{93.} Somkerék.

Nevének változatai: 1327-ben*Dl. 30001. Sumkerek. 1553-ban*Tudomány tár 1841. Értekezések 68–69. l. Somkerek. 1830-ban*Cons. stat. topogr. 167. l. Somkerék, oláhul Szintyerág.

Egykor somerdő, liget vette körül s innen Somkerek neve. E szerint alakult Alma-, Szil-, Meggykerek stb. helységnév.

Sík téren fekszik a Deés–beszterczei állami út mindkét oldalán, a Sajó jobbpartján. A vármegye székhelye Deéstől 35.7 kilométernyire bethleni járásban. Az Alsó-Balázsfalváról jövő Roszna patak választja el a község határát Sajó-Szent-András és Sajó-Udvarhely határától. Északon a „Hágó,” keleten a „Hegyes,” nyugaton a „Bréte” dombok emelkednek körűle.

Kezdettől fogva a Becsegregor nemzetségből való Somkerekiek birják, kiknek őse Beche még a XIII. században élt. Tőle e birtok 1304-ben*Gr. Teleki ltár. emlitett fiaira: János és Giléthre, majd ezen Giléth fiaira: László, Mihály és Becsére szállott, ezek azonban azt Margit nővérük érjenek: Gombási András fia Domokosnak engedték át. Mivel pedig jombási itt a Bold. Sz. Mária nevére kőtemplomot épített s neje magtalansága esetére Somkereket a családnak visszaadni ígérte, 1333-ban*U. o. 7633. Giléthi fiai is megengedik, hogy Gombási Somkereket még abban az esetben is, ha neje elhalna, élte fogytáig birhassa. Ezen Gombási András ispán (Comes) és fia Domokos részére 1327-ben*Dl. 30001. I. Károly király somkereket Belső-Szolnokvármegye joghatósága alól kivette. Ezen Domokos emlittetik 1349-ben*U. o. is Somkerek urául.

1363-ban*Gr. Teleki ltár. Gombási Domokos Somkereket – noha pénzért is megvette Giléth fiaitól – végrendeletileg rájuk hagyta, az általa épített templomnak pedig Somkereken 1 szőlőt s az ottani malom tizedrészét hagyományozta. Elhalván Gombási, Somkerék visszaszállt ősi birtokosaira, kik azt 1392-ben*U. o. három részre osztották maguk közt és pedig: 1. Virágosberki Beche fia István; 2. Nemegyei Mihály fia János és 3. Somkereki Gilét fia László, Miklós fia János és Antal és András fia Márton között, és ez utóbbi Somkereki ágnak itt állandó udvarházat engedtek, a somkereki szigetet szintén három részre osztották.

1391-ben*Dl. 30100. Somkereki Miklós fia János, Kecheti Balázs fia Gergely, kik Alsó- és Felső-Gerendet, Bányabükköt, Szt.-Királyt, Egerbegyet és {94.} Hadrévet is birják, 1268. évi oklevél alapján részükre átiratják Gerendet, melyet egy Cute nevű tordai jobbágy eladott.

1402-ben*Tört. Tár 1889. évf. 736. l. a magyarországi rendek Somkereki Jánost Erdélyben a királynak jószágnyerésre ajánlják és 1403-ban*U. o. Somkereki Miklós fia János a birtokosa.

1406-ban*Teleki ltár 428. és 29. Somkereki Antal a Miklós fia és János testvére, Mihály fia János, Giléth fia László, Becse fia János, fia Demeter és Miklós a László fia panaszolják Zsigmond király előtt, hogy Welken fia László, leánya Ilona Cseh Lőrincz felesége Szent-Andráson és Margit Welken János leánya Szentegyedi Lökös, Cseh Lőrincz és Gőczi Mihály felesége Kati felhasználták a Somkerekiek távollétét, magukat Szent-András és Kajlába beigtatták.

1407-ben*Br. Radák ltár. birtokosa a Moldovában elhalt Somkereki László. Ugyanekkor*Gr. Bethlen ltár. Somkereki Erdélyi János Budaych Imre gyilkosa részére Gara Miklós nádor menedéklevelet ad.

1410-ben*Gr. Teleki ltár. Zsigmond király a Somkereki nemzetség azon emlitett három ágának megengedi, hogy uradalmukon várat építhessenek.

1412-ben pedig*U. o. Zsigmond király Somkereki Antal és testvére részére – ki először nevezi magát Erdélyinek – Somkereken minden hétfőn tartandó hetivásárt engedélyez.

1413-ban*Teleki ltár 7288. és 1415-ben*Dl. 27151. Miklós*1422-ben is. Dl. 27750. fia Antal, János fia Péter s Miklós fia László emlittetnek.*Teleki ltár 7288. Ezek és a Bethleniek közt vita folyt a felett, hogy a Sajó és Szamos közt levő föld Kocs vagy Bethlenhez tartozik-e? Ez időből a közös birtoklás eléggé jellemző. E felett egyezkedtek Virágosberekről István fia Demeter, Kereszturi Mihály fia István, Kudui Porkoláb Mátyás, a Bethlenek, Nemegyei János fia László és Mihály fia János.

1420-ban*Teleki ltár. Somkereki Miklós fia Antal és László fia Miklós emlittetnek és 1426-ban*Dl. 5108. Giléth István.

1431-ben*Dl. 27156. Somkereki Miklós fia Antal volt, a ki Erdélyinek neveztetett; ennek fia Erdélyi Gergely, Miklós és István.

1434-ben*Bethlen ltár. Somkereki Miklós emlittetik.

1441-ben*Km. prot. ab. 78. Somkereki Erdélyi Antal fiai Erdélyi Miklós, István és Gergely.*Km. prot. M. 69.

1446-ban*Teleki ltár 7276. Somkereki Erdélyi Miklós és édes testvére István úgy osztoznak meg, hogy az itteni udvarház helyett, melyet atyjuk birt s mely Istvánt, mint fiatalabbat illetné, de most épület nélkül való lévén {95.} azért az ezzel szemben a szigeten levő udvarház legyen az övé ugyanezen házhoz közel épített fatoronynyal, mely néhai Somkereki Miklós osztályos testvérüké volt. Másik birtokos Somkereki Gergely fia Gergely.

1463-ban*Gr. Bethlen ltár. Somkereki István Erdély alvajdája.

1465-ben*Dl. 30855. Somkereki Erdélyi István alvajda ügyét, ki a köbölkuti templomból, mely a gyulafehérvári káptalanhoz tartozott, sok ékszert elvitt, Mátyás király az erdélyi püspöki szék elé teszi. Többször megidézték, nevezetesen Gernyeszegre 3 izben, Erdélyi nem jelent meg, sőt farnosi Veres Benedek ösztönzésére a Mátyás király ellen való lázadás alkalmával fegyveresen a gyulafehérvári káptalan birtokához tartozó Köbölkút, Wizallya, Újlak egyházait ékszereiből kifosztotta s a falvakra 50 frt adót rótt, ezért a püspök kiátkozta (excommunicalta), mely ítéletet a többek közt a sajó-magyarosi, encsi, búzai és széki plébániák egyházaiban hirdettek ki. Erdélyi 32 forintot ígért fizetni a perköltségekért s ezen kivül tíz centenariust folyó pénzben vagy 3 aranyforintot, de nem fizette. Újra kiátkozták, a mit kihirdettek a többek közt a dobokai plébániában. Mátyás király rendeletére azonban a következő évben ez alól felmentették.

1470-ben*Km. prot. g. 13. Erdélyi Miklós és fiai László és István emlittetnek.

1471-ben*Dl. 28999. emlittetnek Erdélyi István s testvére Miklós.*Ez utóbbi egy malmot épittetett, s testvérének nem akart adni részt belőle, de 1475-ben (Gr. Teleki ltár 7564.) vajdai ítélet alapján a követelt rész birtokába jutott.

1481-ben*Dl. 26915. Erdélyi István fiai János, Tamás és Márton. 1500-ban*Gr. Teleki ltár 7318. is ugyan ők.

1485-ben*Dl. 30910. Erdélyi István s gyermekei Magdolna és János, testvérei pedig Tamás és Márton. 1495 körül*Dl. 27997. Somkereki Erdélyi Márton.

1505-ben*Teleki ltár. 7461. Somkereki Erdélyi János magtalan lévén, nejét Petronellát osztályos testvérei beleegyezésökkel*T. i. Erdélyi János testvére Márton és atyai testvére néh. Erdélyi Tamás fia gergely; Márton fiai: János és Ferencz; Gergely testvérei pedig Gáspár és Boldizsár. biztosítja, hogy halála után itt levő udvarházát s éhez tartozó részeket használhassa élete fogytáig, halála után pedig az Erdélyiekre szálljon.

