Purkerecz.

Nevének változatai: 1543-ban*Adóösszeírás. Porkerecz. 1553-ban*U. o. Pokoricza. 1566-ban*Urb. et Conscr. fasc. 101. nr. 45. Pwrkerecz és Purkerech. 1650-ben*Erd. Országgy. eml. XI. 105–112. l. Purkarecz. 1830-ban*Cons. statist. topogr. 152. l. Purkuretz, oláhul Purkurétz.

Nevét az oláh pórc, disznó szótól veszi,*Cihac I. 212. nyelvünkön e község neve Disznós lehetne.

Letkától északra 4–500 méternyi magas hegyek közt fekszik, a Nagy-Szamos völgyre hajló hegyoldalon Deéstől 53.2 kilométernyire, a nagyilondai járásban.

Purkerecz Kővár tartozéka volt, de mint ilyen, csak 1543-ban fordul elő először, mint Drágffy Gáspár birtoka, 1546–52-ben*Adóösszeírás. pedig mint özvegyéé.

1553–54-ben*U. o. Drágffy György birja.

1556-ban*Károlyi oklt. VII. 289. Izabella királyné a magban szakadt Drágffy Györgynek e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.

{488.} 1565-ben*Lib. Reg. II. 578. Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárát s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.

1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak Biharmegye főispánjának és váradi kapitánynak, ki követséget viselt a török és római császárnál s e mellett az országba ütő tatárokat stb. megverte, adományozta.

1603-ban*Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19. a várallyai járáshoz tartozott.

1617-ben*Orsz. ltár. Lymbus. Bethlen Gábor Putnoky János e birtokát, melyet Báthory Gábortól kapott, elfoglalta.

1620-ban*9. L. Reg. 63. a fejedelem egy itteni részt Balling Jánosnak inscribál.

1645-ben*Erd. főkormsz. ltár. Balling György és Balling Anna Lévay Gergelyné s Erzsébet Kende Ferenczné s ennek fia Gábor itteni részüket Bálpataky Jánosnak eladják.

1650-ben*Erd. Országgyül. eml. XI. K. 105–112. l. mint tisztán fiskális birtok, Kővárhoz tartozik.

1669-ben*Gyf. prot. Append. 126–157. összeírt nemes a Lázár család 5 taggal.

1699-ben*Erd. főkormsz. ltár. Mikó István árvái birják.

1702-ben*U. o. birtokosai: Vas Dániel és Fejérpataky János. Nemes a Lázár család.

1763-ban*Km. Neor. R. 134. gr. Teleki Pál fia Ádám óvást tesz az ellen, hogy néh. gr. Wass Miklósnak gr. Teleki Évától származó leánya Katalin Horváth Ferenczné itteni részét elprédálja.

1770-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Wass Miklós özvegye br. Bánffy Krisztina és Lázár András, Ursz stb.

1786-ban*U. o. birtokosai: gr. Wass Sámuelnek van 7 jobbágya, gróf Bánffy Krisztinának 8.

1809-ben*U. o. birtokosai: gróf Teleki Domokosnak van 13, Lázár Ilyés, János, Kosztán, Nikuláj, özv. Mihályné, Gyurka, Terentyie és Illés Onucznak 2-2 jtelke. Egy telkes 10 Lázár s egy Pap család. Telekrészbirtokosok: a Gecze és Illyés Gavrilla családok.

1820-ban*Erd. kancz. lt. birtokosa gr. Teleki Domokos.

Purkereczért 1863-ban*Urb. Wes. 122. l. gr. Teleki Elek úrbéri kárpótlást kapott.

Jelenlegi birtokosai 1898-ban gróf Teleki György, Pokol János, Lázár Károly fia Miklós.

{489.} Hagyomány szerint e községet egy Olaszországból 1620-ban ide telepdett Laurentiu alapitotta volna, kinek utódai az 1689-ben Apaffy Mihály fejedelem által nemességre emelt Lázár család.

1566-ban*Urb. et Conscr. fasc. 101. nr. 45. vajdája a Váralján lakó Triff volt. Birája Buk. Jobbágycsaládok: Mori, Burda, Buda, Hoczi, Zörbi, Gyirgy, Kresztas, Szek, Botos, Tator, Dusa, Mara. Szabados: Dusa család.

Lakosai románok, földmivelők, baromtenyésztők. Táplálékuk a málé és hüvelyesfélék. Öltözetük nyáron rövid posztókabát, csárdás kalap, bő lábravaló, harisnya, suba, a nők bő szoknyát, báránybőr mellényt viselnek télen, nyáron. Házaikat paticsból, boronából épitik szalmafedél alá, a lakóház mellett van a csűr, pajta s más gazdasági épület.

