{541.} I. Folyók, folyópartok, állóvizek, források szerint alakult helynevek.

Árokalja (vonatkozással a község fekvésére), Árpástó (tó alatt a Szamos mélyebb része értendő, a népnyelv tudniillik a folyam mélyét nevezi tónak). Blozsa oláh helynév, ered bilesc v. bilotesc = fehérleni szláv igeszóból, jelentése fehértóvíz; Restolcz = szláv sresti találkozni, (s)restolec találkozó, két patak találkozásánál vagy összefolyásánál. Hasonló képzésü helynév a magyarországi Tokaj = jelentése szlávul összefolyó. Noszoly = szláv nosilo vagyis nyoszolya, azaz folyamágy; Letka megfelel a szláv és oláh letka orsó, motolla szónak, mely örvénylő vízre van vonatkoztatva. Gőcz = oláhul Gyolcz. Az oláh név arra mutat, hogy e község eredeti magyar neve Gyolcs volt, vagyis tiszta fehér víz. Régen Gőczöt Gyócsvíznek is nevezték: „aqua Gyolcs vocata”.

Magosmart, Lápos, Horgospatak (oláhul Strimbul); utóbbi 1594-ben Tekerőpataknak van nevezve, továbbá Borkút (= savanyúvíz), Büdöspatak (oláhul Bizusä) önmagukért szólnak. Utóbbi helynévhez tartozik a mai Bujdos = régen Büdös (ásványosvíz). Mai neve az oláhos kiejtéshez idomult.

Csernek = szláv cserna „fekete” szóval függ össze; mint képzést magyarul feketevízzel adhatjuk vissza. Rokonfogalmak szerint képződött Berencze = szlávul bernica; ered a berňe iszap szóból; Kalocsa értelmét pedig a szláv kalu = sár szóban találjuk meg. Kalocsa mint magyarositott helynév, kališče eredeti szláv formára vezethető vissza. Rokon ezekkel a Pecsétszeg (oláh Tyujesti vagy Tyintyesti); az oláh tina „sár” oldja meg a név értelét. Pecsétszeg alatt tehát a Tinjest és Pemora völgyek szögellete, mintegy „sáros-szög” értelmezendő. Víz-Szilvás nevét {542.} víz vagyis a Kis-Szamos melletti fekvésétől vette; régen Víz-Szamosnak neveztetett.

Zálha és Völcs szláv eredetüek. Zálha megfelel a szláv zaleva = kiöntés, záporpatak szónak, Völcs = a szláv vlch nedvesség szóból keletkezett; eredeti alakja Velčic. Sajgó magyar képzés; értelme csillámlás; ezzel rokon, de szláv eredetü Semesnye, szlávul smežati ragyogni, smežňa, csillogó, azaz csillogó víz.

Szalonna, régen Szalonnapatak; értelme = sóspatak; a szláv sol = só és slanina sós szóból. Dögmező (oláhul Gyug); értelme = holt mező, vagyis áradásos területen visszamamaradt, lefolyás nélküli víz. A Toplicza tiszta szláv képzés, jelentése = meleg forrás. Ide tartoznak Szurduk-Kápolnok és Monostor-Kápolnok helynevek. Régi oklevelekben Kápolnok helyett mindig Tapoly vagy Tapolnok áll. 1427-ben Tapolypatak volt, 1566-ban Kapolnik s ebből hangkopás útján keletkezett a mai Kapnik. E nevekhez tartozik a szatmármegyei Kapnikbánya is.