Blesény.

Nevének változatai: 1597-ben*Gr. Kornis ltár. Kopazfalva. 1691-ben*E. F. K. L. VII. 489. G. Blesény. 1700-ban*U. o. Kópaszfalva.

Nevét Kopasz és Bese nevű alapitójától vette.

Először emlittetik 1597-ben*Gróf Kornis ltár. Kopazfalva néven.

Nagy-Ilonda határában feküdt. Ilonda és Ilondapataka közt. Kővárhoz tartozó fejedelmi birtok. Itteni jobbágyai közül Filep és Mihály családokat említhetjük meg; 1566 után alakult, mivel az ekkori hivatalos összeírásban róla említés még nincs.

1613-ban*Tatrossy cs. ltár. Báthory Gábor, kaczkói Török Istvánt s leányát Katalint e birtokukban, valamint Kaczkó és Galgó-Magurában is megerősíti.

1615-ben*8. L. Reg. 12. Bethlen Gábor Török Istvánt s nejét Kun Borbálát e birtokában megerősíti.

1624-ben*Gr. Kornis ltár. birtokosa Gávai Péter.

1632-ben*Nádudvary ltár. Cserényi Farkas a nála zálogban lévő Kopaszfalvát Gávai Péternek visszaereszti.

1677-ben*Ugyanott. Gávai Miklós és Ferencz a nagy-ilondai határ mellett fekvő Kopaszfalu nevű puszta falu helyüket, „melynek határa jő alá az Tisza-hegy ormóján az… Tesnik nevű hegytől fogva éppen az Nagy-Ilondára folyó nagy patakon az Sósmezőre menő útig az kis gyalog utczára, az Soltucz dombon fel az Ormóig” mindenestül Nagy-Ilonda községének évi 12 frtért bérbe adta.

{208.} 1700-ban*E. F. L. VII. 489. G. tanuk vallják, hogy e pusztát egykor Gávai Miklós adta oda Nagy-Ilonda községének, a község ezért Gávainak hol dézmát, hol bizonyos taxát fizetett. Midőn 1685-ben*U. o. és 478 E. Nagy-Ilonda lakói a veszedelem elől odahagyták falujukat, legtöbben ide futottak s 7 kalyibát csináltak maguknak s csak 1700 előtt tértek innen vissza Nagy-Ilondára. Ezután is a Gávai család birta, de a fiskus perbe fogván, 1719-ben kiperelte s a gr. Teleki családnak adta.*U. o. 479. B.