Beszélgetés a háznak részeiről és az konyhához valókról

 

– Micsodás házban lakik az úr?

– Én az N. úrnál.

– Ugyan nagy ház ez.

– Az igaz, egész három kontignációra* vagyon, és még a fedél alatt is két szobák vagynak.

– Mellyik szobában lakik az úr?

– A szeglet szobában az második kontignációban.*

– Szép háló szobája van az úrnak?

– Igen is szép, hanem kicsinke.

– Egy kabinetje is hozzája?

– Nincs, de egy konyha és fa tartó vagyon.

– Tűz hely is vagyon az úr konyhájában?

– Igen is, vagyon kürtő (kémény).

– Meghiszem, hogy kell lenni, de nem lesz az úrnak pecsenye forgatója, sem nyársa, sem fazék polc, sem fazekai, sem tálai, sem más egyéb konyha eszközei.

– Nem tudom, mit csinálnék vélle, de még is van egy tűz fogóm, hogy eleven szenet tehessek a szén cserpenőbe, ismét egy ékem, hogy a theát főzni, fát két felé, vagy is öszvehasogathassam és egy fúvóm a szénet megeleveníteni, felfújni.

– Jó pince vagyon az úr házánál?

– Jónak kell lenni, mivel a serünk jó friss.

– A padlása nem nagy lehet ennek a háznak, mivel csak két szoba vagyon a fedél alatt.

– Nem voltam fenn, még is gondolom, hogy kicsinke lészen.

– Lapos kővel, téglákkal vagy más sindelekkel fedett ház-e ez?

– Téglákkal vagyon fedve és fellyülről vagyon egy időt mutató kakas.

– Hát csepegője is van-e az úr házának?

– Nem szükséges, mert az eggyik vége házamnak a szomszéd házát éri.

 

Paap János: Hathangú ének… 1796. 192–194. l.

 

 

II. Regélő Pesti Divatlap melléklete 1844. I. 30. szám

 




Hátra Kezdőlap Előre