Zsombor (Szász-).

Nevének változatai: 1320-ban*11. Dl. 1991. Sumbur. 1407-ben*12. E. F. L. 12. fasc. 13. B. Zaz-Sombor. 1456-ban*13. Erd. Muz. ltár Labore V. P. f. 125. Záz-Sombor. 1830-ban*14. Cons. statist. topogr. 173. l. Szász-Sombor, oláhul Zsimbor.

Nevét alapitója Zsombortól, előnevét pedig szász lakóitól vette.

Nyugatról észak-keletre hajló lankás domboldalon épült. A határán eredő Melles patak, a mely község keleti részén foly el s a „Buzafogadó” pusztánál a Buzai patakkal egyesülve Kékes-Veresegyháza közt Apanagyfalu felé irányul. A vármegye központjától Deéstől 48.3 kilométernyire fekszik a kékesi járásban.

{151.} Zsombor neve és keletkezése egyaránt a szász eredetü*1. Tört. Tár, 1888. évf. 593–597. Sombor nemzetség történetéhez van füzve. E nemzetségnek őse Sombor (Sumbur) valószinüleg a XIII. század közepén élt, mert már 1278 körül*2. Gyf. kápt. prot. Balásfy fol. 29. Péter fiai Sombor és Pál a Sombor nemzetségből valóknak mondatnak. Ezek a közül Móriczot birták s igy kétségtelen, hogy Sombor is az övék volt.

Még bizonyosabbá válik ez az által, hogy 1320-ban*3. Dl. 1991. Sombort az e nemzetségből származó, utóbb Drágiaknak nevezett Chunpas Lőrincz fia István és Csonka László és fiainak Beke és Domokosnak birtokában találjuk.

I. Károly király azonban tőlük Sombort hűtlenség czimén elvette és a sebesvári várnagynak Elefánti Dezsőnek adományozta oda.

Elefánti Dezső (Bánffy) ugyanekkor kapta még Somboron kivül Inklottelekit, Milvard (Milvány) villa, Urtelket (Wrtelek) Kis-Eskulőt, Odalem (Adalin) (?), Drágos, Rakos és Somtelkét, Őrmezőt és Sombor villát a nagy Szamos mellett; ugyancsak Sombort, Apátit, Kékest, dobokai falvakat a Melespataka mellett; Ohthunt (Ajton) és Sós-patak telkt kolozsmegyében, Eordög Mihály, András, Bothos Miklós és Theke János bélyegén: Kereszturt (Ördög), Nagy-Eskülőt, Fodorházát, Poustelkét, Solyomkőt (villa), mely más néven „Elefant”-nak neveztetik, Macskás, Lőrincz szigete, Vaania, Szentkatharinát, Köblöst, Mikus- és Zolttelket (Szótelke), Kéthorpaag (?), Urkunt-, Ficach-, Tyba-, Berke-, Rigotelkét, Palata és Borozlot dobokamegyei falvakat. Csonka László, Beke és Domokos fiai bélyegén Vajdaházát, Vidacs- és Poklostelkét, Inkludot (Iklód), melyek a Viz szamos mellett Dobokavármegyében feküdtek és Péntektelekét Szolnokmegyében, ismét (?) Eör, Zopur, Noee (Novaj?) villa-t Ohtuntelket Kolozsmegyében.*4. Orsz. ltár Dl. 1991.

Mint tudjuk azonban, a király ujra kegyelmébe fogadta a Sombor nemzetséget, birtokaikat visszaadta, de Zsombort utóbb mégis sem a Csonka, sem a Chunpas ág kezén nem találjuk, hanem e nemzetség egy másik ágánál t. i. Brassai Jakab és Jánosnál 1344-ben*5. Anj. Okmt. IV. 419., mert valószinüleg azon két ágnak időközben magva szakadt. Csakugyan a Brassaiakat azon emlitett régi birtokosok leányági utódai t. i. Miklós fia Miklós 1345-ben*6. Dl. 28577, 30296. anyjuk köteles részéért pörrel támadták meg.*7. 1746-ban (Erd. főkormsz.) a magyarnagysombori fiúág az erdélyi kormányzóhoz intézett kérelmében kéri leveleinek a káptalanból való kikerestetését, mivel M.-Sombor a hódoltsághoz tartozott s az adót Nagyváradra kellett szállitani, de egy alkalommal a határidőre be nem fizethetvén, az egész házat feldulták s magát a kérelmező nagyatyjukat is kötözve Váradra vitték s levelei ez alkalommal elvesztek. Az első, melyre emlékeznek, az volt, mely 1345-ben kelt „midőn Rosnyo Nyiko nevü embernek két fiai: Sombor és Drág – kiktől a Sombori és Dragi familiak lejöttek – megosztoznak”. E szerint Rosnyoi Nyiko vagy Milos egy eredetü a Brassaiakkal vagy épen azonos s Magyar-Nagy-Sombornak is ugyanazok alapitói, a kik Szász-Sombornak.

{152.} 1376-ban Mosdatlan András deési polgár és comes (biró) zálogba veszi Dragi Jakab s fiai: Miklós, Péter és Jánosnak zsombori vámjuk felét.*1. Dl. 26868.

1380-ban Pető fia Pál emlittetik.*2. Teleki ltár.

1392-ben*3. Dl. 7279. a János fia Mihály mester emlittetik.*4. Dl. 26381. 1400-ban*5. Dl. 27147. Sombori Miklós fia.

Drági Jakab után Zsombor fiaira János és Péterre szállott. Péternek László nevü fia s ennek osztályos testvére Zsombori János emlittetnek 1407-ben*6. E. F. L. 12. fasc. 13. B., midőn ők az atyjuk által néhai Gőczi Mihálynak elzálogositott itteni részt utódaitól magukhoz váltották.

1431-ben*7. Dl. 27460. Szász-Zsombori János és Dávid.

1434-ben*8. Dl. és Zsombori János fia Tamás.

1435-ben*9. Dl. 26601. Imre.

1439-ben*10. Bethlen ltár. Zsombori Pál, Miklós és János és Dávid emlittetnek.

1441-ben*11. Dl. 27304. Sombori János és Dávid.

1452-ben*12. Dl. 27165. Sombori Dávid fiai János és András.

1455-ben*13. Teleki. Hunyadiak. X. 483. itteni birtokosok Rod János, Székely János és László.

1456-ban*14. Km. prot. Labore 125. Sztrigyi Péter és Gőczi György vallják, hogy Drági Ferencz özvegye Margit Csucsi Miklósnak itteni részét, melyet férje Dobokai főispán minőségében elkobzott, az özvegy Sombori Dávid és Miklósnak eladta.

