CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
1. fejezet - Filozófia és/vagy irodalom
1.1. "Ez filozófia, (...) de hogy tud egyúttal költészet is lenni?"
1.1.1. A lezárhatatlan hermeneutikai diskurzus
1.2. Ellentétes együttlevőségek a Tragédiában
1.3. A feszültségteremtés esztétikai hatása
1.4. A bölcseleti irodalom egyik értelmezési problémája
1.4.1. A filozófiai analógiákról
1.4.2. A hegeli hatás vitája
1.5. A filozófia irodalmias beszédmódjáról
1.6. Az és/vagy kérdései
1.6.1. Filozófia vagy irodalom
1.6.2. Filozófia és művészet
1.6.3. Filozófia és irodalom
1.7. Homogenizáció a romantikus esztétikákban
1.8.1. A Tragédia esztétikumának romantikus jegyei
1.8.2. 'Egy minden - minden egy'
1.9. A megértés ontológiai jellegéről
2. fejezet - Az ember tragédiája kérdésfeltevése
2.1. "...mért küzdök"
2.2. A 'nincs értelme' válaszvariációja
2.3. Az értelemadás
2.4. A létezés értelmetlensége és/vagy értelmessége
2.5. "Bizonytalanság a pokol"
2.5.1. Ádám kérdései
2.5.2. Az Úr válasza
2.5.3. Bizonyosság: a bizonytalanság
3. fejezet - Az Istenét elhagyó Ádám hite
3.1. Elfeledett Madách-tanulmányok
3.2 Pesszimizmus és/vagy optimizmus?
3.3. Az ágostoni párhuzamról
3.4. "Az ember tragédiája elsősorban a XIX. század emberének sorsa"
3.4.1. A premodern Ádám
3.4.2. A premodern válsága
3.5. Egy teológiai értelmezés
3.6. Ádám tragikuma
4. fejezet - Luciferi kettősségek
4.1. A Tragédia első változatáról
4.2. Monizmus vagy dualizmus
4.3. A Rossz eredeztető kérdése
4.4. Az Úr és Lucifer vitája
4.5. A luciferi kettősségek
5. fejezet - Madách Imre Ádám mítosza
5.1. A bibliai Ádám mítoszról
5.2. Elkülönböződések
5.3. A bukás és/de mégis küzdés mítosza
Utószó
Irodalomjegyzék
Fülszöveg
A drámaíró Madách Imre a különböző eszmerendszerek átlényegítésével, újraformálásával és egyéni látásmódjával egy ma is jelenvaló és esztétikai hatást nyújtó műalkotást teremtett: Az ember tragédiáját. Azt a különleges drámai költeményt, amely a magyar irodalom egyik leginkább vitatott, mégis egy folytonosan megújuló értelmezés-sorozattal és hatással bíró bölcseleti műalkotása.
Hogyan történik a Tragédiában filozofikum - esztétikum metamorfózisa? Ennek megválaszolására tesz kísérletet hermeneutikai szemléletű tanulmányával e könyv szerzője, Máté Zsuzsanna, hozzájárulva a Madách-kutatás értelmezés-történetének sokszínűségéhez.
Előszó
Amikor néhány évvel ezelőtt a Madách Irodalmi Társaság hagyományossá vált őszi Madáchkonferenciájára készültem és előadásom címének Madách Imre, a poéta philosophus címet adtam, nem tudtam, hogy ezt a megnevezést negyedikként ismételtem meg, Madách Imre barátja, Bérczy Károly, majd fiának barátja Palágyi Menyhért és végül Babits Mihály után. Nem sejtettem azt sem, hogy az elmúlt néhány év minden szeptemberében, készülve a balassagyarmati konferenciákra, újra és újra felmerül bennem a kikerülhetetlennek tűnő kérdés: hogyan lehetséges filozofikummal esztétikumot létrehozni?
Madách Imre Az ember tragédiájával megteremtette azt a különleges drámai költeményt, amely a magyar irodalom egyik leginkább vitatott, mégis egy folytonosan megújuló értelmezés-sorozattal és hatással bíró bölcseleti műalkotása. Madách Imre, a bölcselő költő gondolkodását a polémia és a továbbkérdezés hatotta át, nem tudott nyugvópontra jutni, egyetlen filozófiai rendszer vagy egyfajta diskurzus elfogadásában megnyugodni. Intellektuális művészalkat volt, élménye és ösztönző ereje a gondolat 'meggondolása'. Olyan gondolatoké, amelyek az ember lényegét szólítják meg. A különböző eszmerendszerek átlényegítésével, újraformálásával és egyéni látásmódjával - véleményem szerint - egy ma is jelenvaló és esztétikai hatást nyújtó műalkotást teremtett. Hogyan történik a Tragédiában filozofikum - esztétikum metamorfózisa? Remélem, hogy hermeneutikai szemléletű válaszkísérleteimmel hozzájárulhatok a Madách-kutatás értelmezés-történetének sokszínűségéhez.
Köszönetet szeretnék mondani Bene Kálmán Madách-kutatónak, aki inspiratív beszélgetéseivel jelentősen hozzájárult kötetem megszületéséhez. Egyben köszönettel tartozom a Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár életre-hívójának és sorozat-szerkesztőjének, Veres Ildikó egyetemi docensnek, hogy lehetőséget adott egy olyan irodalmi művel foglakozó tanulmány megjelentetésére, amelynek sorai a bölcselet kedvelését mutatják.
Máté Zsuzsanna
Szeged, 2002. október 15.