|
| A vadász ül hosszú méla lesbe – |
| S szép leányt ejt tőrbe, nem vadat. |
| Ősz apjával néki szép Ilonka, |
| Még az este, vacsorát adat. |
|
| Iddogálnak ott Mátyás királyra |
| „Addig éljen míg a honnak él!” |
| Szép Ilonka bújával bajával, |
| Ott marad – az ifjú útra kél. |
|
| Ősz Peterdi s lánya megy Budára, |
| Ilka szeme sírástól veres – |
| S ó malheur! hogy maga a király az, |
| Kit e kettő sürgősen keres. |
|
| Haza mennek Vértes vadonába: |
| Király ellen kár a kereset… |
| A király jő – áll a puszta házba': |
| Ők meghaltak, – szomorú eset. |
|
|
|
