Veresegyháza. | TARTALOM | Vidacsteleke. |
Nevének változatai: 1315-ben* Uyche. 1333–37 közt* Vitex és Vite. 1456-ben* Wyche és Wycze. 1492-ben* Vicse. 1830-ban* Vitze, oláhul Zsitzu.
{97.} Neve a szláv* vica szóból származik, melynek jelentése: fűzfa.
A „Stábos” és „Kertek megett” nevü hegyek közt fekszik egy része, a más a nyilt térségre nyulik le, melyen az aranyosszentmiklósi és böődi út megy át; a község keleti részén a czentei patak foly, mely Böődön alól a Mellesbe siet.
A vármegye központja Deéstől 44.3 klmnyire fekszik a kékesi járásban.
Vicze 1315-ben* a néhai László erdélyi vajda fiainak várához Bálványoshoz tartozott.
A bálványosvárbeli várnagyok s ezek viczei tisztjei, mint 1368-ban György és Domokos, a bethlenieket Málom- és Böődbeli birtokukban gyakran háborgatták s erdőt foglaltak el, s termesztményeit is erőszakosan elvették*
1456-ben* mint ilyen emlittetik, midőn a Bánffyak birtokába került, de per alatt áll. Mátyás király 1458-ban* Erdély alkormányzója, vingárdi Geréb Jánosnak adományozza. De tőle 1463-ban* a Bánffyak és Várdaiak birtokába került ismét vissza. A Bánffyak hűtlensége miatt birtokaikat elvesztvén, a király Viczét is 1467-ben* a váradi püspöknek adományozta.
1553-ban* Szamosujvár tartozéka.
1590 körül* Báthory Zsigmond e magyar falut Csaba, Csaba-Ujfalu és Bátonnal együtt Mindszenthy Benedeknek adományozta Ferdinánd és a török császár közt érdekében kifejtett hűséges szolgálataiért, ki a szövetség létrejövetelének főeszközlője és tanácsosa volt.*
Az 1603-ik évi* összeirás szerint e falu teljesen elpusztult.
1604-ben* Mindszenti Benedek a birtokosa, kinek 1607 decz. 8-án* Báthory Gábor, Mindszenti és neje Bánffy Annának ujólag adományozza nemesi udvarházzal, melyhez tartozik Borzás, Kétel, Encs és Szépkenyerü Szt-Márton. 1615-ben* Vesselényi Boldizsár birja, kinek itteni birája Gaál Mihály.
1649-ben* birtokosa Mindszenti Gábor leánya Erzsébet hajadon.
1650-ben* a szamosujvári uradalomhoz iratott össze.
1671 kisasszony hó 2-án* halt meg itt Mindszenti Erzsébet Kapi Gáborné s 17-én inditották utnak a mikházi klastromba, a hová 20-án helyezték el.
{98.} 1677-ben* Apaffy Mihály Pécsy Erzsébetet előbb Mindszenthy Gábor, majd Haller Péter özvegyét s utóbbi férjétől való gyermekeit Lászlót, Jánost, Györgyöt, Erzsébetet, valamint első férjétől való leányának néh. Erzsébet Kapy Gábornénak leányát Kapy Krisztinát e birtokukban megerősiti.
1688-ban* Mindszenti Gábor és leánya Erzsébet, Kapy Gáborné jogán álló az összes erdélyrészi birtokukon ezek gyermekei megosztoznak u. m.: Kapy János, György, Krisztina Gersei Pető Istvánné és Erzsébet* Bethlen Elek jegyese, először Toldalagi Andrásné, 2-or Jabroczki Ádámné, ezek közül Kapi Krisztinának jutott Mindszenti Gábor épitette itt levő kastély negyedrésze, melyet a fiskus kiváltott, de ehhez tartozott még nem fiskális rész is; az itteni jószág felét pedig Jabroczkiék örökölték, összesen mintegy 103 1/2 örökségen osztozott Erzsébet és Krisztina.*
1694-ben* birtokosai Apor István és atyjafiai.
1697-ben* Kapy Erzsébet Jábróczky Ádámné óvást tett az ellen, hogy bátyja Kapy György itteni részét azaz a viczei kastély negyedét Gyulay Ferencznek eladta.