1506-ban*Dl. 28007–8. Petronella Somkereki Erdélyi Jánosné férjének itteni kőházába és részébe, azon egyezség folytán, mely egyfelől ezen Erdélyi János, másfelől testvére Erdélyi Márton s fia János és Ferencz, valamint néh. Erdélyi Tamás fiai Gergely, Gáspár és Boldizsár közt köttetett, zálog czimén beigtattatik.*Ugyanekkor iktatják még be: Szász- és Oláh-Nemegyébe, Lucska, Priszlop, Csepán és Némethi falvakba.

{96.} 1514-ben*Teleki levéltár 7513. néhai Erdélyi István fia Márton, néh. Erdélyi István fia Tamás, fiai Gergely, Gáspár és Boldizsár emlittetnek.

1529-ben*Torma másolat. Tom. 11. fasc. 264–266. II. János király egyik Erdélyi magvaszakadtán ennek összes javait Almádi Bálintnak adta.

1530-ban*Km. prot. Extraxit 4. Somkereki Erdélyi Gergely özvegye Magdolna s gyermekei Bertalan, Miklós, Lénárd, Elek s Katalin s Haranglábi Györgyné Klára néh. Erdélyi Tamás leánya amaz Erdélyi Gergelynek Somkereken s összes tartozékaiban birt részeinek eladásától Tamást, Ferenczet és Lénárdot eltiltják.

1542-ben*Torma gyüjt. Erdélyi Antal egyik birtokos.

1553-ban*Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 66. és Km. prot. Isab. reg. 47. néh. Erdélyi István fia Tamás, fia Gergely, fiai Miklós és Lénárd és azon Erdélyi István fia Tamás, fia Gergely, fia Bertalan, fia Gergely magukat néh. osztályos testvérüknek azon Erdélyi István fia Márton, fia Ferencz fiának Istvánnak itteni részébe, magvaszakadván, beigtattatják.

1553-ban*Km. prot. 1550: 23. Erdélyi Miklós s fiai János, valamint testvérei Lénárd és Gergely, mivel atyjukat Erdélyi Gergelyt midőn Péter moldvai vajda lenyakaztatta, összes birtokaik idegen kézre kerültek s csakis Kendi Ferencznek köszönhetik, hogy azokat nagy ügygyel-bajjal számukra viszsza szerezte, a miért ők most Kendi Ferenczet magvuk szakadása esetére összes birtokaikban örökösükül fogadják.*1553-ban (Km. prot. 1550: 23. Kendi Ferencz volt totoruknak ekkor hálaérzésből átengedték M.-Zsukot, Kis- és Nagy-Kajánt, Asszonyfalvát és Visát s általa Kendy János és Farkas fiainak, úgy azonban, hogy ha a Kendiek kihalnának, visszakapják, ha pedig az Eerédlyieknek szakadna magjuk, ezen esetben a már emlitetteken kívűl átadják többi birtokaikat is, mint: Somkereket, Gernyeszeget, A.-Berenczét, Egrest, Kocsot, Magosmartot, Virágosbereket, Magyar-és Oláh-Nemegyét, Luskát, Priszlopot, Csepánt, Puszta-Némethit, Tohátot, S.-Udvarhelyt, F.-Brétét, Mocsot, Nádast, Szederjest, Zsuzsént, Verkért, Zákot, Buthewroht, Kokot, Gerebenest, Lőrincztelkét, Puszta-Kamarás helységeit s ezekért Kendy adjon nekik 2000 arany forintot. Ennek azonban*Km. prot. 1550: 23. néh. Erdélyi Bertalan özvegye s gyermekei Gergely, Anna s Katalin ellentmondtak.

1561-ben*Gr. Teleki ltár. II. János király Somkereki Erdélyi Miklóst, Lénárdot és Gergelyt itteni birtokukban megerősíti.

1570-ben*Fiskusi levéltár Apaffy és Bethleniana. Somkereki Erdélyi Gergely emlittetik.

Somkereki Erdélyi István vajda czímere.

Somkereki Erdélyi István vajda czímere.*Siebm. Wappb. IV. B. 12. Abth 19. Taf.

{97.} 1578-ban*Gr. Bethlen ltár. birtokosai néh. Erdélyi István fia Tamás, fia Gergely, fia Bertalan, fia Gergely és azon néh. Erdélyi Gergely fia Miklós, fia Miklós.

1588-ban*Gyf. kápt. Lib. Reg. II. Sig. Báth. fol. 63, 66. Somkereki Erdélyi Gergely.

1590 tájt*Dr. Vajda János cs. ltára Alparét. Somkereki Erdélyi Gergely első és második neje Gyulai Annától (kinek 2-ik férje Pellerdi Péter fejedelmi udvarmester, 3-ik Putnoki Boldizsár) való gyermekei Erdélyi Anna, Margit Kun Istvánné és Erdélyi Zsuzsa édes leánya s ennek bátyja Erdélyi István egymásközt megosztoznak.

1590-ben*Km. Zolnok Int. V. 12. Erdélyi Miklós, 1593-ban*Cs.-kereszturi Torma cs. ltára. Erdélyi Gergely neje Gyulai Anna és 1597-ben*Km. Doboka F. 1. 13. Erdélyi István és Miklós emlittetnek.

1609-ben*Km. prot. C. 13. D. 39. és 6. L. Reg. 201–203. Erdélyi Gergely fia István*A Somkereki családról írja Hodor (Dob. Esm. 73. s köv. l.) hogy Gergely 1428-ban Zsigmond királytól Kolozsmegyében kapta Alsó-Füldet részjószágokkal. 1448-ban Miklós alvajda volt, 1456-ban János pedig Szilágyi Mihály sógora, kinek testvérét vette el. 1460–62-ben Erdélyi István alvajda volt. 1481-ben Erdélyi Jánosné Szilágyi Jusztina Hunyadi Jánosné testvére. 1588–91-ben Miklós dobokai főispán, 1605-ben János Szamosujvár alatt vitézkedik, István követ 1605-ben és 1623-ban a török udvarban. Leszármazási táblája u. o. 76, 78. l. e birtokát, itteni két ház s egy nemesi udvarházzal fejedelmi beleegyezéssel anyai testvérére Harinai, máshelyt váradi Korlátovics Györgyre s nővérére Erdélyi Margit Kun Istvánnéra hagyja,

1615-ben*Tatrossy ltár. Somkereki Erdélyi István, kinek itteni megbízottja Egyed Mihály.

1635-ben*Gr. Teleki ltár. Rákóczy György helybenhagyja, hogy Erdélyi István halálával, annak e birtoka nejére Mindszenty Krisztinára, ha pedig újból férjhez menne, fele részben reá, magtalansága esetén Torma György és Kristófra az egész itteni birtok fele az udvarházzal együtt,*De Apaffy Mihályné a Torma családot az itteni részből kijátszodta. fele részben pedig Korlátovics Pálra szálljon. De Erdélyi Istvánné Mindszenti Krisztina nem juthatott férje által reáhagyott s a fejedelem jóváhagyásával megerősített és 1638-ban Somkereken kelt végrendelete értelmében többi birtokaihoz, mert Rákóczy 1642-ben Erdélyi temetése után*Tört. Tár 1885. évf. 203. s köv. l. azonnal elfoglaltatta*Elfoglalta itt 2345 kalangya buzából álló asztagját, rozs, tavaszi rosz, alakor, bab, borsó, köles terméseit, 76 darabból álló ménesét, melyben 34 csikó volt; 4 hordó borát, házi felszerelését, 5 párnát, 6 vánkost és 6 rézmozsarat, serfőző üstüket, kádakat, hordókat, de 1646-ban adott viszsa belőlük (u. o. 208. l.) azon ürügy alatt, hogy 1638 előtt a hadakozásokban meg nem jelent, gyalogjait odaküldötte ugyan, de a mustrára idején meg nem jelentek s igy foglalták el Péterházát, Oroszmezőt, {98.} Csernafalvát, Magurát, Málfalvát és Csokotest, melyért az özvegy soká perelt a fejedelemmel.