Magyarnagysombori Sombory család czímere.

Magyarnagysombori Sombory család czímere.*15. Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 418. Taf.

1456-ban*16. Dl. 27898. Sombori (Czombol ?) János és András.

1460-ban*17. Bethlen ltár. Geréb János Erdély alkormányzója Sombory Novay Miklósnak Bálványosváraljából keltezve, meghagyja, hogy Sombori Székely Mihály és László közt Mányik és Lampért miatt tegyen igazságot.

1466-ban*18. Dl. 27326. birtokosai Zsombori János és Székely László*19. Dl. 28623. beszterczei várnagy, Szentiváni Székely Mihály, Novaji Miklós, Rod Benedek és András és Mátéi István.

{153.} 1468-ban*1. Gr. Erdődy ltár. Galgócz I. 98. f. 8. nr. 8. a hűtlenségbe esett Szentiványi Székely Mihálynak itteni birtokába Csupor Miklós erdélyi vajdát igtatják be.

1471-ben*2. Gr. Bethlen ltár. Csomafái Adorján s neje Erzsébet, valamint Fodorházi András özvegye Margit ezen Erzsébet anyja, itteni részüket Nagyfalvi Beke Albertnek vetik zálogba.

1473-ban*3. Dl. 17898–99. az erdélyi vajda Csupor Miklóst néh. Apaffy Mihály özvegye és fiai Ferencz, Lénárd és Miklós ellen elmarasztalván, Csupor itteni részét két harmadában magának mint birónak, egy harmadában pedig azon Apaffyaknak itéli oda, hogy zálogképen mindaddig birják, mig annak becsértékében Csupor azt magához nem váltja, de a következő évben visszavette.*4. Hodor. Függelék 95. l.

1473-ban*5. Km. prot. f. 119. néh. Zsombori László özvegye s leánya Fruzsina azon Lászlónak itteni részét Zsombori Gergely fiának Péternek visszaeresztik.

1475-ben*6. Dl. 29548. néh. Mátéi Jánosnak itteni részén gyermekei Ilona Harii Erdélyi Andrásné, MÁtéi István és Angléta megosztoztak.

1476-ban*7. Dl. 37528. Ilonát Szentgyörgyi Erdélyi Andrásnét, néh. Mátéi János leányát, atyja s nagybátyja Mátéi Miklós itteni részének felébe igtatták. Ugyanakkor itteni birtokosok: Zsombori János és Rod András.

1476-ban*8. Dl. 27203–4. Székely László.

1478-ban*9. Dl. 28338. Mátyás király a hűtlenségbe esett néh. Suky Miklósnak itteni részét, melyet Monoszlay Csupor Miklós erdélyi vajdának adományozott, most annak magvaszakadtával Szentmiklósi Pongrácz Lászlónak és nejének Jusztinának adományozza.

1481-ben*10. Dl. 26915 és Km. prot. i. 17. és Kolos E. 37. Szilágyi Jusztina itteni részét férjének Somkereki Erdélyi Jánosnak, ennek magvaszakadtával testvéreinek Tamás és Mártonnak adományozza.

1481-ben*11. Nemz. Muz. ltár. Sombori Nagy Albert viczeispán.

1482-ben*12. Dl. 27543. Sombori Rod András.

1482-ben*13. Gr. Teleki ltár. Sombori Péter nyugtatja Erdélyi Jánost arról, hogy neki azon sz.-zsombori részt, melyet még atyja Sombori Gergely vetett zálogba, Csupor Miklósnak visszaeresztette.

1482-ben*14. Dl. 28324. Zsombori Péter végrendeletileg itteni részét halastóval együtt, a kolozsvári Szűz-Mária zárdájának hagyja, a másik halastó jövedelméből pedig rendeli, hogy a zsombori templom temetőjét fallal vegyék körül, s hogy ott Szent-Fábián és Sebestyén kőszobrát állitsák {154.} fel, végül harmadik halastavát a zsombori „B.-Mária” templomban levő Szent-Klára oltárnak hagyja, arra pedig, hogy az ő lelke üdvéért misézzenek, alapitványul zsombori jobbágyainak szent-mártonnapi adóját hagyományozza.

1483-ban ezen részbe Szentmiklósi Pongrácz László halálával annak özvegyét Jusztinát Somkereki Erdélyi Jánosnét beigtatják.

1483-ban*1. Km. prot. i. 28. Zsombori Péter itteni részét, t. i. Szász-Zsombor negyedét Almásy Mihálynak eladja.

1487-ben*2. Dl. 27378. néh. Drági István fia Márk itteni részét Iklódi Dési Péternek s fiának Imrének és Mutnoki Balázsnak adja cserébe, ezeknek temesmegyei birtokaiért.*3. 1486-ban (Hodor. Doboka Esm. 744. l.) jártatják ki határát.

1491-ben*4. Dl. 29548. itteni birtokosokul emlittetnek: néh. Mátéi János gyermeki Ilona Erdélyi András özvegye, Mátéi István és Angléta.

1492-ben*5. Km. prot. m. 18. Drági Zsigmond s fiai Zsigmond és Márton, Sombori Péter s fiai Péter és Benedek s néh. Drági István fia Márk e birtok negyedrészét Anglétának Drági Tamás özvegyének, illetőleg Almási Mihály nejének s leányának Klárának köteles részük fejében átengedik, fenntartván jogukat annak magukhoz váltására.

1492-ben*6. U. o. 33. Drági István fia Márk s fiai János, Péter és Mihály itteni részüket Sombori Péternek vetik zálogba.

1492-ben*7. U. o. 43. Klára, Drági Tamásnak Anglétától született leánya kolostorba vonulván, az őt illető itteni részről anyja s ennek férje Almási Mihály javára lemond.

1493-ban*8. U. o. 72. Drági Klára szándékáról lemondván, Siroki Mátyáshoz férjhez ment s itteni részét férjének vetette zálogba.

1493-ban*9. Dl. 27386. Drági Kelemen halálával testvérére Márkra szállott s ennek beleegyezésével Drági Zsigmond több birtokokkal együtt Zsombornak negyedrészét Drági Tamás neje és leányának vetette zálogba, a kitől Zsombori Péter visszaválthatja.

1495-ben*10. Dl. 27564. Zsombori Rődi András emlittetik.

1498-ban*11. Dl. 27572. Ulászló király Sombori Pétert itteni részének birtokában megerősiti.

1499-ben*12. Km. prot. Labore 125. Girolti János itteni udvarházát, a Rod Andrásé mellett, ugyanannak eladja.

