Szent-Benedek.

Nevének változatai: 1308-ban*Dl. 29994. Scenbenedek. 1393-ban*Fejér Cod. D. T. 21. V. 2. p. 139–142. Zent-Benedek. 1456-ban*Dl. 27898. Zenth-Benedek. 1617-ben*8. L. Reg. 250. Szent-Benedek.

A Szent-Benedek tiszteletére szentelt temploma után vette nevét. Az oláhok Benegyugnak nevezik.

Fekszik a Kis-Szamos jobbpartján, nyugatra lejtő hegyoldalban. Deéstől 4.7 kilométernyire a deési járásban.

Szent-Benedek első birtokosa egy névleg ugyan nem ismert, de valószinüleg szolnoki várjobbágy volt. Mikor ez 1319-ben*Dl. 29997. magtalanul elhalt, I. Károly király Szent-Benedeket Mike ispánnak (comes) bálványosi várnagynak adományozta. Az átadásnál jelen volt a dobokai főesperes és kanonok Domokos.

1393-ban*Fejér. Cod. X. vol. II. 139. ezen Mikének László nevü, ennek pedig Miklós fia emlittetik birtokosául, kik Kis-Somkúton vámolási joggal birtak.

Ennek magvaszakadtával Szent-Benedek, mint királyi birtok, Bálványosvárához csatoltatott s azon túl folyvást annak tartozéka lőn.

1456-ban*Dl. 27898. is mint ilyen van megnevezve s midőn V-ik László adományából a Bánffyak és Várdaiak birtokába kerül, de per alatt áll s Mátyás király 1458-ban*Dl. 27317. Vingárdi Geréb János Erdély alkormányzójának adományozza, mint a vár tartozékát. Utóbb megint a Bánffyaké lesz, kik Mátyás ellen fellázadtak, javaikat elvesztvén, Mátyás a váradi püspökségnek, vagyis János püspöknek s utódainak adományozta 1467-ben.*U. o. 29917.

1492-ben*Leleszi conv. ltár fasc. in anno 1492 nr. 29. mint per alatt levő birtok, Bálványosvár tartozékai közt emlittetik. 1553-ban*Urb. et Conscr. fasc. 87. nr. 29. Szamosújvár tartozéka.

1573-ban*Gr. Kornis ltár Szent-Benedek. Báthory István e birtokot Kereszturi Kristófnak adományozza, a ki ekkor 1573 február 12-én kamarai praefectus Désen.*Czimere Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. T. 115.

{311.} 1589-ben*II. Lib. Reg. Sig. Báthory 256. Báthory Zsigmond e birtokban és nemesi udvarházban Kereszturi Kristóf kővári kapitányt új adomány czimén megerősiti.

1593-ban*Gr. Kornis cs. ltára. birtokosa Kereszturi Kristóf kővári kapitány, kinek itt Zalti Kristóf és Buda Tivadar nevü emberei emlittetnek.

1599-ben*U. o. junius 21-én birtokosa Kereszturi Kristóf özvegye, kinek itt 22 ház jobbágya van s e községen kivül bir még 15 falut 420 jobbágygyal, melynek minden száza után két jól felszerelt lovast kellett hogy adjon a vármegye zászlója alá, 200 frt büntetés terhe alatt.

1602-ben*U. o. birtokosa Kornis Boldizsár, kinek Básta Kolozsvárt ez év junius 29-én kelt levelében itteni és más birtokait, mint az osztrák-ház hű emberének, minden dúlás ellen biztositja. (E levelében meghagyja a szamosújvári őrség kapitányának, praefectusának és provisorának, hogy Belső-Szolnokban: Szent-Benedeket, Sz.-Nyirest, Közép-Somkutot, Alparétet, Vásárhelyt, Ujfalut (Puszta), Zápróczot, Szóvárost, Kálnát, Révet, Teokepatakát, Jonka vagy Lonkafalvát, Ujfalut(?), Gosztillát s Dobokavármegyében Kékest, Apátit, Jófáta-t(?) stb. kiméljék meg a dúlástól.)

1617-ben*9. Lib. Reg. 53. Kornis Boldizsár özvegye Kereszturi Kata birja, kinek udvari tisztje Kovács Kelemen. Ugyanez évben*8. Lib. Reg. 250. e birtokot a fejedelem a nemesi udvarházzal együtt újólag a Kornis családnak adja.

1628-ban jul. 22-én*Gr. Kornis cs. ltára. idevaló birtokos ruszkai Kornis Boldizsár és Kereszturi Katalin fia Ferencz, ki a bécsi egyetemen tanulván, mig onnan hazajő, addig a fejedelem részére pör-haladékot enged.

1658-ban*Torma cs. ltára. Kornis Ferencznek itt 5 adózó jobbágya volt.

1665-ben*Gr. Kornis cs. ltára. Kornis Ferencz és neje Wesselényi Kata gyermekei: Gáspár, Kata Haller Jánosné, Anna Perényi (Prinyi) Gáborné, Krisztina Perényi Ferenczné megosztozván, e birtok Gáspárnak jutott.

1682-ben*U. o. itt lakó nemes szinyérváraljai Uray Mihály.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa a Kornis család.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa báró Kornis Zsigmond.

1724-ben*E. F. L XII 1/2 fasc. 35. F. itt gr. Kornis Zsigmond gubernatornak kastélya van.