1645-ben*Km. Doboka K. 75. váradi Korlátovit Pál, ki a somkereki uradalom egy részét Csákinéval való egyezség, s másik részét a fejedelemtől birja inscriptióba, most a fiscus azon részt is elfoglalta s kéri Korlátovit jogaiban való megmaradhatását, de a fejedelem ügy az érte adott ezer forintot, valamint a jószág visszadását követelte s igérte, hogy helyette más birtokokkal elégíti ki s meghagyta*Mon. Hist. Hung. 52. sz. 302. l. Rákóczy a fiának „hogy Erdélyi jószága tétessék szemmé s az asztagokat Szénássi vitesse Gögénybe”.

1658-ban*Torma cs. ltára. gróf Csáky Istvánnak itt neje Mindszenti Krisztina után 4 adófizető jobbágya volt s ehez tartozó uradalmában együtt 80 jobbágya. 1660-ban*U. o. Csákyné birja.

1662-ben*Torma cs. levéltára. itteni nemes Szabó István, kinek gyermekei: Szabó Erzsébet és Mihály s ennek fiai Mihály, János és Márton. Szabó Erzsébet Molnár István deákné (Literali) 1713-ban.

1664-ben*U. o. csicsó-kereszturi Torma István, György, Borbála Toroczkay Jánosné,*Ezen Toroczkai és Torma Borbálától származott a Toroczkai család róm. kath. ága, ki ezelőtt unitárius lévén, neje vallására neveltette fiát (Ker. Magv. 1888. évf. 89. L.) Áttérését l. br. Orbán Balázs székelyföld leirása, Aranyosszék, Toroczkó-Szent-György leirásánál. Dobai György: „Tisztesség oszlopa” 1736. Kiadta a hunyadmegyei tört. és régészeti társulat megbizásából Kőnig Pál. Déva, 1885. – azt írja, hogy Toroczkai János és Torma cs.-k Borbála fia István „I. Apaffy Mihály nemes Erdély Országi Regens fejedelem Intimus consiliariusa és a fejedelem mellett levő mezei lovas hadak Generalisa, később aranyosszéki főkapitány, meghalt 1712-ben.” (Ker. Magv. Bánffy Ágnes egyik leánya Borbála volt, második leányát Máriát Marosnémethi gr. Gyulai Ferencz fejedelmi tanácsos és középszolnokmegyei főispán vette el, 3-ik leánya Anna Szentmártonmacskási Macskássy Boldizsár fejedelmi belső tanácsos, Belső-Szolnok főispánja. Toroczkai István érdekes reversalisát, midőn nejét elvette, lásd a Ker. Magvető XXI. évf. 1. füz. 24. lapján. Kata Haller Pálné, úgy Daczó Gergely, György, János és László egyezségre lépnek Erdélyi Istvánnal, kinek neje Daczó leány s a nevezett Daczók édes anyjuknak testvére volt, itteni, gernyeszegi, sármási és záhi javakra nézve.

1669-ben*Várm. jkv. Kudu, márcz. 30. itt lakó nemes Szarvady István.

1670-ben és 1684-ben*Torma cs. ltára. emlittetnek somkereki Szabó Gáspár, Márton és Mihály.

1673-ban*U. o. Korlátovics György, Csáky Istvánné Mindszenti Krisztina halálával e birtoknak általa birt felét magának adományoztatni kérte, az ahhoz jogot tartó Torma Istvánnak pedig annak fejében egy itteni Kocsis Istvánné-féle telket adott zálogba. Ekkor Hadasi Mihály biró, Szilágy András, Székely Mihály esküdtek emlittetnek.

{99.} 1674-ben*Gyf. kápt. Divers Cista 2. fasc. 4. nr. 15. a Daczó és Torma család a többek közt a fejedelmet az itteni javak eladományozása s igtatásától tiltja.

1676-ban*U. o. itt lakó nemesek: Szabó, Szarvadi, Kovács, Tarkanyi, Legényei és Dán családbeliek.

1678 deczember 28-án*Gr. Bethlen cs. ltára. Bethlen Gergely végrendeletében itteni javait neje Toroczkay Mária és fia Ferenczre hagyja s a többek közt szigorúan rendeli, hogy gyermekei közül egyik is „pátert” (Jezsuita) neje házához be ne engedjen.

1669. évi szeptember 21-iki kudui gyűlésen hirdették ki idevaló Máthé György és István nemességét.

1684 február 9-én Deésen hirdették ki idevaló Deák György s fia István nemeslevelét.*Várm. jkv.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56. birtokosa Bethlen Gergely.

1699-ben*Torma cs. ltára. nemes jogú birtokosok Szabó Gáspár, Dán, Vajda és Szabó Márton,

1700-ban*Torma gyüjt. idevaló nemes Szabó, máskép Felső Mihály.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa a gubernátor Bánffy György, Toroczkay István, Naláczy János. Egy telkes nemesek a csikrákosi Rákossy György*Gyüjteményem. és a Tatár, Szabó és Dán családok.

1706-ban*Gr. Gyulai cs. ltára. Szabó Kata itteni nemes udvarházát Bethlen Klárának adta zálogba.

1713-ban*Torma gyüjt. birtokosa Toroczkay Istvánné Kapy Borbála.

1717-ben*Gr. Bethlen ltár. gr. Bethlen Ferencz és Toroczkay Mária gyermekei Ferencz, Kata, Mária Naláczy Jánosné és Klára gróf Bánffy Györgyné és Judit, továbbá a Gergely leánya Apaffy Mihály özvegye Kata megosztoznak.

1718-ban*Torma gyüjt. Bánffy Mária marosnémethi gr. Gyulai Ferenczné egyik birtokosa.

1723-ban*E. F. L. III. 242. N. és XII 1/2 32. C. Korlatovich György gyermekei Kata gr. Bethlen Györgyné, Borbála Petky Nagy Pálné, leánya Krisztina Földváry Ferenczné perelnek Bethlen Gergelynek és nejének Toroczkay Máriának gyermekei ellen, – mint 1. Katalin II. Apaffy Mihály özvegye, ki a magosmarti részt; 2. Klára gr. Bánffy Györgyné s gyermekei Kata br. Wesselényi Istvánná, Mária gr. Gyulay Ferenczné, Klára gr. Bethlen Ádámné, a ki a magosmarti részt birja és Zsuzsánna br. Jósika Imréné, ki a {100.} somkereki részt birja; 3. Bethlen Judit Lázár Györgyné, férje után Köleséri Samuné első férjétől való leánya Mária gr. Bethlen Samuné, a ki a somkereki részt birja, továbbá ugyancsak a már emlitett Bethlen Gergely leánya 4. Mária 1-szőr Naláczy Jánosné, 2-szor Barcsay Sándorné † 1717., a ki a somkereki és kocsi részt birja és Toroczkay István, kinek gyermekei György, Kata gr. Teleki Mihály özvegye, mint a ki a somkereki és kocsi részt birja – azért, hogy 1692-ben azon Toroczkai Mária és István Korlátovics György összes javait elfoglalták s Virágos-Berket egészen 1692 óta, somkereki, kocsi, magosmarti részt birták. 1724-ben*E. F. L. XII 1/2 35 F. birtokosai gróf Gyulay Ferencz tábornok*Marosnémethi gr. Gyulai család czímere Siebm. Wappenb. IV. 12. Abth. 38. Taf. gróf Bethlen Sámuel, Thoroczkay György, Pogány István, herczeg Apaffyné és Vargyasi Dániel Ferencz.

1725-ben*E. F. L. XII 1/2 35. O. P. R. II. Apaffy Mihály özvegyének részeit a fiscus elfoglalta a kinek itteni udvarbirája Jakocs Péter.

1731-ben*Erd. főkormsz. ltár. nemesi udvarházzal birók: Toroczkay György, Horváth András, Bethlen Samu, Bagossy István, gr. Gyulayné és Rákossy Györgyné.

1741-ben*U. o. a fiscus Apaffy Mihályné részét a gr. Bethlen családnak visszaadja s így ebből egy részt 1742-ben*Gróf Bethlen cs. ltára. Bánffy Klára kapott.

1743-ban*Gr. Gyulai cs. ltára. Kivonat Torma gyüjt. 4711. és 1837. évi 4779. sz. Wesselényi Ferencz, Lázár János, Teleki Ádám, Bethlen János, Korda György bizonyos használati jogaikról „usus fructus” lemondanak a fiscus részére, melyért ez herczeg Apaffy Mihályné-féle itteni, pecsétszegi részt és Bödönt adta, a melyeken meg is osztoztak.

1746-ban*U. o. Rákossy Imre zálogjogon birt telkét gróf Bethlen János ki akarta váltani. Ugyan ekkor Szabó István fizetésébe egy telket és egy szőlőt szerzett.