1503-ban*13. Dl. 28669. Brassai Salamon fia Szász János, fia Miklós, fia Mihály, fia Miklós, fia János, fia Gergely, fia Sombori Péter magát Brassai {155.} Salamon, fia Szász Jakab, fia János, fia László, fia Osvát, fia Tamás, fiainak néh. Kelemennek itteni s a többek közt drági részébe beigtattatni akarta, de Drági Márton ellentmondott.

1505-ben*1. Km. prot. O. 62. Mátéi Máté István fia András itteni részét anyjának, most Décsei János nejének és fiainak Décsei Gergelynek és Ferencznek veti zálogba hitbére fejében.

1507-ben*2. Dl. 27401. Drági Zsigmond fia Márton, néh. Drági Tamás fia Kelemennek itteni részébe igtattatni akarta magát, de Sombori Péter és fiai Péter, Benedek és Mihály ellentmondtak.

1508-ben*3. Hodor. Dob. Esm. 744. l. idevaló részjószágot birtak a Székely nemesek, kiknek utódai Kolozsvárra kerültek.

1510-ben*4. Km. prot. Michael 150. Kémeri Elek és Zutori Siroki Mátyás özvegye Zsófia itteni részüket Sombori Péter gondozására bizzák.

1511-ben*5. Dl. 29372. Ulászló király Mátéi István fia Andrásnak magvaszakadtával itteni részét, a mely most Hari Erdélyi András fia Péter kezén van, Bethleni Balázsnak s nővérének Katalinnak s férjének Szilvási Kristófnak adományozta oda. 1514-ben pedig*6. Dl. 27258. abba való igtatásukat elrendelte.

1512-ben*7. Erd. Múz. néh. Siroki Mátyásnak Drági Tamás leányától Klárától származó gyermekei Siroki Ambrus és Orsolya Kémeri Elekné azon részt, melyet nagyanyjuk Angléta és anyjuk Klára nagyatyjuknak itteni részéből kaptak, Drági Mártonnak visszaeresztik.

1513-ban*8. Km. Doboka N. 21. és Gyf. kápt. Doboka fasc. III. nr. 14. Iklódi Kelemen özvegye Katalin, Novaji Miklósnak néh. Szászzsombori János leányától Scholastikától való leánya itteni részét Hari Erdélyi Péternek veti zálogba.

1518-ban*9. Km. prot. Magno 42. Sombori Salatiel itteni vajdaszentiváni Székely Miklósnál levő részét magához váltja.

1526-ban*10. Km. Doboka T. 21. Sombori Rod János és Absolon Péter birtokosok.

1529-ben*11. Km. Doboka A. 4. János király Hari Erdélyi Péter itteni részét magvaszakadtával Almádi Bálint pécsi várnagynak adományozza, de az igtatásnál 1530-ban Kendi Ferencz, Sombori Lázár s Tomori István, valamint Hari János ellentmondtak. Ugyanakkor*12. Km. prot. T. 155. azon Almádi Bálint János királyt ezen résznek eladományozásától, Tomori Istvánt pedig annak elfogadásától tiltaj.

1530-ban*13. Km. Doboka B. 50. János király néh. Hari Erdélyi Péternek itteni részét Bozai (Buza) Benedeknek és Tomori Lajosnak adományozza oda.

{156.} 1530-ban*1. Km. Kolos S. 64. Sombori János 3 itteni részét Szentpáli Andrásnak eladja.

1532-ben*2. Km. Doboka K. 33. János király Hari Erdélyi Péternek itteni részét Kendi Ferencznek adományozza oda, a ki abba ellentmondás nélkül beigtattatik.

1534 márczius 1-én Ősben*3. Tört. Tár. 1590, 352. l. Sombori Báthori Mihály az Ilyés fia a maga zsombori jószágát Szász-Sombori Lázár, ősi Modra István és Sombori Báthori Erzsébet előtt ősi Jankafi Miklósnak örökbe vallja.

1534-ben*4. Km. Kolos. J. 18. Drági Ferencz.

1535-ben*5. Km. Doboka K. 21. János király Kendi Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.

1536-ban*6. Km. Kolos S. 124. János király néh. Sombori Salatiel gyermekeit, Sombori Pétert és Lászlót, Székely Gergely nejét Mártát itteni részükben megerősiti, a kik abba*7. U. o. 123. az itteni többi birtokosok t. i. Rod János, Absolon Lázár és Péter, Drági Ferencz jelenlétében beigtattatnak.

1538-ban*8. Gr. Bethlen ltár. néh. Sombori Salatiel gyermekei Péter pap és Márta atyjuk hagyatékán testvérükkel Sombori Lászlóval megosztoznak.

1540-ben*9. Tört. Tár 1590. 357. l. Kendi Ferencz azon itteni részt, melyet néhai Katalin Iklódi Kelemen özvegye Erdélyi Péternek zálogba adott, Szász-Somboron lakó ns. Székely Gergelynek visszabocsátja.

1544-ben,*10. Km. prot. Széllyes 28. mivel még 1514 előtt a parasztlázadásban elesett Drági Márton néh. Sombori Pétert magvaszakadása esetére itteni részében örököséül nevezte ki, most, noha Drági Márton fiágon kihalt s így ezen rész is a Somboriakra szállott volna, ők azonban t. i. azon Sombori Péter özvegye Jusztina, most Székely Andrásné és Sombori Benedek özvegye Erzsébet a maguk és fiaik t. i. Sombori Péter fiai Mihály és János*12. Km. prot. Széllyes 29. nevében annak birtokában ezen Drági Márton leányát Annát Károlyi Zsigmondnét meghagyják, úgy azonban, hogy azt magukhoz válthassák.

Hary család czímere.

Hary család czímere.*11. Siebm. Wb. L. II. k. Bacza.

1545-ben*13. Lib. reg. I. 327. Ferdinánd király néh. Erdélyi Péternek itteni részeit Bethleni Eleknek adományozza.

1546-ban*14. Km. prot. Széllyes 49. Szilvási Márton Kendi Ferenczet itteni részének elidegenitésétől tiltja.

{157.} 1551-ben*1. Km. prot. AA. 110. Károlyi Zsigmond 2 itteni telkét (Gál, Csobai) Sombori Székely Gergelynek adományozza.

