CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó.
Általános előismertetés a székely nép történelme- és jogviszonyairól.
Udvarhelyszék.
Előismertetés Udvarhelyszékhez.
I. Udvarhelyszék nyugoti határszéle.
II. Székely- vagy Szitás-Keresztur.
III. Kereszturtól Nagy-Galambfalváig.
IV. Nagy-Galambfalva és környéke.
V. Nagy-Galambfalvától Székely-Udvarhelyig.
VI. Székely-Udvarhely.
VII. Székely-Udvarhely.
VIII. A Csonkavár.
IX. Budvár.
X. Udvarhelytől Zetelakáig.
XI. Zetelakától Homoródig.
XII. A két Oláhfalu.
XIII. A Hargita.
XIV. Lövéte környéke.
XV. Az almási barlang szorosa.
XVI. Oroszhegy.
XVII. Oroszhegy környéke.
XVIII. A Fehér-Nyikó vidéke.
XIX. Kadács vagy Kadicsa vára.
XX. Tovább utazás a Nyikó völgyén.
XXI. Gagy-vize völgye.
XXII. Gagy-vize völgyének felső fele.
XXIII. Firtos vára.
XXIV. Korond és környéke.
XXV. Tartod vára.
XXVI. Sóvidék. Parajd környéke.
XXVIII. Egy séta Rabsonné várához.
XXVIII. Atyha.
XXIX. Küsmöd és Siklód környéke.
XXX. Küsmöd-vize völgye.
XXXI. A Partium.
XXXII. A partium másik völgye.
XXXIII. Udvarhelytől Homoród-Szent-Pálig.
XXXIV. Homoród-Szent-Pál.
XXXV. Bágyi vár és környéke.
XXXVI. Udvarhelyszék déli határfalui.
XXXVII. Nagy-Homoród tere.
XXXVIII. Oklándtól Kőhalomig.
XXXIX. Kőhalom. (Reps.)
XL. Héviz és környéke.
LXI. Héviztől Alsó-Rákosig.
XLII. Alsó-rákosi szoros.
XLIII. Bardoczszék.
XLIV. Baczon vize völgyei.
XLV. Olasztelek és környéke.
XLVI. Bardóczszék felső része.
XLVII. Vargyas.
XLVIII. A Rika.
XLIX. A Rika-tető.
Csík-Szék.
Csíkszék előismertetése.
I. Udvarhelytől Csík-Somlyóig.
II. Csík-Somlyó.
III. Somlyó környéke.
IV. Csík-Szereda.
V. Csík-Szereda környéke.
VI. Csík-Szereda távolibb környéke.
VII. Al-Csík.
VIII. A Lok.
IX. Al-Csík.
X. Al-Csík.
XI. Kászonszék.
XII. Kászonszék.
XIII. Fel-Csík.
XIV. Csík-Rákos és vidéke.
XV. Szépviz és környéke.
XVI. Gyimesi szoros.
XVII. Az Olt felvölgye.
XVIII. Szent-Domokos környéke.
XIX. Balánbánya és környéke.
XX. Szent-Domokos sziklabérczei.
XXI. Az Olt eredete.v
XXII. Szent-Domokostól Gyergyó-Szent-Miklósig.
XXIII. Kirándulás a Gyilkos tavához.
XXIV. Szent-Miklóstól Ditróig.
XXVI. Ditrótól Borszékig.
XXV. Borszék.
XXVI. Borszék környéke.
XXVII. A tölgyesi szoros.
XXVIII. Átrándulás Gyergyó-Topliczára.
XXIX. Kelemen havas.
XXX. Gyergyó délnyugati szöglete.
XXXI. A Bethlehemesek.
XXXII. Csík a forradalom korszakában.
XXXIII. Alfalutól Parajdig.
Háromszék.
Háromszék előismertetése.