1747-ben*Marosnémethi gr. Gyulai cs. ltára. Kivonat. birtokos Gyulainé Bánffy Mária Bölönyi Sámuel tisztjének egy nemesi udvarházat adományoz.

1748-ban*U. o. egyik birtokos Gyulai Mária Bethlen Imre grófné.

1750-ben*Megyei ltár. gróf Bethlen János, Horváth András, Kapy Borbála Csákyné, gróf Bethlen Samu és Imre birják.

1754-ben*Széki esp. ltár, egyházjavak összeírása 15. l. birtokosai: toroczkó-szent-györgyi Toroczkay György, váradi Horváth András özvegye, gr. Teleki Borbála, gr. Bethlen János és Imre a Gyulay veje, Bölönyi Sámuel, Rákossy Imre, Dán Ádám.

{101.} 1760–69-ben*Megyei ltár. birtokosai Horváth Andrásné, Bethlen János, Gyulay Samu és Ferencz, Baranyai József.

1761-ben*Transm. néhai m.-járai Baranyai Ferencz s neje Toroczkai Sárától maradt itteni javakban Baranyai József és Berzenczey László s ennek neje Baranyai Borbálától való fia Mihály megosztoznak.

1770–73-ban*Erd. főkormsz. ltár. összeírt birtokosok maros-járai Baranyay József és görgény-szent-imrei Berzenczey Mihály apai, anyai adományjogon, gr. Teleki Borbála utsai Horváth Andrásné, gr. Gyulai Samu ősi apai adományjogon. Idevaló s adó alá vetett nemesek Fogarasi Kovács Mihály, Nyárádgálfalvi Szathmári János a gr. Kendeffy Elek, Kézdi-vásárhelyi Vásárhelyi Mihály a gróf Gyulay Samu udvarbirája és Rákosi Rákossy Ferencz székely nemes.

1772-ben*Torma gyüjt. gróf Gyulay Sámuel és Bornemissza Kata itteni részüket gróf Bethlen Miklós és neje gróf Csáky Katának vetik zálogba több birtokaikkal együtt.

1810-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Kornis Jánosnak van 20, Tatrossi Lajos árváinak 9, gróf Kendeffy Ádámnak 11, Rozsnyai Istvánnak 10, Mara Lőrincznek 6, br. Rauber Miklósnak 4, Vér Józsefnek 7, Berzenczei Mihálynak 4, Farkas Mártonnak 1, Farkas Jánosnak 1, Mester Andrásnak 1, Szabó Józsefnek 1, Szabó Mihálynak 1, Szabó Péternek l, Szabó Jánosnak 1, Szabó Zsigmondnak 1, Albert Istvánnak jobbágytelke.

Marosjárai Baranyai  család czímere.

Marosjárai Baranyai család czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 54. Taf. Kővári: Erdély nev. családai. 24. l. és Nagy Iván I. k. 182, 183. l. A családi leszármazás: Baranyai Gergely Magyarországból jött be Apaffy alatt. 1688 márcz. 10-iki országgyülésen honfiusitják, ennek fia Mihály, neje Boér Petronella, fiok: Ferencz, leányuk Klára Torma Ferenczné. Ferencznek Toroczkay Sárától gyermekei: József és Borbála Berzenczey Lászlóné, Józsefnek Török Klárától 3 gyermeke: 1. Antal, neje Dindar Zsuzsa, ezek gyermekei: Gergely, Mari, Borbála; 2. Ágnes, Henter Elekné: 3. Ferencz s neje Gál Rózától gyermekei: István, Ferencz, Mihály, Róza, Ágnes, Klára és Amália.

1812-ben*Széki ev. ref. esp. vizsg. jkv. br. Dániel József, Szabó András, Szentes Dávid birtokosok emlittetnek.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: gr. Kornis Jánosnak van 12, Szentes Dávidnak 4, Weér Józsefnek 3, Rozsnyai Istvánnak 2, gr. Kendeffy Ádámnak {102.} l, Mara Lászlónak 1, br. Rauber Miklósnénak 1 telke, több egy telkes nemes.

1826-ban*Széki esp. ltár. Vinter György és József, gr. Kornis Jánosné és tisztje Pánczél Zsigmond.

1831-ben*U. o. 189. l. Berzenczei család, Ugrón János, gr. Kendeffy Elekné és Ádám birtokosok.

1834-ben*U. o. 132. l. Szabó Péter, György, András, Gáspár, Mihály, Dániel, Farkas János, Márton és Mihály, Szabados János, Lár András.

1838-ban*Megyei ltár. van egy nem adózó, 12 adózó magyar ajkú nemes családbeli lakója, írástudó közülök 7.

1839-ben*U. o. gr. Kornis János birja még a Kendeffy Ádám és Mara László részt, Fekete Karolina, Rosnyai, Rauber György, Berzenczei Mihály, Szentes Dávid és Vér József a birtokosok.

1841-ben*U. o. helyben lakó birtokosok: Rozsnyainé, Szentes Dávidné, Vér Farkas, Ferencz, György és Gergely, Farkas Mihály és Szabados János.*Fejérváry cs. ltára.

1843-ban*Megyei ltár. 17 nemes lakosa van. 1843-ban*U. o. birtokosai: B. O’Nachten Józsefnek van 11, Szentes Dávidnénak 3, Rozsnyai Istvánnénak 2, br. Rauber Rozáliának 1, Halmágyi Lászlónak 1 telke.

Marosjárai Rozsnyai család czímere.

Marosjárai Rozsnyai család czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 150. Taf.

1846-ban*Transm. Kisbaczoni Szentes Károly az 1761. évi osztály alapján itten részt keres.

1848-ban*Széki esp. ltár. gr. Kornis Gábor.

1863-ban*Urb. Wes. 68–136. l. br. Wesselényi Zsuzsánna és a gr. Bethlen család, özv. Szentesné Tatrosi Rozália, Halmágyi László, Siményné br. Rauber Róza, gr. Kornis Gábor részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866. évben*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosai: gr. Kornis Gábor, Simai Gerő, Szabó János, András, István, id. Ferencz és (Gáspárfi) Ferencz, György, Sámuel, Zsigmond, Gáspár, Forrai Ferencz, Mikle András, László, Sándor, Farkas Mihály, Száva János, Kertész János, Bálint Mihály, Lár Dávid, György, István, András, Gyalai Károly és Samu, Kovácsi Ferencz és Mihály, Weér Ferencz, Gergely, Farkas, Mihály, Horváth Ferencz, Győrfi János, Ungvári János.

Somkerék jelenlegi birtokosai (1898): Hirsch Kálmán, 1030 khold, {103.} vétel gr. Kornis Gábor utódaitól: gr. Kornis Gabriella, Vilma, Berta és Jolántól. Haller Rezső, 522 khold, egykor Kendeffy Lajos, Baranyai, Rozsnyai, Szentes Károly és Weér-féle birtok, vette Simon Kálmán örököseitől. Farkas Ferencz, 190 khold, örökség szüleitől és szerzemény. Goldstein Lipót, 156 khold, örökség atyjától Náthántói és Deutsch Bernát, 113 khold, örökség apósa Goldstein Náthántól, e birtok egykor br. Rauber Rozália és Berzenczei Mihály tulajdonát képezték.

Tartozékai: 1505-ben*Teleki levéltár 7461. Zeker-Bréte, Kocs, Magosmart, Virágos-Berek, Sajó-Udvarhely, Felső-Puszta-Egres.

1530-ban*Km. prot. Extraxit 4. Sajó-Udvarhely, Bréte, Köles, Magosmart, Virágos-Berek, Felső-Puszta-Egres, Sajó-Szent-András.

1609-ben*6. Lib. Reg. 201, 203. és Km. Prot. C. 13. Tóhát, Csepán, Priszlop, Luska, Oláh-és Magyar-Nemegye, Virágos-Berek, Magosmart, Kócs, Alsó- vagy Szász-, Felső, vagy Disznó-Bréte, Sajó-Udvarhely, Egres, Oláh-Németi vagy „Némethi határ” puszta. Somkerék a híres, de kihalt Erdélyi családnak ősi fészke. Ezen helységtől Bethlenig a rómaiak által épített út, mely a radnai colonia felé vezetett, még jól látszott 1845-ben.*Huszti András Ó és Új Daczia.

