{42.} Ujfalu (Szász-).

Nevének változatai: 1305-ben*1. Gr. Bethlen ltár. Wyfalw. 1410-ben*2. E. F. L. I. fasc. 22. B. és 1439-ben*3. Gr. Bethlen ltár. Ujfalu. 1586-ban*4. Km. Doboka A. 7. és Lib. Reg. II. Sig. Báthory 247. l. Szász-Ujfalu. 1622-ben*5. Cons. Capt. Nagysajoiens. Novae-Villae. 1830-ban*6. Cons. statist. topogr. 173. l. Szász-Ujfalu, oláhul Ijfaleu.

Keletre nyiló szűk völgyben, az oldalokra is kiterjedőleg épült, a Melles balpartján, keresztül foly rajta egy kis patak, mely a Mellespatakába szakad. Deéstől 46.8 kilométernyire fekszik, a kékesi járásban.

Ujfalu kezdettől fogva a Bethlenek és Apafiak közös nemzetségének birtoka volt. Az 1305. évi*7. Gr. Bethlen ltár. osztály szerint Ujfalu, Apa fiának Gergelynek jutott.

1410-ben*8. E. F. L. I. fasc. 22. B. Apa fia Miklós birtokában találjuk, a kinek a Bálványosvár tulajdonosai a Laczkok igen sok kárt tettek s birtokait elfoglalták, de sokáig nem bitorolhatták.

1447-ben*9. Gr. Bethlen ltár. Apafi Miklós végrendelkezik fölötte.

1467-ben*10. Km. prot. f. 35. Apaffy Mihály Ujfalut, Vingárti Geréb Jánosnak köti le.

1468-ban*11. Dl. 30212. Mátyás király Apaffy Mihálynak e birtokát is, mert az erdélyi lázadásban résztvett, Monoszlai Csupor Miklós vajdának adományozta.

1473-ban*12. Dl. 17898–99. néh. Apaffy Mihály özvegye Maczedoniai Klára pörrel támadta meg Csupor Miklós volt erdélyi vajdát, hogy férjének e birtokát még férje életében hűtlenség czimén a király részére elkobozta, jóllehet {43.} Apaffy Mihálynak Mátyás király már 1467-ben megkegyelmezett, birtokai visszaadását elrendelte. Az erdélyi vajda ezen kegyelemlevél alapján Csuport fővétségben elmarasztalván, Ujfalut Klárának s kiskoru fiainak Apaffy Ferencz, Lénárd és Miklósnak visszaitélte. Az özvegy 1493-ban*1. F. i. C. Bethlen és Apaffy cs. ltár. e birtokban fiaival megosztozott.

1530-ban*2. Km. Doboka I. 34. János király a hűtlenségbe esett Apaffy Miklósnak e birtokát Ősi Jankafi Lázárnak s Devecseri Medgyesi Istvánnak adományozta oda.

1534-ben*3. Km. prot. 1534:13. és gróf Bethlen ltár. néhai Apaffy Miklós özvegye Katalin s fia Gergely, ugyanezen Miklósnak fiát Farkast e néhai Apaffy Miklós itteni részétől eltiltják.

1535-ben*4. Km. prot. 1534: 33. és Doboka I. 1. Jankafi Lázár, a neki János királytól Apaffy Miklós hűtlensége miatt adományozott részt, Apaffy Miklós fiainak Gergely, György, László, Miklós és Farkasnak bizonyos összegért visszaereszti.

1568-ban*5. E. F. L. I. V. 4. néhai Apaffy Farkas fiai Gergely, István, Imre és András s néhai Apaffy Miklós fia Ferencz ezen birtokukba új adomány czimén beigtattatnak.

1586-ban*6. Km. Dboka A. 7. és Lib. Reg. II. Sig. Báthory 247. l. Bánffy Anna Apaffy Lénárdné és leánya Erzsébet Apaffy Miklóssal per közben úgy egyeztek meg, hogy Erzsébet lehető kihaltával ennek itteni része Apaffy Miklósra szálljon, a melyet a fejedelem is megerősitett 1589-ben.

1607-ben*7. 4. Lib. Reg. 210. birtokosa Mindszenti Benedek s neje Bánffy Anna.

1610-ben*8. Gr. Bethlen ltár. néhai Apaffy Gergely fia Miklós (1589) fiai Ferencz és György és Apaffy Gergelynek másik fia Lénárd s neje Bánffy Annától való leánya Erzsébet Erdélyi Istvánné úgy egyeztek meg, hogy az Erdélyiné által birt itteni ősi rész neki és utódaira maradjon.

