Karthauzi Névtelen

Csodatévő imádság

Vala egy időben egy ember, ki Asszonyunk Szíz Máriának szeretetiért minden napon csak Ave Mariát olvas vala. Történék zarándokság járni menni, mikoron egy vadon erdőre kelt volna, fogák meg őtet az tolvajok, gondolván, hogy pénz vóna nála. Megölék őtet, és temették el az útfélön, és az zarándok istápot üték le feje fölött emléközetre. Időjártába az aszú istáp Asszonyunk Máriának érdeme miatt megfoganék, és szép nagy fa lén őbenne. Mikoron azon elméne egy pispek, tekénte fel az fára, és látá hát, az fának levelén mind Ave Maria vagyon megírván. Elcsodálkozván rajta, kérdé meg azon lakozó népeket, mi dolog vóna. És megjelenték őneki az dolgot. Azt hallván elálmélkodának rajta, és ottan az jámbor pispek megásatá a sírt. És íme, nagy csodának csodája, teljességgel épen találák az zarándoknak testét feküdni az koporsóban, és az nagy fának gyökere hát szájában vagyon, kinek levelén az Ave Maria vala megírva. Ottan megismerék Istennek malasztjából, hogy az ember ő életében gyakorta olvasta az Ave Mariát. És dicsérék az Úristent és Asszonyunk Máriát ez csoda dolog látván. És annak utána az szegény hív keresztyének gyakorta mennek vala azon helyre, és Asszonyunk Máriának érdeméért sok irgalmat tészen vala Úristen az szegény népnek szüksége szerint.

 

1527




Hátra Kezdőlap Előre