Szekeres-Törpény.

Nevének változatai: 1440-ben*Km. prot. ab. 58.Therpen. 1578-ban*Gyf. kápt. Divers. II. fasc. 4. nr. 54. Terpen. 1765-ben*Erd. főkormsz. lt. III. 236. Q. Törpényes. 1616-ban*8. Lib. Reg. 176 és 198. Törpény. 1830-ban*Conscr. statist. topogr. 175. l. Szekeres-Törpény, oláhul Törpin.

Nevének magyarázatára vonatkozólag Dr. Réthy így ír: „Két Törpény is van Erdélyben, egyik, a szomszéd Besztercze-Naszódban, az {291.} oláhok mind a kettőt Tërpijnek hívják. Egy román történetíró Xenapol, kinek több kötetre terjedő történelme Jászvásártt (Jasi) jelent meg, a bukaresti akadémia költségén, arra a meglepő ötletre jutott, hogy Tërpij ősrégi itáliai név s a tarpeji sziklára vonatkozik, melynek emlékét a Dácziát meghóditott rómaiak hozták Erdélybe s így maradt meg az oláhoknál. Ez a helynév tehát egyik bizonyitéka Xenopol szerint annak, hogy az oláhok a dácziai hóditás óta lakják Erdélyt. Ha a románok legújabb történetírójának volna némi fogalma a helynevek képződéséről s ismerné a szláv nyelveket, rájöhetett volna könnyen, hogy e helynév legrégibb alakja a szláv trup s ebből trupin, a minek a jelentése kivágott fatörzs, tehát irtványos hely. E szláv nevet a magyarok az itt talált szlávoktól vették át, akkor, mikor az oláhok nyájaikkal az Alduna vidékeiről még aligha huzódtak fel az Alsó-Kárpátokig. Trupinből, mely szó Hontmegyében hét területen is meg van Trpin alakban, formálódott a magyar Törpény s a magyar alakból lett később az oláh Tërpij, egy igen közönséges hangtörvény alapján, hogy tudniillik az oláh, a magyar ny-ből j-t formál, a mi számtalan helynévben előfordul; így lett a magyar Enyedből oláh Ajud, Hunyadból Ujäd, Bányából Bájä, Belényesből Bejus, Bábonyból Babuj, Kölpényből Kulpij, Szebenből Sibij, stb. stb., a melyek mind azt bizonyitják, hogy az oláhok magyar közvetitéssel jutottak e helynevekhez. De mit törődik Xenopol ilyen kicsinységekkel, mikor az ő fantáziája a tarpeji szikla felett repülhet magasan s onnan nézheti a századok történetét, a míg a magyar historicusok, göröngyről göröngyre haladva, verejtékes munkával törekszenek megfejteni a lakott föld történeteinek apró szálakból font szövevényét”.

Először emlittetik 1261-ben*Árp. uj okmt. VIII. 10. mint hegy. Mint község 1440-ben*Km. prot. ab. 58. Therpen néven.

Két hegy között, szűk völgyben fekszik, közepén a róla nevezett patakocska foly át, mely az A.-Gyékényes felől jövő patakkal egyesülve a Kodori patakba szakad, mely Deésen át a Szalka, másként Kodori patak néven balról a Szamosba siet.

Deéstől 9.7 kilométernyire fekszik a deési járásban.

Törpény csak 1440-ben*U. o. fordul elő először, de semmi kétség sincs, hogy kezdettől fogva a Kecsetiek birták. A mondott évben Kecseti István fia Péter itteni részét a deési sókamarásnak Pápónak veti zálogba.

1457-ben*U. o. 1534. 46. Kodori Pápó fiai László, András, Pál és János, valamint {292.} Iklódi Deési Jánosné Katalin néh. Kecseti János leánya itteni részükből Ilonát néh. Kecseti Gál deák özvegyét kielégitették.