Gör. kath. egyházközség. Fából épült temploma ad assumtionem B. M. V. tiszteletére 1813-ban szenteltett föl. Anyakönyve 1822. év óta vezettetnek. Papjai: a Pap családbeliek voltak, jelenleg Ávrám János. Harangjai 1854, 1822. évből valók.

Felekezeti iskoláját 1879-ben állitotta fel, jelenleg Dióspatakával közösen fizetik a tanitót.

Éghajlata egészséges, szélnek ki van téve, jégverem gyakran fordul elő.

Határa kevésbbé termő. Terményei: tengeri, búza, zab. Hazai fajta szarvasmarhát, juhot, sertést tartanak. Gyümölcse: szilva, alma, körtve és dió.

Itatója jó vizü forrásaiban, melyek közül nevezetesebb a „Recse”.

Van épületnek való köve, számos kisebb barlangja.

Van 5 egy-egy kövü felülcsapó malma Sztimb Miksa, Lázár László az Istváné, Lázár György, János és Bilcz János tulajdonában.

Jobbágyszolgálmányok. 1566-ban*U. o. adó: Szent-György és Szent-Mihály napján 7-7 frt. Ajándékok: 16 quart. vaj, 16 sajt, egy tehén, minden nyáj után egy juh, karácsonykor 16 szekér fa.

Birság: minden vérontásért egy frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért egy frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.

Tizedet adtak: kövér disznóból (makkon hizott), legelőre járó disznók után, ha 100, s ha tiz darab volt is, egyet, ezen alól minden egyes darabért 2 magyar pénzt s így fizették a méhtizedet is s az ebből jövő pénz a tisztet illette. Minden szabados „karvalypénz” adó megváltás fejében 75 denárt. A pap egy ágypokróczot vagy egy frt {490.} 23 denárt. Egy akol vagy stronga nyájtól egy juhot, 10-ből is egyet, kinek ennél kevesebbje volt, nem fizetett. A kis község egy 3 éves ünőt, a nagyobb egy nagy fejős tehenet. Minden család egy negyedmérték vajat, ha tehene volt s egy sajtot.

A szabados kötelessége oda menni, a hová küldik, leginkább levelet vinni, szükség esetén háboruba menni.

Minden szabados és biró köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denárnyi karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet vagy annak fejében 32 denárt.

Az 1603-ik évi*Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19. urbarium szerint adó: szent-mihálynapi: 7 frt 40 denár, szent-györgynapi u. a.

Ajándék: 18 drb sajt à 12 denár, 18 budai justa vaj à 12 denár, egy harmadfü tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.

Tizet: minden disznócsorda után egy disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral.

Minden juhnyáj után egy juh és egy bárány, a kinek kevesebbje van, egy báránybőr vagy helyette 25 denár.

Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt.

Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.

Robot: a vár számára évente 6 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanennyit zab alá, a termésből pedig 6 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után egy boglya szénát.

A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.

Határhelyek: 1770-ben*E. F. L. VII. 493. F. La pucs, Sessu Perisori, Cserkez la Pojana luj Kodrán, Virvu Gruczilor, Zugrastu, Nuku, Virvu Kolnyiczilor, Groptyile Belej, La Mál, Peperigás, Vranyicsora, Eruga Szoldomuluj.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Pe gyal, Ponyicza vagy Dimbu Lazuluj, Gyezuristye, Priszaka, Petrariu, Pereu izvoarelor, Gyezunile, Szeketurile, Fintina Szeketurilor, Jertás, Szpira, Pogyeje, Pereu zenozi, Laku lupuluj, Sindureszti, Doszu, Sztanu popi, Fintinele.

Lakossága: 1543. éven kezdve 1566-ig egy-egy kaput jegyeznek fel a hivatalos összeírók, ekkor*U. C. 101–45. 20 jobbágy, egy szabados vagy nemes lakosa van s az egész községben 21 lakó s 5 puszta ház.

1603-ban*U. C. 16–19. 10 jobbágy lakosa van s az egész faluban 10 lakó s 16 puszta ház.

{491.} 1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. fiaikkal együtt 3 jobbágy, 2 zsellér lakosa van s az egész a községben 2 lakóház.

1770-ben*E. F. L. VII. 493. F. 28 jobbágy, 13 nemes vagy szabados lakosa van és 18 lakóház.

1830-ban*Consign. statist. topogr. 152. lap. 341 lélekkel.

1886-ban 437 lakosból 2 róm. kath., 422 gör. kath., 3 helvét hitü, 10 zsidó.

1891-ban 401 lakosból 2 róm. kath., 379 gör. kath., 2 ev. ref., 18 izraelita.

Adója 1898-ban 812 frt 85 kr.