1614-ben*9. Proclam. Kovácsoczi István a maga Mindszenti rész jószágát cserébe adja Kakucsi Imrének ennek itteni részeért.

1624-ben*10. @ 11. Lib. Reg. 52. Somkereki Erdélyi István itteni részét Apaffy György leányának Erzsébetnek adományozta.

1646-ban*11. E. F. L. I. 7. K. 12. T. Apaffy Istvánnak e birtokát, mert szakácsának István mesternek füleit levágta, 39 itt lakó zsellérével elkobozták, de 1651 és 1652-ben*12. Gyf. Misc. II. fasc. 4. nr. 5. 25. L. Reg. 588. kegyelmet kapván, abba visszaigtattatott, de csak inscriptioval, a minek testvérei Boldizsár és Mihály ellene mondanak.

{44.} 1667-ben*1. Gyf. prot. Deum time 83–88. Apaffy Mihály és neje Bornemisza Anna kihalásuk esetére örököseikül a Bethlen családot, t. i. búni Bethlen Jánost, fiait Miklóst, Pált és Sámuelt és Keresdi Bethlen Farkast, Gergelyt és Eleket teszik.

1694-ben*2. Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 24. birtokosa Kemény János.

1696-ban*3. Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 2. E. F. L. I. 22. Y. Teleki Anna Apaffy Mihályné, most Kemény Jánosné.

1699-ben*4. E. F. L. III. 249. C. a fiskus a magban szakadt Keresztury Istvánnak itteni részét elfoglalni akarta, de Keresztury Mária előbb Széky Sámuelné, utóbb Baróczy Jánosné és Vajda Sámuel annak ellentmondtak.

1770-ben*5. E. F. L. III. 238. V. bírja br. Bánffy Ferencz, felesége br. Kemény János leánya után.*6. Gazdatisztje Széki Sombory György armalista.

1782-ben*7. Erd. Lib. Reg. XII. 234. a gróf Bethlen család e birtokot a fiskusnak adja cserébe.

1786-ban*8. Erd. főkormányszéki levéltár. birtokosai: br. Bánffy Ferencznek van 42 jobbágya, gr. Wass Miklós özvegyének 38 jobbágya.

1809-ben*9. Erd. főkorm. birtokosai: gróf Mikó Károlynak van 38, br. Bánffy Jánosnak 6, Csernátoni Antalnak 9 telke.

1820-ban*10. Erd. kancz. lt. birtokosai: gr. Bethlen Károly, br. Bánffy Ferencz, Székely János és Csernátoni Antal.

Deési Szabó cs. czímere.

Deési Szabó cs. czímere.*11. Siebm. W. buch IV. B.

1863-ban*12. Urb. Wes. 79–111. lap. özv. gr. Telekiné gr. Bethlen Eszter, br. Bánffy Dániel, gr. Mikó Klára, Sikó Lajos részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*13. Erd. főkorm. lt. az itt összeírt 175 füst közül 6 nemesi füst volt.

Nemesi jogu birtokosai voltak: gr. Teleki Károly (Sárpatakról), ifj. gr. Teleki Domokos (Kozárvárról), br. Bánffy Dániel (Borsáról), Veres Miklós (Kozárvárról), Székely Dávid (Kolozsvárról), Boga Pál, Szabó József, Biró Lipót, Bálint János, Soltész Lajos és 1 Bota családbeli.

Jelenlegi birtokosai (1898): Hanek György; 500 h. Vétel deési lakos Ferenczi Endrétől és Lukácsi Dávidtól. Gravenstein Jakabné szül. Zélig Mária; 129 h. Vétel br. Bánffy Dezsőtől. Dászkál Iczig; 156 h. Vétel Lukácsi Dávidtól. Hunyadi Ferencz; 124 h. Vétel Lukácsi Dávidtól és másoktól. Deák László, Andreka Imre és Borgován Szilárd.

{45.} Lakosai hajdan tisztán szászok voltak; ma túlnyomó számban oláhok lakják, de szászok s magyarok is laknak benne.

1846–47 előtt a lakosság nagy számát a szászság tette, de ez évben több szász család költözött el a terhes jobbágyi szolgálmányok miatt s helyökbe a birtokos földesurak oláhokat telepitettek s ezek képezik a lakosság zömét.

Foglalkozásuk földmivelés és fuvarozás. Nyáron át 6 csütörtökön az oláhok nem dolgoznak, nehogy a jég határukat elverje. Öltözetüket házilag készitik; szokmányt, kurta fehér kabátot, fehér harisnyát, bocskort viselnek.