1770–73-ban*Erd. főkormsz. ltár. összeírt birtokos gr. Kornis Zsigmond, ősi apai, anyai adom. jogon. Udvari tisztje Ujfalusi Buzás József.

1786-ban*U. o. birtokosa gr. Kornis Zsigmond; van 25 jobbágya és 2 zsellére.

{312.} 1820-ban*Erdélyi kanczellária levéltára. birtokosai: gr. Kornis Zsigmondné br. Kemény Czecziliának van 12 telke, gr. Kornis Ignáczné gr. Teleki Annának van 11 telke. 1 pap, 2 udvarbiró.

1843-ban*Megyei levéltár. birtokosai: gr. Kornis Gábornak van 14 telke, gr. Kornis Eleknek van 12 telke. Pap 1, udvarbiró 2.

1863-ban*Urb. Wesen 88–98. lap gr. Kornis Gábor, Berta, gr. Kornis Zsuzsánna részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866. évben*Erd. főkormányszéki levéltár. nemesi jogú birtokosai: gr. Kornis Gábor, Viktor és Gáspár, Farkas Samu, Szücs Ferencz, Lengyel Miklós, id. és ifj. Olasz László, Deák József és Dari Mihály.

Jelenlegi birtokosa (1898): gr. Kornis Viktor, öröklés szüleitől, a ki a rokonai által elidegenitett itteni részeket is visszaszerezte.

Göncz-ruszkai Kornis cs. czímere.

Göncz-ruszkai Kornis cs. czímere.*Siebmachers Wappenbuch IV. B. 15. Abth. 246. Taf.

A ki Deésre bármely irányból érkezik a vaspályán, szemébe ötlik a Kornis grófok félórányira eső, alacsony dombon emelkedő szent-benedeki várkastélya, alatta jelentéktelen faluval s egy gothikus stylu kisebb templommal, mely a községnek egykori területét jelzi. A Szamoson átkelve, jobbra vízimalom zakatolását halljuk, mely kilencz kőre van berendezve.*A szombati vám 1848-ig a deési Francziskánusoké volt, most a gróf ingyen őröltet a szerzetnek. Alacsony házsorok közt elhaladva, egy nagyobb kerüléssel a vár kapuja előtt állunk meg. A vár egyetlen a megyében, mely az idők folyamán megviselve bár, de újból és újból épitve s pótolva, ma is lakható állapotban van úgy, hogy egykori képéről is nyerhetünk fogalmat. A vár három tornyú bástyás, emeletes épület, tornáczokkal, faragott lépcsőzetekkel, gothikus, barokk és modern épületrészletekkel. A kapu bejárata felett a következő latin distichonok olvashatók:

(Jézus mongrammja)
Livor ubi mordax in me et mea cornua saevit
     Haec sumit vires firmior aula novas.
Vos inimica falanx procul hinc procul(es te maligni)*A zárjel közé foglalt hely hibás s az 1886-iki restaulásnál került a szövegbe s alig olvasható.
     Protegit hanc aulam meos meosque Deus.
{313.} (Szűz Mária monogrammja)
Mira dei genitrix nostra stillavit in aula
     Filius ut sacris (re) concilietur aquis,
Maternaque Deum (quid mirum) flexerit unda,
     Kornisia his lachrimis surgit in alta domus.

CO : SI : KO : GVB :
(Kornis czímer)
A : 17 20.

Kijavittatta: 1886. G. Kornis Victor.

„Dier Lajos szathmár-egyházmegyei papa, nagyszebeni tanár, a természettan s mennyiség tanára” mint írja, igy szedte hexameterbe:

Nagy az irigység, már töri Kornis czimere szarvát,
Ám neki már több erőt ád ez az ujabb erőd.
Elleneim csapata takarodj, ide jőni se merj te!
Lásd Isten maga is védi lakát s övéit!
Itt ezen udvarban csodateljes szűznek a képe
Sírt vala, hogy vigyenek uj születésre fiut,
Könnyeit anyjának lám meg is érté az igaz Isten
Általuk im nagygyá lőn ez a Kornis ház.

A felirat a gróf Kornis Zsigmond gubernátor korában, 1720-ban végrehajtott nagyobb szabású javitásra vonatkozik, mely a várkastélynak {314.} mai alakját adta meg. A könnyező istenanyára hivatkozó sorokat később fogjuk megérteni, ha a kastélyt megismerjük.

A szentbenedeki várkastély

A szentbenedeki várkastély

Betérve a főkapun, balról a falon szemünkbe tünik mindjárt egy byzanti stylü Madonna-kép, melyet a vers a buzgó vallásosság hangján a ház védelmének mond, a miben félreismerhetlen egy régi hagyomány, mely a képhez füződik.

Az épületek nagy udvart fognak körül s hátul pedig nagy kert terül. A kastély egyszerüen, de főúri kényelemmel van berendezve. Itt lakik Kornis Viktor gróf, megyénk gazdasági életének fő s vezérférfia, a ki tettel jár minden mozgalom élén, melyek megyénk gazdasági életével állnak összeköttetésben. A gróf atyja Somkeréken szeretett lakni s a kastélyban gazdatisztje által selyemtenyésztést folytatott.