1697-ben* ugyan ő óvást tett az ellen is, hogy másik testvére Kapy János itteni részét t. i. a viczei kastély másik negyedét Apor Istvánnak adta cserébe.
1700-ban* Kapi Erzsébet Jábroczki Ádámné, kéri a guberniumot, hogy Apor Istvántól itteni részét vegye el és adja neki.
{99.} 1702-ben* birtokosa gr. Apor István, Kapi János.
1721-ben* Vicze negyedét birja Kapi János.
1738-ban* Vicze negyedrészét birják néh. Mindszenty Benedek fia Gábor, leánya Erzsébet Kapy Gáborné, ennek fia János, ennek leánya Teréz Apor Lázárnétól származó Apor Imre, István, Lázár, Gábor, Erzsébet, Judit és Ágnes. Más birtokosok Toldalagi Krisztina Szabó Józsefné, Jábroczky Gábor özvegye Szereday Borbála s fiai Gábor, Ádám, Mihály, János és Zsigmond.
1749-ben* Jábróczky Gábor fiai birják az itteni kastély felét, melynek azelőtt fele a Kapiaké, fele a Jábróczkiaké volt, de az utolsó tatárjáráskor (1717) leégett s romokban hever. Volt még itt 15 jobbágyuk s 12 zsellérük, – néhai Jékey Lászlónak Toldalagi leánytól* való fia (?) Zsigmondnak csak allodiális javai voltak; – Tholdalagi Györgynek: 2 zsellére; Szabó Gábornak 1 zsellére van; – Gr. Apor Lázár bírja az itteni Kapi részt, t. i. a romkastély felét, 8 jobbágyot, 3 hurubást vagyis zsellért.
1754-ben* Kapi Teréz özv. Apor Lázárné, Jábróczki Zsigmond birtokosok.
1770-ben* összeirt birtokosai Dusárdini báró Dujardin József neje Jábróczky Kata után férji, Kapivári Kapi János apai s Jabrodi Jábróczky Zsigmond férji jogon, kiktől 1771-ben a fiscus visszaváltotta magához e birtokot.*
1772-ben* Kapy János és Apor Lázárné Kapy Teréz gyermekeinek a kecseti osztály alkalmával az itteni rész és Csaba: Kapy Jánosnak jutott, de a fiscus visszaváltotta és azoknak adta bonifikáczióba, kiktől jószágaikat a katonaság (limitanea militia) számára elvette.*
1786-ban* birtokosai: b. Rudnyánszky Ignácznak van 49 jobbágya, 5 zsellére, gróf Petki Józsefnek van 9 jobbágya, reform. egyháznak van 2 jobbágya.
1809-ben* birtokosai: gr. Kemény Farkasnak van 23, br. Bánffy Józsefnének van 31 telke.
{100.} 1820-ban* birtokosai: gróf Kemény Farkas, gróf Petki Antónia br. Bánffy Józsefné, Bánffy Pál.
1829-ben* a br. Kemény, Huszár, Perényi, gr. Haller és gr. Lázár, Jabroczky, Alsó, Jékei, Kereszturi családok birják a cserébe adott katonásitott birtokaikért.*
1846-ban* gróf Petki Antonia, br. Gremp Fridrichné* és 1837-ben* Augusztinovich Pál.
1863-ban* br. Bálintit József, Máriaffy Albert és Lajos, br. Kemény Póli részére urbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeírt 100 füst közül 2 nemesi füst volt, nemesi jogú birtokosai: Máriaffy Lajos (Ernyéről) és Soós József.
1898-ban a Máriaffy-féle és ifj. Fogarassy Mihálynak 885 h. 149 öl birtokát, melyet Fogarassy Mihály erdélyi róm. kath. püspöktől örökölt volt, az államkincstár telepités czéljából megvette.
Vicze kezdet óta népes magyarlakta község. A mult században oláhok is telepedtek itt le. Szorgalmas földmivelők. Maguk készitette darócz és vászon ruhában járnak, főtáplálékuk a málékenyér. Épületeik nagyobb része paticsból és boronából készült szalma és zsendelytetővel.
