|
| Máskor ülj a bank-büróba',* |
| S ne üsd orrod „Sanctióba”, |
| Mert úgy megpragmatizállak, |
| Hogy haja megy Gyulaj Pálnak, |
| S falsumon talállak csípni, |
| Hát többet ne irka-firkálj! |
| Nyisd ki ezt a nagy kaput, |
| Majd meglátod, hogy mi fut |
| Kis méhecske, csípős lecke, |
| Volt egy ember, vaskalapos, |
| Kicsiny, szőrös, feje lapos, |
| Pálnak hítták, sok víz fért be |
| Egész vedreket töltött meg, |
| Honnan kéne venni többet? |
| S ez neki állt, szivattyúzott, |
| Salamon Ferencből húzott, |
| Pandektát, csíziót nyúzott, |
| Pragmatikát nyélbe húzott, |
| S már egész örömben úszott, |
| Hogy eláztatják Kossúthot! |
| A tenger víz együtt van hát, |
| No most neki, a Kossuthját! |
| De nem bírjuk, ebugattát! |
| „Segítek én, jámbor ürgék!” |
| Szólt az öreg és volt fürgébb, |
| Onnan többet ki se mászott, |
| Te vagy, Laci, te bizony, |
|
|
|