Az épület a gyakori átépités következtében sokat változott és érdekes, hogy azon minden korszaknak a nyomát megtaláljuk. Egy pinczebejáraton tiszta gothikus ívű ajtókeret maradt fönn, odább magyar stylú lépcsőház vezet az emeletre, hol a tágas ebédlőterem helyén templom volt s mellékhelyiségei a templom oldalhajóiból vannak átalakitva. Az ebédlőből, melyet Mária Terézia királynő, Kornis Zsigmond erdélyi gubernátor s az erdélyi fejedelmek XVII. századi festésü képei díszitenek, veranda nyilik a szabadba, melyről pompás kilátás kinálkozik a Szamosvölgyére.

Az emeleten egy kis folyosón a családi kápolnához jutunk, Mária Terézia korabeli (barokk) berendezéssel, oltárral, imazsámolyokkal. A falon ismét ott látjuk a Madonna-képet, melynek másával már a várba érkezésünk alkalmával, a bejáratnál találkoztunk. Ez is csak másolat, mely az eredetinek feliratát nem tudja visszaadni s a kis Jézust tartó szűz Anya fölé egy értelmetlen görög-szláv feliratot alkalmazott.

A kép eredetije Kolozsvárt az akadémia-templomban van s egyike azon Mária-képeknek, melyeknek a hivők csodaerőt tulajdonitanak.

E képnek érdekes története van, melyet részletesen olvashatunk Jordánszky Elek ily czímü könyvében: Magyarországban s az ahoz tartozó részekben levő Boldogs. Szűz Mária kegyelemképének rövid leirása. (Pozsony, 1829; Budapest, 1863.*V. ö. Mikolával.) Az ismertetés elmondja, hogy e kép eredetijének történetéről a kolozsvári Jézus-társaságbeli szerzetesek 1770-ben adtak ki egy könyvecskét, mely 1819-ben Rudnay Sándor erdélyi püspök költségén újra kinyomatott s a hiveknek kiosztatott. {315.} E könyv szerint ezen képet 1681-ben Iklódon (Dobokamegyében) egy Lukács nevü görög egyesült szentképfestő készitette, kitől nemes Kopcsa János vette meg s aztán a mikolai (szentmiklósi) gör. kath. egyháznak ajándékozta s az a többi szentkép közé helyeztetett. Évek mulva, 1699-ben február 15-én a hohenzollerni herczeg vasas ezredéből való katonák, a kik Mikola környékén voltak elhelyezve s a mikolai templomba jártak: észrevették, hogy a kis Jézust ölében tartó Szűz Mária képe könnyez. A katonák a csoda hirével elmentek a paphoz, kérvén őt, hogy jőjjön és lássa az isteni hatalom megnyilatkozását. A pap álmélkodva látta a csodát, aztán a helység s az egész környék a képhez zarándokolt; a hivek kendőikkel törölték le a könynyeket, melyeket aztán kegyelettel őriztek.

A szentbenedeki várkastély kapubejárata.

A szentbenedeki várkastély kapubejárata.

E csoda híre csakhamar elterjedt mindenfelé; Vanner János alszázados, deési kormányzó s más tisztek, továbbá göncz-ruszkai gr. Kornis Zsigmond figyelemmel vizsgálták a képet, abban a véleményben lévén, hogy a jelenségben valami babona vagy szemfényvesztés rejlik. De ilyenre nem mutathattak; bizonyitva lőn azonban, hogy a könnyezés három hétnél tovább tartott; ez idő alatt harmadnapig is megszünt, máskor pedig éjjel-nappal nem volt szünete a könnyezésnek; bizonyittatott továbbá, hogy a könnyezés a kis Jézus képén soha sem jelentkezett, csak a szűz anyáén s annak kivált jobb szemén látszott, a mit annak magyaráztak, „hogy az irgalmasság anyja az ő irgalmas fiával sírva esedezik érettünk, hogy könyörüljön rajtunk.” Ez a magyarázat akkor egész Erdélyországban buzgó indulatra gerjesztette a kath. egyház {316.} hiveit. A csodakép általános tisztelet tárgya lőn a társadalom minden osztályában s gróf Kornis díszesebb helyre szándékozván azt állitani, márczius 12-én Szent-Benedekre vitette s ott a kastélybeli kápolnában helyezte el nagy pompával. Az ünnepélyen nagy sokaság vett részt; az isteni tiszteletet Rosenfeld József tábori pap végezte s Ambrus és Ágoston püspökök hálaadó éneke után: „Téged Isten dicsérünk” a katonai díszőrség háromszori sortüzet adott. A szentbenedeki kápolnába ily ünnepélyességgel elhelyezett képen e napon egy könycsepp mutatkozott, aztán teljesen megszünt a könnyezés s többé nem is ismétlődött.

A szentbenedeki várkastély lépcsőfeljárata.

A szentbenedeki várkastély lépcsőfeljárata.

A szent kép csakhamar a magas klérus s a hatóság figyelmét is magára vonta s egy bizottság küldetett ki Mikolára és Szent-Benedekre Vizkeleti Zsigmond és Barany László kolozsvári és gyulafehérvári plébánosok személyében.

Hogy a csodaképre vonatkozó hiteles adatokat összegyüjtsék, a bizottság a képet magával akarta vinni Kolozsvárra, de gróf Kornis nem adta át, a mikolai görög kath. oláhság pedig zajosan követelte a szent képnek a mikolai templomba való visszahelyezését, ami még azon hó folyamán meg is történt s ott betakarva s lepecsételve őriztetett, mig a bizottság a tanukat beidézte. A kép biztonságára a templom elé katonai őrséget is állitottak. Néhány nap mulva megtartották a vizsgálatot s 28 tanú eskü alatt tett vallomását írásba foglalva Bécsbe, Kollonics Lipót bibornok esztergomi érseknek terjesztették fel.