Hajdan vára vagy erőditett kastélya volt, melynek épitését a hagyomány Vicze nevü fejedelemnek tulajdonitja. A község déli részén a „Bástya” határrészben feküdt, melynek területe mintegy négyszög {101.} kilométer; téglából, kőből volt épitve, körüle hatalmas sánczok, árkok huzódtak, melynek nyomai ma is kivehetők. Az épittető a hagyomány szerint, midőn az uton a malomba vagy vásárba menő szekereket pillantott meg, behajtatta az udvarára s mindenikkel két-két nap követ, téglát hordatott mig vára készen lett. Előbb az ő vára épült fel s azután épitettek házat jobbágyai, kikkel kegyetlenül bánt, s igy keletkezett a község.
Bethlen Elek, ki előbb Béldi Pál leányával volt jegyben, de azt repudialá, e várkastélyban tartotta lakodalmát a Kapy Gábor leányával. Sokan voltak itt erdély főurai s köztük a fejedelem Apaffy Mihály is. Azt a hírt költötték, hogy Béldi Pálné és Bethlen Miklósné néhány száz tolvajt fogadott volna fel, hogy a lakodalmi népet legyilkolják, mely hír elterjedvén, a vendégek gyorsan szétoszlottak.*
E hír következtében is történhetett, hogy Béldit és Bethlen Miklóst Fogarasban fogságra vetették 1676 ápr. 23-án, de nem tudván ellenök felségsértést, hazaárulást bizonyitani, egy évi fogság után bocsátották szabadon.
II. Rákóczi Ferencz 1705 november 11-én* történt szerencsétlen zsibói harcza után még aznap estve Szamosújvárba, másnap Bethlenvárba s innen nov. 15-én Viczébe rokonához jött, hol ennek itt levő kastélyában egy éjet töltvén, Magyarországra ment ki.
Az itt levő várkastélyt valószinüleg Mindszenty Benedek épittette 1590 körül s 1837-ben a kastély már teljesen el van pusztulva, csak pinczéje használható,* ma az sem. Ehez tartozott 1607-ben* Báton, Csaba egész falu, a bethleni udvarház és részjószág úgy Árpástón, Omláson, Egresben, Oroszfaluban, Málomban és Böődben. Továbbá az egész Vicze és Szász-Ujfalu, Borzás, Kétel, Encs, Szépkenyerü-Szent-Márton részjószágok.
Az itt eltemetett szentháromsági Szereday Borbála Jabroczky Gábornénak, a hagyomány szerint teteme 80 évig teljes épségben megmaradt.*
1848-ban* Szamosujvárról az oláhok követeket küldöttek ide, hogy a falu magyarságát az „oláh vallásra” téritsék s ez alkalommal az egyház pénztárából követelésükre nekik 7 frt 50 krt fizettek.
1866-ban* e helység éhező lakosai közt 50 frt segélypénzt osztott ki a vármegye.
{102.} A kir. kincstár a Fogarassytól megvásárolt 885 holdnyi birtokra 20 telepes házat épittetett mellékhelyiségekkel s azt 1898-ban* 20 róm. kath. családdal kivánja betelepiteni.* Minden telepes részére 37.5 holdnyi földet, melyből szántó 14, kaszáló 3 hold, legelő 5, a többi erdőjárandóság jelöltetett ki oly kötelezettség mellett, hogy minden telepes 1000 (ezer) forint óvadékot tartozik letenni, a birtok árába pedig tiz éven át 79 frtot s 40 éven át évenkint 102 frtot fizet s ezzel a házat s tartozékait teljesen letörleszti. Az első két évben a vételárt fizetni nem kötelesek, hanem csak a kamatokat, a mi itt 44 frt tehernek felel meg.
1332–37 közt* róm. kath. egyházközség, plebánosa, János pápai tizedbe fizetett 20 denárt. Ismét fizetett* 25 denárt, ismét* 11 bánya denárt, a mi tekintélyes egyházközségre mutat.
