A hangversenyben

 

– Ki rendezi ezt a hangversenyt?

– A zenede.

– Talán valamely jótékony célra?

– Igen, a tiszta jövedelem fele az inségesek javára adatik.

– Minő a műsor?

– Az első szám női kar Mendelssohntól.

– Ah, tehát a klasszikus zenét is ápolják itt?

– Nagy előszeretettel.

– Adnak vonónégyeshangversenyeket?

– Ősszel és tavasszal van mindig több ilyen társaság.

– És mit játszanak?

– Tisztán klasszikus zenét.

– Philharmoniai hangversenyek nincsenek?

– Ilyenek is adatnak majdnem minden télen.

– És ki játszik ezekben?

– A működők magvát a Nemzeti Színház zenekara képezi.

– A többi aztán műkedvelő?

– Nem csak ezek, hanem a Német Színház nehány művésze is.

– Gyakran fordul elő Beethoven?

– Ennek szimfóniái különösen kedveltek.

– Kik ezen hölgyek, kik e kart oly szabatosan elénekelték?

– Az itteni zenede növendékei.

– Mióta áll fen ezen intézet?

– 20-30 év óta.

– Ha egyes tanítványai is ily jelesek, mint e kar, megérdemli a pártolást.

– Ez jeles tenor-énekes, ki most kilépett.

– Mit énekel?

– Zimaynak egy új dalát.

– Szép, csengő hang, és érzéssel énekel!

– Tapsolnak is neki.

– Mi következik most?

– Egy érdekes nő, ki gordonkáján játszik.

– Csakugyan bájos jelenség!

– Csak hallgassa játékát!

– Honnan jött ez ide?

– Pesti születésű, neve Szuk Róza.

– Hiszen ez Párisban is játszhatnék.

– Játszott is az ott, és tetszéssel.

– Ki ezen felséges alak?

– Jókainé, a Nemzeti Színház hősnője.

– Rokona Jókai Mórnak?

– Neje; ilyen hangot nem hallani mindennap.

– Meghatóan szaval.

– Most Reményi varázshegedűjét fogja hallani.

– Erről sokat olvastam, azért nagyon kíváncsi vagyok.

– Itt van!

– Ezt másképen képzeltem magamnak.

– Hát mikép?

– Miután magyar, és kiválólag magyarokat játszik.

– Teljszakállúnak, vagy legalább nagybajuszúnak gondolta.

– Úgy van, és kopaszarcúnak találom.

– Játéka hogyan tetszik?

– Erős, hatásos játék!

– Ki ez az énekesnő?

– Nagytehetségű kezdő.

– Mi következik még?

– Egy trio Schuberttól.

– Kik játszák?

– A hegedűn Huber, a gordonkán Szuk, Rózának az atyja, a zongorán Theindl.

– És mi lesz berekesztésül?

– Magyar kar Erkeltől.

– Ki énekli?

– A zenede fi- és nőnövendékeitől.

– Én meg vagyok elégedve az egész hangversennyel.

 

Czanyuga József: Magyar és német társalgási nyelv, 1868. 277–181. l.




Hátra Kezdőlap Előre