Sztojkafalva.

Neve: 1598-ban*Km. Szolnok int. B. 15. Szojkafalva. 1830-ban*Cons. statist. topogr. 187. l. oláhul Sztojcseny. Nevét alapitó kenéze után vette.

A vulkán eredetü Sátorhegy aljában, keletre nyiló völgyben az oldalokra is kiterjedőleg épült. Deéstől 58.5 kilométernyire fekszik a magyarláposi járásban.

Sztojkafalva legelőször 1598-ban*Km. Szolnok int. B. 15. emlittetik, midőn birtokosául Tamásfalvi Boldizsár van megnevezve. Minthogy Sztojkafalva a Lápos vidékéhez tartozott s e vidék tartozékainak 1584-ik évi*I. Lib. Reg. Sig. Báthory 251. felsorolásában még elő nem fordul, következőleg az 1584–1598 közt keletkezett s bizonyosan azon Sztojka Juga volt telepitője, a ki 1598-ban annak mint kenéze emlittetik. Ez évbeli birtokosa *Km. Szolnok int. b. 15. giróthi Indali János, ki ezt Kohpatakával együtt*Torma gyüjt. szerint. szerezte. 1602-ben*Orsz. ltár. Kamuthy Farkas.

{503.} 1607-ben*4. Lib. Reg. 246. Rákóczy Zsigmond ezen elpusztult falut, mely Tamásfalvi Boldizsáré volt, annak magvaszakadtával nemes Szigethi Literati máskép Bartos István deáknak adományozta.

1608-ban*Km. prot. E. 56. Indaly János e volt birtokát nejére Horváth Katalinra s testvérére Indaly Benedekre hagyja.

1615-ben*Km. Szolnok int. D. 11. Szigethy István birja.

1640 körül*U. o. M. 17. Szigethi máskép Nyerges Bartos István, Péter és Ilona Majthényi Andrásné Bartos Zsófiát, néhai Sz. Bartos máskép Nyerges István itteni részének eladásától tiltják.

1652-ben*25. L. Reg. 563. II. Rákóczi György e Szamosújvárhoz tartozó birtokot borsai Majthényi Andrásnak s nejének Szigethi Zsófiának adja zálogba.

1658-ban*Torma cs. ltára. Majthényi Andrásnak itt 5 adózó jobbágya van.

1670-ben*E. F. L. III. 221. A. Szodorai Zsigmond e birtokot, melyet eddig ő, felesége Horváth Judit és Becski Éva Sombori Zsigmondné, nénjük néh. Török deákné Szigethi Zsófia után birták, a zálogösszeg felvétele után Hunyadi Szikszai Györgynek, mint új adományosnak átadják.

1679-ben*U. o. 204. H. birtokosa bethleni Szikszay György s neje Balázsffy Erzsébet, kik itteni birtokukból a magyarláposi ref. papnak mindenből fizettek dézmát.

1686-ban*Gyf. Div. Cott. I. fasc. 4. nr. 30. Ajtoni Katalin Rhédey Istvánné és Ajtoni Anna Bánffy Boldizsárné óvást tesznek az ellen, hogy Érszentkirályi Szikszay György s neje Balásfy Erzsébet e birtokukat Vay Mihálynak eladják.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa Szikszay György.

1698-ban*Gyf. Prot. Lad. Illyei fol. 85. Poncs Zsófia Szigethy Ferenczy Józsefné és néh. Csicsókereszturi Antal utódait, testvéreit itteni részük elidegenitésétől tiltja.

1700-ban*Torma gyüjt. Lipót király idevaló Sztojka Antalt és fiait: Antalt, Gergelyt és Danyilát, mint volt jobbágyokat személyes czimeres nemességre emeli.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. ugyanaz emlittetik.

1702-ben*Torma gyüjt. jul. 14-én Szikszai György, midőn e birtokához való jogának kimutatására szorittatott, felhozza, hogy Teleki Mihálynak eladván nagybányai házát, Teleki megigérte, hogy a Majthényi örökösök által birt e falut egészen megszerzi neki, a mit teljesitett is, az örökösöket kielégitvén, Apaffy őt e birtokban megerősitette, de Teleki látván, hogy neki gyermeke nincs, kényszeritéssel reá vette, hogy az ő veje {504.} Vay Mihálynak hagyományozza, a melybe Vayt be is igtatták s minden ehez tartozó leveleit tőle elvették.

