Tőkés.

Nevének változatai: 1594-ben*6. Km. arm. div. Teokeös. 1663-ban*7. Kmonostori Conv. Prot. R. 137. Tokés.

Tőkés = irtvány; a Cihac szótára I. 112. szerint grosi, gros törzsököt, tőkét jelent s oláh neve is ugyanezt fejezi ki.

Felső-Szőcstől északra fekszik, szűk völgyben, melyen keresztül foly a Czibles-pataka, délkelet felől a Deal-, észak felől az Obrezse hegyek emelkednek. Deéstől 61.3 kilométernyire fekszik a magyarláposi járásban.

Tőkés először csakis 1594-ben*8. Km. Arm. div. fordul elő, mint a fejedelem birtoka; Kenéze Tódor, esküttje Bota. Valószinüleg csak ezen évtizedben keletkezett, mert azelőtt sohasem fordul elő.

1610-ben*9. Km. prot. F. 145. Makray Bertalan és Bethlen Erzsébet fia Péter, mint a széki merénylet részese e birtokától megfosztatott, de midőn azt a fejedelem sógorának Dobay Tamásnak adományozta oda, azt Dobay Makraynak visszabocsátotta.

1614-ben*10. Makray cs. ltára és Gyf. prot. Magnificat 88. és Cent Q. 57. ugyanazt ismételik.

1618-ban*11. Makray cs. ltára. Vizszentgyörgyi Makray Péter birja.

1628-ban*12. Km. prot. L. 46, 51. Makray Péter óvást tesz az ellen, hogy e birtokát a fejedelem Szamosújvár várához csatolta.

1630-ban*13. 16. L. Reg. 117. a fiskus által Makray Péternek Szamosújvárhoz foglalt e birtokát Brandenburgi Katalin neki és Szalay Anna nejének visszaadja.

1658-ban*14. Torma cs. ltára. a szamosújvári uradalomnak itt 10 adózó jobbágya volt.

1659-ben febr. 17-én Deésen*15. 27. L. Reg. 75. Barcsay Ákos e birtokot gyalakúti Lázár Györgynek s nejének Nemes Ilonának adja zálogba. S ugyanez év ápr. 22-én Szamosújvárt kelt adomány-levelében*16. Torma gyüjt. Budai Zsigmondnak és neje Lisibona Máriának zálogositja el.

1663-ban*17. Kmnostori conv. prot. R. 137. nemes a Csoré de Tőkés, máskép Bud család.*18. A Tőkési Bud máskép Csiere János nemeslevele kihirdettetett Szent-Margitán 1666 márczius 20-án. V. jk.

{28.} 1670-ben*1. Torma gyüjt. Tőkési Bud vagy Bud Ignácz és János nemeseket, Rácz Simon és Bozga közt levő telket, melyet még Lajos királytól (?) nyertek, Apaffy fejedelem is elismervén őket, újból megnemesiti.

1674-ben*2. Tőkési Pap cs. ltára és Torma gyüjt. Pap Péter idevaló pap s általa György, Mihály, Simon és Sándor fiai armalist nyernek s telküket is megnemesiti a fejedelem, melybe 1675-ben beigtattatnak.

1676-ban*3. Torma gyüjt. idevaló nemes a Bud, Csora, Popa, Berkis család.

1694-ben*4. Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa a fiskus.

1702-ben*5. Erd. főkormsz. ltár. egy telkes nemes a Csura és Pap család.

1713-ban*6. Erd. főkormsz. lt. Nemes Prod. I. 1. itteni egy telkes nemes a Popa és Búd család, ötön laknak 5 házban, mely tesz két örökséget.

1715-ben*7. Erd. főkormsz. lt. birtokosa a fiskus, egy telkes nemesek: Popa István, János, Elek, Vazul és Dumitru, Csora Juon, Andreka és Simeon.

1721-beli*8. E. F. L. XII. feljegyzés szerint tőkési Bud és Pap család nemesek.

