EGY FALUSI NÓTÁRIUSNAK BUDAI UTAZÁSA

Ajánló levél

Elő járó beszéd

Első rész
Amelyben a szerző kiteszi, ki légyen, hol lakjon, és mi okra való nézve tökéllette el magában Budára elmenni. Miképpen készűlt fel és miként indúlt ki házától, előbeszélli, és minden történetjeit előszámlálja, valamik estenek mindaddig, míglen Tiszafüredet érte.

Másadik rész
Amelyben a nótárius elő beszélli, mint méne Tiszafüredig, ott a vasas németekkel mely nagy baja vólt, mint méne el onnét Őrsnek erányába, jól tartván magát, és Árokszállása felé megindulván éjtszaka mint tévelyedett el; mennyit szenvedett égi háború támadván, mint esett bé a Csősz árkába, miként mászott ki, és egy csikóstanyát érvén, ott megszárasztván magát, elindulásáig szóll.

Harmadik rész
Ebben leírja a nótárius érkezését Jászberénybe, ottan mit mívelt, miként mene ki. Aszódon, Cinkotán által menvén, mit gondolt Pestet és Budát látván; és Pesten által menvén Budára, hol és kinél vette szállását.

Negyedik rész
Amelyben Budát, Pestet és ezeknek vidékét írja le.

Ötödik rész
Sajnálja a nótárius budai útját, mivel azt gondolta, hogy Budán olyan régi magyarokat fog találni, mint valaha lakták, olyas dámákat is; de reménységében megcsalattatván, leírja a régi magyar öltözeteket.

Hatodik rész
A nótárius kérvén a cancellistát, hogy vezesse oly helyekre, ahol magyar urakat s dámákat láthatna, elvezette őtet az Országházához, Komédiába, a Barátok Templomába; előbeszélli, mit látott.

Hetedik rész
Ebben hosszasan előbeszéli a nótárius, miképpen csúfolta magok viseletekért minden rendből lévő magyarokat.

Nyolcadik rész
Tovább is előbeszéli hosszasan, miként még másokat is csúfolt, kiváltképpen egy magyar lovaskapitánnyal esett dolgát.

Kilencedik rész
Ebben előbeszéli, hogy a Tabánban a rác bírónak temetésén lévén, az mint ment véghez. Azon nap estve Pestre a bálba általmenvén: leírja a bál házát, abba miket látott, mint vacsorált, egy maskarába öltözött öregúrral miként bánt, mind addig mi történt ottan, míglen a szállására aludni ment.

Tizedik rész
Ebben előbeszélli, hazamenvén mit beszéllett a kancellistával, és hogy a' helybe Pestre általmenvén, ott miket látott. Mely után magyar dámákkal némely helyeken öszveakadván, csúfos őltözetjekért azokkal mint bánt; miként csúfolta, hosszan előadja, mind addiglen, míglen szállására hazament.

Tizenegyedik rész
Lefeküdvén a nótárius a szobájába, éjtszaka az utcán lármát hall. Felkelvén reggel, látja tele lenni néppel az utcákat, és mindeneket lát nyughatatlanságba lenni. Béjövén a cancellista a szobájába, szomorúan jelenti nékie, hogy török háború vagyon: erre ő a Duna hídjára fut, itten egy nagy úrra akadván, e' megbeszélli nékie, mért vagyon a török háború. Leírja, mit látott a Duna hídján. Megijedt, haza készűl. Eladja zsufa fakó lovát egy kapitánynak. Aztat is leírja, mint viselte magát, hogy a kapitány próbáltatta.

Tizenkettődik rész
Eladván a lovát, a nótárius megbúsúlt, hogy miképpen megyen haza. A cancellista tanácsot ad nékie, hogy menjen átal Pestre; mivel éppen vásár vala, ott jog találni szatmári görögöket, vagy szigeti őrményeket, akikkel haza fog mehetni. Meg is alkudott, és leírja, a serfőző miképp bocsátotta el, mely reménységgel. Leírja búcsúzását, és útját, míg Szatmár városába ért.

Utólsó rész
A nótárius a görög háza előtt lármát hallván, kimégyen s látja, hogy azt a verbunk tészi. Megréműl, közöttök mundírban Sándor fiát látván. Ezzel való beszédit leírja, és mint adta atyai áldását reája. A szomszédja szekerén estvére hazamegy Peleskére. Leírja, mely pompával jött a tanács köszöntésére, és mely orációval ő viszont-fogadta aztat. Leírja: Sándor fia miatt felesége szomorúságban lévén, aztat miként nyúgosztalta meg, miket szóllott Sándorról nékie. Végtére megegyezett a feleségével: mivel még egy Laci nevezetű fia vólt, hogy véle elvétetik a mester leányát, hogy így ha felnőnek ezen gyermekek, mellettek halhassanak meg. Leírja, hogy csak nótárius maradott, béfejezvén verseit azzal.


RONTÓ PÁL

Ajánló levél
magyar Hazánk érdemes dámáihoz

Elő járó beszéd

Első rész

Első cikkely
Rontó Pál születése földjéről szóll; elbeszélli, kik vóltak szülői, mint jött e világra, miképpen ment végbe keresztelése, és az annál tartatott vendégség.

Második cikkely
Rontó Pál gyenge korába való nevelését és azon idő alatt esett történetjeit előbeszélli.

Harmadik cikkely
Gyenge esztendeiből felserdűlvén Rontó Pál, előadja további nevelését, e' mellett miképpen adatott Miskólc városába oskolába, és ezen idő alatt megesett történetjeit is elbeszélli.

Negyedik cikkely
Rontó Pál kesereg pajtár-társátúl való elválásán. Egerbe adatik oskolába, elbeszélli ottan esett történetit. Oskolábúl elszökvén, csikós-bojtárrá lészen, ez élet alatt történt viszontagságait is valósággal előadja, mind addig, míglen katonává nem lett.

Ötödik cikkely
Rontó Pál katona lévén egyszer, mindennemű dolgait, amelyek vele történtek mindaddig, ameddig Csehországból Saxónia országába ellenség eleibe méne, előadja.

Hatodik cikkely
Rontó Pál legelőször száll táborba; és ellenség elibe ezen táborozás alatt tett szerencséjét; de egyszersmind arra következett nagy szerencsétlenségeit is előadja.