1710-ben*E. F. L. III. 221. B. Szikszay György özvegye Balázsffy Erzsébet e birtokát néh. Váradi Balogh Péternek nővérétől Balásffy Annától való fiára Zsigmondra, ki azt ismét 1736-ban rokonára Szodoray Annára, előbb Keczeli Mihályné utóbb Kabos Ferencznére hagyta. Igy szállt át Keczeli Mihály utódai Lászlóra, majd János, György és Sándorra. Ezektől váltotta magához a fiscus 1760 táján.

1717-ben*Torma gyüjt. Érszentkirályi Szikszai György és neje Balázsfi Erzsébet, a ki Árpástón levő házánál egy itteni jobbágyát három fiával Horgospatakán lakó Nemes Györgynek veti zálogba.

Galanthai Eszterházy cs. czímere.

Galanthai Eszterházy cs. czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 126. T.

Székesfejérvári Fejérváry cs. czímere.

Székesfejérvári Fejérváry cs. czímere.*V. ö. Sárvárral és Sajó-Szent-Andrással.

1745-ben*Torma gyüjt. itteni birtokosok e táblázat szerint Balázsfi Erzsébet bethleni Szikszai Györgyné és testvére Anna Váradi Balog Péterné s ez utóbbiaknak fiok Balog Zsigmond és neje Kénosi Anna.

1748-ban*U. o. néhai Érszentkirályi Szikszay Györgyné Balázsffy Erzsébet által itteni javain Szodorai Anna Keczeli Mihályné, másodizben Kabos Ferenczné és Váradi Balog Zsigmond megosztoznak. Ugyanez évben a Balog és Kénosi ivadékokat*Erd. főkormszék 98. sz. a főkormányszék igazolásra szólitotta s Kabos Ferenczné részét a kamarának önként átengedte s a következő évben*U. o. 107. sz. Magyar-Láposhoz csatolta s e részt később Bánffy György kapta.

1762-ben*E. F. L. III. 205. K. e birtokot gróf Bethlen Gábor kapta adományba, ki azt {505.} Naláczi Sárának Barcsay György özvegyének adta át, kitől Barcsay Ágnesre, gróf Bánffy Dénesre, majd ennek leányára Ágnesre szállott.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa özv. gróf Eszterházy Jánosné, gr. Bánffy Ágnes; van 35 jobbágya, 4 zsellére.

1820-ban*Erd. kancz. ltára. birtokosa gróf Eszterházy János; van 29 telke.

1863-ban*Urb. Wes. 93. l. gróf Eszterházy István úrbéri kárpótlásban részesült.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 90 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.

Jelenlegi birtokosai (1892): gr. Eszterházy István, 84 h. Ásványvíz. Volt úrbéres közönség, 112 h.

Lápos vidékének egyik legnevezetesebb községe Sztojkafalva, fürdőhely.

Sztojkafalvi fürdő.

Sztojkafalvi fürdő.

A fürdőhelyet Láposról kiindulva, Borkút falu érintésével szekéren félóra alatt érjük el. Eltekintve a vidék nagyszerüségétől, melyet a Sátorhegy hatalmas kúpja ural, Sztojkafalva, mint jól rendezett fürdőhely, nemcsak a gyógyulást és üdülést kereső közönség, de a turisták figyelmét is méltán magára vonhatja.

A fürdőtelep, mely Eszterházy István gróf tulajdona, junius 1-től szeptember 10-ig áll a közönség rendelkezésére.

A fürdőtelep központját a gyógykút képezi, a mely felett díszes {506.} csarnok áll, mely a töltőházzal áll összeköttetésben. A vizet, melyet Oelhoffer és Walser-féle légmentes szivó- és nyomógéppel vonnak fel, síneken szállitják a töltőházba, illetőleg a raktárba. A sztojkafalvi vízet, melynek vegyelemzését alább közöljük, 25, 32, 40 üveges ládákban szállitják. Jelenlegi forgalma körülbelül egy millió üveg évenként. A fenyvesekkel árnyalt útak és terek mellett szétszórva, festői változatossággal vannak az épületek elhelyezve: az igazgatósági épület, a vendéglő, nagy verandával és tánczteremmel, s a lak- és fürdőházak: Anna, Erzsébet, Margit, a grófi lak, Rózsa, Liliom, Nefelejts, hosszúsor. A lakószobák száma 48–50, mindannyi csínnal és kényelemmel berendezve. A fürdőigazgatóság tekintettel volt az orthodox zsidó vendégek ellátására is, számukra külön vendéglőt rendeztetett be.

