Irányadás az állami gazdaságoknak

(1848. május 11.)

(Kossuth utasítása szakszerűsége és időzítése szempontjából is figyelmet érdemel.)

 

„a) A különtekintet alá jövő erdőket kivéve, az országnak nem vélem érdekében lenni, hogy a Kormány maga nagykiterjedésbeni mezei gazdaságot űzzön. Mivel azonban más tekintetek a Status-javak eladásának (kivévén a kisebb tekintetű fiscalitásokat) ellene vannak, szabályul óhajtom vétetni,

b) hogy ahol csak a jelen jövedelmek megtartásának, vagy éppen gyarapításának kilátásával eszközölhető házi kezelés helyett okszerűen rendezett bérrendszer hozassék be. Javasolják ezt más tekintetek is, különösen az, hogy az álladalmi javak igazgatásával behozandó egyszerűsítésekkel és a magánosok birtokaiban is az úrbériség megszüntetésével kenyeröket vesztett gazdatisztek a bérbe adandó kisebb területek átvételével becsületes élelmi módot nyerjenek, ami egyszersmind a földmívelésnek hazánkbani emelésére annál bizonyosabban jó hatással leend, minél tagadhatlanabb, hogy az ország termelő erejének öregbítése nem annyira a nagy birtokosoktól, mint az okszerűen mívelt kisebb birtokú mezei gazdáktól várható. Ide járul még az országbani zsellérek igen fontos tekintete, kiknek helyzetét a nehány holdra szorított bérrendszer behozatalával javítani, úgy Status-gazdászati tekintetek, mint a közrend és nyugalom érdeke egyaránt javasolják.

c) Ahol pedig vidéki körülmények a házi kezelést elkerülhetetlenné tennék, kívánom, hogy az – a lehetségig egyszerűsitessék, és azért a gazdatiszteknek eddig fizetéséhez tartozott sokszoros rovatú, és igen költséges termékekbeni járulékok helyébe a tiszta jövedelemtőli provizio [jutalék] rendszerét kívánom behozni, miszerént a jobb gazdálkodás a gazdatiszteknek saját érdekekben álljon. Óhajtom, hogy osztályigazgató úr e tekintetben mihamarébb intézkedjék, s ennek behozatalát az egész országrai rendszerítéstől nem kívánom felfüggeszteni, hanem mielőbb részletekben meg indítani.”

KÖM XII. 135–136.




Hátra Kezdőlap Előre