1643-ban* ev. ref. egyház a Szépkenyerü-Szentmárton-leányegyház községe. Kő-temploma mellett pap és iskolamesteri lakja elpusztulva. Lakóival együtt pusztitották el 1600–3 közt, mint láttuk, a Básta korában. Van ekkor egy gyümölcsös kertje. Az egyház urasztali eszközeit Apafi Anna ajándékozta, köztük egy aranyozott ezüst poharat, több szövetnemüt, czinpoharat, tányért 1685 körül.
1696-ban* a Kis-sikátoron kivül való kertet a pap kertjéhez fogták és ajándékozták, melynek egy darabja ősidők óta hozzá tartozott.
1722 előtt* Magyar-Borzásnak volt leányegyháza, ekkor anyaegyház községgé lesz s Borzás pedig leányegyház. Veres János, péter Mártonné aranyfonállal himzett teritőt, Szakács Gergelyné a Babos hidjánál egy szántót s egy hímes abroszt ajándékozott. A pap részére van egy szőlő s a nagy erdőből részesedése.
1754-ben* van az ev. ref. egyháznak kőtemploma czintermével együtt, mellette a papi lak, melynek végében egy zsellérház, ezen felül a patak és a sikátor közt egy más zsellérház s a ref. magyarságnak temetője, 12 drb szántója 19 3/4 köbölnyi, 3 drb rétje 7 szekér szénára való, pénze 4 frt 34 kr.
1766-ban* ev. ref. lelkek száma 94 fi, 99 nő. 1868-ban* 648 ref. lélekből 331 férfi. 1898-ban* 161 fi, 143 nő, együtt 304 egyháztaggal.
1808-ban* Dankó Mihály 3 drb szőlőt ajándékozott az ekklezsiának. 1825-ben* Szarvadi Florentina özv. Kolosi Józsefné egy ónkannát.
{103.} 1812-beli* feljegyzés szerint a ref. papnak mindenből járt dézmája, de közelebbről a róm. kath. elfoglalták. Az ekklezsiának van 3 zsellére.
1830-ban* a fatoronyban két harang, van pap-mesteri telek, melyből egy zsellérház van kiszakasztva, s ezeken kivül van még 4 zsellértelke házakkal. Jegyzőkönyve 1776 óta vezettetik.
Urasztali készleteket ajándékoztak ez időbeli feljegyzés szerint: Apaffy Anna 1672-ben többfélét. Továbbá Kelenfi Sára.
1834-beli feljegyzés szerint* br. Kemény Zsigmondné Teleki Juliánna 500 frt. alapitványt tett a papfizetés pótlására, melyet az egyh. főigazgató tanács kezel.
1847-ben* Kis Mártonné Sütő Anna urasztalára való eszközöket ajándékozott. S ugyanekkor panaszol az egyház, hogy az itteni birtokot zsidó bérlők kezelik s róla a dézmát megfizetni nem akarják.
1842-ben* Pál István végrendeletében az ekklezsia számára 100 frtot hagyott.
1863-ban* az itteni ev. ref. egyház számára dézma és urbéri kárpótlást utaltak ki.
1873-ban* szakadás állt be az egyházban, a hivek 2/3 része a vagyonosabbak a róm. kath. hitre tértek. Az áttérésnek oka egy 40 ezer forint értékü földbirtok közös vétele, melyet a vásárlók megfizetni nem tudván, per alá kerültek, a miből Fogarassy Mihály püspök, olykép mentette ki őket, hogy azt magának megvásárolta azon feltétel alatt azonban, hogy azok a róm. kath. hitre térnek s így 1887-ben 338 ev. ref. lélek maradt. Pap-tanitó fizetése nagyon leapadván, eltávoztak a községből s hivei a szervezkedett róm. kath. egyház csábitásainak lettek kitéve. Azonban az igazgató tanács pap-tanitói állomást ujra szerveze s az áttérések megszüntek. Az ekklezsiának magtári vagyona: 2211 hectoliter. Földbirtoka 36 hold. Anyakönyvei 1808, jegyzőkönyvei 1811. éven kezdődnek.
