CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Magyar birodalom fajbeli kimutatása
Birtokállomány
Bosznia Magyarországhoz csatolása
Korona és Magyarország
Románokkal való békés megegyezés
Honvédelmi bizottmány fölhívása a románokhoz
Nemzetiségi törvény
A zsidókra vonatkozó intézkedés
Románok programja
Indre László román nyilatkozata
Városok
Állami közigazgatás
Kivándorlás
Közegészségügy
Kisdedóvók
Iskola és államnyelv
Gozsdu-alap
Görög kath. magyar püspökség
Román kereszt
Szabadelvűség
Szocializmus
Két román egyház ellenőriztetése
Az EMKE virágzása
Ipari szellem
Szent István király ünnepe
Magyar rossz szokás
Irodalom
Sajtó
Burdea Szilárd román nyilatkozata
Nemzeti munka
Befejezés
Előszó
E munkát Ürmössy Lajos ur, a magyar hírlapírás és az erdélyrészi publicisztika egyik legrégibb, 36 éves munkása írta, aki mint magyar, s különösen erdélyrészi történelem-író is érdemesült. A könyv, eltérőleg a nemzetiségi kérdés pesszimista tárgyalóitól, ellenkező nézőpontról tekinti az egységes magyar állam alakulását s miután az Emke a másik irányu művekből már fölös számmal adott ki nyomtatványokat, a teljes igazsághoz tartozik e mű közzététele is.
A könyv mindenesetre egyéni és magán viseli szerző legsajátosabb írói tulajdonait, melyek: bizalom és hit a jövőben, még ha talán szépítve is az eseményeket, s azért az Emke a munkát ugy adja, amint a szerző kigondolta és leírta, bár még sok hozzáadni, vagy megjegyezni való volna is. De a "nagy könyv" írásától, amint azt a munka folyamán maga a szerző is előadja, Ürmössy Lajos ur óvakodott és sok dolgot egy másik, Erdély törvényhatóságairól szóló és készülés alatt levő művére hagyott.
Az Emke, fölébe helyezkedve az ellentétes gondolkozásu írók szellemi világának, tárgyilagosan engedi szólani mind a kettőt s a maga erejével mindkét irány megnyilatkozását lehetőleg támogatja, hogy végeredményében is győzzön a leszüremkedett, tisztult felfogás s a helyes kórismeret alapján kereshessük a további gyógyszereket.
Ez az állam és társadalom feladata és ez alatt a jelszó alatt bocsátjuk utjára ezt a könyvet is.
Kolozsvárt, 1912. okt. 12-én.