A fürdőhely csak a 30-as években lőn használható állapotba helyezve, azóta gyorsan fejlődött, a minek jellemzésére egy megyénkbeli iró, T. K. (Torma Károly) a „Kiskövet” czímü kolozsvári ismeretterjesztő lap 1846. évi 16-ik számában a következőket írta:

Nemes Belső-Szolnoknak tiz alszolgabirói járása közül egyik a láposi, vagyis a 13-ik században már ismert nevezetén maga egész Láposvidéke – 27 helységgel, 2885 füsttel és 14,551 lélekkel, több tekintetből, de kivált geognosticai alkotásánál fogva igényli a közfigyelmet. Kelet-északi szélein havasok, nyugat-dél felől pedig magasabb rendü hegységek szakadatlan lánczolata annyira bekeritik e vidéket, hogy ebbe szárazon, mászás nélkül sehol behatolni nem lehetne. A vidék minden folyóját magába vett Lápos vize, egy mészkősziklás hegységnek alkalmasint földingás szülte, körülbelől egy mértföldnyi hosszúságra nyúló és a kővári vár közelében borzasztó mélységü repedése között nagy eséssel, nagyobb csavargással folyhat csak e vidékből a szomszéd kőváriba, mely szorulatnak teteje ma is a petőréti határban oly keskeny, hogy azt szinte keresztül lehetne ugorni, miért is gyanithatólag midőn e vidékből a víztömeg egészen lecsapódott, az alkalmasint még csak föld alatt történhetett meg.

E kiömléstől kelet-északra emelkedik hirtelen magasságra a csonka kúpalakú Sátorhegy,*Gál. „Szirmay Ilona” czímü regényében e helyhez mondát füz. mely valaha Vulkán kohójának egyik kéménye lehetett, nemcsak alakja, de a rajta található bazaltkövek is igazolják.

Azon kilencz helység közül, melyeknek határai ide felrugnak, délkelet felőli tövénél fekszik egy szűk völgyben Sztojkafalva (oláhul Sztajcsény), 252 óhitü és oláh nyelvü lakossággal, 59 füst alatt; előbb {507.} gr. Eszterházy Mihály, jelenben pedig testvére László, erdélyi cancelláriai tanácsos birtokában, Magyar-Lápostól 3/4 órányira.

Mindjárt a helység alatt régebben egy posványság, mintegy 20 négyszögölnyi területtel büzhödött, vizét nemcsak kebelebeli forrásból, de két folyó érből is kapva. Az e posványság közepén Sztojkai víz név alatt fakadó savanyú vizet a vidékiek szárazabb időszakban erejéért, kellemes ízeért s hatásáért ily elhagyatott állapotában is használták. Azonban a szilárd jellemü Weér Farkas felszólalására Técsy Samu szolgabiró a forrást (1834-ben) a posványból kiemelve, egészen hozzáférhetővé és használható állapotba juttatta, miért is a szenvedő emberiség nevében fogadják köszönetünket.

A sztojkafalvi fürdő kútja.

A sztojkafalvi fürdő kútja.

Miután az uraság észrevette, hogy ily egyszerü állapotában is vendégek által elkezdett látogattatni, egyfelől a kútat 7–8 lábnyi mélységre vágatta be, s azt oszlopokon fekvő kerek fedél alá vette, másfelől csapszéket és három külön helyre hat vendégszobát épittetett; azonban ezeknek ketteje nedvesség miatt lakhatatlan. Konyhára, kamarára igen kevés gond fordittatott, étteremnek, istálónak, szekérszinnek pedig hire sincs, következőleg drága pénz után is semmi kényelem és jaj a szegény vendégnek esős időben, mozgás nélkül csak ülni vagy heverni kénytelen kicsiny szobájában.