Mint a könyvecske mondja, a szent kép híre a szomszéd Moldvaországba is eljutott s a vajda ezer oroszlános tallért*Oroszlánosnak nevezték a XVII-ik században Magyarországban, Erdélyben, az oláh vajdaságokban s más balkáni tartományokban forgalomban volt németalföldi tallérokat a rajtuk lévő oroszlános czimerről. E pénznemek a protestáns mozgalmakkal honosodtak meg. Innen vette nevét az oláh leu s a bolgár lev (oroszlán), a hogy ma a frank rendszer szerint vert pénzegységet nevezik Romániában és Bulgáriában. igért annak, ki a csodatevő képet bármi úton-módon megszerzi s azt birtokába juttatja. Ez azonban nem történt meg s midőn a válasz Bécsből megérkezett, a kép az érsek rendeletére a kolozsvári jezsuitákra bizatott s átadatott {317.} a köztiszteletnek. E rendelet értelmében a kép 1699. év pünkösd táján a kolozsmonostori fájdalmas Boldogasszony kápolnájába helyeztetett fényes keresztjárással, nehány nap mulva pedig a kolozsvári jezsuiták kápolnájába vitetett, a hol 1724-ig díszitette a főoltárt, mely évben aztán végleg a jezsuiták újonnan épült nagytemplomába helyeztetett el, hol az ma is nagy kegyeletben részesül s a kegyes-rendiek gondozása alatt áll, kik az 1773-ban feloszlatott Jézus-társaságtól a templomot és annak ereklyéit átvették.

A Mária-kép, melyet Szent-Benedeken látunk, másolat, mely akkor készült, midőn az eredetit Kollonics rendeletére Kolozsvárra vitték, ugyanekkor készült egy másik másolat is, melyet Kopcsa János készittetett a mikolai templom számára, hova azóta a két katholikus felekezet hivei minden évben nagy számmal zarándokolnak.

A szentbenedeki várkastély lépcsőzete.

A szentbenedeki várkastély lépcsőzete.

*

A kápolnából könyv- és levéltárába vezet bennünket a gróf, hol egy teljes foliánst tesz elénk, mely Szent-Benedek 1784. évi összeírását tartalmazza.

Az összeírás a Kornisok birtokait írja le, érdekes adatokat tartalmaz a várra nézve is, melyből annak egykori életét körvonalaiban helyreállithatjuk. A várkastély ez időben a következő részekből állt:

A külső udvar kapuja, a külső felső istálló; a sajtó-szin; méztartó-ház; {318.} külső alsó istálló; téli faragó-ház; faedénytartó szin. Kastélyba bejáró nagykapu; hajduk háza (= szobája); szabó-ház (hatszögü üvegkarikás és vasrostélyos ablakokkal); a kulcsárház; két bőrtartó ház; végső bőrösház; gabonás; régi kis pincze; torony alatt levő ház; torony (négyszögletü kőfalakkal épitve, két ép és egy hasadt haranggal s ütőórával.) Faeszköztartó ház, szalonnatartó ház, asztalos ház, tiszttartó ház, lovászok háza. Belső istálló. Konyha, szakácsok háza. Takácsok háza. Királyok háza (két emeletes épület). Hintószin. Királyok palotája felől való zöld ház. A középső zöld ház. Zöld bástya. Az öreg asszony háza. Mosóház, sütőház. Zöld bástya alatt levő bolt. Nagy udvarház, külső törpe ház, belső törpe ház. Vasas bolt. Hosszu palota, nappali ház, háló ház, iróház, leányok háza. Udvari templom. Régi nagy pincze, új kis pincze; ivókút. Kastély kisajtaja. Veteményes nagy kert. Virágos és gyümölcsös kert. Virágház; virágház pinczéje. Vadaskert. Aszaló, jégverem, csűrös kert, csűr, marha-akol, majorház, majorságtartó ól. Béresház, ökör-istálló. Szekérszin. Zsidóház. Pálinkafőző ház. Hizó sertésól, rüdeg sertésól és hizó marhák pajtája.

Ezeken kivül részletesen felsorolja a conscriptió a szántóföldeket, melyeknek oláh nevei már csupa román lakosságra mutatnak; a dülők nevei magyar helyesirással igy következnek: Lábu gyela Velnicze pe Pogyerej si gye suupt Peduse; intre peraje szupt pedure lábu csel lung; la resztake, la podu Szalátyuluj; szupt zsie cse pusztije, la per pe valye, la korniczel, la rozsine, la ungyu Oláruluj. In seszu mori. Szőlő alatt vulgo szupt zsie; a hidnál vulgo la pod stb.

A külső épületeket igy sorolja fel a lajstrom: Fogadóház, fogadó pinczéje; mészárszék; lisztelőmalom, malommester háza, fürészmalom, álló vámoshid.

A szentbenedeki uradalomnak ez évben volt 51 jobbágya, 3 czigánya és 4 szabadosa.

