CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
I. Mi az információ?
1. A tudomány és az információ
2. Az információ válsága
II. A történelemtudományról
1. Mi a történelem?
2. A történettudomány rendszere
III. A történettudományi kutatás intézményei
1. A levéltár
2. A múzeum
3. A felsőoktatási intézmények
4. A kutatóintézetek
5. A könyvtár
6. A könyvtári szolgáltatások rendszere
7. A könyvtári katalógusrendszer
IV. Tájékozódás a történettudományi szakirodalomban
1. A faktográfiai tájékozódás eszközparkja
1. Lexikonok, enciklopédiák
2. Szótárak
3. Rövidítésjegyzékek
4. Jelgyűjtemények
5. Szólásgyűjtemények
6. A topográfiai megközelítés
7. A kronológiai megközelítés lehetőségei
8. Genealógiák
9. Az életrajzi megközelítés lehetőségei
10. Emlékiratok, naplók, visszaemlékezések
11. Statisztikák
12. Jogszabályok és törvények a történettudományi kutatás szolgálatában
13. Képes (ikonográfiai) dokumentumok
14. Forráskiadványok
15. Szöveggyűjtemények és chrestomathiák
16. Feladatgyűjtemények
17. Monográfiák
18. Számítógépes keresési lehetőségek
IV. Tájékozódás a történettudományi szakirodalomban
2. A bibliográfiai tájékozódás eszközparkja
1. A bibliográfiákról
2. Általános, egyetemes, elsőfokú bibliográfiák
3. Általános, egyetemes, másodfokú bibliográfiák
4. A nemzeti bibliográfia
5. Történelmi szakbibliográfiák
6. Folyóiratok, sajtóbibliográfiák és repertóriumok
V. A kutatómunka gyakorlata
1. Hogyan készítsünk referátumot?
2. Az irodalomkutatás technikája
3. A dolgozatírás technikája
Felhasznált főbb irodalom
Előszó
Egyetemi és főiskolai hallgatók, fiatal kutatók számára írtam munkámat, vagy ahogy az alcímében is jeleztem: kalauzt. Olvasóimat szeretném megismertetni a történelemtudományi kutatómunka elméleti és gyakorlati alapjaival, a kutatás intézményeivel, segédkönyveivel és a tudományos munka elkészítésének technikájával. Az írás nehézségét viszont pontosan az okozta, hogy úgymond laikusokhoz kell szólnom. Hogyan írjam le 5-6 oldalban azt, amit a könyvtári katalógusokról tudni kell, holott a könyvtár szakos hallgatók ezt évekig tanulják. Némi megnyugvást okoz, hogy csupán az első lépések megtételéhez szeretnék segítséget nyújtani.
A könyvben számos példát említek a különböző dokumentumtípusokról szólva. Ezzel viszont jelzem, hogy egyáltalán nem törekedtem teljességre, hiszen akkor inkább bibliográfiát kellett volna szerkesztenem, viszont a felsorolt példák (remélem) alkalmasak arra, hogy a további vizsgálódást, munkát elősegítsék.
Könyvem szerkezetének kialakítását nagyban segítette, hogy magam is fiatal gyakorló kutató vagyok és évekig oktattam a történelem szakos hallgatóknak bibliográfiai ismereteket. Tapasztalatom szerint nem maga a kutatás, hanem csak az elindulás nehéz. Bízom benne, hogy a könyv átlapozása, elolvasása után sokkal könnyebb lesz.
Az egyes művek ismertetését - hacsak valami nem indokolja a bővebb kifejtést - néhány szóban teszem. Könyvek esetében - ha az adott műnek több kiadása is volt - az első kiadás adatait ismertetem, viszont ha a könyvnek javított, bővített vagy átdolgozott kiadása(i) látott napvilágot, akkor az újabb kiadás adatait közlöm, hiszen egyértelmű, hogy az újabbat, az átdolgozottat célszerűbb használni.
Olyan könyvek esetében, ahol reprint kiadások jelentek meg, az eredeti kiadási adatokat közlöm, megjegyezve azt, hogy ekkor és ekkor reprintet is kiadtak. A könyvek szerzőjének, vagy szerzőinek nevét, a könyv címét, alcímét, a kiadás helyét, kiadó nevét, kiadás évét feltüntettem, illetve egy vagy kétkötetes mű esetén az oldalszámozást is. (A sorozati közlést nem találtam fontosnak.) Folyóiratok esetében szerző, cikk címe, folyóirat neve, kiadás éve, évfolyama, száma, oldalszám a legfontosabb azonosítók. Könnyen vádolhatnak azzal, hogy leginkább magyar nyelvű anyagokat sorolok fel, s az idegen nyelvűeket alig. Azonban - ismét hangsúlyozom - ez csak bevezetés, először a kutatás módszereit kell elsajátítani, s aztán majd lehet az idegen nyelvű anyagok között bolyongani. Mindehhez sok sikert kíván a szerző:
Miskolc, 1999. december 30-án