Ezen ásványos vagy helyesebben orvosi igen tiszta és kellemes {508.} izü, bőségre nézve több száz ivót, sőt fürdőt is elgyőz; ülepedése s az edények oldalán rakodása szürkés mész szinü, 24 órai használat után az üveget is behomályositja, miként a reászáradt tej szokta ezt tenni. Ereje oly annyira nagy, hogy ha az üvege hézag nélkül befojtatik, azonnal elrepeszti. Melegsége Reaumur szerint 8–9 foknyi. Orvosi közlött tapasztalatból, hatása leginkább kitünik: szék és vizellethajtó, vért higitó és olvasztó tulajdonságaiban, jótékony hatást gyakorol ezen általános tulajdonságainál fogva: a lomha emésztésben, a bélhuzam nyálkásságában, az epe megakadt elválasztásában, a máj- és lép-puffadásban és dugulásában, aranyér nyavalyáiban, végre azon életművek bajaiban, melyek a véredény-rendszer végszálai hanyagságuk miatt szenvednek. Innen magyarázhatni azon sikert, mely sok idült betegségben, minők görvély, sárgaság, vizkór, köszvény, rásztkór, méhkór, de leginkább a takár és aranyeres bántalmakban előidéz.

E kúttól délre mintegy 200 lépésnyire viszont sziklás területen egy rég bedugult forrás nyittatott ki, mely kellemetlen ize miatt ivásra alkalmatlan lévén, csak fürdésre használtatik.

Ez volt az állapota a sztojkafalvi fürdőnek 1846-ban.

A Sátorhegy Sztojkafalváról nézve.

A Sátorhegy Sztojkafalváról nézve.

1852-ben a fürdőt felkereső vendégek szaporodtával új épületekről kellett gondoskodni s egy egészen új épületsorozat emeltetett 12 szobával, továbbá fürdőszobák kádakkal, melyek a gőzzel forralt vizet {509.} csöveken és rézcsapokon nyerték. Ez időben épült a főkút körfedele is, mely kiszélesitett erkélyzettel van kibővitve és kényelmessé téve; a sétahelyekre és útakra több gond fordittatott, mint azelőtt.*A fürdő képét lásd: Vasárnapi Ujság 1858. 24. szám.

A sztojkafalvi víz vegyelemzése az 50-es évekből, dr. Bélteki Zsigmondtól.

Egy régi font vagy 16 unciában van:

1. Szénsavany (Acid. carbonic.) 43 14/25 hüvely.
2. Szénsavas mészéleg (Calc. carbonic.) 4 57/100 grán.
3. Szénsavas keseréleg (Magnes. carbon.) 6 1/2 grán.
4. Konyhasó (Clor natrium) 19 1/100 grán.
5. Kénsavas szikéleg (Natr. sulfuric.) 21 1/5 grán.
6. Szénsavas szikéleg (Natr. carbon.) 7 21/25 grán.
7. Timföld (Aluminium oxyd.) 1 37/50 grán.
8. Kovaföld (Acid. silicii) 47/100 grán.

Ujabban a sztojkai ásványvízről Purjesz Zsigmond, a kolozsvári tud. egyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára úgy nyilatkozott, hogy az mindama hurutos és az anyagcsere zavaraival járó bántalmaknál, melyekben a seltersi és luhatschowitzi vizek szoktak használtatni, jó sikerrel alkalmazható.

Szolnok-Dobokamegye főorvosa dr. Hankó Ödön kir. tanácsos pedig a sztojkai vizet gyomor- és bélbajokban, lép- és májdaganatoknál páratlan orvosságnak mondja.

A fürdő és forrás tulajdonosa gr. Eszterházy István, ki a telepet mind jobb karba helyezte, ott palaczkozó osztályt rendezett be, mely megyénk e kitünő savanyu vizét, más savanyu vizek mintájára, a szélrózsa minden irányában küldi szét.

E palaczkok vignettjein dr. Hankó Vilmos, budapesti chemiai tanár s a m. tud. akadémia tagja, vegyelemezését olvashatjuk, mely szerint 1000 gramm vízben van:

Chlornatrium2.8608 gr.
Natriumbicarbonat2.4137 gr.
Vasbicarbonat0.0346 gr.
Calciumbicarbonat1.3675 gr.
Natriumsulfat0.0071 gr.
Lithiumbicarbonat0.0028 gr.
Manganbicarbonat0.0028 gr.
Jodnatrium0.0001 gr.
Chlorkalium0.1937 gr.
Magnesiumbicarbon  0.3072 gr.
Clormagnesium0.2593 gr.
Kovasav0.0402 gr.
Összesen7.4898 gr.
Szabad szénsav3.5553 gr.
Térfogata:18038 köbcm.