1461-ben*Km. prot. e. 69. pedig Borzási Miklós fiai Péter, Pál, László és Benedek, Kecseti Zele Balázs fiai Balázs és László az itteni résznek adományozásától a királyt, birtokbavételétől pedig Rápolti Gotthárdot tiltják, mely rész reájuk néh. Margittól Kecseti Pergelin leányától szállott.

1467-ben*Gr. Bánffy ltár. fasc. 79. nr. 4. Mátyás király Kecseti Jánosnak s fiainak Gál deáknak azon szabadalmat adja, hogy itteni részükön katonák meg ne szálljanak.

1472-ben*Hazai Okmt. V. 314. Kecseti Gál deák rokonait Kodori Pápa fiait Pált, Lászlót, Andrást és Jánost itteni birtokába osztályos testvéreivé fogadja.

1475-ben*Dl. 27933. Katalint, Kecseti Péterfi Péter leányát Dési Jánosnét, valamint Kodori Andrást, Lászlót, Jánost és Pált néh. Kodori Gál deák itteni javaiba, testvérré fogadtatásuk czimén beigtatják. 1475-ben*U. o. 30325. és gr. Bánffy lt. fasc. 79. nr. 2. ezen új birtokosokat, Vingárti Geréb László birtokukra ütve, számos fegyveres néppel megtámadta s birtokukat elfoglalta. 1475-ben*Km. prot. Michael 195. a már emlitettek Iklódi Jánost és Pétert néh. Kodori Gál deák itteni részének kérelmezésétől tiltják.

Ugyanazon évben*Dl. 27335. Mátyás király Gál deák magvaszakadtával bárhol található javait Endrédi Ficza Demeternek adományozza. Ez azonban soha életbe nem lépett. 1476-ban*U. o. 27934. pedig a Kodoriak Geréb László ellenében itteni részükbe itéletileg visszaigtattattak.

1482-ben*U. o. 29010. Mátyás király e birtokot Vingárti Geréb László erdélyi püspök, valamint Geréb Péter és Mátyásnak adományozta, a mely őket zálogjogon is megilleti, de az igtatásnál Kodori László és János ellentmondtak.

1491-ben*U. o. 27969. Kodori János és fiai György, János, Benedek és László, Kodori András fiai Ferencz és Jakab, Kodori Pápa fiai László és János Ulászló királyt, valamint Geréb László püspököt, Geréb Pétert és Mátyást e birtoknak Bethleni Miklós részére való eladományozásától tiltják.

1503-ban*Km. prot. O. 2. Kodori Jakab és Ferencz itteni azon részüket, mely most Bethleni Miklós kezén van, kinek azt néh. Vingárti Geréb Péter nádor zálogositotta el, Bethleni Miklósnak eladják. Ezen kivül a saját részüknek továbbra is birtokában maradnak. Ugyszintén György is a magáéban.

1505-ben*Dl. 27237. Ulászló király Törpényt, a mely most Bethleni Miklós kezén van, Kecseti Péter magvaszakadtával Csesztvei Barrabásy Jánosnak {293.} s Lénárdnak, Kecseti Lászlónak és Kecsetszilvási Kristófnak adományozza.

1518-ban*Dl. 27412. és Km. prot. Michael 171. Kodori János fia György s ennek fia Pál itten birt minden jogáról Bethleni Miklós s leánya Erzsébet kecskeméti Patócsi Miklósné s fiainak Bethleni János és Farkasnak javára lemond.

1554-ben*Km. összeirás. Kendy Ferencz 3 részben itt a kecseti uradalmához 9 kapu jobbágyot s 1 szegényt bir. Kerekes Márton ekkor a falu birója.

1578-ban*Gyf. Kápt. Div. Cott. II. fasc. 4 nr. 54. Szatmár fasc 2. nr. 22. és Cent. BB. 50. Patócsy Katalin Kendy Sándorné, Patócsy Erzsébet Bánffy Boldizsárné és néh. Patócsy Gáspár leánya Anna e birtokban megerősittetnek.

1585-ben*Gyfv. Lib. Reg. I. Sig. Báthory fol. 313. Kendy Sándort a fejedelem itteni egész dézmafizetés alól felmenti.

