántor Mihály fiaitól: Pál, Márton és Balázstól, Dobokai László fia Salatieltől s végre Májadi Mihály fiától Miklóstól.

1497-ben*Dl. 27388. és Km. prot. Labore 83. Ulászló király néh. Olnoki Herczeg Pál itteni részét, annak magvaszakadtával Temesseli Deési Imrének, Jánosnak és Mihálynak adományozza, a kik abba ellentmondás nélkül beigtattatnak.

1503-ban*Km. prot. O. 3. Herczeg Mihály özvegye Luczia néh. Dobokai id. Lökös János leánya óvást emel az ellen, hogy Dobokai Salatiel és Miklós atyjának itteni részéből neki járó hitbért kiadni nem akarják.

1505-ben*U. o. 48. Herczeg Mihály özvegye Luczia néh. Dobokai Lökös János leánya itteni részét, melyet testvére néh. Lökös Péter Herczeg Mihálynak zálogositott el, Tötöri Lászlónak eladja.

1535-ben*Km. Doboka K. 21. János király Kendi Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.

1577-ben*2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103. Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Kendy Gábor itteni részét Kendy Ferencznek adományozza.

1586-ban*Gyf. Cent. C. 56. Kendy Gábor egyik birtokos.

1590-ben*II. L. Reg. Sig. Báthory 205. Gyf. Cent. D. 89. Kendy Ferencz a Kendy-kastélyhoz tartozó egész Maró birtokában megerősittetik, de az igtatásnál Kendy Gábor ellentmondott.

1594-ben*Km. Szolnok int. G. 8. K. 16. Báthory Zsigmond néh. Kendy Gábornak e birtokát, mely akkor*AA. Part. 536. pag. 1007. oláh falunak mondatik, annak hűtlensége miatt Ravazdy Györgynek adományozza, de az igtatásnál Czompó Margit Rabóczy András özvegye, az itteni Czompó-részt illetőleg ellentmondott.

1607-ben*4. Lib. Reg. 208. Kendy István az egész Marót viczei Mindszenti Benedeknek és neje Bánffy Margitnak adja.

1616-ban*8. L. Reg. 176, 198. a fejedelem e birtokot Haller Zsigmondnak s neje Kendy Krisztinának adományozza.

1618-ban*Km. Doboka R. 25. Ravazdy György fiai: András és István óvást tesznek az iránt, hogy itteni részüket, melyet atyjuk Báthory Zsigmondtól kapott s Mihály vajda elkobzott, Wesselényi Boldizsár, mint Mindszenty árváinak gyámja, elfoglalva tartja.

1620-ban*10. L. Reg. 141. Km. Doboka H. 23. Bethlen Gábor Haller Zsigmondot itteni részében megerősiti, {142.} de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy-rész iránt ellentmondtak.

1624-ben*Gyf. Cent. J. 34. Z. 51. 77. és 16. L. Reg. 70. Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban*U. o. a fejedelem is megerősiti.

1632-ben*Km. Doboka T. 49. Rákóczy György Haller Zsigmond magvaszakadtával e birtokot Kovacsóczy Istvánnak adományozta oda, de Haller György s neje Nyáry Borbála vele olyan egyezséget kötöttek, hogy az Kovacsóczy halálával a Haller családra szálljon vissza, a mi valószinüleg nem történt meg, mert 1605-ben*Km. Szolnok Int. R. 10. Ravazdi András s öcscse tiltakozik, hogy a fiskus Marót a maga javára publikáltatta, mert nekik is joguk van hozzá.

1641-ben*20. L. Reg. 43. Marót a fiskus kezén találjuk.

1661-ben*Haller cs. ltára. Kemény János e birtokot Haller Gábornak adományozta, ki azt Bácsy Istvántól magához váltotta, a ki abban 1669-ben*U. o. Haller Pállal együtt megerősittetik.

1688-ban*U. o. Apaffy Mihály Haller Pál e birtokában annak özvegyét Torma Katalint élete fogytáig meghagyván, azt Teleki Mihálynak adományozta.

1694-ben*Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24. birtokosa Teleki Mihályné.

1801-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Teleki Imrének van 21, gr. Teleki Károlynak 7, gr. Teleki Lászlónak 11 telke.

1809-ben*U. o. birtokosai: gr. Teleki Imrének van 14, gr. Teleki Lászlónak 8, gr. Teleki Pálnak 6, az oláh egyháznak 6/12 telke.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: gr. Teleki Imre, Pál és László.