A vár alatt az országút tulsó oldalán az u. n. alsó templom emelkedik, mely többszörös átépités után is megtartotta gothikus jellegét. A XVI-ik században unitárius egyházközségé,*Ker. Magv. 1888. évf. 228. l. előbb pedig a szent Benedek vagy fehér barátoké volt. Tornyán, mely 8 szögü, a Báthoryak czimerét látjuk, de semmi egyéb jelet nem, mely az épitőre s az épités korára vonatkoznék. A templom homlokzatán: „Renovavit Comes Gabriel et Comitissa Susanna Kornis 1862.” felírás. A templom előrésze vizszintesen van fedve, belső hajója gothikus ivet mutat s az {319.} oltáron a görög Mária kép MP– monogrammal. A szószéken ez olvasható: „In omnem terram ex S. Lucas S. Matheus S. Marcus.” A szenteltvíz-tartón: C. S. K. G. a deési Ferencz-rendiek itt évenként május 3-án és szeptember 14-én a kereszt feltalálása és felmagasztalása ünnepén miséznek.*A hagyomány azt tartja, hogy ezen templomnak harangjait az ellenség elől a vele átellenében volt tóba rejtették s ide tették volna el azt a keresztet is a reformáczió korában, a mely egykor az oltáron állott. A 18-ik században a deési réten bivalok legelvén, a tóba mentek hűsölni s az egyik a szarvával a sárból kiemelte a régi keresztet, melyet nagy ünnepélylyel vittek s helyeztek volna mai helyére. A harangokat is próbálták kivenni, de nem sikerült.

Midőn a Kornisok várát leírjuk, nem mulaszthatjuk el megemliteni, hogy koszorús költőnk Jókai Mór 1876-ban tett erdélyi útja alkalmával Szent-Benedeket is meglátogatta s arról többek közt következőleg emlékszik meg „Úti táskámból” czimü czikksorozatában:*Vasárnapi Ujság 1877. 13. sz.

A szentbenedeki várkastély udvara.

A szentbenedeki várkastély udvara.

Szamosujvártól egy órajárásnyira, a Szamos jobb partján, kellemes halmok magaslatán tünik fel a hajdankori emlék, mely valamikor kolostornak épült: hegyes tornyai, ódon falai magasra emelkednek ki a környező terepélyfák közül.

Sánczárok, felvonóhid, még nem rég vaságyuktól őrizett kapubejárat vezet udvarába. A főépület udvarajtaja fölött az egyszarvús czimer C. K. 1593 évszámmal, viszhangzó folyósok, boltives templomterem régi freskókkal emlékeztet a kastély első lakóira; a régiségtárban {320.} még őrzik a nagy széles karimáju bőrkalapot s az óriási sarukat, a miket a kiküldött szerzetes viselt, mikor lóháton járta be a vidéket, beszedni a szeretet adóját. A nagy oltárkép is ott áll még a helyén; de a fegyverzetek, pánczélingek már a kastély későbbi uraira emlékeztetnek.

Az egyes lakosztályokat födött fafolyosók kötik egymással össze, mint a német lovagkastélyokban látjuk; csendes hallgatag szobákban az ősök arczképei: élethű festmények, a mik élni látszanak, a mint a félhomályban feléjük közeledünk. Jósika regényalakjai: a szép Kornisné, s délczeg férje, ki fejét veszté, a miért neje olyan szép volt.

Valami csendes, búskomor hangulat uralkodik az emlékterhes lakon, mely harmadfél századon át annyi magas drámának volt szinhelye, s részt vett a nagyfejedelemség történetében.

Egy szobában, a komor emlékek között az őskor humorával találkozunk. Egy falat freskófestmény díszit, mely egy magyar főurat ábrázol, ki egy felnyitott kincses ládába nyúl. A képet festető ős meg akarta tréfálni utódait. Azoknak mindegyike arra a gondolatra kellett hogy jőjjön, hogy ott egy rejtett kincses láda van befalazva.

A toronybul fölséges kilátás nyilik mind a négy oldalra.

Mikor visszatérünk ismét a csendes, mélázó termekbe, a szép mosolygó Kornisné rámájából kiszállni látszott, hogy elénk jőjjön. Az élők egyike ő. Az ősanyjához úgy hasonlitó szép lelkü unoka, kit a költészet országában „Vilma” név alatt ismerünk.

A szentbenedeki kastély a reformáczió előtt a szt. Benedek-rend szerzeté volt, a melyet a nép fehér barátoknak nevezett, 1680-ban mint erőditett várkastély emlittetik.*J. Kemény. Diplomatar. XIX. 1784-ben*Conscriptio gr. Kornis Viktornál. a kastély védelmére 2 nagy kartács, 2 kisebb ágyu, 12 szakállas puska szolgál.

E községet s kastélyát Báthory Zsigmond fejedelem hű emberének Kereszturi Kristófnak adományozta 1594 junius 14-én*Br. Orbán Balázs. Székelyföld leirása V. k. 107. l. Szász-Nyiressel együtt. Kereszturi 1584-ben kővári kapitány, 1595-ben kolozsmegyei főispán volt;*Kővári. Erd. Épitk. Eml. 222. l. és V. ö. Alparéttal. neje Körösi Ilona, ennek leányát Katát vette nőül Kornis Boldizsár 1600 jul. 31-én*K. Boldizsár most házasitja össze fiát a Kereszturi leányával, kinek többje van 100.000 forintjánál. Tört. Tár. 1884. évf. 456. l. s kapta vele tekintélyes birtokát, melyre 1609 október 26-án Radnóttal együtt zászlósurasági kiváltságot szerzett.*Kővári. Erd. Épitk. Eml. 222. l.

