A polgáriasodás útja

(Pesti Hírlap, 1841. november 10.)

(Kossuth a kiváltságrendszer lebontását nemzeti érdeknek és a fejlődés követelményének nyilvánítja.)

 

„Mi jónak, üdvösnek, kívánatosnak véljük, hogy nemes és polgár nemzetiségben, jogban, törvényben, kötelességben s ezekkel együtt minden érdekben összeolvadjon; kivánjuk, hogy a polgár, kit a gondviseléstől megáldott becsületes szorgalom vagyonossá tőn, ha munkás élete fáradalmaitól mezei birtok szelid gyönyöreiben megpihenni vágy, a megyei jogok részesévé legyen a nélkül, hogy eredetét gyáván megtagadni kénytelen legyen; kivánjuk, hogy a munka nemesíttessék, hogy nem az ipar és a szorgalom, hanem a dologtalan hereélet legyen megvetett és utálatos, s azért kivánjuk, hogy a vagyontalan nemes sem szégyennek ne tartsa, sem a városi institutiók irigy kizáró szelleme által ne gátoltassék a polgárias műhelyekben keresni fel a jólétet, mely tízbarázdás ősi szalagján három szilvafája árnyékában reá soha nem várakozik. …”

„Nekünk úgy látszik, hogy a viszonyok, miket itt futólag említénk, s miket még ezek nyomán sejteni lehet, hazáját szerető, minden igaz magyarnak kötelességévé teszik, a feudalismus nevetséges pöffeszkedései ellenében, vállat vállhoz vetve, azon iparkodni, hogy nemes és polgárrend között a kiváltságos különözések erőszakító boldogtalansága megszüntessék.”

KLI. XII. 207–208.




Hátra Kezdőlap Előre