1597-ben*Km. Torma J. másolata Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándornak e birtokát Sákai Ghiczy Péternek és nejének Kendy Krisztinának (Kendy Sándor leánya, előbb Kovacsóczy Farkasné) adományozza.

1616-ban*8. L. Reg. 176., 198. Bethlen Gábor e birtokot Haller Zsigmondnak s nejének Kendy Krisztinának adományozta. 1618-ban is ő birja,*Rettegi gyüjt. midőn a lustrakor Nagy Mihály puskás darabontot állitotta ki e birtoka után.

1617-ben*Km. Szolnok int. K. 25. a Leleszi convent előtt Kendy Sándor és Eszenyi Csapy Zsuzsánna fia István e birtokát hivének Körösi Istvánnak adományozza.

1620-ban*10 L. Reg. 141. Km. Doboka H. 23. Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősiti azon részben, melyet a hűtlenségbe esett Kendy István birt, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszai Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.

1624-ben*Gyf. Cent. I. 34. Z. 51., 77. és 16. L. Reg. 70. Haller Zsigmond testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban*U. o. a fejedelem is megerősiti.

1631 febr. 27-ről*Torma gyüjt. Rákóczi fejedelem Nagyváradon kelt adománylevelénél fogva Szekerestörpényi Törpényi, máskép Lénárd Jánost s általa nejét és leányukat Erzsébetet személyileg és itteni telküket, mely Lénárd Miklós és András, Dénes Gergely jobbágyok háza között van, {294.} megnemesiti azon szolgálataiért, melyeket Kendi Krisztina birtokos érdekében itt és Kendi-Lónán kifejtett s részükre czimeres nemeslevelet ad.

1632-ben*Km. prot. I. 44. és Protest. H. 3. Haller György óvást tesz az ellen, hogy a fejedelem öcscsének Zsigmondnak magvaszakadtával e birtokát elfoglalta.

1638-ban*Gyf. Cent Z. 37. Kékedi Zsigmond e birtokát Kékedi Jánosra hagyja.

1640-ben*Km. prot. II. 171. Neor. P. 45. Haller István s neje Zalai Barkóczy Anna a fejedelmet e birtok elfoglalásától tiltják.

1650-ben*Torma gyüjt. a fejedelem II. Rákóczi György birja.

1653 és 1658-ban*Torma cs. lt. a szamosújvári uradalomnak itt 11 adófizető jobbágya van. Adózó egy telkes nemes Törpényi István.

1654-ben a szamosújvári uradalom itteni bordézmába 14 veder és 4 kupa bort vett be.*Orsz. lt. Erd. fisc. lt.

1661-ben*Torma gyüjt. a fiskus itteni része a deési sókamarához tartozott.

1662-ben*27. L. Reg. 374. Apaffy Mihály a fiskus itteni részét Dési Székely Andrásnak adja zálogba.

1663-ban*U. o. 637. Apaffy Mihály e birtokot Haller Jánosnak adományozza.

1670-ben*Várm. lt. birtokosa Váradi Weér György.

1678-ban*Gyf. Div. Cott. II. fasc. 4 nr. 33. és prot. Deum. time 5. a hűtlenségbe esett Haller János e birtokát a fiskus elfoglalta.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosai Weér György árvái.

1696-ban*Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38. Szekeres-Törpény török hódoltsági falu.

1702-ben*Erd. főkormsz. lt. birtokosa Weér Boldizsár.

1760–69-ben*Megyei lt. birtokosai Weér Mihály, László, Farkas és András.

1770–73-ban*Erd. főkormsz. lt. birtokosa köröstarcsai és muroni Weér András, ősi jogon ugyan ő birja 1786-ban*U. o. is, van 18 jobbágya.

1797-ben*Megyei lt. Bocskor Klára Maurer Józsefné, br. Szentkereszti György egy rész birtokosa.

1820-ban*Erd. kancz. lt. birtokosai: Weér Dánielnek van 9, Weér Györgynek 5, Weér Lászlónak 5 telke.