1551-ben*2. U. o. 115. Csireki Orsolya Zútori Kovács Barnabás özvegye s gyermekei Csireki Péter, Ilona Esküllői Ördög Jánosné s ennek fiai Ördög Simon, Ferencz és András, valamint Borbála Szentgirolti Lászlóné, mint néh. Drági Márton örökösei, itteni részüket Károlyi Zsigmondnak adják cserébe. 1551-ben*3. Lib. reg. II. 67. és Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 2. nr. 10. és fasc. 3. nr. 45. Ferdinánd király Kendi Ferenczet s fiát Jánost itteni birtokukban, melyet Erdélyi Péter magvaszakadtával János királytól kapott, megtartatni igéri.

1555-ben*4. Torma gyüjt. Székely Gergely vajdai ember emlittetik.

1560-ban*5. Gyf. kápt. Div. Cott. I. f. 4. nr. 42. Székely János és Illyés.

1562-ben*6. Gyf. kápt. Cent. C. 46. Székely György, Szőkefalvi Pál.

1563-ban*7. Km. Kolos 85. néh. id. Sombori János, fia Tamás, leánya Anna Patai Dezső Antalné, leána Zsófia Cserényi Lászlóné, leánya Borbála Kabos Farkasné, fia Gyerőmonostori Kabos Gábor, a Somboriak itteni részéből néh. id. Sombori János, fia Gergely, fia Péter, fia Mihály, fia Kristóftól és azon id. Sombori János, fia Gergely, fia Péter, fia Péter fiaitól Péter és Lászlótól, valamint azon id. Sombori János, fia Gergely, fia Péter, fia Benedek, fia ifj. Jánostól osztályt követel.

1567-ben*8. Gr. Bethlen ltár. néh. Sombori Péter, fia János, fia Márton.

1568 és 69-ben*9. U. o. Sombori Székely Illés.

1570-ben*10. Gyf. kápt. Extra od. Cent. BB. 46. Mányiki Székely Mihály, fia János, fia Miklós, fia János itteni részét, valamint azon részben birt jogát, mely most néh. Sombori László fiainak Péter és Lajosnak kezén van, Sombori Székely Gergely fiának Illésnek s nejének Almády Ilonának adományozza oda.

1576-ban*11. Km. Doboka K. 94. Zsombori Lajos,*12. A Somboriak 1575-beli (Nádudvari cs. ltára 46.) czimere liliom. Székely Illés és János birtokosok.

1579-ben*13. Gyf. Div. Cott. I. fasc. 4. nr. 28. néh. Székely György, fia Illés itteni részét nejére Lepsényi Miklós leányára Annára hagyja az itt újra épitett udvarházzal és azon jobbágytelekkel, melyet Székely Illés Simontelki Fejérváry Ambrustól váltott vissza.

1580-ban*14. E. F. L. IV. 288. C. Báthory Kristóf: Sombori Salatiel fiai Sombori László és Lajost, leánya Márta Székely Gergelyné, Székely Katalint özv. Ombozi Gáspárnét, Jánost; Agatha apáthi Boér Istvánné és fiát Pétert itteni részükben megerősiti.

{158.} 1580-ban*1. Km. Doboka D. 10. Székely János. 1580-ban*2. Hodor. Függelék 95. l. Kisdevecseri Ombozy Gáspárné Szász-Sombori Székely Katát itteni részében, melyet Báthori Kristóf adott, ujólag megerősiti a fejedelem.

1582-ben*3. Km. prot. 1578: 158. és Gyf. Cent. Extraord BB. 44. Sombori Székely Illés itteni részét nejére Lepsényi Miklós leányára Annára hagyja.

1584-ban*4. I. Lib. Reg. Sig. Báthory 226. Báthory Zsigmond Mányiki Balogh Pált itteni udvarházában, melyet ő néh. Szőkefalvi Páltól örökölt, megerősiti.

1585-ben*5. Km. Doboka S. 120. néh. Sombori id. Péter fia Péter, fia László, azon 1492-ik évi néh. Drági Tamás özvegye és leánya részére történt záloglevél alapján e birtok negyedrészét, mely most ifj. Székely János s Lepsényi Anna, alőbb Székely Illésnek, most Tamásfalvi Dénesnek neje*6. Egyik jobbágya. Gál Bencze. kezén van, magához váltani akarja.

1589-ben*7. Deés város ltára. Szászzsombori Sombory Lajos (ügyvéd) emlittetik.

1590-ben*8. Km. prot. A. 24. Noszályi Cseffei János, miután néh. Báthory Kristóf az itteni u. n. Kendy részt azaz 5 jtelket neki adományozta volt, de Sombori néh. Székely Illés, Székely János, Boér Péter s néh. Székely Katalin annak ellentmondtak, most tehát Cseffei azon részt az ellentmondók utódainak t. i. azon Székely Jánosnak, Pánczélcsehi Vajda Jánosnak, Ombozi Gáspár és azon néh. Székely Katalin leányától Zsófiától származó fiának Istvánnak; azon néh. Boér Péter gyermekeinek István, Anna, Margit és Mártának Kereszturi Gáspárnénak eladja.

1591-ben*9. Km. Lib. Reg. Sig Báthory fol. 229. Sombori László gyermekei: Sándor, Farkas, Gábor és Zsigmond, Anna Teremi Sükösd Istvánné, Erzsébet Gyergyói Lázár Andrásné és Borbála, gyámja Kovácsóczi Farkas kanczellár gyámgyermekei részére az itteni tized negyedét kapják adományba a fejedelemtől.

1592-ben*10. Km. Neor. C. 72. Bojér István, Vajda, másként Bád István.

1596-ban*11. Km. prot. A. 412. id. Székely János és Vincze Gáspár.

1599-ben*12. Km. prot. A. 417. néh. Boér Péter leánya Anna magvaszakadása esetére itteni részét férjére Fejérdi Farkasra hagyja.

1611-ben*13. Km. prot. F. 149. Kolosaknai Jogha György és Ferencz itteni 2 1/2 puszta jobbágytelküket, melyet ők a Galacziaktól birtak zálogban, Szondi Ferencznek vetik zálogba.

1616-ban*14. Deés város ltára. Nagy Gergely, Sándor Pál, Sombory László, a két előbbi hajdu, és Ombozi Márta birtokosok.

{159.} 1620-ban*1. Km. Kolos N. 19. Boér Anna itteni részét férjének Némay Jánosnak veti zálogba.

1625-ben*2. Gyf. Cent. K. 10. Sombory László, Ombozy Márta, Boér Anna.

1635-ben*3. Km. prot. II. 89. Sombori Erzsébet 2 jtelkét férjére Csomai Bálintra hagyja.

1638-ban*4. Hodor. Függelék 95. l. Némay Jánosné Boér Anna boncznyiresi Makszim leányokkal jószágot cserél.

1650-ben*5. Nádudvary ltár. Vajda István, Oláhvásárhelyi Kereszturi Péter, Lázár György, Kereszturi István, Cserényi István.