Lakossága 1661-ig tisztán magyar, ekkor a török és tatár e községet is teljesen felégetvén, kipusztitotta s rabságra hurczolta lakóit. Ezután újólag magyar települőkkel népesítették be, melyhez lassanként oláhok szivárogtak, ezek azonban 1721-ben*Somkereki ev. ref. egyh. Évkönyv. 31. lap. már annyira elszaporodtak és hatalmasodtak, hogy a magyarság számát majdnem meghaladták s a község magyar lakossága nyelvüket kezdette már elsajátítani. Ekkor lelkes ev. ref. papja felhívása folytán mind a birtokosság, mind a közrendű magyarság, vagy ev. ref. ekklézsia ünnepélyesen átkot mondott arra a magyarra minden időben, ki a maga nemzetségét megutálja s a maga nyelvét nem szereti, hanem más nép előhaladását segíti s „elhatalmazását kívánja, melyet az Isten ez helyben ne engedjen soha.” Jelenleg is azon községeink egyike, melyben a magyar elem van túlsúlyban (492 magyar, 467 oláh). Szorgalmas földmivelők, de van néhány iparosa és szatócskereskedője is. A tehetősebbek és maga a szegényebb osztály is jól táplálkozik, s meglehetős mennyiségű húst fogyaszt. Ruházatuk télen házilag szőtt fehér czondra-posztó nadrág vagy harisnya, a fiatalság módosabb része kék és fekete posztó, a szegényebb és idősebb rész szürke czondra kabátot, fehér, vagy fekete köpenyeget, fekete báránybőrsapkát s csizmát visel. Nyáron vászon és piké nadrágban s {104.} ugyanily kabátban járnak, azonban nagyrészének öltözete az ing, hosszú szárú lábravaló és rövid posztókabát.

Házaikat s gazdasági épületeiket fából építik, többnyire zsendelytetővel.

1553 október 23-án*Tudománytár. 1841. januári sz. Értekezések 68–69. l. Szentiványi Kendy (Kendy) Ferencz és Ruszkai Dobó István Ferdinánd király erdélyi vajdái s székelyek grófjai Szentiván (Wassas) várában kelt s mint Haller Péter kincstartóhoz írt felszólításból tudjuk, ide országgyűlést hívott össze: „Ez ky vasarnap jő estenre hattunk gulest Somkerekre hunot az kjral meltosagaról szollunk kend is azkor legen ot velunk az kjral ő Felsége meltosagaert.”

Meghagyták továbbá Hallernek, hogy pénzt küldjön ide a táborba, mivel a király (Ferdinánd) darabontjai közül 100 pusztult el, ki sebes, ki meghalt s e helyett mást kell fogadni; darabont van elég, csak pénz kell hozzá s legyen gondja arra is, hogy a gyalogosokat és a lovasokat, mihelyt a hónap eltelik, azonnal fizesse, mert különben egy napot sem várnak s odahagyják a sánczot, melynek őrzésére vannak fogadva. Hozza el továbbá a gyűlésre Radul moldvai vajda és bojárjainak javairól összeírt kimutatást, marháikkal együtt, melyeket tőlük Ferdinánd hívei a harczon elszedtek.

Ezen gyűlés itt ez év október 23-ika után következő vasárnap csakugyan megtartatott. A gyűlést megelőzőleg Dobó István Bethlen várát*V. ö. Bethlennel. az Izabella és fia János Zsigmond pártján levőktől, mint Patochi Ferencz és Antaltól s a Vajda testvére Kendy Antaltól s az ide menekültek főbbjeitől bevevén, ügyöket az itteni gyűlésen intézték el. Fejöknek megkegyelmezett Dobó, de a gazdag Patochiak, Kendy Antal és mások javait elkoboztatá,*Forgács. 117. Miles 51. W. de Bethlen I. 550. Fundgrb. I. 53. Kővári: Erd. Tört. III. k. 140. l. és híveinek adományozta. Ekkor kapta jutalmul Bocskay György Csicsóvár területéről 10 falut, köztük Retteget.*Kolosmon. Conv. Transm. XXIII. 557.

1602–3 közt a hagyomány azt tartja, hogy Básta hajdui e községet is elpusztították. Ezt erősiti meg az ev. ref. egyh. Névkönyve.

Mindszenti Gábor Dobokamegye főispánja neje Péchy Erzsébettel a Simon (a híres szombatos) leányával 1630 április 28-án itt tartó menyegzőjét.*Meghivó. Székely Naptár 1883. évf. 80. l. 1642-ben 35 éves korában márczius 13-án itt halt meg*Temetésre való meghivót lásd Tört. Tár 1883. évf. 672. l. Mindszenty s az özvegy erről az ifj. Rákóczi György fejedelmet értesiti, hogy temetése ápr. 14-én lesz a kolozsmonostori templomban.

1658-ban*Várm. jkv. a vármegye egyik járása innen neveztetett.

{105.} 1664 május 15-én*Várm. jkv. a vármegye itt tartotta egyik közgyűlését.

1702-ben*Gr. Bethlen Miklós. Önéletirás II. könyv 24. rész. a kuruczok gr. Bánffy György kormányzónak itten. összes gabonáját felégették.

1704 január 15 és 16-án*K. Papp Miklós. Tört. Lapok 1874. évf. 4. l. mint czegei Wass György naplójában írja, báró Tige labancz generális Rettegtől fogva fel a Nagy-Szamos mellékén levő falvakat hamuvá égette s ekkor gyújtotta fel Somkereket is.

1848 június 24-én estére Bem ide érkezett hadseregével a muszkák ellen, eddig jöttek a muszkák előőrsei, később az egész sereg ételt-italt követelve, itt több időn át táboroztak.*Kádár. Belső-Szolnok és Dobokavárm. tört. 1848–49-ben, 160, 206, 210, 213. l. Előzőleg 1848 tavaszán gr. Kornis Gábor parancsnok alatt 21 fegyveres nemzetőr ajánlotta fel szolgálatát a haza oltalmazására.*U. o. 46, 49. l.

1332–37 közt*Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 104. l. plébánosa Tilman pápai tizedbe fizetett 32 denárt. Másodszor*U. o. 14. l. 2 garast, ismét egy garast.*U. o. 27. l.

1333-ban*Gr. Teleki ltár 7638. mint láttuk, kőtemplomot itt Gombási András ispán fia Domokos építtetett a Szűz Mária tiszteletére*B. M. Virginis. s annak fenntartására 1363-ban*Gr. Teleki ltár. egy szőlőt s malmának tizedrészét hagyományozta.

1407-ben*Br. Radák ltár. a Moldovában elhalt Somkereki László végrendelete szerint, mely a moldvai vajda pecsétje alatt kelt s melyet a beszterczei dekán jobb alakba foglalt, az itteni és a csépáni „Sangvinis Cristi” egyház részére hagyományozott.

1485-ben*Dl. 30910. plébánosa Mihály.

Úgy látszik, hogy feles számú magyar lakosságával 1602–3 közt Básta hajdúi pusztították el templomát, mert 1622-ben és 1644-ben is*Széki ev. ref. esp. ltár. Sajó-Udvarhelynek volt leányegyháza. Pap-mesteri háza a templom körül el vannak pusztulva.

1617-ben*Szinyei. Magyar Irók életr. Vi. k. 888. Bethlen Gábor megengedi Erdélyi Istvánnak, hogy az itteni romlott templomot újra épitse és a temetőhelyet is neki adományozza, de úgy látszik nem épittette fel.

Az 1661. évbeli*Egyh. ltár. Névk. török-tatár dulás alkalmával a templommal együtt hívei is elpusztultak. I. Apaffi Mihály fejedelem a templomot és iskolaházat 1675-ben Sárdi Márton megbizottja által Gyarmati István papsága és Viski Márton tanitósága, Máthé Gergely egyházfi idejében felépittette, de pap ekkor is más ekklezsiából szolgált be, itt csak iskolamestert tarthattak.*Egyh. ltár.

{106.} 1664-ben*Esp. ltár. Sajó-Udvarhely filiája, papmesteri telke elpusztulva, van egy nagy és egy kis harangja, egy czinpohara, fekvősége 6 drb szántó, 16 drb rét, a pap részére 2 drb rét.

1712 körül*Egyh. jkv. miután II. Rákóczi Ferencz fejedelem-féle szabadságharcz lezajlott, költöztek vissza birtokosai, mint II. Apaffi Mihály herczegné Bethlen Kata, Marosnémeti gr. Gyulai Ferencz s neje Bánffy Mária, gr. Teleki Mihály özvegye gr. Toroczkai Kata, gr. Bethlen Sámuel s neje Lázár Mária papot fogadván, önálló egyházzá emelték, de már előbb is Toroczkay Istvánné Kapy Borbála r. kath., Naláczi Jánosné Bethlen Mária az iskolamester mellett ev. ref. udvari papot tartottak.