1839-ben*Megyei lt. birtokosai: Weér Farkas, Lászlóné és Imre.

1863-ban*Urb. Wes. 147 és 139. l. Weér György és Pál, Weér Miklós részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866. évben*Erd. főkormsz. lt. nemesi jogu birtokosa Revnik Indréj.

{295.} Szekeres-Törpény birtokosai: 1898-ban Weér György 735 h., 166 öl. Bukulej Pál 198 h., 26 öl. Vétel Kosztolányi Árpádnétól. Kallus Jakab 428 h., 705 öl. Vétel Weér Miklóstól és Fesztinger Sámuel.

Egykor tisztán magyar, később oláhval vegyes lakta község. Több pusztulást szenvedett. Magyar lakosai jobbára a török hódoltság után apadtak meg, helyökre lassanként oláhok huzódtak. A magyarság még a jelen század 2-ik évtizedében tekintélyes számmal szerepelt, ma azonban románok lakják. Maga a nép tudja ma is, hogy e század elején lakosságának felét a magyarok tették.

Az 1658. évbeli adóösszeirás szerint itt még nem lakott oly számban az oláhság, hogy papot tudott volna tartani. Már pedig ez időben, a hol egy pár oláh család lakott, papja is volt, nem a fizetésért, de azért, hogy jobbágy lévén, annak terheit ne hordozza.

Földmiveléssel foglalkozó lakosai házaikat s gazdasági épületeiket fából épitik szalmafedéllel.

Róm. kath. egyházközsége 1343-ban*Torma gyüjt. emlittetik, plebánosa Balázs.

A vallásújitás alkalmával csúcsives kőtemplomában az ev. ref. hivek imádkoztak s mint anyaegyházközségben fizetett minden házaspár a papnak 1631-ben*Deési esp. lt. 3 kal. búzát, 1 1/2 kal. zabot, 6 szekér fát. 1680 körül valószinüleg a török hódoltság korában Kodornak lett leányegyháza s ide tartozott 1770-ig. Ekkor Diószeghy Ferencz a szép és gazdag Weér Boldizsár özvegyét nőül vevén,*Esp. lt. jk. vele kapta e községet is, pártfogását az ev. ref. egyháztól megvonván, összes javait, méheit, melyeket a templom javitására tartottak, Kecsetbe saját birtokára vitette. 1820-ban*U. o. levitája Kovács Mózes. 1830-ban ev. ref. temploma még fenn állott.*Conscr. statist. topogr. 175. lap.

Hivei ezután templomukkal együtt sorvadtak, templomának köveit 1857-ben adták el. Kisded harangját Deésaknára vitték, a honnan használat végett a némai ev. ref. egyházközségbe szállitották. Miután Kodorban is megszünt az ekklezsia, elpusztult a magyarság belőle, Szinyéhez kapcsoltatott, szántóját 1866-ban Pap Albertnek adták cserébe, ki Szinyében igért helyette megfelelő részt.

1863-ban*Urb. Wes. 207. l. az ev. ref. egyház részére dézmakárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Esp. ltár és jkv. van 6 hold szántója és kaszálója.

1820-ban*Megyei ltár, összeírás és Torma gyüjt. gör. kel. egyházközség, 18 családfő hivővel. 1830-ban már gör. kath. anyaegyházközség.*Conscr. statist. topogr. 197. l. Van fatemploma. Jelenlegi kőtemplomát {296.} 1871-ben épitették a község közepén, Pap Filep és fia János, Kimpán Demeter. Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére szentelték föl. Több év óta a kodori pap gondozása alatt áll, a hová leányegyházközségképen tartozik. Iskoláját az ötvenes évek óta tartja fenn, a szomszédos községekkel együtt fizetik a tanitót.*V. ö. Kádár Nevelés és okt. Tört. 71. és 269. l.

