VI. Helynevek, állatnevekből alakulva, legeltetés és hasonló pásztori állapotokra vonatkoztatva.

Magyarok: Kecskeháta (azaz kecskés, kecskelegeltető hegyhát), Hollómező (magas hegyi legelő), Karulyfalva, Ünőmező, Disznópataka, Szunyogszeg (folyómenti bezárt zugoly, szigetféle hely). A Kabalapatak névben a kabala szó kanczát jelent, a szlávból jött át a magyarba; oláh neve Japä, a mi szintén kanczát tesz. A Macskemező névben alkalmasint a bolgár Mecka szót kell keesnünk, a mi medvét jelent.

Szláv etymonja van Tötör-nek = teterev, tetra (fáczány); Onoknak (régen Olnok) = kis-oroszul olenok (Szarvas); Kozla = szlávul bakkecske.

A Purkerecz helynév oláh = disznólegeltető, Braczka = békás (olv. bronskä, béka).