1744 augusztus 6-án Somkereken kelt adománylevelénél fogva*Ev. ref. Névk. 1887. 19. l. Bánffy Mária 1714-ben itt léte alkalmával ez évben minden e jószághoz tartozó földjében termett mindennemű tizedet, úgy a dézmából jövő tizedet is az itt levő templom építésére hagyja, továbbá, hogy két malmának szombati vámját is a templom épületére fordítsák, mindaddig, míg a templom tornyostól teljesen elkészül, székeket belé tisztességeseket csináljanak, ezen kivül mindenféle gabonája, mely most jutott, szintén oda fordittassék.

A templom csak később javittatott ki teljesen csúcsives stylban, mindazonáltal meg látszik boltivén, hogy e styl a mult században már csak egy elmúlt kor emléke volt. A templom udvarának bejáratánál egy tábla következő sorokban örökíti meg jóttevőit:

„Néhai Mlgos Groff Losontzi Bánfi Mária Asszony ő Excellentiája Somkereken ruinában levő Isten Háza renoválására és ékeszetésére légált költséggel és magáéval renováltatott mindeneket Mlgos Groff Camerarius és Cotenellus Maros-Németi Ifjabb Gyulai Ferencz Ur ű Nga kedves élete párja Mlgos Groff Szepesi Susanna Asszony ő Ngával együtt Anno Domini 1761.”

Gróf Bánffy Mária Gyulai Ferencz grófné 1744-ben még élt, naplót írt és hagyott hátra, mely a család levéltárában van.*Tört. Tár 1887. 704, 705, 717. l. Férje Udvarhelyszék főkirálybirája, Küküllőmegye főispánja, Gy. István fia tábornok, Thököly híve s vele kibujdosott. II. Rákóczi Ferencz szabadságharczában azonban a labanczok részén harczolt. 1694-ben Udvarhelyszék kir. birája s kapta a bárói, 1701-ben a grófi czímet, 1709-ben tábornok. Irt két munkát: Gyulai Ferencznek Karafával való discursussai (magyarul) és Memoriale czím alatt. Kiadta Torma Károly.*U. o. 1882. évf. 482–491. l. 1884. évf. 138–140. l. 1887. évf. 704. s. köv. l. Szinyei. Magyar Irók IV. k. 138–143. l.

{107.} 1754-ben*Egyházi javak összeírása. Esp. ltár. 15. l. régi kőtemploma toronynyal, czinterme mellett papi lak, nyugat felől a mesteri telek. Van 13 köbölnyi szántója 10 darabban és 16 szekérnyi kaszálója 10 darabban. Még 1723-ban kamatra kiadott pénze 30 frt 92 kr., jelenleg 8 frt 92 kr.

1800–1866 közt*Egyh. ltár. gr. Kendeffy Elekné Bethlen Krisztina a templomot és tornyot megvakoltatta s újból fedette s a maga költségén székeket csináltatott.*A templom falába másfél métres megkopott homokkőből faragott sírkő van vizszintesen befalazva, mely egymás felé helyeztetett czímerpajzsot mutat, feliratos sorokkal a széleken. A felső kisebb pajzsban balra lépő madáralakot látunk, az alsónak előállitása kivehetetlen. A széliratból is cask a név olvasható: KORLATOVC.

1831-ben*Esp. vizsg. jkv. szerint 188. lap. belsősége még egy zsellértelekkel szaporodott, tornyában két harang. Anyakönyve 1722. év óta vezettetik.

A templom egyik harangját az Orbai család adta. 1879-ben újra öntötték Kolozsvárt, a másikon ez a felírat: „Öntette gr. Kornis Gábor saját költségén 1847. évben”, a réginek anyagából.

1696-ban*Esp. vizsg. jkv. van 4 abrosza, három színes aranynyal hímzett asztalkendő, egy aranyozott ezüst és egy czinkancsója, egy ezüst aranyvirágos poharat Kovács János ajándékozott. Bethlen Gergely és neje Toroczkay Sára itteni malmuknak szombati vámját ajándékozták. Mihács Ferencz a szószékre teritőt, Szabó György és neje egy sahos abroszt, Nalácziné Bethlen Mária fátyolkendőt, Bálint Mihály egy ónkancsot és tányért, Toroczkay Istvánné Kapy Borbála a kisebbik harangot újra öntette s a templomot saját költségén 1715-ben megigazittatta. Mikor anyaegyházzá lett, a papi fizetést megnagyobbították. Kertész György az úrasztalára abroszt, Kovács János 9 márjást, Bölöni Sámuel pap neje Vargyasi Abiság egy talpas sima aranyozott ezüstpoharat adott.

1722-ben*U. o. gr. Teleki Mihály özvegye Toroczkay Kata az úrasztalára egy nagy szőnyeget. 1723-ban Szabó Mihályné a pulpitusra való kendőt, Rákosi Mihályné virágos gyolcskendőt. Szabó Mihály (Alsó) ajándékozott 4 magyar forintot, melyért fia 1725-ben egy földet adott az ekklézsiának. 1796-ban Szilágyi Klára az úrasztalára való szőnyeget.

1803-ban*Széki esp. vizsg. j kv. gr. Kornis János a Kendeffy Eleknétől átalvett birtok után az ev. ref. pap számára eddig fizetett dézmát megtagadta.

1808–1812-beli feljegyzés szerint*Esp., ltár, vizsg. jkv. és Névk. 20–21. l. néhai Kendeffy Elekné gróf Bethlen Krisztina 1500 (máshelyt csak 500) forintot hagyott végrendeletileg 1/3-ban az egyház, 2/3-ban a pap fizetés pótlására. Deési Kádár Mózes*U. o. a néhai 500 (máshelyt 1500) forintot {108.} hagyott a pap fizetésére. Amazét Rosnyai István s neje Fekete Klára 1809-ben, ezét szintén ők 1815-ben kölcsön vették. Csegei Wass Dániel főgondnok, gönczruszkai gr. Kornis Zsigmondot és Weér Józsefet, Berzenczey Mihályt és néhai Tatrossy Lajos utódait a dézmanegyed pontos kiszolgáltatásáért meginteti.

1839-ben*Esp. vizsg. jkv. 230. l. Pánczél Zsigmond egy koporsótakarót adott az ekklézsiának.*Ez valószinüleg egy lesz a gr. Bethlen Paulina ajándékával.

Somkereki ev. ref. templom.

Somkereki ev. ref. templom.

1853-beli*Esp. vizsg. jkv. feljegyzés szerint urasztalára való eszközöket adtak: Ungvári Pálné Kovácsy Rozália és özvegy Kendeffy Lajosné. 1866-ban Csiszár Farkasné Kovácsi Juliánna aranyozott ezüst tányért, özv. Kendeffy Lajosné gr. Bethlen Mária temetéséből fenmaradt koporsótakarót és más halotti eszközöket leánya gr. Bethlen Paulina Eszterházy Kálmán grófné 1839-ben az ekklezsiának adományozta. 1867-ben gróf {109.} Kornis Gáborné gr. Kun Zsófia több értékes urasztali készletet. 1868-ban Kovácsi Mihályné Bajnóczi Róza és gr. Kendeffy Mária Rosnyai Istvánné szövetnemüeket adományoztak.

1863-ban*Urb. Wes. 207. l. az egyház dézmanegyed kárpótlásban részesült.

Lelkészei a már emlitetteken kivül: Bányai András 1712 és 1716. Bölöni Sámuel 1720, 1725, 1740, 1755, 1782-ben is emlittetik.*Esp. vizsg. jkv. Szilágyi Mihály 1795–1824-ig. Kovácsi Mihály 1824–1877-ig. Dombi János 1878, utánna 1881 május 1-ig beszolgáló lelkész volt s ekkor jött Csejdi István jelenlegi papja.

1766-ban*Hiv. összeírás. ev. ref. lelkek száma 107 férfi, 87 nő. 1868-ban*Esp. vizsg. jkv. 355 lélekből 180 férfi. 1887-ben*Ev. ref. Névk. 61. l. 365 lélek. 1898-ban társegyházközsége Sajó-Udvarhely; az anyaegyházban 177 fi, 237 nő, együtt 414 lélek; s hazánk ezredéves fennállásának emlékére Somkerék a lelkészi kepét 250 frt 80 krajczárban megváltotta.