1651-ben*6. Dobokamegyei jegyz. Orsz. ltár. Csomai Bálint.

1655-ben*7. Gyf. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 45. a fiscus a magbanszakadt Darlaczi Ferencz itteni részét elfoglalta.

1663-ban*8. Erd. főkormsz. ltár. Alsóbalásfalvi Cserényi István fia Pál, ki tatár rabságban van, Mihály leánya Zsófia Rettegi Tyukodi Nagy Mihályné nevében, unokája Henter Farkas és Kovács Zsigmond beleegyezésével, itteni nemesi telken épitett házát Pánczélcsehi Vajda máskép Bad Jánosnak, Gál István nevü jobbágya szomszédságában tartozékaival, magyarországi János nevü jövevény jobbágyával s az általa használt birtokokkal együtt, Somai Bálint és neje Sombori Erzsébetnek adja azért, hogy őt erőtlenségében vele perlekedő Mihály nevü fiával szemben védelmezze. (Dombi, Szikra jobbágy családok.)

Széki cs. czímere.

Széki cs. czímere.*9. Siebm. Wb.

1664-ben*10. Gyf. Doboka fasc. 3. nr. 38. a fiscus a magvaszakadt Darlaczy Ferencznek itteni részét ujra elfoglalta, de Darlaczy özvegye Balogh Zsuzsánna annak ellentmondott.

1665*11. Székely Okltár VI. k. 305. l. szept. 29-én özvegy Sombory Jánosné Hátszegi Anna. Férje Krimben Bakcsi Szerályban sinylődött tatár rabságban.

1675-ben*12. E. F. L. XII. 13. D. az előbb emlitett részt Darlaczi özvegye visszakapta.

1675-ben*13. Hodor. Függelék. 96. l. idevaló birtokos Vajda János alispán.

1676-ban*14. Km. Doboka A. 27. D. 53. idevaló birtokosok: Keresztury István és Vajda János. 1682-ben is.*15. Gr. Kornis cs. ltára.

1677*16. Hodor. Dob. Esm. 744. l. február 7-én Keresztesi Jánosnak itteni részjószága 3 évig a dézmafizetés alól felmentetett.

{160.} 1678-ban*1. Hodor. Függelék 95. l. Szentiványi Sámuel fiscus director itteni birtokára fejedelmi megerősitést nyer.

1694-ben*2. Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24. birtokosai pánczélcsehi Vajda János Székely jusson és Baranyayné.

1697-ben*3. Proclam. egyik birtokos Petki Sára Toroczkay Jánosné és Petki Teréz Balintit Györgyné.

1699-ben*4. E. F. L. II. 249. C. a fiscus a magbanszakadt Keresztury István itteni részét elfoglalni akarta, de Keresztury Mária, előbb Széky Sámuelné, utóbb Baróczy Jánosné és Vajda Sámuel annak ellentmondtak.

1702-ben*5. Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: Vajda János, Széki László, Gyenge Mihály és László.

1723-ban*6. Km. Doboka V. 54. birtokosai: Csernátony György, Váradi Mihály és Lajos, Széki Borbála, Vajda Sámuel.

1732-ben*7. Proclam. br. Bálintit Zsigmond és István megintetik Váradi Gyulai Gergelyt és társait egy itteni rész iránt.

1754-ben*8. Szeki ev. ref. egyh. javak összeírása 90, 92. l. br. Bánffy Mária br. Kemény Gergelyné, Váradi Sándor, Fosztó Zsigmond, Veres Ferencz birtokosok.

1755-ben*9. Váradi cs. ltára. Fosztó István és Marosvásárhelyi Dombi István és Mihály, Veres Ferencz, Csernátoni György, Fosztó Zsigmond utódok, Tordai Váradi Sándor.

1755-ben*10. U. o. Gyerőmonostori báró Kemény Gergely és neje Losonczi Bánffy Mária birja, Sombori Kata és László jogán zálogban bir 17 jobbágyot és házhelyet.

1760 körül Sombori Sombori László, – testvére Kata Félegyházi Móricz Istvánné – leánya Sombori Anna Bonczhidai Istvánné; leánya Bonczhidai Kata Váradi Istvánné; fia Váradi Lajos; leána Váradi Kata Marosvásárhelyi Dombi Mihályné; fiai Dombi Mihály, és Istvánnak fia Mihály; fiai Zsigmond és József.

1770-ben*11. Erd. főkormsz. birtokosai: Maroskoppándi Fosztó Zsigmond s Ó-Tordai Váradi Sándor anyai, Szászsombori Váradi Zsigmond és József apai és az armalista m.-frátai Bajnai János anyagi jogon.

1780 és 1784-beli*12. Ed. főkormsz. Kovács ügyvéd 53. tanuvallatás szerint néhai Cserényi István itteni részét Kovács Zsigmondnak vejének adta, ez meg Vajda János és Kereszturi Miklósnak adta zálogba egy nemesi udvarházzal s öt népes jobbágytelekkel és hozzátartozó Bongorddal, melyben cseresznye és {161.} almafák vannak, ezeket Bánffy Mária Kemény Gergelyné és Veres Zsigmondné birják.

1786-ban*1. Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: br. Kemény Gergely özvegyének van 17 jobbágya, 7 zsellére; Kabos Pálnak van 5 jobbágya, 1 zsellére; Veres Zsigmond özvegyének van 4 jobbágya; Veres Eleknek van 2 jobbágya, 3 zsellére; Bajnai Jánosnak van 2 zsellére; Henel Istvánnak van 4 jobbágya, 1 zsellére; Jánosi Istvánnak van 1 jobbágya; Fosztó Zsigmond özvegyének 1 jobbágya.

1793-ban*2. Széki egyh. feljegyzés 1804-ből. Bajnai Lajos, Váradi Dániel, Nagy György, Nagy János, Szász József, István, Hener József.

1804-ben*3. Széki ev. ref. egyházmegye jkönyve. Vajda János, leánya Mária Csernátoni Nagy Györgyné, leánya Erzsébet Váradi Andrásné, fia Sándor, ennek leányai: Sára bágyoni Váró Istvánné, fia István; Klára Guthy Dénesné.

1809-ben*4. Erd. főkorm. birtokosai: gr. Kemény Farkasnak 9, br. Bálintit Györgynek 6, gróf Toldalagi Lászlónak 7, Almádi Zsigmondnak 6, Veres Sándornak 8, bágyoni Váró Istvánnak*5. Lásd a genealogiát. 5, Henel Józsefnek 2, Váradi Dánielnek 1, Csorba Vaszilikának 1, Szász Istvánnak 1 telke.