Épületeik paticsoldaluak szalmafedéllel. Lakóházuk a pitvar, nyári konyha és egy szoba, melynek berendezése egy × lábu asztal, egy ágy.

1848 őszén a félrevezetett oláhság az itt volt gr. Teleki-féle udvart megrohanván kirabolta, melyért a főbbeket Incze nevü honvédhuszár százados később elfogta, s mintegy 17 felett Fehéregyházán hoztak itéletet.

Ágostai evangelikus anyaegyházközség. Temploma a reformácziót megelőző időben épült.

1622-ben*1. Consign. Invent. seu bonor. eccl. paroch. scholaequ. in Cap. Nagy Sajoiens. az egyházvizsgáló Törpényi Abel Gáspár decan jó ekklézsiának írja; van egy ezüst kelyhe a régi puszta templomnál, a Nagyhegyen egy szőlőhegy, a Rosenkranzon egy gyümölcsös kert, 2 drb rétje. A hívek a papnak őszi alá szántanak s földjét bevetik, learatják, de a magot hozzá ő adja; betakaritják, tesznek 17 véka tavaszi vetést; learatnak egy hold földet, adnak két veder mustot és 3 szekér fát.

A nagyok temetéseért fizetnek 3 kenyeret, egy tyukot; a kisebbektől kenyeret és 1 tyukot, ennek kenyere a rektort illeti.

Az esketésért a menyasszony tartozik annyi pénzt adni, a mennyi 1 veder must. A templomba való bevezetés megáldásért (pro introductione) egy kalácsot, egy kenyeret s egy kupa bort; a kihirdetésért 24 denárt. A szegények bevezetéseért egy kenyér és 3 denár. Keresztelésért 3 denár.

A papnak ár a kis dézma, malaczból, tyukból, sajtból, csirkéből. Az özvegy asszonyok ezek mellett egy veder bort fizetnek.

Iskolája 1622-ben*2. Consign. Invent. seu bonor. eccl. paroch. scholaequ. in Cap. Nagy Sajoiens. már fenállott, fizetése volt a rektornak 6 köb. gabona s mindenki adott 8 szekér fát, évenként egy kenyeret; tartozott hiveit egy évben egyszer megvendégelni.

{46.} 1653-ban a közönség a templom számára egy ezüst kelyhet szerzett.*1. Consign. Invent. seu bonor. eccl. paroch scholaequ. in Cap. Nagy Sajoiens.

1748-ban*2. Ev. ref. Névk. 1890. 41. l. az egyházfi a templom kulcsát báró Bánffy Ferencz földesur parancsára a paptól elvette, a ki azt állitotta, hogy a templom, iskola stb. minden övé. A vizsgáló-bizottság a papot s rektort az isteni tisztelet elvégzésétől eltiltotta, a mig az eklézsia nem „remedeálja”, meg nem jobbitja magát. Van két harangja, az egyiken 1531. évszám és Szent-György vitéz látható rajta, a mint a sátán torkába szúrja lándzsáját. A másikon: „1653” és „Szász Bödön” felírás van.

1863-ban*3. Urb. Wes. 208. l. dézma-kárpótlásban részesült.

Lelkészei: Kroner Johan, Posner Mátyás, Wendel György, Posner Károly, Allexi István, a ki egyuttal tanitó is.*4. Kádár. Nev. Okt. Tört. 506. l.

Ev. ref. egyháza a szászmáthéi fiókja Aranyos-Szász-Móriczczal együtt, 1898-ban*5. Ev. ref. Névk. 125. l. 10 férfi és 10 nő hivővel.

Ev. ref. anyaegyház volt itt 1738-ban.*6. Hodor. Függ. 99. l. Ev. ref. lelkészét Szoboszlai Andrást a kormány azzal vádolta meg, hogy Rákóczi József, a nagy II. Rákóczi Ferencz fia, fejedelemségre való törekvéseit előmozditja, elfogatták, de ártatlansága kiderültével elbocsátották.

Gör. kath. egyházközség. Temploma fából épült, a község keleti részén 1750-ben s a következő évben szentelték fel Szent-Piroska tiszteletére. Lelkészei voltak Bán János, Pap Máté, Miklós, Filipán József és Papiu Lázár. Iskolája az ötvenes években keletkezett s azóta tanitanak benne.

Éghajlata szelid, mindenféle gabonának kedvező, széltől védve, egészséges, jégverés ritkán fordul elő.