Ev. ref. iskolája a reformáczió korában már fenállott. 1675 óta iskolamestere van. 1720-ban szervezték újra s ez időn innen mindig sikerrel tanitottak benne. Jóltevői Kendeffy Elekné gr. Bethlen Krisztina. Kádár Mózes 1780 körül. Füzesi Lajos 1840-ben. 1875-ben az állami iskola felállitásával szünt meg.*Részletes tört. Nevelés tört. munkám 455–460. l.

Mária Terézia királynő idejében s már előbb is a jezsuiták, később a Ferenczrendü szerzetesek és a csicsókereszturi plébános is 1854-ben*Széki esp. vizsg. jkv. igyekeztek itt a róm. kath. egyház részére hiveket szerezni, a mi részben sikerült is, a róm. kath. nagybirtokosok segélyével több családot nyertek meg egyházuk számára. Volt-e s hol kápolnájuk, feljegyezve nem láttuk. Papjaik közül megemlithetjük Pál Ábrahám minorita szerzetest, Baranyai György hozta volt Beszterczéről*Hazánk tört. közl. 1884. évf. Retteghy György Naplója 236. l. 1761-ben, Szabó Leó minorita szerzetest 1766-ban és 1820-ban Czvikker Vinczét.*Torma gyüjt.

Gör. kath. egyháza a jezsuiták befolyása következtében 1720-ban keletkezett, pártoltatva gr. Gyulay Ferencz gazdatisztjei által, kik neki temető és templomhelyet ajándékoztak, de a gróf az ev. ref. pap ellentmondásának engedve, az adományozást betiltotta.*Ev. ref. esp. ltár.

1749-ben*Erd. főkormsz. ltár nr. 4833. a birtokosok az oláhokat tiltják, hogy itt ne maradjanak.

1817-ben*Megyei ltár selejt. 524. szk. gr. Teleki Ádámné templomhelyet ad, melyért részére a közlegelőből megfelelő értékű rész kiszakitását rendeli el a főkormányszék. A gör. kath. birtokosok templomhelylyel s pap számára rendes {110.} fekvőségekkel a község birtokából ellátták, templomukat fából a szent archangyalok tiszteletére felépitették és szentelték a község nyugati részén; de e helyett 1893-ban díszes, új kőtornyos templomot emeltek az ev. ref. templommal szemben.

Iskoláját 1816 körül állitja fel, rendes iskolaházat 1851-ben épitettek a gr. Kornis Gábor által ajándékozott telekre; jelenleg kőből épült iskolában tanitanak a Sajó-Udvarhelyt is tanitóskodó tanitók.*Kádár. Nevelés. okt. tört. 460. l.Állami iskolája 1875 őszén nyilt meg állami segély mellett két tanitóval. 1876-ban az iskolát teljesen az állam vette át. 1880-ban a 3-ik tanitói állás is rendszeresítve lőn.

Somkereki állami iskola.

Somkereki állami iskola.

Haller Rezsőtől az állam által vásárolt telken, a község közepén, a már előbb is bérbe birt helyiségben foly a tanitás. Vételára 5000 frt volt, melyből az eladó Haller 4500 frtot vett fel, 500 frtot pedig alapitványképen tett le az iskola czéljaira.

1894-ben az iskolahelyiségben nagyobb arányú átalakitást végeztek, tanitói lakással, tágas parkkal s gazdasági udvarral, veteményes- és gyümölcsös kerttel van ellátva s e nemben egész vármegyénkben páratlanul áll.

{111.} Igazgatója kezdet óta Rácz Miklós, tanitó rajta kivül egy nő és egy férfi.

Állami óvója bérházban 1893-ban állittatott fel; jelenleg az állami iskola mellett a főtéren e czélra 1899-ben épült helyiségbe költözött át. Óvónő kezdet óta Csáp Elvira.*Kádár. Nev. okt. tört. 463. l.

Az izraelita hitfelekezet, mely itt is napról-napra szaporodik, 1873-ban a község közepén épített díszes imaházat.

Itt megemlithetjük Erdélyi Miksát,*Maximilianus Transylvanus. Károly német császár és spanyol király titkárát, kiről Bőd Péter azt tartja, hogy az ide való Erdélyi családból származott s egy Bécsbe szakadt ágának egyik tagja volt; gr. Kemény József beszterczei szásznak tartja, ki Bécsbe telepedvén, Siebenborger nevet vett föl a XVI-ik század elején. Erdélyi Miksa megírta Keletindia történetét, Frigyes pfalczi grófhoz követségbe való küldetését, s mint költő is híres volt. E családból több jeles orvos született.*Somogyi Lex. 7. k. 71. l.

Egyik birtokosa Simon Kálmán az Elek, kolozsvári volt polgármester s ügyvéd fia, ki itten a Páros szöktetés czímü operette szövegét zenésitette meg, mely a kolozsvári s deési s más színházak közönségeit gyönyörködtette, vármegyénk közművelődési ügyében tevékeny szerepet vitt, meghalt 1890-ben Kolozsvárt.

Hilibi Haller Rezső királyi tanácsos, a kolozsvári ügyvédi kamarának az 1875-ik év óta minden harmadik évben újólag megválasztott elnöke, kolozsvári lakos és házbirtokos a Somkerék községben fekvő és a hozzátartozó részekkel 820 hold kiterjedésű birtokot néhai Simon Elek örököseitől vásár utján szerezte. Ezt a birtokot Simon Elek gróf Eszterházy Kálmánné szül. gr. Bethlen Paulinától és Simay Gergelytől vette és a két részt egyesitette.

Szolnok-Dobokavármegye törvényhatósági bizottságának tagjairól az 1900. évre összeállitott, összesen 211 legtöbb adótfizetők névjegyzékében Haller Rezső a somkeréki birtokrész után kirótt adó alapján az 50-ik sorszám alatt van bejegyezve.

Családi viszonyairól Szinnyei Józsefnek a magyar írók élete és munkái czímű művéből a következő adatokat közöljük:

„Haller Ferencz (hilibi) földbirtokos, született 1774 márczius 21-én. Egyik őse, mint katonatiszt, a székely földre kerülvén, így lett ezen ág székelylyé, mint azt az 1834-ben Kolozsvárt kiadott egyik művének előszavában írja: „bár atyai eleimről hajdan Németországból eredtem, {112.} de anyai eleimről a székelyeknek úgynevezett fiuleány törvényei szerint, már 250 esztendőktől fogva a fiú ág megszünvén, székelynek születtetni előre elrendeltettem volt.”*Id. Szinnyei J. Magyar írók IV. Sokoldalú munkásságot fejtett ki, de különösen a szőlőmivelésről írt munkáját ma is becsesnek tartják. Rendkivül vallásos ember volt és vallásos munkáihoz a rézmetszeteket maga készité, ezenkivül számos szentkép rézmetszeteit, valamint több hímzett és festett szentképeit őrzik utódai. Neje fuldai Eckhardt Johanna, nővére volt fuldai Eckhardt Ágostonnak, a ki Ferencz Károly főherczegnek a király ő felsége atyjának nevelője és később I. Ferencz osztrák császárnak és magyar királynak főhadsegéde volt és Pozsonyban 1825 október havában a koronázási ünnepély alkalmával hirtelen meghalt.”

Egyetlen fia Sándor bányatanácsos, a kinek egyik fia Haller Rezső a somkereki birtok jelenlegi tulajdonosa. Éghajlata enyhe és egészséges; a széltől a Hágóhegy védi, jégeső ritkán fordul elő s jelentéktelen károkat okoz. 1750-beli*Erd. főkormsz. ltár. hivatalos összeírás szerint határának harmada termő, a más kétharmada kevésbbé, sőt terméketlennek mondható. Kereskedelme semmi, egyedül földjük termékeiből élnek, melyeket a másfél mértföldre eső Beszterczén árusítanak el jobbára, de a szomszédos vásáros helyeket is felkeresik barmaikkal. Két fordulós határa 6–8 ökörrel szántható, a javítást évenként megkívánná, de szekeres trágyával való javítása nincs szokásban. Az őszi vetés köble 6 kalangyát (30 kévés), szemül 1 1/2 vékát, a tavaszi ugyanennyit, de csak egy véka szemmel fizet. Szőlőt kevesen mivelnek, a must vedrét 17 krajczárjával árusítják; tüzelésre való fás erdeje elegendő, legelője szűk, csak épen hogy van, azért a bethleni és sajóudvarhelyi birtokosoktól szoktak bérelni, kaszálója fordulónként.

Hilibi Haller cslalád czímere.