1863-ban*Urb. Wesen 78–142. l. gr. Teleki Sámuel örökösei, özv. gr. Telekiné Macskási Klára, gr. Teleki Miksa részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 48 füst közül egy nemesi füst sem volt.

Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Teleki László Gyula, 223 h. 405 öl, örökség. Morár János, 187 h. 1030 öl, vétel.

Maró birtokosai kezdet óta magyarok voltak s valószinüleg kezdetben ezek is lakták, de belőle a magyarság korán kipusztult, mert {143.} Mátyás király idejében már oláh közlakosai emlittetnek s oláhok lakják jelenben is, kik földmivelők, baromtenyésztők.

Házaikat s gazdasági épületeiket sövény- és kőfallal épitik, szalmával fedik.

1848 őszén*Hodor. Függ. 45. l. az idevaló felbujtogatott oláhság a vidék birtokos osztáyán többrendbeli rablást és kegyetlenségeket követett el, a miért innen mintegy 10 felett itélt 1849-ben a Dobokán székelő szamosujvári magyar hadcsapat.

Gör. kath. egyház. Parochiája 1639-ben állittatott föl, fából épült temploma Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. Jelenlegi kőtemplomát 1896-ban kezdték épiteni. Anyakönyvet 1824 óta vezetnek. Papjai: Kolcsár Logyin s fia György után a jelenlegi Pap János.

E felekezet iskolát és tanitót Eszténynyel és Szarvaskenddel együtt tart fenn 1870 óta, eddig se iskola, se tanitó nem volt egyik községben sem.

Éghajlata egészséges, széltől védve, jégverés gyakran fordul elő.

1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. két fordulós határa köves és fekete, őszi-tavaszi vetésre egyaránt alkalmas, jó szénája és elegyes búzája terem; 6–8 ökörrel kétszer szokták szántani a trágyázatlan részt; őrölni egy mfdnyire járnak, piacza Deés és Kolozsvár, attól 3, ettől 2 mfdnyire, erdeje közepes tűzre való fákkal, hadi út terheitől mentes.

Mivelés alatt van 56 köböl és nem mivelhető 35 köböl férőű. Elvetettek ez évben 21 köb. őszi és 7 köb. tavaszi búzát s termett 129 ősz, 49 kal. tavaszi (árpa, zab) gabonája, kender 14 kal., szénája 32 szekérre való. Adóssága 22 frt.

Van 20 ökör, 17 tehén, 1 borjú, 6 ló, 62 juh, 2 méhköpű és 22 sertés.

1837-ben*Hodor. Dob. Esm. 603. l. népes község, erdeje kevés, szántója s legelője se nagy, jobbára oldalos fekvésüek. Oláh lakosai tehetősek.

Jelenleg határa elég termő, búza zab és tengeri terményei vannak, gyümölcse a szilva.

Itatója a községen át folyó patak s két kútja.

Határhelyek: Csurgó, Faczia din zsos, Kapu funaczilor, In keri, Liptis Tyisordó, La Krucse, Doszu Drakuluj.

Lakossága: 1600-ban*Act. Part. 536. pag. 1007. 25 jobbágy lakosa van s az egész községben ugyanennyi ház.

{144.} 1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. 12 jobbágy lakossal s az egész faluban 12 lakóház.

1721-ben*U. o. 5 jobbágy, 7 zsellér, 3 kóborló lakik 12 házban. El van pusztulva 3 ház.

1750-ben*U. o. lakik a faluban 25 jobbágy 25 telken 22 házban és 2 zsellér 2 házastelken, 7 szegény zsellér 1 telken 7 házban, 2 kóborló és 3 ily özvegy.

1830-ban*Cons. statist. topogr. 113. l. 285 lélekkel.

1837-ben*Hodor. Dob. Esm. 603. l. népessége 300 lélek, házak száma 47.

1857-ben*Orsz. ism. táb. 26. l. 309 lakosból 3 róm. kath., 302 gör. kath. és 4 zsidó, házak száma 53.

1886-ban 369 gör. kath. és 8 zsidó, együtt 377 lakossal.

1891-ben 392 lakosból 1 róm. kath., 391 gör. kath.

Adója: 1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. 201 frt 36 kr. 1898-ban 1042 frt 84 kr.