Az arisztokrata, főnemesi és nemesi családok mindig fontos szerepet töltöttek be a magyar társadalomban. A főnemesség körébe bárók, grófok, hercegek honosított családoknál őrgrófok, valamint a magukat honfoglaló ősöktől származtató "de genere" családok tartoztak. Ez utóbbiak rangjukat tekintve köznemesek voltak, de családfájuk gyakran ősibb volt a rangot kapott családokénál, és ez némileg "kompenzálta" ezt a hátrányt. A két csoportot politikai és vallási orientációja is jócskán elválasztotta egymástól.

A magyar arisztokrácia közel ezer esztendős uralmára jellemző mindenekelőtt a szívós uralom-megtartás, de ugyanígy jellemző egyes családok tagjainak a nemzetre (birodalomra) is kiható szereplése. A magyar arisztokráciánál maradva, mérvadó családjaik a középkorban vagy az újkor hajnalán emelkednek országos jelentőségre. A személyes vitézség, az ügyük iránti önfeláldozás, a halálig tartó helytállás általában jellemző tulajdonságuk. Ha ehhez műveltség, ismeretek, teremtő készség is járulnak, magunk előtt látjuk a legnagyobb hírnévre szert tett családok történelmi arcképcsarnokát. Képviselőiket a modern korban a parlamentáris demokrácia fontos tisztségeiben is megtaláljuk. A korabeli felsőházban elsősorban születésük és vagyonuk révén, de a politikai életben már az egyéni képességek is szerephez jutnak: miniszterek, államtitkárok, nagybankok elnökei, a mezőgazdaság társadalmi irányításának nagyhatalmú reprezentánsai, általában a gazdasági élet kulcsfontosságú helyein elnöklő arisztokraták azt a következtetést engedik, hogy átöröklött képességeik alkalmassá tették a szereplőket a betöltött állások elnyerésére.

[...]

1945 után, a második világháború befejeztével azonban a korábbi helyzet, merőben megváltozott. A társadalom vezető ereje - a jelszavak szerint - a munkásosztály lett, szövetségben a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiséggel. A korábbi társadalmi elit a korabeli terminológia szerint "osztályidegenné" vált, s mint ilyen, üldözendő volt. Az "osztályidegen" származás hátrányt jelentett a munkavállalásnál, a tanulási lehetőségeknél, bizonyos esetekben rendőri fellépést is vont maga után. Az oktatás és a kultúra területét is áthatotta a politikum. A meghirdetett célkitűzések közé tartozott a munkás- és parasztfiatalok iskoláztatási lehetőségeinek növelése, ugyanakkor nehézségeket támasztottak az "osztályidegenek" útjába.

Az évszázados uralmi struktúrát, a vagyonát, esetenként gyermekeiben a magasabb műveltség lehetőségét elveszítő magyar arisztokrácia nemcsak egyedeiben, de általánosan, intézményeiben is elpusztult. Tagjai szétszóródtak.

Mindezek ellenére azok az elvek, szokások, hagyományok, melyek a főnemesi családokat korábban is összetartották, napjainkban sokszor sokkalta erősebben élnek ezen családok esetében, mint más, polgári családoknál. Az általam tanulmányozott család esetében elmondható, hogy a tanulás, az önművelés fontossága, az idegen nyelvek ismerete, a művészetek tisztelete és lehetőség szerinti művelése, a testedzés - a mai napig jellemző.

Azt meghatározni, hogy mi is a család, elég nehéz feladat. Egy laikus úgy határozná meg a család mibenlétét, hogy az valamifajta összetartozás-érzés, lehetőség szerint valamilyen közös értékrendet, és valamiféle "családtudatot" jelent. A családi identitás egy igen nehezen körülhatárolható fogalom - létezik egy szűkebb vagy tágabb család, aminek megvannak a maga szokásai, a hagyományai, a saját történelme. A család attól működik, hogy van egyfajta rend a tagjai között, valamifajta hierarchia. A hierarchián belül egymástól elhatárolódnak a személyek, az alrendszerek, léteznek íratlan szabályok, amiket lehet tudni, valamint az egymással lehetséges kommunikációra is érvényes ugyanez.

Az általam tanulmányozott, és bemutatni kívánt család ma is élő tagjai a Podmaniczky család leszármazottai. Adatközlőm dr. Martinovitsné dr. Kutas Ilona (sz. Sopron, 1944) volt, aki beszélt családjáról, felmenőiről, s azok általa ismert leszármazottairól; a családtagok sorsáról, életükről, s arról, hogy napjainkban miként jelenik meg a családi összetartozás, azaz a család közös "mi-tudata", közös identitása.