1812-ben*6. Széki ev. ref. esp. ltár. birtokosai: Veress Sándor, br. Kemény Farkas, Gálfalvi Elekné, br. Balintit György. 1816-ban*7. U. o. Gergely Elekné Kabos Judit, Gál Elek neje Veres Sándor leánya jogán, Váradi Klára Guti Dénesné és Veje Hatfaludi Elek.

1816-ban*8. Proclam. egyfelől Décsei János özvegye, másrészt Veres Samu és Nagyváradi Veres Sándor utódai: Zsuzsánna Fogarasi Elekné, Veres Erzsébet Szentistváni Gál Elekné közt, a közös anyjuk Egri Anna Veres Zsigmondné halálával maradt özvegyi s az Egri jogon birt itteni részeken megosztoznak.

1820-ban*9. Erd. kancz. lt. birtokosai: Gr. Petki Mária, Gr. Kemény Farkas, Kabos Judith, Gr. Korda Anna, Váró István, Fogarasi Elek, Gál Elek és Hener József.

1825-ben*10. Proclam. Csikszentmihályi Sándor Lászlóné Décsei Katalin, ki leánya Veres Máriának, Décsei Jánostól való jogán bir.

1826-ban*11. Széki ev. ref. esp. ltár. Toldalagi Lászlóné. 1827-ben*12. Hodor. Függelék 96. l. alvinczi Fogarasi Elek.

1830-ban*13. Széki ev. ref. esp. ltár. Bajnai Lajos.

1830-ban*14. Széki esp. ltár 46. Gegő Elek és János, Máriaffy Dávid, Gál Elek, Hener József, Gálfalvi Gergelyné Kabos Judit, gr. Kemény Farkas, br. Bálintit {162.} György, Veress Sándor, Váradi György, Szász István, Varó Sámuelné, gr. Toldagi Lászlóné, Csorvási Dániel.

1837-ben*1. Hodor. Dob. Esm. 743. l. birtokosai: Csorba, Fogarasi, Gegő, Máriaffy, Gál, Balog, Henel, Szász, Szilvesán, Várady, Váró nemesek.

1863-ban*2. Urb. Wes. 117–167. l. Gál János és Lujza, Bothos Albert és neje Gegő Katharina, Almádi Sámuel, br. Bálintit József, Bájó Zsuzsánna, Biró Rozália, Gálfalvi Zsigmond, Gál László és Eliz részére urbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*2. Erd. főkormsz. az itteni összeírt 132 füst közül 21 nemesi füst volt.

{163.} Nemesi jogú birtokosai voltak: Korbuly Bogdán (Kolozsvárról), Szarvadi Pál Bájó leány neje után (Désről), B. Bálintit József (Ernyéről) és 1 Moldován s 1 Csorba családbeli.

A Sombory család ostyasütője.

A Sombory család ostyasütője.

A Sombory család egykori ostyasütője.

A Sombory család egykori ostyasütője.*2. Vass Imre szolgabiró neje tulajdonából került a Szolnok-Doboka-vármegyei s innen az Erdélyi Muzeumba.

1870-ben*1. Hodor. Függelék 22. l. Almády Sámuelné özvegy gr. Wass Amáli és fia Viktor itteni birtoka eladatott kotyavetyén.

Jelenlegi birtokosa (1898): Korbuly Bogdán, 570 h. 313 öl vásárolt {164.} szerzemény részint nemes-, részint urbéres birtokokból; Csorvási János és Keresztey Jánosné.

E községnek ős alapitói s lakói, mint neve is mutatja, a szászok voltak, a kik idővel elmagyarosodtak. 1407-ben*1. E. F. L. 12. fasc. 13. B. emlittetik egy Bolgár László nevü idevaló oláh jobbágy, valószinüleg Bulgáriából, Maczedoniából jött. Jelenleg tulnyomó számban oláhok lakják. Szorgalmas földmivelők s állattenyésztők.

A románok szent György éjjelén istállóikat s kapuikat vadrózsa bokorral töviselik be, hogy az ez éjjel járó gonosz barmaik tejét el ne vihesse.

Ruházatukat házilag állitják elő, öltözetük durva darócz czondra, fejér ujjas, báránybőr sapka, szalmakalap, nyáron vászonruha.

Épületeik patics és földből valók szalmafedél alatt. Lakóházuk butorzata: festett ágy, asztal, pad, fogas, almárium s ruhaszekrény.

A Sombori család ősi fészke, egykor vára volt, mint Hodor irja,*2. Dob. Esm. 743. l. de még emlékét is elmosta az idő.

Hajdan virágzó róm. kath. egyházközség. Plébánosa Konrád 1332–37 közt*3. Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 100. pápai tizedbe fizetett 2 garast, másodizben*4. U. o. 112. l. 1 garast.

1482-ben*5. Dl. 28324. temploma a „Szűz Mária” tiszteletére volt szentelve, melynek, a mint előbb láttuk, Sombori Péter több rendbeli alapitványt tett. A róm. kath. egyház a reformáczió alkalmával megszünt, de 1778–80-ban*6. Erd. főkormsz. ltár 856. sz. 1779. év és Ker. Magv. XVIII. k. 1883. évf. 110. l. Gál József adminisztrátor 19 idevaló nem nemest téritett a róm. kath. hitre, a miért az áttértek 1780-ban*7. U. o. 112. l. 57 frtot kaptak s ezekkel megalapitotta a leányegyházat. Hogy róm. kath. birtokosok huzamosan laktak itt, bizonyitja a Sombory családban őrzött s ma is meglevő ostyasütő.

1643-ban*8. Széki egyhm. jk. búzavárosi ev. ref. egyháznak leányeklézsiája. 1720 tájt anyaegyházzá lesz s Fűzkút pedig filiája. A papnak mindenből jár a quarta, vagy a dézmának negyede. Régi urasztali készlete egy aranyozott ezüst pohár, keresztelő kancsó, Váradi biblia, melyeket Sombori Márton pap adott, elvesztek.

1661-ben Csomai Bálint egy belsőséget adott a hozzátartozó külső fekvőségekkel, melyeknek egy része idegen kézben van. 1704-ben Váradi Mihály egy telket adott az egyháznak.