1742 tájt*9. Torma gyüjt. ezen falut Szamosújvár városa Cs.-Újfaluval együtt 2000 aranyban zálogba vetette, hogy az első porosz háboru költségeire a fejedelemnek adja, a fiskus kiváltván, bonifikáczióba adta.

1745-ben*10. U. o. Szamosújvár közönségének inscriptiojából birta Teodorovics Mihály odavaló esperes, a mely alkalommal a fiskus érette perbe fogta.

1745-ben*11. E. F. L. III. 228. A. a fiskusé. 1746-ban*12. U. o. XII. 1/2 27. A. Szamosujvár városa e birtokot br. Bánffy Lászlónak s fiainak Ferencz és Boldizsárnak adja zálogba katonásitott birtokaiért.

1758-ban*13. Torma gyüjt. birtokosa Bánffy Boldizsár.

1767-ben*14. U. o. Szombati István itt és a.-ilosvai egy-egy telkét Mózsa Lászlónak adja zálogba.

1769-ben okt. 5-én*15. Erd. főkormsz. lt. a vámtulajdonost a gubernium jogainak igazolására szoritotta.

1770-ben*16. Torma gyüjtemény. Budsora, Bud alias Csore és Mósa nemes család.

1786-ban*17. Erd. főkormsz. ltár. birtokosa br. Bánffy Zsigmond.

1803–13 közt*18. Torma cs. ltára. Kozma Ferencz egyesektől 6 telket szerez meg, melyeket Kozma Károlina örököl.

1820-ban*19. Erd. kanczell. lt. birtokosai: br. Bánffy Ferencznek van 55 telke, Ujfalvi Sámuelnek van 1 telke. Több egytelkes adózó nemes.

{29.} 1838-ban*1. Megyei ltár. 3 immunis, 74 adozó nemes lakosa közül egy magyar, ki irástudó, a többi oláh.

1847-ben*2. Km. Lymbus. a fiskus e birtokot br. Bánffy János és Dánieltől megvevén, az a nagybányai bányaigazgatóságnak adatott át.

1863-ban*3. Urb. Wes. 194. l. a magy. kir. államkincstár részére urbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*4. Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosai: Veiser Alajos és 56 Pap, 32 Bud, 3 Zsurzs, 3 Páska, 2 Burzó, 1–1 Demján, Kozma, Kina és Buda.

Jelenlegi birtokosa (1898): M. kir. kincstár; 11,140 hold.

Hagyomány szerint, kezdetben egy Máramarosból ide származott Csorán nevü ember kezdett ez őserdőben legelőbb házat épiteni, megtelepedni. S ugy épitette házát, hogy az egyik vastag fának a törzsét asztalnak használta s nevezte el grosinak, a mi tőkét jelent.

Jelenlegi lakosai tulnyomó számban románok, de vannak feles számmal magyarok is, a kik a kincstári erdőségekben, főleg a községtől északra fekvő Greble vagy gereblyénél a patak mentén, részben favágással és szénégetéssel foglalkoznak. Román lakosai barmokat és juhokat tenyésztenek. Husvéttól pünköstig minden hét csütörtökjét megünneplik, minden munkától óvakodnak, hogy a jég határukat megkimélje.

Élelmük a málé s tejfélék. Öltözetük télen-nyáron harisnyaposztó ruha. Épületeik faoldaluak, dranyicza fedelüek (nagyobb s vastagabb a zsendelynél) lakóházuk egy szoba, előszoba s egy szűk kamra, kivülről nem tapasztják meg, hogy tovább tartson.

Gör. kath. egyházközség, 1680-ban fenyőfából épitett és Szt-Miklós tiszteletére szentelt temploma helyett, 1898. évben épitenek kőből, melynek felszentelését ez év szeptember 18-ára határozták.