I. Miklósvár-szék.
II. Felső-Fehérvármegye egy foltocskája.
III. Háromszék alvidéke.
IV. Sepsi-Szent-György.
V. Szent-Györgytől Bodokig.
VI. Bodok és környéke.
VII. Bükszád környéke.
VIII. Tusnádi szoros.
IX. Tusnádi fürdő.
X. A csíki Bálványos vár.
XI. Szent-Anna tava.
XII. Szent-Anna tavától a Büdösig.
XIII. A torjai Büdös.
XIV. A Bálványos és Torja vára.
XV. Torjától Ikafalváig.
XVI. Ikafalvától Kézdi-Vásárhelyig.
XVII. Kézdi-Vásárhely.
XVIII. Kézdi Sz.-Lélek és környéke.
XIX. Kézdi-Vásárhelytől az Ojtozig.
XX. Az ojtozi szoros.
XXI. Nyujtódról Zaboláig.
XXII. Zabola.
XXIII. Páva.
XXIV. Kovászna.
XXV. Kovásznától Zágonig.
XXVI. Várhegy.
XXVII. A két Borosnyó és Egerpatak környéke.
XXVIII. Réty.
XXIX. Szacsva környéke.
XXX. Eresztevény és Maksa környéke.
XXXI. Háromszék közép falui és forradalmi szerepe.
XXXII. Rétytől Uzonig.
XXXIII. Uzontól a kökösi hidig.
Marosszék.
Marosszék előismertetése.
I. Szovátha és környéke.
II. Sóvárad és Kibéd környéke.
III. Makkfalvától Erdő-Szent-Györgyig.
IV. Havad patakának völgye, Gyalakuta és Kelementelke környéke.
V. A Göcsi patak völgye.
VI. A Nyárád alvidéke.
VII. A Nyárád torkolatja.
VIII. Az Al-Nyárád jobb partja.
IX. A Közép-Nyárád vidéke.
X. Nyárád-Szent-László és vidéke.
XI. A Közép-Nyárád felső része.
XII. A Kis-Nyárád völgye.
XIII. Selye és a Bekecs.
XIV. A Nagy-Nyárád völgye.
XV. A Szentföld.
XVI. Köszvényes-Remete környéke.
XVII. Nyárádtól a Maroshoz.
XVIII. Maros-Vásárhely fekvése és keletkezése.
XIX. M.-Vásárhely krónikája, alapulásától a jelen korszakig lehozva.
XX. A maros-vásárhelyi vár.
XXI. Maros-Vásárhely.
XXII. Maros-Vásárhely.
XXIII. A Postaréten elhantolt vértanuk emléke.
XXIV. Marosszék szerepe az 1848-9-ki forradalomban.
XXV. A Poklos patak völgye.
XXVI. Marosszéknek Marostúli része.
XXVII. Marosszék mezőségi része.v
XXVIII. Tovább utazás a Székely-Mezőségen.
XXIX. A Maros völgye Vásárhelyen alól.
Aranyosszék.
Aranyosszék előismertetése.
I. A Maros völgyének Maros- és Aranyosszék közt eső része Sz.-Pálig.
II. Kerelő-Szent-Pál és környéke.
III. Radnóth.
IV. Kutyfalva, Bogáth környéke és az ozdi völgy.
V. Maros-Ludas és Hadrév környéke.
VI. Székely-Kocsárd környéke.
VII. Harasztos, Nagylak és Székely-Földvár környéke.
IX. Felvincz.
X. Maros-Ujvár.
XI. Aranyosszék délnyugati szöge.
XII. Keresztesmező és a bogáthi fensík.
XIII. Gerend, G.-Keresztur és Aranyos-Lóna.
XIV. Gyéres, Egerbegy és környéke.
XV. A Keresztesmező közép tere és Aranyosszéknek az Aranyos északi partjára átrugó része.
XVI. Aranyosszéknek a Keresztesmező felső részén fekvő falui.
XVII. Aranyosszék havasalji része.
XVIII. A Székelykő.
XIX. Várfalvától Toroczkóig.
XX. Toroczkó város története.
XXI. Vasipar és földmívelés Toroczkón.
XXII. Toroczkó nevelésügye és népélete.
XXIII. Toroczkói népviselet és népünnepek.
XXIV. Toroczkó-Szent-György.
XXV. A toroczkó-szent-györgyi vár.
XXVI. A Kököze vagy Kőszorosa.
Toldalék a "Székelyföld" V. kötetéhez.
Barczaság.
Előismertetés a VI. kötethez.