Egy czinkancsón ez a felirat:*9. 1885. Ev. ref. Névk. 41. l. „Mutus Annae Dombai ad ecclesiam Sombori oblatum Anno 1709. die 14 maji.” Egy aranyozott ezüst tányéron: „Csernatoni György és Vajda Maria adta Isten dicsőségére a sz. Sombori ecclesiához Anno 1718.” Ugyanily felírás van egy {165.} borosztó talpas aranyozott ezüst poharán is. Egy keresztelő kancsó felirata: „Nagy Miklós adta a Szász Sombori eklésiának Anno 1721.*1. Esp. ltár. 1830. évi vizsg. jk.

1722-ben az ekklézsia itteni malmát Csernátoni Györgynek adta oly feltétellel, hogy ennek szombati vámját a papnak adja, a kitől vámot ne szedjen soha. Azért adta az ekklézsia neki, mert megsokalta a reáforditott sok költséget.

Mivel az ekklézsia szent edényei elvesztek, pénzen szereztek másokat: Virágos aranyos ezüst poharat, az ónkannát Kis Gál Péterné, aranyvirágos abrosszal, Zutorine aranynyal himzett selyem keszkenőt ajándékoztak. De legtöbbet a papné Vásárhelyi Péterné Fogarasi Anna ajándékozott, mindenik aranynyal himezve. Tóth Mártonné a pulpitusra adott díszes kendőt.

1754-ben*2. Széki ev. ref. egyhm. javai összeírás 91. l. a falu nyugati részén a czinterem, a kőtemplom és papilakkal együtt; az ősi és sombori határ között volt régen egy malma az egyház taván, de elpusztult, 1746-ban báró Kemény Gergely megvette 100 frton, megépitteté a malmot, az ekklézsiának adni igéte a malom szombati vámját; van 7 szekér szénát termő két darab rétje és 36 forint pénze.

1766-ban*3. Hodor. Függ. 95. l. az ev. ref. egyház tagjai: 43 fi, 120 nő, együtt 163 lélek.

1808 beli*4. Esp. vizsg. jk. feljegyzés szerint „Veres Sándor végrendeletileg az ekklézsia részére egy temetőnek való helyet és 300 frtot hagyományozott, kinek leánya Gál Elekné, jól lehet unitárius, nemcsak a végrendeletét teljesité, hanem ezeken kivül több urasztali készletet ajándékozott az ekklézsiának.”

1816-ban*5. U. o. Kabos Judit Gergely Elekné a papfizetés pótlására 100 forintot hagy alapitványkép.

1822-ben*6. U. o. az eklézsia 12 családfőből áll.

1834-ben*7. U. o. Csontos József udvarbiró neje Mikás Sára ajándékozott a szószékre takarót. 1841-ben Hénel Sámuelnek 100 frtos alapitványa emlittetik.

1836-ban*8. U. o. kezdett a kőtemploma romladozni s a hívek veszélyes volta miatt évek hosszu során nem járhattak bele. 1867-ben fogtak épitéséhez, melyre Gálfalviné 100 frtot adományozott s erre használták fel az 1863-ban*9. Urb. Wes. 208. lap. kiutalásra jelzett dézmakárpótlást. Ez évben felépitették a templomot toronynyal együtt, melyben 2 harangja van.

Az 1885. évi*10. Ev. ref. Névk. adatok szerint a hívek száma 124, kik az összes {166.} lakosságnak 1/5 részét teszik, a többi 4/5 rész oláh. Jegyző- és anyakönyvei 1817 és 1819 óta vannak meg. Kamatozó tőkéje 2000 forint. Magtára kepetörlesztésre alapitva. Fekvősége tagositva 23 hold.

1898-ban*1. Névkönyv 118. lelkek száma 79 fi, 84 nő, együtt 163.

Lelkészei: 1665 körül Sombori Márton.*2. Esp. ltár. Chavasi Mihály 1709. Bessenyei Bálint 1731. Felegyházi József 1739. Gyulai István 1744. Nagyidai Péter 1745. Bányai István 1792. Dózsa Ferencz 1795. Szigethy Dániel 1798–1800. levita. Bód Mihály 1802–1806. Kovács László, máshelyt Sámuel 1807. Jó János 1808–12. Benedek Antal 1813. Szentmiklósi István 1817–47. Móricz János 1847–59. Boros István 1859–62., ezután beszolgált a búzai, fűzkúti lelkész. Ujvári Cz. József 1868–74-ig. Soós József 1874-től. 1896 óta a lelkészi állomás üres, a búzai pap jár be.

Ev. ref. iskolája 1603 körül pusztulhatott el. 1622-ben*3. U. o. a pap egyuttal mester is. 1644-ben ismeretes a mester fizetése. 1677-ben Váradi Istvánné Bonczhidai Kata a mester részére telket ad s külsőségeit Csomainé vétette. 1744-ben a pap, mester, vagy levita tanit. Iskolaügye a papok kezében elszomoritó egész az ujabb időig.*4. Kádár. Nev. Okt. Tört. 507, 508.

Állami iskolája 1894-ben*5. Vall. közokt. miniszt. 22351. sz. engedélyeztetett. 1896-ban nyilt meg, egy tanitóval.

Gör. kath. egyházközség. Temploma fából épült, a szent archangyalok tiszteletére 1773-ban szenteltetett föl. Anyakönyveit 1858 óta vezetik. Papjai a Rád családbeliek voltak és Marosán János, Juga Gergely, Marosán János, Nichi Tivadar. Felekezeti iskoláját az ötvenes években létesitette.

Éghajlata mindenféle gabonának, gyümölcsnek kedvező, egészséges, széltől védve, jégverés ritkán bántja.

1721-ben*6. Erd. főkormsz. ltár. van itt 36 ökör, 19 tehén, 5 borju, 3 ló, 46 juh, 13 méhköpü, 26 sertés. Termőföldje 115 köböl vetésre való. Elvetettek: 26 köb. ősz, 10 köb. tavaszgabonát s termett 301 kal. búza, rozs, 64 kal. zab, árpa, 31 kal. kender, van 3 3/4 indiai búza vagy tengeri vetésük, rétje 44 szekérnyi, 29 kapásra való szőlőjéből 74 veder bort szűrt.

Határa két fordulós, földje barna, vizes, jobbára kelet és északnak fekszik, 6 ökörrel kétszer szokták szántani, trágyázni nem szokták, őszgabonát tisztán terem, szénája jó, hadi úton ritkán dolgoznak, tüzelésre való erdeje van, őrölni 2, Kolozsvártól pedig 3 mértföldre fekszik, a hova vásárra szoktak járni.

{167.} 1821-beli Csiráky féle urbéri összeírás szerint határa a II. osztályba tartozott.*1. Hodor. Függelék 96. l.

1837-ben*2. Hodor. Dob. Esm. 743. l. a népes falu határa nem nagy, fele terméketlen, földjét, legelőit, szőlőhegyeit oláh közlakosai mivelik.