1721-beli hivatalos összeírás szerint*7. Erd. főkormsz. ltár. 3 jobbágy, 13 zsellér, 3 kóborló lakója van, kik ez utóbbiak kivételével 19 házastelken laknak, el van pusztulva 2 ház. Van benne 35 ökör, 23 tehén, 14 bornyu, 5 ló, 113 juh, 12 méhkas, 77 sertés. 179 köböl vetésre való földje van, melybe elvetettek ez évben 37 köb. őszi, 22 köb. tavaszgabonát s termett 313 kal. búza, rozs, 159 kal. zab és árpa, 77 kal. kender, van 11 1/4 véka törökbúza vetésük; rétje van 20 szekérnyi, 16 kapásra való szőlőjében 69 veder bora lett.

Határa két fordulóra van felosztva s délnek fekszik, földje feketés sárga, keletre fekvő félig barna s terméketlen, ha trágyáznák jobb lenne, e helyen kétszer megszántják s rendesen 6 ökörrel; őszbúzát tisztán terem és rozszsal vegyest, szénája elég jó, tüzelésre való erdeje van, {47.} a hadi út terheitől néha szenvednek. Malomba a két mfre fekvő Szamosújvárra járnak, vásárba ide és a 3 mfre fekvő Beszterczére mennek.

1821-beli Cziráki-féle urbéri összeírás szerint az I-ső osztályba soroztatott határa.

1898-ban határa agyagos, kitünő termésü; terménye búza, tengeri, zab, árpa, lóher; állatai hazai fajta szarvasmarha, sertés és juh. Gyümölcsei: alma, körtve, szilva, baraczkfélék. Itatója a Szász-Uj-Ős felől jövő és a Melles patakon kivül, a mezőn „Hálók” nevü forrás. Van épületnek való köve.

1873 óta körjegyzői székhely.

Jobbágyszolgálmányok. 1447-ben*1. Gr. Bethlen cs. ltára. a földesúrnak évente 11 aranyforintot fizettek.

Határhelyek 1898-ban: Spia, Gropez, Dosa fundaturi, Fundetura, Fácza, Purkerécz, Ráza, Pogyerej, Gyásza, Valya Sofron Pojeny, Doszu Ketre zsu, Dumbráva, Pojána, Domnyászka, Zsu „Dupe Gyál” dülők. Határában egy hegyet „Mátyás király-hegy”-nek neveznek, erről azt tartják, hogy ezen a hegyen táborozott Mátyás király, midőn Beszterczére ment volna a lázongó szászok lecsilapitására.

1900-ban területe 3222 k. hold.

Lakossága: 1650-ban*2. E. F. L. I. 7. K. fiaikkal együtt 98 jobbágy lakósa van, kik 39 házban laknak.

1700-ban*3. Erd. főkormsz. lt. 22 jobbágy, 5 szegény lakósa van, kik 22 házban laknak.

1720-ban*4. Gr. Bethlen ltár. lakik az egész faluban 25 jobbágy 8 fiuval 11 telken, 5 zsellér 13 fiuval 5 telken, 33 zsellér 32 fiuval 20 telken, 19 zsellér 22 fiuval 14 telken és 4 özvegy 6 fiuval egy telken. Van régi telek 35, kis kunyhó 16.

1750-ben*5. Erd. főkormsz. ltár. lakik e községben 16 jobbágy 16 házas telken, 37 zsellér 28 házas telken és 28 szegény zsellér, kik külsőségeket nem birnak, 26 házban és 14 kóborló.

1830-ban*6. Cons. statist. topogr. 173. l. 580 ágost. evang. és gör. kath. lakossal.

1854-ben*7. Hodor. Függelék 99 l. 850 lélekkel.

1857-ben*8. Orsz. ism. tábla 27. l. 796 lakóssal, melyből 2 róm. kath., 677 gör. kath., 84 evang. lutheránus, 33 evang. helvét. Házak száma 169.

1891-ben 945 lélekből 3 róm. kath., 783 gör. kath., 4 gör. kel, 36 ev. ref., 66 lutheránus, 54 izraelita.

1900-ban 872 lakossal, ebből férfi 428; magyar 99, német 36, {48.} oláh 736, egyéb 1; magyarul beszélni tud 107; róm. kath. 2, gör. kath. 735, gör. kel. 3, ágostai h. evang. 36, ev. ref. 60, izraelita 36; ír és olvas 301; házszám 208.

Adója: 1721-ben*1. Erd. főkormsz. ltár. 223 frt. 1898-ban 3018 frt 49 kr.