E család az abaujmegyei Ruszkáról származik, hol ősüket Tobaydnak hivták. 1480 körül jönnek Erdélybe. Homorod-Szt-Pálon szereznek 1523-ban birtokot,*Gyf. kápt. ezt veszik részben előnevül 1556-ban.

{321.} A göncz-ruszkai gr. Kornis család,*Kővári: Erd. Nevez. családai 159–163. l. Spreta Albert: Cronica sua. Oroszországból származtatja a családot. Ádám 1300-ban halt meg az opaviai herczegségben, Poruban a városban temették el az általa épitett templomban. 1343-ban György Chiniava és Uschow lengyelországi városok főelőljárója. Hazánkba 1393-ban jött be. kik közül Miklóst Báthory István, Ferdinánd király vajdája, 1529-ben elfogatván, megölette.*Erd. Nevez. családai 159–163. l. Testvére János, Zápolya részén, Tokajnál 1537-ben*U. o. a Tiszába vész. Mihály 1562-ben János Zsigmond ellen a székelységgel felkél, fogságot szenved. *1564 jun. 21. art. 8. Gáspárt 1570-ben Báthory István Lengyelországba küldi, hogy királyá választását eszközölje. Báthory Zsigmond fejedelem korában a törökökkel való barátság ellenese volt. 1594-ben huszti kapitány, a törökökkel Máramarosban megharczol, csatát veszt. *Wolf de Bethlen III. 555. l.

Részlet a szentbenedeki várkastélyból.

Részlet a szentbenedeki várkastélyból.

Báthory Zsigmondnak rendithetlen hive, több jószágot nyer, köztük Radnótot 1596 deczember 25-én, s innen kezdí magát irni. Báthory Endre fejedelemségének ellenzője.*U. o. IV. k. 217. Az Erdélybe beütött Mihály vajda ellen Rudolfhoz küldik, igy jő be Básta, a miért Mihály vajda őt katonáival 1601-ben összevagdaltatta.*U. o. V. k. 35. l. és Pallas Lex. X. k. 796. l. Farkas Udvarhelyszék főkapitánya, Báthory Istvánt a lengyel királyságba kisérte, majd Báthory Zsigmond alatt a székelyeket felbuzditá, hogy Sinán basa ellen menjenek. Báthory Endre fejedelem {322.} mellett harozolván, 1599-ben a Mihály vajda oláhai elfogták, tömlöczbe vetették Gyulafehérvárt, hol a vajda megölette.*Budai, Polg. Lexicon. II. k. 487. Wolf. Bethlen V. 165. l. Sokat buzgólkodott az unitárius vallás érdekében. Homorodszentpáli Kornis Miklós és Zsigmond Székely Mózes mellett estek el 1603-ban a barczai csatában.

Gáspár fia Boldizsár 1581-ben nagyságos úr, székelyek tábornoka, a Básta-féle kormánynak egyik hive, s mint ilyen azt a parancsot kapta, hogy a székelyeket 1604-ben a felkelt Bocskai ellen vezesse; de katonái elhagyták, maga Magyarországra ment a német táborba.*Wolf. de Bethlen. V., VI. k. Később hazajő. 1607-ben Rákóczi Zsigmond mellé tanácsosnak választották,*1607 jan. 22-iki 6. artikulus. 1608-ban háromszéki főkapitány. Szép neje Kereszturi Kata Báthory fejedelemnek megtetszik, Radnóton kisérleteket tesz birhatására, ezért Kornis Boldizsár több ily hajóban evezőkkel, s rokonaival összeesküvést létesit. Báthoryt Széken léte alkalmával Kendivel megtámadják, de többekkel együtt elfogatván, 1610-ben fejét veszik.*Erd. Országgy. Eml. márczius 25-én hozott 9. art. V. ö. Székkel. Neje Borbála leányával a pozsonyi zárdába vonul, a hol meg is halt.

Vele együtt nótázták testvéreit Györgyöt és Zsigmondot, de 1615-ben kegyelmet kaptak;*U. o. febr. 27-iki 42. art. ez utóbbi Bethlen Gábor s I. Rákóczi fejedelmek korában főispán, tanácsos, fővezér Szalontánál a törökök ellen. Biharban 1620-ban több falut kapott.

Boldizsár fia Ferencz 1622–1624-ben jezsuita-növendék Bécsben. Székelyföldön, Dobokavármegyében sok jószágot szerez, 1636-ban Kolozsmegye főispánja. Ez évben emeltetett báróságra. I. Rákóczi György azt tartotta róla, hogy jezsuita, s mint ilyen, ellene munkál Bécsben. A fejedelem jószágaiból forgatta ki e czim alatt; átadta neki Radnótot 1649-ben, csakhogy a fiágban kihalt gyekei Wesselényi javakat, neje jószágait, a fejedelem el ne vegye. 1657-ben Lengyelországban tatárfogságba jut, 50,000 talléron váltják ki, zálogba tevék javait. Hazajövén, fogadást tesz, hogy a pápához utazik; hazajövén, Bécsben meghal 1661-ben, a hol a Ferencz-rendi kolostorba temették. Sok levelet hagyott hátra nejéhez, sőt Lorántffy Zsuzsánna fejedelemnéhez.*Tört. Lapok. III. k. 1876. Sz.-Benedek, 1649. ápr. 28. Irt üdvözlő verset; naplót.*Szinyei. Magy. Irók Életr. VI. k. 1044. l.