Hilibi Haller cslalád czímere.

Ez évben volt 226 3/4 köbölnyi mivelés alatt álló szántója, elvetettek ebbe 166 3/4 köböl őszi búzát, 14 1/4 köböl rozsot, tavaszi vetése 77 3/4 köbölnyi, tengerije termett 13 köböl, kaszálója 105 1/2 szekérnyi, szőlője 6 vederre való; kertek jövedelme 7 frt. Van 128 igás ló és ökör, 131 tehén, 26 ló, tulok, 20 juh, 57 disznó, 25 méhkas. {113.} Pálinkafőző üstök jövedelme 6 frt. Iparosa két molnár, 1 kádár, egy szűcs, egy mészáros.

1822-ben*Cziráki urb. oszt. határa második osztálybeli; adó alatt van 526 köbölnyi szántó, 307 szekérnyi kaszáló, 62 ökör, ló, 82 tehén, 18 borjú, 9 disznó s egy méhköpü.

Jelenleg (1898) határának a sajómenti és téren fekvő része homokos, termékeny talaj, úgyszintén a hegyek verőfényes oldala is agyagos, jó minőségű kötött talaj. Az észkas és vadvizes, pados része kevésbbé termő.

Nagyban termelik az őszi búzát és tengerit; hazai fajta szarvasmarhákat tenyésztenek nagyobb, de ezen kivül lovat, bivalyt, sertést juhot is kisebb mértékben. Gyümölcsös kertjeiben és a Hágóhegyen alma (batul, pónyik, arany pármen, kormos, muskotály), több fajú körtve, beszterczei, kövér és más fajtájú, úgyszintén renglott szilva nagy menynyiségben, dió és baraczk. A Hágó délibb oldalain szép szőlőskertek díszlenek, rajnai, rizling, karbenet fajú szőlőtőkéivel, bora jó és keresett.

Van kevés épületnek való kőbányája a Tohátra vezető út mellett.

1898-ban van egy 48 tagból álló férfi dalosköre, mely tagjainak számától „48-as férfi dalkör” nevett vett föl.

A Sajón 1802-ben*Megyei ltár selejt. 285. sz. építik a hidját.

Postahivatala régibb keletű. 1798-ban*U. o. 89. sz. Tamási Péter postamester részére a község szántót, kaszálót ad a főkormányszék rendeletére. 1838 óta rendes postaállomás.*Hiv. kimutatás.

A somkereki körjegyzőség és anyakönyvi kerület székkelye. Évszázadok óta van két meglehetősen látogatott országos vására. Február 2–3. és június 23–24-én tartják és minden pénteken engedélyezett hetivására, melyet azonban eddig gyengén látogatnak.

Hirsch Kálmán nagybirtokosnak van a Sajón 4 kerekü s kövü lisztelő malma s jól berendezett szeszgyára és marhahizlalója.

A község déli részén a Rosznapataknak a Sajóba való ömléséhez közel, nagy részben a Sajó által elmosott s néhány cserfával benőtt dombot látunk, melyen egykor vár állott s ezért ma is „Várhegy” a neve.

Határhelyek: 1500-ban*Gr. Teleki ltár 7318. Vallis Sthendel, vagy Sthendel völgye emlittetik.

1514-ben*U. o. Somkerekyaythetheye halom.

{114.} 1643-ban*Széki egyh. jkv. Felsőtábla, Szent-András felé, Nagy Hodol, Erdőnfelül, Hodol, Bolond vége, Pál irottványa, Kisrét, Galban előtt, Kócsiút, Szakadás, Csíkostó, Belsőeger, Nagysziget, Garoth, Kócsifelé Galhan. Alájáró, Magosmarti út, Alétó vagy Kis Eger, tó, szántók és kaszálók.

1717-ben*E. F. L. XII. 1/2 32. B. Kovás, Tőkés, Borzas, Kis és Nagy Sophi, Szakadás, Sajón túl való fordulóban, mely puszta Brétyei határnak hivattatik, Babista, Egresi patakon feljül, Sziget, Várhegy, Vizkert, Beréti erdő, Gálhán.

1725-ben*E. F. L. III. 242. Q. Gáspár szőlőhegy, Somberekalja, Nagy és Kis Kovás, Nagysofia, Szakadás, Pojan, Sziget, Egrespataka mellett, Horgos föld, Puszta Breti határ felől, másként Puszta Berete helyen, Puszta Falu helyen a Tó mellett, Czigány föld, Kolcsár föld, Bobiste, Erdő farka Borsó föld, Rekettje, Nádosrét, Bongor, Várhely, Lókért, Galha.

1754-ben*Széki ev. ref. esp. ltár. Felsőforduló határ, Mihály Kovács (szántó), Balom, Alsórét, Hodel (Kis és Nagy), Nemegyei út, Magosmarti út, Csíkostó, Alsó szakadás, Szakadási tó, Eger és Egertó, Kisrét.

1812-ben*Széki egyh. jkv. Felsőforduló: Balom, Hödöl, Határ, Határbejáró út, Körtvélykut, Országút, Sóspatak, Feljáró vége; Alsóforduló: Téglaszin, Kisrét, Alsó szakadás, Felső szakadás, Magosmarti út, Bálint Mihály oldala, Hágó.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Várhegy (Erdélyi István hajdani birtokos kastélyhelye), Sóskút, Patakkő, határrész a felső-balásfalvi patak mellett, Felsőrét, a határ között, Körtvélykut, Hegyes alja, Patak, Szőllők alja, Hágó útja, Ritka erdő, Szakadás,*E határrészben a Sajó folyó irányt változtatván, a szakitott új meder partján hüvelyknyi vastagságú, lyukatos korsó alakú cserepet találtak, mely dr. Floth Ferencz bethleni lakos birtokában van. Czigány porond, Balás berke, Puszta Bréthe (Bréthe községnek hajdani fekvőhelye), Horgos, Egresi patak, Bréthei erdő alja. Ezeken kivül 1898-ban Bolumbák, Császártető, Csonkás és Hágó alatt, Téglaszin és Eger, Sztanyistya, Sziget, Túl a vizén, Kisporond, Bréte alja és Kirligeturák.

Területe 1900-ban 3254 khold.

Lakossága: 1713-ban*Erd. főkormsz. ltár. 19 jobbágy, 9 zsellér lakossal, 17 házban, el van pusztulva 3.

1750-ben*U. o. lakik itt 7 egy telkes nemes 6 telken 7 házban, 34 jobbágy 12 telken 28 házban s egy ily özvegy, 4 telkes zsellér ennyi telken és házban, 32 külsőség nélkül való zsellér 32 házban, 23 férfi és 9 özvegy nő kóborló, kiknek nincs semmijök, együtt 22 telken 71 {115.} házban laknak. El van pusztulva 5 ház. Egyből 1744-ben egy oláh szökött el s Bethlen János földesúr foglalta el, a másikból 1720-ban oláh halt ki, ezt Horváth András fogta birtokába, a 3-ik Szabó Andrásé volt, ki 1690-ben halt ki belőle, erre gróf Csákyné Kapy Borbála tette a kezét, a 4-ik jobbágy Kertész Mihályé volt, 1742-ben kihalván, Bethlen Sámuel birja fekvőségeit, az 5-ik Kertész János jobbágyé, ki 1749-ben elhalván, gr. Bethlen Imre birja.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 25. l. 916 lakosból 90 róm. kath., 12 örmény kath., 438 gör. kath., 7 evang. luth., 284 evang. helvét., 85 zsidó. Házak száma 176, a rettegi kerülethez tartozott.

1886-ban róm. kath. 47, gör. kath. 395, helv. hitü 372, unitárius 1, zsidó 84, együtt 899.

1891-ben 1054 lakosból 46 róm. kath., 438 gör. kath., 4 gör. kel., 471 ev. ref., 1 lutheránus és 94 izraelita.

1900-ban 1128 lakosból férfi 553, magyar 638, 30 német, 1 tót, 458 oláh, 1 czigány. Magyarul beszélni tud 763, róm. kath. 26, gör. kath. 455, gör. kel. 5, ágostai ev. 12, ev. ref. 453, 1 unitárius, 176 izraelita, ír és olvas 477, házak száma 227.

Adója 1748–1750-ben*Erd. főkormsz. összeírás. 272 frt 14 kr. 1755-ben*U. o. 313 frt 56 kr. 1775-ben*U. o. 663 frt 58 kr. 1822-ben*Megyei ltár. 504 frt 14 kr. és 1898-ban 3625 frt 8 krajczár.