{510.} Továbbá: hogy a sztojkai viznek a charakterét a natriumbicarbonat, konyhasó és a szénsav adja. Ezek mellett az alkotórészek mellett a többiek úgyszólván eltörpülnek. Uralkodó alkotórészeinek mennyisége és aránya a vizet a legkiválóbb lugos, sós savanyuvizek sorába helyezi. A víz konyhasó és natriumbicarbonat-sártartalmának szerencsés aránya a sztojkai vizet egyenlő értéküvé teszi a világhirü emsi, gleichenbergi, seltersi és luhatschowitzi vizekkel. A sztojkai víz viszonyát ez ásványvizekkel a következő összeállitás tünteti fel:

Konyhasó
Natr. bicarbon.
Szilárd rész
Szénsav
Ems (Viktoria) 0.855 2.029 3.513 673 cc.
Gleichenberg (Const.) 1.843 3.623 6.869 1133 cc.
Selters 2.322 1.252 4.435 1204 cc.
Luhatschowitz 3.063 4.282 8.704 1687 cc.
Bikszád 2.305 6.027 9.370 1098 cc.
Sztojka 2.860 2.413 7.489 1803 cc.*Vizének jóságát először dr. Bélteki Zsigmond ismertette 1818-ban Bécsben megjelent: Donspectus Systhematice practice aquarum mineralium mag. Ppatus Transylvaniae indigenarum czimű műve 51. l. Fürdői zsebkönyv. Pest. 1853. 353. l. Dr. Pataki Samu. Vegyileg is megvizsgálta mindkettő. Ismerteti továbbá ifj. Róth Pál a Kolozsvári Közlöny 1857. évf. 117. sz. 472. l. és ugyancsak itt van ismertetve ez év 106. számában a 428. lapon.

A község a fürdőtől északnyugatra emelkedik. Lakosai oláhok, földmivelők, de jobbára baromtenyésztéssel foglalkoznak. Táplálékuk a málé s tejnemüek, húst ritkán esznek. Öltözetük házilag készült posztóruha, a nők kettős kötényt, katrinczát viselnek s kivétel nélkül bocskorban járnak.

Épületeik rakófa oldaluak, szalma és drányicza fedelüek. Az egy szobás lakásnak negyedrészét a kemencze foglalja el, melynek felső része a családi ágyat helyettesiti. A tehetősebbeknél ágy, asztal és szék is látható, a falak körül vastag bükkfapad huzódik.

Gör. kath. és gör. keleti egyházközség. Mindkét felekezetnek temploma fa, melyek felépitéséhez gróf Eszterházy István járult s a javitás költségeit fedezte. A gör. kath. templom a község déli részében 1890-ben épült. Önálló egyházközséget ma sem képez. A gör. kel. templomot 1857-ben épitették és 1872-ben szentelték fel Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Harangjai 1852 és 1866. évbeliek.

Papjai: Haragos, Grigucza családbeliek voltak s 1896 óta Nodis János.

Felekezeti iskoláját 1870-ben létesitette. Lápos-Debrek, Kis-Debreczennel közösen fizetik a tanitót.

{511.} Éghajlata általán véve hüvös, kivált télen zord, kiválólag egészséges, jég ritkán bántja, szelektől védve.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határa általában földmivelésre nem alkalmas, sovány, egy része mondható közepes termésünek, másrésze csak zabvetésre való, harmada köves lévén, nem szántható. Itt termett gabonájuk jó termés idején is alig érik meg félig. Jobbára baromtenyésztésből tartják fenn magukat. Határa két fordulóra osztott, helyenként 4–6 ökörrel szántható, egy része trágyázható, de szekeres trágyával való javitás nem szokásos, különben is a záporok lemosnák. Őszi búzát nem vetnek, a tavaszi köble 4 kalangyát, szemül 1 1/2 vékával fizet, a zab 5 kalangyát s kalangyája 2 vékát ereszt. Tüzelésre való erdeje elégséges, legelője szűk, jobbára a szántókon, kaszálója fordulónként.

Szántója 136 1/2 köbölnyi, elvetettek 26 1/2 köb. búzát, 64 köb. tavaszgabonát, tengerije lett 5 3/4 köböl, kaszálója 104 1/4 szekérre való, malom jövedelme 3 frt. Van 73 jármas ökör, ló, 56 tehén, 15 tulok, 264 juh, kecske, 44 disznó, 128 méhköpü.