Gáspár, a Ferencz fia, Kemény János fejedelem főbejárója, 1662-ben nótázták, de a másik évben ez alól felszabaditák. 1673-ban marosszéki főkapitány; Váralját visszaváltotta, melyet előde zálogba tett. Teleki Mihálynak ellensége volt, szókimondó. A fejedelem udvari papja Tofeus azt {323.} mondta: ez az egy ember volt, ki egyszer-egyszer meg merte mondani az igazságot, azt is eltették láb alól. Azt hitték, hogy megmérgezés következtében halt meg. Irt följegyzéseket szentbenedeki házában.*Uj magyar Muzeum 1860. II. fele 333–351. Mike S. gyüjt. Szinyei. Magy. Irók Életr. VI. k. 1045. l.

II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza idején az egyik Gáspár fiai Rákóczi Ferencz ellen vannak. István kezdetben főispán, később 1714-ben tartományi főbiztos.*1714-beli január 6. art.

A szentbenedeki róm. kath. templom.

A szentbenedeki róm. kath. templom.

Testvére Zsigmond 1710 körül udvari kanczellárián van.*Cserei. Hist. 178. 438. 411. l. Kevés idő mulva Erdély kormányzója. Gyulafehérvár alapkövét mint ilyen téteté le; 1731 deczember 14-én itt halt meg. Előbb azonban a grófi czimet kapta; fia Ferencz 1729-ben küküllői főispán.

Zsigmond a gubernator és br. Bálintith Zsuzsa fia belső-szolnoki főispán 1778-ban halt meg. Egy munkát irt: Discursus rövid és fontos az unitáriusok ellen. Kolozsvár, 1752.*Nagy Iván. Magy. Családai. Pest. 1868. pótköt. 319. l. és Jankovich. Bibliogr. Kézirat a magy. tud. akad. ltárában.

{324.} István fia Antal apja helyébe főtartományi biztos 1742-ben,*Levele közölve Tört. Lapok III. k. 1876. 15. sz. 1754-ben pedig főkormányszéki tanácsos.

Mihály*V. ö. Deés. tudóstársaság tagja. 1826-ban kővárvidéki, 1829-ben kolozsi adminisztrator. 1832-ben kincstári tanácsos.*Életrajza Magy. Tud. Társ. Évkönyvei IV. k. 226. l.

János 1817-ben kővári adminisztrator, 1822-ben udvari tanácsos, 1837 augusztus 31-én választott főkormányzó. Meghalt 1840 augusztus 15-én, Kolozsvárt temették el.*Benkő, Special. Transylv. I.; Fasching, Nova Dacia, előszó.

Gábor 1848-ban őrnagy, neje gr. Kún Zsófia, fia többek közt Viktor, a gazdasági egylet elnöke s az Emke kiváló munkása, czikkeket írt a „Vadász- és Versenylap” 1862–63. évfolyamában.

1703 szeptember 20-án Szent-Benedeknél verte meg Ilosvay Imre, némelyek szerint Ocskvay vezérlete alatt a kuruczhad a Kolozsvárról kijött labanczokat,*Szakál Ferencz Naplója 49, 50. és Vizaknai, Briccius György Naplója 94. l. Erd. Tört. Adatok II. k. 42–43. l. Gr. Bethlen Miklós Önéletleirása, II. k. 303, 304, 307, 308. l. Szaníszló Zsigmond Naplója, Tört. Tár. 1890. 303, 306. l. a hová Rábutin Bethlen Sámuelt 500 aranyosszéki székelylyel a vármegyei mezei hadakkal rendelte, hogy a kuruczok működését, beütését figyelje s ha lehet, akadályozza meg; de ezek a környék lakosaitól megtudták a tábor fekvését, a sürü ködtől fedeztetve, virradatkor meglepték, sokat levágtak közülök, más részét a Szamosba szoriták, maga Bethlen a vezér elszabadult; több zászló, rézdob s hadizsákmány jutott a győzők birtokába.*II. Rákóczi Ferencz Emlékirataiban (kiadta Thaly K. Ráth Károly, Pest, 1868. 44–50. l.) az ütközet helyét Sibóhoz teszi, tévedésből; de ez nem ott, hanem Szt.-Benedeknél történt. Az emlékirók egy része az ütközet idejét 1704-re, más 1703-ra teszi, mi ez utóbbit tartjuk valónak, s elfogadhatónak.

Ősi lakosai valószinüleg magyarok voltak, de ezek korán kipusztultak. Jelenlegi lakosai, az udvari cselédség kivételével, jobbára oláhok. Földmivelők s állattenyésztők. A fiatalság közt a szentgyörgynapi öntözés és csalánozás szokásos. Ruházatuk télen házilag szőtt fehér gyapju harisnya, szürke szokmány, sapka; a nők bolti szövetfélékben járnak, nyáron többnyire mezitláb. Épületeik fa, zsindely- és szalmatetővel.

Egyházai: A róm. kath. templom három harangja 1717., 1777., 1781. évből való. Kornis Zsigmond kormányzó öntette Szebenben.

