A vidék levéltára.

A vidék levéltára 1848-ban Nagy-Somkuton volt, de midőn ez év őszén Katona Miklós vezérlete alatt levő ujoncz hadsereget Urbán Deésről kiverte, Katona a vidék levéltárát november 26–27-ike közt saját cserepes kőházába Sáros-Magyar-Berkeszre szállitotta át. Az őt Retemeteig üldöző Urbán hordáival házát felgyujtatta s a levéltár benne hamuvá lett s egy darabka sem maradt belőle.

1850-ben nagyajtai Kovács Istvánt bizta meg az akkori osztrák kormány a levéltár ujjáalapitásával, ki hosszas alkudozás után az ügyvédektől s a volt tisztviselőktől a nálok megmaradt hivatalos iratokat egybegyüjtögette, de valamennyi közt legfontosabb iratgyüjteményt Hosszú Lászlótól, a volt főjegyzőtől kapta, ki hivataloskodása ideje alatt minden törvénykezési, perlekedési ügyekből s egyszóval minden tárgyból kivonatot készitett s egész terjedelmében leírta a válaszokat, határozatokat s az erre hozott itéleteket, s hitelesittetvén a maga számára, ezeket adta át sok rábeszélés folytán, – mivel Urbántól életét ő is csak szaladással mentette meg, – az ujonnan keletkezett levéltár számára. Az ezután összegyüjtögetett levelek képezték levéltárát, mely a vidéknek Szolnok-Doboka- és Szathmármegyébe való olvasztása után ez utóbbi megye levéltárába helyezték el.*1. Nagyajtai Kovács István emlékjegyzetei. Ker. Magvető VIII. k. 227–229. l.