1770 körül*U. o. és Conscriptio. sovány határa 2 fordulós, melyet a jobbágyok birnak, adó alatt van 43 3/4 köb. szántó, 96 1/4 szekérnyi kaszáló. Dézma megváltás czimen fizetnek 6 frt 40 kr. Van 3 ló, 20 ökör, 40 tehén, 24 borju, 112 kecske, juh, 11 méhköpü, 39 sertés. A zselléreknek van egy lovuk, 14 ökrük, 23 tehén, 13 bornyu, 82 juh, 3 méhköpü, 15 sertésük, 9 köb. szántó, 2 1/2 szekérre való rétjük, dézmajövedelem 17 forint 36 kr. Census és taxa 30 frt 19 kr.

1822-ben*Cziráki. Urb. oszt. határa adózás tekintetében 2-od osztályu. Adó alatt van 317 1/4 köb. szántó, 798 szekérnyi kaszáló, 23 ökör, ló, 32 tehén, 11 borju, 11 juh, 6 kecske, 4 disznó.

Jelenleg határa gyenge, csak nagy szorgalom s bő trágyázás mellett termi meg a kapás és sarlós gabonát. Állatai hazai fajta szarvasmarha, ló, juh, sertés és kecske. Gyümölcse korán érő szilva és alma. Itatója kitünő vizü bő forrásaiban.

Van két malma egy kővel és kerékkel, Grigucza család tulajdona.

Sztojkán a fürdőn postaállomás, mely 1900-ban állittatott föl.*Hiv. kim.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjteménye. Satra hegy, Zepodie Ruszuluj, Valea Martii (Márton névből), Valea Sogilor, Valea Gloduluj, Facza Deákului.

1898-ban Priszaka, Szöcs, Magura, Glod, Szub Satra.

Területe 1900-ban 1465 k. hold.

{512.} Lakossága: 1603-beli*Urb. Conscr. f. 65–87. összeírás szerint csak egy lélek lakója van, az előző évi háboru alkalmával pusztultak el.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. 23 jobbágy, egy szegény, 2 nemes lakossal, van 23 lakó és 7 elpusztult ház benne.

1750-ben*U. o. lakik itt 25 jobbágy 24 telken és házban, 6 telkes zsellér s egy ily özvegy 7 telken 7 házban, két külsőség nélkül való zsellér 2 telken és házban és egy kóborló. Együtt 33 telken, 33 házban. El van pusztulva 4 ház, melyből kihaltak, részben elköltöztek más helyre, hármat a községi lakosok foglaltak el s adóznak utánna, egyhez pedig gyenge külsőség tartozik, mely mivelésre nem alkalmas, azért parlagon hever. 1770 körül*Torma gyüjt. Conscr. lakik itt 24 jobbágy 40 fiuval 23 1/2 telken, el van pusztulva 3 jobbágytelek, 4 jobbágyot más helyre költöztettek, 17 jobbágy pedig elszökött. 11 zsellér 24 fiuval, kik 2 1/4 telken laknak.

1822-ben*Megyei ltár. 34 gör. kel. családfő lakossal. 1830-ban*Conscr. statist. topogr. 187. l. 182 gör. kel. lakossal.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 22. l. 374 lakossal, ebből 4 gör. kath., 364 gör. kel., 6 zsidó, házak száma 79.

1891-ben 422 lakossal, melyből 1 róm. kath., 22 gör. kath. 389 gör. kel., 2 ev. ref., 8 izraelita.

1900-ban 416 lakosból férfi 208, magyar 20, oláh 396, magyarul beszélni tud 21, róm. kath. 2, gör. kath. 3, gör. kel. 393, ev. ref. 10, izr. 8, ír, olvas 25, házak száma 94.

Adója: 1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. a jobbágyok és zsellérek adója 30 frt, 7 köb. búza, ugyanennyi zab, 3 szekér széna s egy vágómarha. 1750-ben*U. o. 161 frt. 1755-ben*U. o. 112 frt 8 kr. 1775-ben*U. o. 349 frt 52 kr. 1822-ben*Megyei ltár. 237 frt 27 kr. 1898-ban 1592 frt 58 kr.