Anyakönyve 1828 óta vezettetik. Felekezeti iskoláját 1871-ben szervezte ujólag. Azelőtt a magyarláposi gör. kath. iskolához évenként 35 frttal adózott, több községgel együtt.*5. Kádár. Nev. Okt. Tört. 359. és 539. l. Harangjai 1836. évből valók.

Az itteni szénégető-telepen az oláhláposi róm. kath. egyházközséghez tartozó hiveknek is van egy haranglábon érdekes harangjuk, templomuk azonban nincs*6. V. ö. Lápossal. mióta a kincstár a papot kijárásáért nem díjazza, azóta a telepesek lassanként nyelvüket is feledni kezdik. Az itt alkalmazott ev. ref. hivek a domokosi egyházközséghez vannak beosztva.

Itt született Kalmár Elek főgimnáziumi tanár, Kalmár János m. kir. {30.} főerdőőr és Sánta Anna fia, 1862 márcz. 22-én. Az algymnasiumot Szamosújvárt végezte Fogarasy Mihály költségén, folytatta Kolozsvárt. 1881-ben Budapestre ment, önerején tartotta fönn magát. 1886-ban oklevelet szerzett, egy évig a gyakorló iskolában tanárkodott. 1886-tól a II. ker. kir. főgymnasiumban 3 évig helyettes tanár, innen Lőcsére ment. Számos czikket írt különböző tudományos folyóiratokban. Nagyobb művei: Iskolai magyarnyelvtan közép isk. számára. Budapest, 1893–94. Magyar Olvasókönyv, u. o. 1893–94. János vitéz, magyarázatokkal. U. o. 1895. Titus Livius, római történetnek XXII. könyve 1896.

Éghajlata, mivel a Czibles közelében fekszik, hideg, jégverés határát nem bántja, cholera itt, a mint mondják, sohasem volt.

E havasok közt fekvő község határának negyede 1750-ben*1. Erd. főkormsz. ltár. téren némileg termő s főleg, ha jól megtrágyázzák, de a hegyi patakok gyakori kiöntései megrontják, a többi része pedig határának terméketlen s csak zab vetésre való. Fenyőfából készitett különböző edényekkel helységről-helységre járva szerzik be kenyérbeli szükségletüket. Barmaikat a közelebb fekvő vásáros helyen árusitják el. Határa két fordulós, kis része lapályos, a többi hegyes és trágyázni sem lehet és csak 6 ökörrel szántható. Őszi vetés nincs szokásban, a tavaszbúza köble 4 kal., kalangyája fél véka szemet ereszt; a zab szintén négy kalangyát, de ez 2 vékájával fizet. Erdeje tüzelésre is alig elégséges, szintugy szűk a felső fordulón levő legelője is; az alsó forduló pedig területe miatt is csekély. Kaszálója fordulónként. Használható szántója 63 3/4 köbölnyi, elvetettek 3 véka őszbúzát, 57 1/4 köb. tavaszgabonát, tengerije termett 4 1/4 köböl, kaszálója 129 szekérnyi, Van 114 ökör, ló, jármos, 114 tehén, 15 borju, csikó, 295 juh, kecske, 70 sertés, 41 méhköpü. Iparosa 6 pintér, vagy kádár s 1 zsendelykészitő.

1715-beli*2. U. o. összeírás szerint, 4 ember foglalkozott zsendelykészitéssel, ugyanekkor volt vámoshidja, melyen a gyalogos egy, a lovas 2 dénárt fizetett s egy évi jövedelme 2 frtot tett. A havasokról eredő patakjaiban sok pisztráng és kevés galócza s főleg Rivul pratuli (?) találtatik. Van itt egy kincstári fürészmalom, 5 lisztelő, 4 ványoló malom. Az utóbbiak Löb Gersch, Márkovics Lázár, Bud János és Tivadar örökösei tulajdonai.

1769 előtt*3. Megyei ltár selejt. 44. volt szárazvámja, melyet a főkormányszék ez évben megszüntnek rendelt.