1898-ban határa agyagos, trágya nélkül terméketlen. Terményei: őszi és tavaszi búza, rozs, árpa, tengeri, zab, burgonya, kender. Állatai: ló, szarvasmarha, sertés és juh. Gyümölcse: nemes faju almák, körtvék, szilva, cseresznye és dió.

Itatója jó vizü forrásaiban.

Határhelyek: 1643-ban*3. Széki ev. ref. esp. jk. Keresztesfar, Végláb, Pap völgye, Alsó-, Felső-forduló, Gyümölcsös.

1743-ban*4. Esp. ltár. Agtó, Horgas, Nagyhid, Pusztatóhely, Hidegkút, Nagy Kis csereerdő, Keresztes-erdő, Közép-erdő, Első-erdő, Csikos vagy pusztatóhely, Kenderáztató tó, Malmostó.

1754-ben*5. Széki ev. ref. esp. ker. javainak összeirása. Szénafű és torka, Sós, Haparnyak, Keresztesfar, Imota, Felső vagy ekklezsia tó.

1812-ben*6. Széki ev. ref. egyh. jk. Búza felé fordulóban; Keresztestető, Kereszteserdő, Papvölgyi szénafű; ősi fordulóban: Horgas, Hidakut, Kert megett való forduló, Bungurd.

1864-ben*7. Pesty Frigyes gyüjteménye. Bongárd, oláhul Bungard, egykor gyümölcsös, most szántók és kaszállók; Templommege, ol. Dupe Beszerike, szántó; Ropo, szántó; Kisvölgy verőfénye, ol. Tacza kis völgyuluj, szántó; Malom eszka és alól Doszu Mori és Din zsosz de Moare, kaszálló, rétek; Malom fejül, ol. Din szusz de Moare, kaszálló: Kertek mege, ol. Dupe gregyin, szántó; Falun alóli rétek, ol. Riturile din zsosz din szát, kaszállók; Hidegkút, ol. La Recsea, szántók és kaszállók, forrással; A pallónál a verőfény, ol. La puntye facza, szántó; Asszony gödre, ol. Groapa Domni, szántó; Horgos, ol. Horgosa, szántók; Végláb, ol. Viglab, szántók; Liváda mege, ol. Dupe Livada, szántó és kaszálló; Gálhegy, Gál hegyu, szántó; Kereszt eszka, ol. Doszu krucsi, szántó; A forrásoknál, ol. La izvore, szántó forrásokkal; Puszta szőllő, ol. Puszta szelya, szántó, egykor szőlők; Sándor erdő alatt, ol. Szub padura luj Sandor, szántó; A tó mellett, ol. Linge Teu, szántó és kaszálló; A keresztnél, ol. La krucse, szántó és kaszálló; Dobja, enek verőfénye, ol. Debgyi vora si facza debgyi vori, szántók és kaszállók; Rosdás, ennek eszka és verőfénye, Rosdásu fácza si Doszu Rosdásu, kaszállók; Pap kútja, ol. Funtina {168.} Popi, szántó és kaszálló; A borzafáknál, ol. La szocs, szántó; Szálasalja, ol. Szupt szálosa, szántó és kaszálló; Keresztes, ol. La Krisztes, szántó és kaszálló; Szénafű torka, ol. Gura Funaczilor, szántó és kaszálló; Sós, ol. La sos, kaszálló; Lomperdi eczok, ol. Doszu Lomperdulu, kaszálló; Hoportak, ol. Hopirtyok, kaszálló; Szuhárd, ol. Szuhárd, kaszálló; Kis fenék, ol. Fundaje nyike, kaszálló; Keresztes verőfénye, ol. Fácza Kricztesuluj, kaszálló és szántó; Ima láb, ol. Zumala, kaszálló; Csorgó eszka, ol. Doszu Csorguluj, kaszálló; Nagy fenék, ol. Fundaje máre, kaszálló; Fenék tető, ol. Virvu fundoji, kaszálló; Tócsás hely, ol. Teusor, erdő; Sándor erdő, ol. Padure luj Sandor; Keresztes, ol. Krisztes; Ima Láb, ol. Zumále; Nagy csere, ol. Csorotye; Kis csere, ol. Csorotye nyik; Csíkos tó; A más tója; Csorgó; A fogadónál; A ló kútjánál; Hidegkút; A keresztnél; A Debgyivorába; A Rosdásba; A forrásoknál; A szácsba; A pap kútja; A Keresztes rétjibe; A sósba; Gitánál; A Zumála aljába, forrásvizek.

1898-ban: Dupe Grédin, Fáczá Kis Véguluj, Bongárd, Doszu Krucsi, Sztupin, Fácza Vigláb, Rozsdics Keresztes, Ritu la krucse dülők.

1900-ban területe 1892 k. hold.

Lakossága: 1700-ban*1. Erd. főkormsz. ltár. 21 jobbágy lakosa van, kik ugyanannyi házban laknak.

1721-ben*2. U. o. lakik itt 6 jobbágy, 4 zsellér, 3 kóborló s egy nemes, kik a kóborlók kivételével 11 házas telken laknak. El van pusztulva egy ház.

1750-ben*3. U. o. van egy adózó egy telkes nemes, 2 szabados egy telkes és két házban lakva, 12 jobbágy 8 telken 11 házban, 19 zsellér 18 házastelken, 17 szegény zsellér 15 házban és 5 kóborló lakosa.

1830-ban*4. Cons. statist. topogr. 173. l. 243 ev. ref. és gör. kath. lakossal.

1837-ben*5. Hodor. Dob. Esm. 743. l. népessége 524, házak száma 112.

1854-ben*6. Hodor. Függelék 96. l. 377 lélekből álló lakosa van.

1857-ben*7. Orsz. ism. tábl. 27. l. 607 lakossal, ebből 8 róm. kath., 481 gör. kath., 108 evang. helvét, 3 unitárius, 7 zsidó. Házak száma 128.

1886-ban: 28 róm. kath., 534 gör. kath., 279 helvét hitü, 16 zsidó, együtt 875.

1891-ben: 663 lakosból 14 róm. kath., 489 gör. kath., 138 ev. ref., 22 izraelita.

1900-ban 696 lakossal, ebből férfi 356, magyar 175, oláh 521, magyarul {169.} beszélni tud 201, róm. kath. 9, gör. kath. 517, ev. ref. 154, izraelita 16: ír és olvas 52; házszám 160.

Adója 1721-ben*1. Erd. főkormsz. ltár. 129 frt és 1898-ban 1677 frt 96 kr.