Éghajlata egészséges, szél gyakori, jégverés 20 évben egyszer fordul elő.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határának harmada téres és termő, a többi hegyes, köves és terméketlen. Keresetforrásuk a föld terméke és a fa, melyeket Deésen árúsitanak el. Két fordulós határának egy része közepes termő, harmada alig terem valamit, mig egy része terméketlen. A trágyázást nagy mértékben megkivánja, de szekeres trágyával való javitás nincs szokásban s a hegyen nem is lehet, 4–6 marhával szoktak szántani.

Az őszi s tavaszi vetés köble 4 kalangyát, szemül egy-egy vékájával fizet, alig adja vissza a magot; szőlője nincs, legelője, erdeje elegendő, kaszálója fordulónként. Szántója 65 köbölnyi, elvetettek 29 1/2 köböl őszi búzát, 30 1/2 köböl tavaszgabonát, tengerije termett szemül 5 1/4 vékányit, rétje 69 szekérre való. Van 43 ökör, 31 tehén, 15 tulok, 134 juh, kecske, 29 disznó, 22 méhköpüje. Főzőüstök jövedelme 2 frt, iparosa 1 kerekes, s egy ács.

1822-ben*Cziráki urb. oszt. határa 3-ad osztályu. Adó alatt van 150 1/2 köb. szántó, 693 1/4 szekérnyi kaszáló, 48 ökör, ló, 49 tehén, 2 borju. 43 juh, 2 disznó. Jelenleg is gyenge határa jól trágyázva termi meg a búzát, rozsot, zabot, árpát és törökbúzát. Állatai szarvasmarha, juh, kecske és ló, gyümölcse kevés alma, körtve, szilva és dió. Itatója forrásaiban és a „Dumiskut”-ban.

Jobbágyszolgálmányok: 1554-ben*Km. összeírás. Szentmárton-napon az egész nyilas jobbágyok 1 frtot, a félnyilasok 50 denárt fizetnek. Karácsonykor a tiszttartónak fejenként 1/2 köböl zabot, 1 csirkét s 1 szekér fát adnak. A kiknek földjük van 1/2 holdat a földesúr magjával bevetni, learatni s betakaritani tartoznak. Két napig kaszálnak, de összegyüjteni s behordani az oláhok kötelesek. Van makkos erdeje, melyben 300 disznót lehet legeltetni.

Dülők 1898-ban: Valya Kreminyi, Dumbrava, Szakadát, Dobrik.

Területe 1900-ban 2055 k. hold.

Lakossága: 1661-ben*E. F. L. III. 239. B. fiaikkal együtt 19 jobbágy lakik e faluban 6 házban, el van pusztulva 3 ház.

{297.} 1713-ban*Erd. főkormsz. ltár. 2 jobbágy, 10 zsellér lakosa van. 13 lakó s egy puszta ház.

1750-ben*U. o. lakik itt 7 telken 7 házban jobbágy, 11 telkes zsellér 11 házban, 4 koborló és 2 ily özvegy, ezeknek nincs házuk, együtt 16 telken 16 házban laknak.

1830-ban*Cons. stat. topogr. 175. l. 186 gör. kath. és ev. ref. lakossal.

1850-ben*Orsz. ism. táb. 24. l. van 43 házban 203 gör. kath., 7 evang. helvét és 4 zsidó lakos, együtt 214 lélek.

1886-ban 209 gör. kath., 8 helvéthitü és 4 zsidó, együtt 221.

1891-ben 238 lakosból 2 róm. kath., 225 gör. kath., 5 ev. ref. és 6 izraelita.

1900-ban 256 lakosból férfi 119, magyar 15, oláh 241, magyarul beszélni tud 22, róm. kath. 1, gör. kath. 243, 7 ev. ref., izraelita 5. Ir és olvas 11. házak száma 46.

Adója: 1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. 81 frt. 1755-ben*U. o. 108 frt 8 kr. 1775-ben*U. o. 168 frt. 40 kr. 1822-ben*Megyei ltár. 101 frt 33 kr., mint egykori magyar helység királyi dézmát fizet. 1898-ban 966 frt 69 kr.