(Kossuth a „legyőzhetetlen” III. honvéd-zászlóalj köszöntésére válaszolva Jankó Mihály volt honvéd századoshoz intézett levelében is kemény szavakkal ítélte el Bosznia elfoglalását.)
„Csatákat most is viv, most is nyer a magyar, de nem hazáért vivja; nem a hazának nyeri.
Barátot pusztít; ellenségért pusztul. Vére, mely oktalan parancsra ömlik, s a vér, melyet oktalan parancsra ont, egy méregfa táplálója, mely a magyar haza jövendőjére halálos árnyékot vet.
És a pusztítva pusztuló magyar tudja, hogy ekként vagyon. – De hát – parancsolják!”…
„Mondják, nemzeteknek olyan sorsuk van, a minőt érdemlenek. Ez sokszor igaz. Fájdalom, tán éppen most is igaz. Tán éppen nálunk igaz.”…
„… 30 év… a 48/49-ki Magyarországból azt a dualistikus Lajthániát csinálta, melyet 78-ban eléggé megpuhultnak itéltek; hogy elküldhetni merhessék, magyar vér árán, gyülöletet aratni Boszniába.”
KLI. IX. 298–300.