CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Bevezetés
I. Torda város és környékének helyrajzi fekvése.
II. Torda és vidéke földtani tekintetben.
III. Torda növényvilága (florája).
IV. Torda állatvilága (faunája).
V. Torda alakulása. (Dák-korszak.)
VI. Torda a római uralom idejében. Patavissa vagy Potaissa.
VII. A Leányvár állótábora (castrum stativuma).
VIII. A római ugynevezett Trajan útja Tordán és az Aranyoson állott római hid.
IX. A Tündéren feküdt castellum, fürdők, sírok s más római maradványok.
X. A Torda helyén feküdt római Colonia (Potaissa).
XI. A római vizvezetékek Tordán.
XII. Tordán talált római műtárgyak, szobrok stb.
XIII. A Tordán levő s onnan kikerült római feliratok.
XIV. Tordát érdeklő koholt feliratok.
XV. Torda római leleteiből levont történelmi következtetések.
XVI. A római és magyar uralkodás közti időszak.
XVII. A magyarok honfoglalása, tettei, hivatása és hatása.
XVIII. Az első magyar Torda alakulása, nevének eredete.
XIX. Torda ősvárai: Torda-, később szt.-miklósfalvi vár és Saxodonia vára.
XX. A mongol dúlás, második Torda alakulása, az abba beolvadt faluk.
XXI. Egyházfalva.
XXII. Szent-Miklós.
XXIII. Torda baloldali határrésze, az ott feküdt és Tordába beolvadt régi faluk, vagyis Udvarnoktelek, Kölköd, Vizelmentelek, Bojtorom, Sejtér, Péterlaka.
XXIV. Torda város határának keleti része, Nagy-Gorgány, Nagy-Király rétje, Bojtorom, Száltelek-Pethlend községek emléke és azok nyomai. Kétágú tó, Csicsiri domb, Virágosvölgy, Tóbiás sirköve.
XXV. Torda város jobboldali határa, az ott feküdt és Tordába beolvadt régi faluk, vagyis Párdé, Kerekegyház, Igruchteluk, Atelteluk és a Király-Erdeje.
XXVI. Torda város kiváltságai, adománylevelei, pallosjoga. (Általánosan Tordát érdeklők.)
XXVII. A tordai sóvágók berendezése, hatósága, kiváltságai, a tordai régi kamara-ispánok.
XXVIII. Uj-Torda és kiváltságai.
XXIX. Torda város helyhatósági alkotmánya (constitutiója).
XXX. Torda város hatósága, régi birái, hadnagyai és polgármesterei.
XXXI. Tordára vonatkozó magán-oklevelek.
XXXII. Torda város vásárai, havasi móczok.
XXXIII. Torda város czímere, pecsétje, közjogi állása, országgyűlési képviseltetése, fővámhivatala, főnemessége.
XXXIV. Torda város története (krónikája) az őskortól a mohácsi vészig.
XXXV. Torda történelme a mohácsi vésztől 1848-ig.
XXXVI. Torda város az 1848/49-iki szabadságharcz alatt.
XXXVII. Tordán tartott országgyülések.
XXXVIII. Torda vallástörténelme.
XXXIX. Torda nevelésügye, az unitárius gymnasium, a felekezetek elemi iskolái, kisdedóvók, katonai iskola, állami intézetek, Kolozs-alagúti iskola.
XL. Torda égalji viszonyai, lakóinak foglalkozása, közegészségi viszonyai, ivóvize, földmivelése, annak jövője; mesterségek, iparágak, bortermelés, virágtenyésztés. A tordai nők.
XLI. Torda város népessége hajdan és most; általános népszámlálás. Hét éven felüli népesség. Műveltségi viszonyok. Torda népessége anyanyelv szerint. Jelenvaló népesség hitfelekezetek szerint. Tordai oláhok.
XLII. A tordai kebeles polgárok. Torda érdemei a nemzeti műveltség és szinészet terén.
XLIII. Torda nevezetes emberei.
XLIV. Torda város elhelyezkedése, beosztása, fekvölgyének alakulása, környezete, szőlőhegyei, terei, utczái.
XLV. Az Aranyos hidja, Keresztesmező, vasuti indóház, faraktár, városliget.
XLVI. Ágostai hitvallásúak temploma és vármegyeház.
XLVII. Az ó-tordai kastély és az ev. reformáltak ódon temploma.
XLVIII. A fiscus háza, vagy a régi fejedelmi lak.
XLIX. A tordai Piacztéren levő más régi épületek: Bethlen-Wesselényi-udvar, a régi Sárközi-féle, most Csipkés-ház, Thököly Imre tordai háza, városház, casino. Emlékezés br. Kemény Farkasra.
