A nem magyarok hűsége méltánylandó, az erdélyi érdekek érvényesítendők

(1848. szeptember 11.)

(Kossuth a képviselőház heves vitájában a bizalomerősítő intézkedések fontosságára figyelmeztet.)

 

„Azon nem-magyar tiszt, ki a magyar hadseregnél szolgál és híven szolgál, kétszeresen méltó a haza hálájára, mert őtet a rokonszenv ösztönzi, de nem az önfentartás kötelessége, mellyet a magyarnak érezni kell. – Tehát kétszeresen becsülöm annak hívségét, de ellenben kijelentem, egy perczig sem fogom tűrni akármelly nemzetbeli vagy nyelvű tiszt legyen, hogy ő válogasson az engedelmesség azon körében, mellyet neki követni kell. (Közhelyeslés.) Ha egy katonatiszt meg meri tagadni az engedelmességet, hogy ott hátráljon, hová őtet az ország törvényes kormánya parancsolja, a felett haditanácsot fogok tartani. (Nagy tetszés.) Bátorkodom az érdemes követ urakat, kik Erdélynek viszonyaival közelebbről ismeretesek, szívesen felkérni, hogy a mostani roppant teendők közt az ollyan dolgokra, mellyek várhatnak, vagy kormányilag is elintézhetők, most az időt nem pazarolva a legszükségesebb teendők iránt, mellyeket Erdélynek tenni kell, szíveskedjenek velük nyomban közölni a magok törvényjavaslatát, miszerint Erdély tekintetében is a törvényhozás megmutathassa, hogy midőn Erdély Magyarországgal egyesült, nyert jogban, szabadságban, jólétben, terhei pedig kevesbedtek.”

KÖM. XII. 919.




Hátra Kezdőlap Előre