– Micsodás házban lakik az úr?
– Én az N. úrnál.
– Ugyan nagy ház ez.
– Az igaz, egész három kontignációra* vagyon, és még a fedél alatt is két szobák vagynak.
– Mellyik szobában lakik az úr?
– A szeglet szobában az második kontignációban.*
– Szép háló szobája van az úrnak?
– Igen is szép, hanem kicsinke.
– Egy kabinetje is hozzája?
– Nincs, de egy konyha és fa tartó vagyon.
– Tűz hely is vagyon az úr konyhájában?
– Igen is, vagyon kürtő (kémény).
– Meghiszem, hogy kell lenni, de nem lesz az úrnak pecsenye forgatója, sem nyársa, sem fazék polc, sem fazekai, sem tálai, sem más egyéb konyha eszközei.
– Nem tudom, mit csinálnék vélle, de még is van egy tűz fogóm, hogy eleven szenet tehessek a szén cserpenőbe, ismét egy ékem, hogy a theát főzni, fát két felé, vagy is öszvehasogathassam és egy fúvóm a szénet megeleveníteni, felfújni.
– Jó pince vagyon az úr házánál?
– Jónak kell lenni, mivel a serünk jó friss.
– A padlása nem nagy lehet ennek a háznak, mivel csak két szoba vagyon a fedél alatt.
– Nem voltam fenn, még is gondolom, hogy kicsinke lészen.
– Lapos kővel, téglákkal vagy más sindelekkel fedett ház-e ez?
– Téglákkal vagyon fedve és fellyülről vagyon egy időt mutató kakas.
– Hát csepegője is van-e az úr házának?
– Nem szükséges, mert az eggyik vége házamnak a szomszéd házát éri.
Paap János: Hathangú ének… 1796. 192–194. l.

II. Regélő Pesti Divatlap melléklete 1844. I. 30. szám