1822-ben*4. Cziráki. Urb. oszt. határa IV. osztályu; adó alatt van 417 1/2 köb. szántó, {31.} 752 3/4 szekérnyi kaszáló, 30 ökör, 30 tehén, 4 borju, 128 juh, 35 kecske adó alatt.

1898-ban határának földje rossz, leginkább zabot termelnek s hazai fajta szarvasmarhát tenyésztenek. Semmiféle gyümölcse nincs. Itatója a két ágból jövő cziblesi patak, melyek a község felső részén folynak egybe, ezenkivül számos forrással és patakkal rendelkezik.

Határhelyek: 1715-ben*1. E. F. L. III. 162. E. Czibles, Hudinul, Prelacsite és Onsorul havasok.

1781-ben*2. E. F. L. XII 1/2 27. D. Pleska; Roh; Tensor; Zlagmin; Pláj; Hohotjej; Szburetur; Sztinyiszori; Hugyásza; Gornyásze; Obersuje; Ohuczej; Buza; Mocsire; Troján kaszáló; Oltonyásza; Szkericsele; Gardu.

1847-ben*3. Km. Lymbus. Funtina Mingyetuluj; Ptyicsoru Korha; Ptyátra Mokácsuluj, Plája, Hugyinuluj, Gyirgyizsaje patak, Fresunyeje Tarnyicza, Obcsinya Braduluj, Jegyerujka patak, Arsicza Tarnyiczuluj, Hobin hegy, Vurvu Zburituri, Troján, Felső Troján, Buza Trojanuluj, Kokovicza patak.

1900-ban területe 19840 kat. hold.

Lakossága: 1630-ban*4. U. o. fiaikkal együtt 23 jobbágy, 3 szabados lakossal, van benne 10 lakó, 9 pusztaház.

1706 körül*5. Erd. főkormsz. ltár. 3 jobbágy, egy zsellér, 2 szabados lakossal, van benne 6 lakó és 29 pusztaház.

1750-ben*6. U. o. lakik itt 4 egytelkes nemes 7 telken, 14 házban, 44 jobbágy 41 telken és házban és 3 ily özvegy 3 telken s házban, 2 szegény zsellér 2 telken, 1 kóborló s 1 szegény, ezeknek nincs semmiök. Együtt 53 telken laknak 58 házban. El van pusztulva 9 telek, melyekből kihaltak, részben br. Bánffy László földesurok más helyre költöztette.

1830-ban*7. Conscr. statist. topogr. 193. l. 470 gör. kath. lakossal.

1857-ben*8. Orsz. ism. táb. 22. l. 75 róm. kath., 891 gör. kath., 1 evang. luth., 9 evang. helvét, együtt 976 lakossal; házak száma 211.

1886-ban róm. kath. 131, gör. kath. 1224, zsidó 14, együtt 1369 lakossal.

1891-ben 1497 lakosból 133 róm. kath., 1312 gör. kath., 13 gör. kel., 14 ev. ref., 25 izraelita.

1900-ban lakossága 1614, ebből férfi 814; magyar 163, német 36, tót 5, oláh 1374, ruthén 8, egyéb 28; magyarul beszélni tud 186; róm. kath. 165, gör. kath. 1384, gör. kel 15, ev. ref. 10, izraelita 40; ir-olvas 51; házszám 326.

{32.} Adója: 1706 körül a jobbágyok ez évi adója*1. Erd. főkormsz. ltár. 18 frt 50 kr., 1 1/2 köb. búza, s ugyanannyi zab; a nemeseké 7 frt 50 kr., másfél köb. búza, s ugyanannyi zab, s a jobbágyokkal együtt adnak egy szekér szénát. 1748-ban*2. 1750. Erd. főkormsz. ltár. 154 frt 29 kr. 1755-ben*3. U. o. 240 frt 42 kr. 1775-ben*4. U. o. 527 f. 28 kr. 1822-ben*5. Megy. lt. 396 frt 27 kr. 1898-ban 2412 frt 92 kr.