kő kövön

 

kövem a kézben

kövem a kézben
belőle érzem
legalább, hogy erős vagyok

mert elhagytam magam
mint aki bajban van
és halni készülök

kövem a kézben
te meghaltál értem
én ölbe vettelek

lecsuktam szemed
most már értheted
hogy elfáradtam nagyon

(le kell hajtanom
a fejem és elfogadni
mint máskor
hogy nem vagy itt

- nagyon hiányzol -)

 

kő kövön

mint kő kövön
őrködöm
hogy légy öröm
hajnal hasadtáig
biztosan elválik
hogy marad a szíved
vagy válik
hajlom a vállig
a tied kell
nem másik
te döntesz
hogy elhervadok
vagy virágomra naponta
friss vizet öntesz
végy ölbe
vigyél a világon
körbe-körbe
tégy le a kőre
és legyél a
kövem őre

 

holnap

aztán mégse megy
hogy mennyi egy meg egy
hogy több az egy
most mint régen kettő
néha elrettentő
hogy milyen súly a kő
hogy miért vagyok nő:
azért, hogy szeress
hogy holnap rám nevess
hogy holnap meg ne vess
se holnap, se máskor
nagyon hiányzol
de hű vagyok és bátor
minden jön magától

 

ha nem tetted volna még

úgy állni előtted
hogy legyek pőre
hogy kiteríthess
mint ruhát a kőre
hogy meztelenül lásd
az összes porcikámat
örömömben mindig
elkerül a bánat

szeress
ha nem tetted volna még
ölelj
ha nem tetted volna még
akkor tudni fogom
az értékemet
hogy mit fizetsz értem
és mennyit kérhetek

 

imádj

védj meg
oltalmazz
legyek veled egyező halmaz

oldj fel
magadban
elégek benned te forró katlan

imádj
imádkozz
ma este még áldj meg vagy átkozz

de vigyázz
követlek
tedd meg a kövednek

hogy engem küldesz
érte
követnek

 

tovább a világ a ludas című fejezethez