I. A kökösi hidtól Bodoláig.
II. Felső-Fehérvármegye egy foltocskája és Béldi Pál emléke.
III. A bodzai vám vidéke.
IV. Bodza vidéke.
V. Hétfalu.
VI. Hétfalu.
VII. Hétfalu.
VIII. Hétfalu.
IX. Hétfalu.
X. Hétfalu.
XI. Az Ó-sáncz szorosa és Garcsin völgye.
XII. A tömösi szoros.
XIII. Brassó.
XIV. Brassó.
XV. Brassó népessége, három nemzetcsoportja, ipara, kereskedelme.
XVI. Brassó önkormányzata és belszervezete.
XVIII. Brassó iskolai, nevelésügye.
XVIII. Brassó belvárosa.
XIX. Brassó külvárosai.
XX. A Czenk.
XXI. A Keresztyén-havas.
XXII. A rosnyói völgy.
XXIII. Törcsvár és a törcsvári szoros.
XXIV. Zernyest, Királykő, a két Tohán, Volkány és Vidombak.
XXV. Feketehalom és környéke.
XXVI. Ujfalu.
XXVII. Krizba és Apácza környéke.
XXVIII. Höltövény és Földvár.
XXIX. Botfalva és Szentpéter.
Előszó (részlet)
[...]
Hazánknak kétségtelenül legérdekébresztőbb része a Királyhágon inneni (keleti) terület, melynek ma már, - az unio szerencsés végrehajtása után - csupán földrajzi fogalom szerint adjuk az "Erdély" nevet. Ezen roppant havasok által körülkeritett, sok helyt őserdőktől boritott országrész, még vasuttal az eszme- és fogalomterjesztés ezen életerével nem birván, legismeretlenebb és legelzártabb, s talán könnyebb az Oceánon tuli Amerikába, mint ez irányban a hon véghatárain fekvő Székely földre eljutni.
Pedig e terület az, mely a figyelmet méltán ragadja magához, mert Lacedemonja ez hazánknak, mely Árkádia szépségével bir, melynek dicső népe a spartaiak erényével van felruházva. Felleg vára, s hatalmas védvonala az e hazának, hol hősies szabadság és hazaszeretettel felvértezett keblek alkotnak, miként Spártának, megvivhatlan élő falokat, s bizonnyal vannak nékünk dicső leonidási példáink, van Termopilánk, Marathonunk és Plateánk; nem szorultunk lelkesitő példákért Hellasra.
És éppen ezen véghatárainkon fekvő legérdekesebb terület, a szép Székely föld az, mely legkevésbbé van ismerve, melyről önmagunk is legkedvesebbet tudunk. Égető szükséggé vált tehát annak felkutatása és ismertetése.
Ezen - bevallom - nagy és nehéz feladat létesitéséhez fogtam én gyenge erővel ugyan, de a legszentebb szándék- és a legernyedetlenebb szorgalommal, járatlan ösvényen indulván el, mit 6 év kitartó szorgalmával és szent törekvésével gyüjthettem, azt hazán oltárára helyezem. Zsenge talán az áldozat, mit a jó indulat, s a honfikötelmek átértése nyujt; de hát visszarettenjek-e a feladat nehézségétől, s ha tökélyest, ha teljesen kielégitőt nem nyujthatok, hallgassak-e, mint eddig tevők, s e szép országrész ismeretlen maradjon továbbra is?
Nem, azt tennünk nem szabad, s azért a kor intő szavát követem, midőn ezen munkát közre bocsájtom.
E munka hat kötetből áll. Öt azokból az öt székelyszéket, a hatodik a Barczaságot tárgyalja, főtekintettel az azt lakó magyarságra. Mindenik kötethez a szöveget felvilágositó számos kép- és alaprajz van csatolva, melyeket én magam fényképi uton állitottam elő. Fő igyekezetem oda volt irányozva, hogy a vizsgálódásom alatti területnek történeti, népéleti, régészeti s tájirati hű leirását adjam; de mivel czélom nem az volt, hogy csak szaktudósok számára irjak, kerülni igyekeztem az abstract irányt és a szakirodalmi merevséget, sőt az előforduló ily szárazabb leirásokat is igyekeztem a lehetőleg vonzó és élvezhető alakba önteni, főként azért, hogy az ily komolyabb irányu olvasmányt is megkedveltessem a nagyobb olvasóközönséggel. Ez a törekvés választatta vélem a könnyebb és élvezhetőbb elbeszélési modort.
[...]