Papjai: Kecskeméti István 1719,* Ajtai Pál 1733. Léviták: Péterfalvi István 1745, Bitay András 1755 és 1795-ben és 1811. ifj. Bitai András, 1817-től Sipos György m.-borzási lelkész, Soós György 1862-től 1874-ig. Nagy Ábrahám 1876-tól 1896-ig, ezen innen Albert Sándor lelkész-tanitó. 1904-ben anyaegyház, apja Jung Ferencz.
Iskolája 1754-ben fenállott, többnyire pap-tanitók tanitóskodtak benne.*
Róm. kath. egyház az Apanagyfalu leányeklezsiája.
{104.} 1772-ben Bálványos-Váralja leányegyháza volt 6 családfővel. Benkő Mihály kolozsvári plebános* ezen 6 család s a szomszédos községekben lakó 40 kath. hivő részére plebános és iskolamester alkalmazását jelezte szükségesnek.
1874-ben Vicze ev. ref. hiveinek nagy része a katholikus hitre tért. A püspök a róm. kath. egyház segélyezése végett a Mikes-Kemény-féle uradalmat 55,000 frton Máriaffy Bélától magához váltotta s ott egyházat emeltetett, melyre saját pénzéből 8156 frtot forditott. Gróf Zichy Domokos püspöktől pedig 5460 frt segélyt kapott. A templom épitése és berendezése 13,616 frtba került.
1879-ben szenteltetett föl Szent István tiszteletére.
1901-ben plébánosa Zsigmond Gusztáv.
A róm. kath. iskolát 1871-ben Fogarassy Mihály püspök alapitotta, 1882. évtől fogva pedig utóda Lönhárdt Ferencz vette pártfogás alá.
1879-ben új épületet emeltetett.*
1838-ban* még csak 3 róm. kath. lélekből állott az egyházhivek száma.
Gör. kath. egyháza a czentei filiája. Fából épült temploma a Szent György martyr tiszteletére van szentelve.
A felekezeti iskolák helyett állami elemi iskola állittatott fel 1900-ban 3 tanitóval.
Éghajlata enyhe, szélnek nincs kitéve, jég nem szokta bántani, levegője egészséges, mindamellett nem lép fel a megyében járvány, a mely itt is azonnal ne uralkodna; himlő, roncsoló toroklob, cholera 1873-ban és 1893-ban szedte áldozatait.Az orvosok e jelenséget a víznek tulajdonitják.
1721-ben* van 35 ökör, 25 tehén, 11 borjú, 2 ló, 23 juh, 3 méhkas, 34 sertés. Termőföldje 120 köböl vetésre való. Elvetettek ez évben: 36 köböl ősz, 8 köböl tavasz gabonát s termett: 266 kal. búza, 99 kal. zab, árpa, 17 kal. kender, van 1 1/2 véka törökbúza vetésük, rétje 25 szekérnyi, 15 kapásra való szőlőjéből 60 veder bort szürt, adóssága 12 frt.
Egy völgyben a patak mellett fekvő község, két részre osztott határa kelet és nyugati irányba terjed, földje félig barna és nem termékeny, 6 ökörrel két izben szoktak szántani, a búzát és rozsot tisztán termi; szénája jó, erdeje s tűzrevaló fája van; hadi-út terheit olykor hordozza; őrlő helye és piacza Szamosujvár, melytől 2 mfldnyire van.
1821-ben a Cziráki urbéri osztályzatban határa adózás tekintetében az I. osztályba tartozott.
{105.} Vármegyénkben termelni szokott gabonának minden nemét dúsan termelik 1837-ben.* Erdeje elegendő, szőlői jó bort adnak. Tava kevés, feneketlennek tartják, de benne sok a hal. Legelője rónás, zsiros, sok juh, szarvasmarha legel rajta.
1898-ban határának talaja kötött, termékenysége közepesen alól. Erdélyi fajta szarvasmarhát, juhot, lovat, kecskét, sertést, újabb idő óta pedig bivalt tartanak és tenyésztenek. Gyümölcse nemes faju alma, körtve, cseresznye, baraczk és som. Tavai elapadtak. Itatója a Kandia patak, kút, Fodor-, Gecze-kút, Babos csorgó.
