Kiss József*: Kóser balladák+
 Mit sirat a zugi molnár?

 

A szélmolnár a szilvásba'
 Majd megszakad a sírásba.
 Nagy fejét térdére hajtja,
 Mint a tök, ha dér megcsapja.
 Hajlom, élom, sajna!
„Mért sír úgy kend, mónár gazda?”
 ,Hát csak azért, hogy… izé… na...
 Hát csak azért, hogy… izé… na…
 Hajlom, élom, sajna!'
Zsidóasszony Kacz Jakabné
A trefnyihúst megízlelé,
Megízlelé, nem feledi
Molnár gazdát ölelgeti,
 Hajlom, élom, sajna!
Zsidóasszony lánya Évi
Rokolyóját nézegéli,
Mert szabása olyan furcsa,
Hátul hosszú, elől kurta,
Hátul hosszú, elöl kurta,
 Hajlom, élom, sajna!
Ha súrol, avagy mosogat
Vagy vereshagymát tisztogat,
Szakadatlan ezt dalolja:
 „Istenem, istenem,
 Ugyan mi lelt engem,
 Három réf pántlika
 Által nem ér engem!
A minap egy réfet vettem,
Mégis bokrára kötöttem.
 Hajlom, élom, sajna!”
Egyre sír a molnárgazda,
Egész veres szemealja,
Mert hogy meghótt az Évike,
Anyjával kell beérnie.
 Hajlom, élom sajna!

 

(1882)



Hátra Kezdőlap Előre