A gör. kath. egyházközség temploma fából épült, harangján 1790. évszám látható. Mikeházának leányegyháza, iskolát is azzal közösen tart fenn.

Az ev. ref. lakosai a szásznyiresi egyházközséghez tartoznak, az 1887. Névkönyv szerint 19 lélekkel.

{325.} E nyugatnak fekvő község éghajlata egészséges, mindenféle gyümölcsnek, gabonának egyaránt kedvező.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határának az a része, melyet a jobbágyság mivel, hegyes, de azért termékeny s ennek termékei képezik egyedül jövedelmét. Határa kétfordulós és 6 ökörrel szántható, évenként trágyázást kiván, de a szekeres trágyával való javitás nem szokásos.

Az őszi vetés köble 8 kal., szemül 1 1/2 vékával fizet. Tavaszi vetése a zab, köble 5 kalangyát, szemül 2 vékát ereszt. Szőlőt nem mivelnek, erdeje csekély, úgy legelője is s ezért gr. Kornis Zsigmond földesuroktól Szász-Nyires határán szoktak bérbe venni legelőt és erdőt.

Iparosa 2 kovács, 2 molnár, 2 ács.

A jobbágyság elvetett 159 köbölnyi földjébe 102 3/4 köb. gabonát, 31 1/4 köb. zabot; tengerije termett szemül 4 köböl, rétje 33 szekérnyi. Van 38 ökör, 33 tehén, 14 tulok, 23 juh, kecske, 9 disznó és 3 méhköpü.

1822-ben*Cziráki. Urb. oszt. határa I. osztályu, adó alatt van 206 3/4 köb. szántó, 103 3/4 szekérnyi kaszáló, 2 ökör, ló, 17 tehén s egy disznó.

1898-ban határa közepes jóságu, főbb terménye a tengeri, hazai fajta szarvasmarhát, juhot, sertést s baromfit tenyésztenek. Gyümölcse nyári, őszi körtve, almafélék, nemesitett fajuak. Itatója a Kis-Szamos, Borta, La Ogas, In Girbán, La Bolta, In Gura bauluj, Dupa zsie. Van sósforrása, melyből a lakosság számához mérten sósvizet kap.

Malma 10 kerékkel és kővel a Szamoson, gr. Kornis Viktor tulajdona. 1784-ben*Conscript. cs. lt. a malom 5 kerekü volt s fürészmalommal volt egybekötve. Felette van vámoshidja, szintén a gróf birtokában, melynek felállitását és épitését a kormányszék 1805-ben*Megyei ltár selejt. 207. sz. rendelte el, s ennek épitéséhez gr. Kornis Zsigmond a vármegye segitségét kéri,*U. o. 588. sz. a mit meg is kapott.

Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban*Urb. et. conscr. fasc. 87. nr. 29. jobbágyai a rendes szentmártonnapi censust fizetik s évente 1 tehenet adnak s mint oláh falu, ötvenedet ad mindenből.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjteménye. Doszu zsii, szüntelenül folyó forrás; Bretyika, termékeny föld; Sészu intre aple mori, berek; Ritu la undiuszu, szénatermő; Rosina, kaszáló; La Potkova, termőföld; La Grinta, árok, Zenos, legelő; Akosztaj, Zerge.

Területe 1900-ban 1178 k. hold.

{326.} Lakossága: 1553-ban*Urb. et conscr. fasc. 87. nr. 29. 7 jobbágy, 8 zsellér, 1 szegény lakossal, van az egész községben 15 lakó- és 16 puszta ház.

1706-ban*E. F. L. III. 242. B. fiaikkal együtt 28 jobbágy lakosa 12 telken lakik, puszta ház 8.

1713-ban*Erd. főkormsz. ltár. 4 jobbágy, 3 zsellér lakik benne, van 10 lakó- és 6 puszta ház.

1750-ben*U. o. 31 jobbágy 19 telken 26 házban lakott itt.

1784-ben*Consciptio Szent-Benedeken. lakott itt 51 jobbágy 50 fiúval, 13 zsellér és czigány.*Gr. Kornis Zsigmond s neje gr. Haller Anna halála után több pálinkafőző-üst maradt.

1830-ban*Conscript. statist. topogr. 177. l. 409 róm. kath. és gör. kath. lakossal.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 24. l. lakik itt 16 róm. kath. magyar, 453 gör. kath. oláh, 1 evang. luth., 14 evang. helvét, 1 unitárius, 6 zsidó, együtt 491 lakos 89 házban.

1886-ban 391 lakosból róm. kath. 15, gör. kath. 321. helvét hitü 19, unitárius 2, zsidó 34.

1891-ben 7 róm. kath., 334 gör. kath., 73 ev. ref., 1 lutheránus, 3 unitárius, 5 izraelita, együtt 423 lakossal.

1900-ban 605 lakosból 295 férfi; 86 magyar, 8 német, 511 oláh, 168 magyarul beszélni tud; róm. kath. 11, 510. gör. kath., 1 gör. kel., 68 ev. ref., unitárius 7, izraelita 8. Ir és olvas 121, házak száma 112.

Adója: 1750-ben*Erd. főkormsz. lt. 104 frt 3 kr. 1755-ben*U. o. 90 frt 44 kr. 1775-ben*U. o. 185 frt 43 kr. 1822-ben*Megy. lt. 158 frt 38 kr. 1898-ban 1505 frt 95 kr.