Határán szerte-szét lehet ugyan követ találni, de rendes kőbányája nincs.
Van egy két kövü patakmalma a m. kincstár tulajdona.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai szentmártonnapi censust s évente 1 tehenet adnak.
Határhelyek: 1749-ben* Nagy ásváy oldala, Kis aj, Nagy Göböly, Nagy kőris erdő, Pap oldala, Nagy kelenczés, Kis csere, Mocsoja, Borzás ágy, Tóhely, Csorgó patak, Csatornás csorgó, Bidestó, Nagy Bábos, Kis Bik, Bíró szénfüve, Szőllőfő, Kápolnán feljül, Kerekrét, Babos pataka. Erdők: Rézkút, Kőris, Mocsoja bükk, Burzuk-bükk, Teriget bükki, Kenderhely.
1769-ben* Pap hídja, Sukercsin fa, Borzás aj, Kilenczes, Dióárka, Tövis kert, Sugó, Kőkút, Kissály előtt, Gyertyános, Kis aj, Szénégető, Csabai kút, Tekenyős, Burzok patak, Zájok erdeje, Füzesi mező oldala.
1754-ben* Felső határban: Szt Márton kútja, Patring, Mocsója; Alsó fordulóban: Sugó, Törvényfa, Bődi irtóvány, Kistó, Burzokra menő út, Csepegő, Babos hidja, Szőlő oldal, Bongord, Aranyos fája.
1812-ben* Felső fordulóban: Szt Márton kútja, Patring, Ország útja, a Brebinyi, Pap oldala, Mocsoja; Alsó forduló: Kistó, Csepegő, Suga, Akasztófáknál, Bárányos, Babos patak.
1864-ben* Rézkút, szántók, irtványok és erdős helyek: Borzásaj, Ásvány, Kőris, Pap oldala, Patring, Burzok, Csepegő, Bábos, Bódi irtvány.
1898-ban Alsó Sugó, Kincses, Bábos,* Bábosicza, Burzuk, Pap oldala, Patring, Kőris szénégető, Borzásaly, Rézkút, veres a vize, innen a neve.
{106.} 1900-ban területe 2968 k. hold.
Lakossága: 1553-ban* 11 jobbágy, 29 zsellér lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.
1600-ban* 34 jobbágy lakosa van, kik 34 házban laknak.
1603-beli* összeírás szerint az egész falu teljesen elpusztult a megelőző évi háboru alkalmával úgy, hogy egyetlen lakosa sem maradt.
1700-ban* 19 jobbágy, 4 zsellér lakosa van s az egész községben 19 lakóház.
1721-beli* hivatalos összeírás szerint: 8 jobbágy, 4 zsellér, 4 kóborló, s egy özvegy lakosa van, kik a kóborlók kivételével 12 telken laknak, el van pusztulva 4 ház.
1750-ben* lakik itt 23 jobbágy 21 telken 22 házban, 8 zsellér 8 házastelken, 15 szegény zsellér 15 házban és 8 kóborló lakosa.
1830-ban* 551 ev. ref. és gör. kath. lakossal.
1837-ben* lelkek száma 319, a házaké 91.
1857-ben* 749 lakossal, ebből 2 róm. kath., 111 gör. kath., 5 gör. keleti, 3 evang. lutheranus, 614 evang. helvét, 14 zsidó. Házak száma 123.
1886-ban lakossága róm. kath. 230, gör. kath. 115, helvét hitü 120, zsidó 13, együtt 478.
1891-ben 883 lakosból 509 róm. kath., 105 gör. kath., 245 ev. ev. ref., 23 izraelita, 1 más ker. felekezethez tartozó.
1900-ban 995 lakossal, ebből férfi 504, magyar 833, oláh 111, czigány 1, magyarul beszélni tud 960; róm. kath. 562, gör. kath. 109, gör. kel. 12, ev. ref. 294, izraelita 18, ír és olvas 178; ház szám 209.
Adója 1721-ben* 237 frt. 1898-ban 1950 frt 45 kr.
Veresegyháza. | TARTALOM | Vidacsteleke. |