L. A piaczi nagytemplom (Cathedrale), annak véderődje; a ferencz-rendiek temploma és residentiája.
LI. Új-Torda templomerődje és ódon egyháza.
LII. A tordai sóbányák, azok multja, általános képük.
LIII. Torda sóaknái részletesen.
LIV. Kősótermelési üzem leírása a magy. kir. állami kősótelepen Tordán, Magyarország erdélyi részében.
LV. A Bánya, a Magyarós-patak völgye, Egyházfalva határa, alsó-sósfürdők.
LVI. Szind és környéke.
LVII. A tordai hasadék.
LVIII. A Muntye- vagy Köves-tető, Monaszteria, a Szent-László mondakör, e hegylánczolat többi szorosai, Nagy Király-erdeje.
LIX. Magyar-, Közép- és Felső-Peterd.
LX. Sarkad, Indal, Mikes, Szelistye, Szt.-Király, M.-Szilvás, Csürülye, Hesdád.
LXI. Torda környéke észak felé; Koppánd, kastély és templom-rom, a Dobogó és Túr.
LXII. A túri hasadék, vagy túri kő.
LXIII. A Rákos patak felső völgye.
Függelék.
Előszó
A "Székelyföld leirása" czímű művem megirásakor Torda városát is be akartam foglalni az Aranyosszéket tárgyaló V. kötetbe, nemcsak azért, mert lakosainak nagyrésze székely eredetű s mert e város és a székelység jogviszonyai, szokásai és intézményei közt sok hasonlatosságot találtam, hanem azért is, mert az földrajzilag Aranyos-székkel, multja és történelme által a székelységgel szorosan összefügg. De a midőn kutatásaimat s tanulmányaimat Torda városára is kiterjesztém, csakhamar meggyőződtem, hogy a kép sokkal nagyobb, hogysem a tudomány kára nélkül a szűk keretbe beszoritható lenne; valamint arról is meggyőződtem, hogy Torda város leírása nagyobb tért és figyelmet érdemel, mintsem egy más törvényhatósággal kapcsolatosan, tehát mellékesen, foganatositható lenne.
Az anyag rendkivüli bőségéből és érdekes voltából kitünt, hogy a kitűzött czél csak ugy lesz e szép és nagy multtal biró városhoz méltóan elérhető, ha azt egy önálló monographia tárgyává teszem. E meggyőződés hozta létre e kötetet, a mely e szerint "Székelyföld leirása" czímű művem kiegészitő, de önálló része s mintegy függeléke.
Ily mű helyes megirása előre föltételezi, hogy az ismertetendő vidék vagy város iránt előszeretettel és kiváló vonzalommal viseltessünk, át kell hogy hassa lelkünket, sőt egész valónkat ama lelkesedés, a szivnek azon költői emelkedettsége, a mi nélkül az ily - vasszorgalmat igénylő - művet létrehozni nem lehet, mert csak a tárgy szeretete, a czéltudatos iparkodás tudja cselekvő éberségben tartani azon rendkivüli erőfeszitéssel járó munkát és nem lankadó munkakedvet, a mely évek hosszú során át foglalkoztatja az emberi ész gondolkozó műhelyét: az agyat.
Bennem élt, sőt teljesen uralta és elfoglalta lelkemet Torda városa iránt azon előszeretet és mély érdeklődés, a melyet nemcsak a multja iránti bámulat, de a jelene iránti tisztelet is folyton táplált, éberségben tartott ép oly mérvben, mint a hogy a "Székelyföld leirása" hosszas és terhes munkája alatt át voltam hatva s felvillanyozva éreztem egész valómat s szellemem összes tevékenységét.
Örömöm tiszta, hálám a Gondviselés iránt mély, hogy e nagy és terhes feladatot legjobb meggyőződésem szerint ugy teljesithettem, miszerint Magyarország e kis hazarésze klasszikus-kori emlékekben gazdag, hazafias érdemekben dús városát régi fényében mutathatom be az olvasó-közönségnek, hogy ezáltal őt megillető magas polczra emelve, lakosainak egy szebb jövő iránti önbizalmát föléleszthessem s igy a mult erőteljes törzsébe a jobb jövőnek termő ágát beolthassam.
Ime, a kitartó munka igénytelen eredménye, melyet Torda város derék polgárainak szeretettel mutat be és tisztelettel nyujtja át
Kelt Szejkefürdőn, 1889. jan. 1-én.
Orbán Balázs